Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tegnap avatták, Csongrádon Elkészült avasúti híd A Szeged Megyei Város Tanácsa legutóbbi ülésén ta­nácsrendeletet alkotott a vá­sárokról és piacokról, ami az elmúlt napokban lépett ha­tályba. A rendelet megalko­tását szükségessé tette: a vá­sár, piac idejének és helyé­nek megváltozása, helypénz­díjszabás módosítása, az el­avult rendelkezések elha­gyása, a paragrafusok kor­szerűsítése. Társadalmi igényként merült fel, hogy országos kirakodóvásárt gyakrabban tartsanak. Így májustól októberig az eddi­gi havi egy vásár helyett kettő megrendezését teszik lehetővé a jogszabályok. A kirakóvásár január és de­cember kivételével minden hónap második vasárnapja, ezenkívül májustól októbe­rig a hónap negyedik vasár­napja. A Szent István téri autó­piacot a zsúfoltság miatt a Becsei utcai tanpálya terü­letére helyezték. Újdonság még, hogy a Szent István té­ren az északi oldalon a víz­toronytól a Csongrádi su­gárút felé esö részen hasz­náltcikkpiacot alakítottak ki, amely mindennap működik. A szeszes ital értékesítésé­nek tilalmát a piacokon kí­vül a vásárokra is kiterjesz­tették. Fontos tudnivaló, hogy a helypénzek megvál­toztak. A díjszabás 1972 óta kisebb korrekcióktól elte­kintve nem emelkedett. Ugyanakkor a vásárok, pia­cok fenntartási, karbantartá­si és felújítási költségei je­lentősen növekedtek. Az új tarifa azonban így is igen alacsony más megyei váro­sokhoz képest. Néhány fon­tosabb tudnivaló erről a té­máról. Állandó árusítópavilonnal, elfoglalt terület után fize­tendő helyhasználatí díj négyzetméterenként és ha­vonta a Marx téren: zöld­ség-gyümölcs, vegyes élel­miszer-árusítás esetében 20 Ft, sütögetők, vendéglátók, cukorkaárusoknál 90 forint, a többi piacon ez a tétel 10, illetve 50 forint. Az eseten­ként az állandó helyhaszná­laton felüli helyfoglalás után négyzetméterenként és na­ponta a tarifa 5 forint. Na­pi helyhasználat állatonként, darabonként: ló, szarvas­marha 40 forint, csikó, bor­jú 30 forint, sertés 70 kg-on felül 30 forint, pulyka, liba, kacsa 5 forint, nyúl, kappan, kakas, csirke, gyöngyös, tyúk, 1 pár galamb 3 fo­rint. A rendelet az asztal­bérleti díjtételekkel növel­ni akarja az árusítási ked­vet. További olyan tudnivalók, amelyek az érdeklődésre szá­mot tartanak: a vásár- és piactéren, a vásárcsarnok­ban állandó árusítóhellyel rendelkezők részére a vb-hi­vatal engedélyezheti az áru­sítás befejező időpontján tul is az értékesítést. Csak a piacfelügyelő hozzájárulásá­val adható-vehető-tárolható a nagyobb mennyiségű idényáru a piac zárása után. Szegedre utaló ajándéktár­gyat, dísztárgyat és bazár­árut kínáló kereskedő és iparos csak azokat a termé­keket hozhatja forgalomba a búcsúvásáron, amelyek ér­tékesítésére a tanács műve­lődési osztályától előzetes engedélyt kapott. Magánsze­mélyek a használt tárgyai­kat csak az országos kira­kodóvásáron és a használt­cikkpiacon adhatják, vehe­tik. Az élelmiszer-nagypia­con csak viszonteladók (ál­lami, szövetkezeti kereske­delem és magánkereskedő), valamint közületek vásárol­hatnak. A vb-hivatal a ha­tározatlan és határozott idő­re szóló helyhasználatot — közérdekből — 15 napos ha­táridővel írásban, indoklás­sal bármikor megszüntethe­ti. Ezzel egyidejűleg köteles a helyhasználó részére ugyanazon, vagy más piac­téren területet felajánlani. Köztisztasági szempontból és esztétikai okokból aláhúzzuk a rendelkezés azon pontját, miszerint a helyhasználó kö­teles a szemetet állati vagy növényi hulladékot — az árusítás ideje alatt is — fo­lyamatosan összetakarítani, és a kijelölt tárolóba ten­ni. A közvetlenül fogyaszt­ható élelmiszerek forgalma­zása csak asztalon történ­het. A rendelet kötelezővé teszi ebben az esetben a fe­hér kötény, könyökvédő, nőknél a fejkendő használa­tát. A vásár- és piactéren, il­letve a vásárcsarnokban fel és alá járva tilos árusítani. Nagypostának új ruhája Közel egy évvel ezelőtt jelent meg „Nagypostának kis hibái" eimű képripor­tunk. A fotók mellett néhány mondatba sűrítettük a kriti­kát: tarthatatlan állapot, hogy a város főterének egyik legszebb középülete évek óta inkább romvárra, mint pos­tára emlékeztet. Szerencsére ezt a nézetet osztották a pos­taigazgatóság vezetői is, s betartva ígéretüket új ruhá­ba öltöztették a múlt század végén épült házat. A „sza­bók" szép munkát végezlek. Nagy László felvételei A következő percben m ár szabad lett a pálya... A kivitelezők főbb mint 3 esztendős munkája ünnepé­lyes percekkel zárult tegnap délelőtt: felavatták és átad­ták a forgalomnak a csong­rádi új vasúti hidat. Az ün­nepség résztvevői között — a Csongrád felőli hídfőben — ott volt Ónozó György közlekedési miniszterhe­lyettes, Papdi József. a Csongrád Megyei Tanács el­nöke, Zsivola Miklós, az MSZMP KB munkatársa, Bartha László, a megyei pártbizottság titkára, Labá­di Sándor és Sebestyén Ist­ván, a szentesi, illetve a csongrádi városi pártbizott­ság első titkára, Dóczi Gá­bor, a szentesi, Molnár Jó­zsef, a csongrádi tanács el­nöke, s eljöttek az ünnep­ségre a MAV Vezérigazgató­ság a Ganz-MAVAG és a Hídépítő Vállalat képvise­lői, dolgozói is. Lovász Lázár, a szegedi vasútigazgatóság vezetője tett jelentést a híd elkészül­téről, amely összeköti Kis­kunfélegyházát Csongrádon és Szentesen át Orosháza térségével. Utalt arra, hogy Csongrád megyének ez az északi része fontos átkelő­hely volt már a római bi­rodalom idején, és később, a középkorban is. Ennek a századnak az elején, 1903­ban adták át a közös közúti és vasúti hidat, amely a Tanácsköztársaság, majd a második világháború idő­szakában „megélte" a ma­gyar történelem dicső és gyászos eseményeit. A né­met fasiszták által felrob­bantott hidat 1946-ban hely­reállították. Azóta vasszer­kezete elöregedett, és n.ind biztonsági, mind forgalmi szempontból új hídra volt szükség. Az épitkezés 1983 tavaszán kezdődött, és a tervezők, a kivitelezők, az alvállalkozók jó együttmű­ködésével, minőségi mun­kájával most határidőre el­készült az 503 méter hosz­szúságú vasúti híd — mely­nek hajózónyílása 70 méte­res —, a tervezett 600 mil­liós költségkereten belül. A szerkezeti munkát a Ganz­MAVAG vállalta, az alépít­ményt pedig a Hídépítő Vál­lalat dolgozói készítették. Lovász Lázár szólt arról is, hogy az elkövetkező új tervidőszakokban több vas­úti híd átépítését tervezik a szegedi vasútigazgalóság te­rületén, majd ígéretet tett arra, hogy a MAV dolgozói az új híd felelős gazdái lesz­nek. Ónozó György miniszter­helyettes ünnepi beszédében egyebek között hangsúlyoz­ta, hogy a mai népgazdasá­gi helyzetben és beruházási viszonyok között nemcsak Csongrád és Szentes, vala­mint Csongrád megye, ha­nem az egész ország számá­ra jelentős esemény ennek a hídnak a felavatása, tekin­tettel a személy- és áruszál­lítási feladatokra., a szom­szédos országokkal való vas­úti összeköttetésre. Műszaki­lag több specialitása van, ami referenciát nyújt bel­földön és külföldön a Ganz­MAVAG megrendelőinek. Majd kitüntetéseket adott át a miniszterhelyettes. Kiváló Munkáért elisme­rést kapott Kovács Ferenc, a szegedi vasútigazgatóság műszaki főfelügyelője, Fel­falusi Tibor, a Ganz-MA­VAG csoportvezetője és az építésvezető: Gál Endre, va­lamint Ötvös Sándor, a Híd­építő Vállalat építésvezető­helyettese. Miniszteri Dicsé­retben részesült Lakatos ísti'án, a szegedi Épület- és Hídfenntartó Vállalatépítés­vezető-helyettese. Heten vet­tek át Kiváló Dolgozó ki­tüntetést. Az ünneplők tapsa köze­pette Ónozó György minisz­terhelyettes átvágta a híd­főnél kifeszített nemzeti szí­nű szalagot, szabaddá téve ezzel a vonatok előtt a pá­lyát. Ezután az Antal János vezette motoros szerelvény áthaladt a Tiszát átívelő, zászlókkal feldíszített vas­szerkezeten. A szentesi olda­lon felszálltak a vonatra az avatóünnepség résztvevői is. A vonat begördült a szente­si állomásra. Az ünneplők megtekintették a nemrégi­ben felújított állomásépüle­tet amely méltó a vasútnak ebben a körzetben átadott új létesítményeihez. Végül Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első titkára fejezte ki a csong­rádi és a szentesi lakosság örömét, köszönetét az új vasúti Tisza-híd megvalósí­tásáért. Sz. R. Újságíró-aktíva Az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és pro­pagandaosztálya szerdán Budapesten országos újságíró­aktívát rendezett a Központi Bizottság 1986. november 19 —20-i ülése határozatából adódó tájékoztatáspolitikai fel­adatokról. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára tartott előadást. Az aktíván részt vett La­katos Ernő, a KB osztályvezetője is. (MTI) Versenyképes bútorokért A versenyképesség, min­jdenekelőtt a konvertibilis export növelése érdekéden nagyszabású műszaki fej­lesztést hajtanak végre a Zala Bútorgyárban. Az asztalosmunka mintegy 180 millió forintba kerülő kor­szerűsítése befejeződött, a kiszolgált, öreg masinák helyett számítógép vezér­lésű berendezéseket helyez­tek üzembe. Az új gépek termelésbe állításával szá­mottevően javult a zala­egerszegi vállalat termé­keinek minősége, és igény szerint gyárthatnak gazdag díszítésű, szebb kivitelű, koloniál jellegű bútorokat is, olyanokat, amelyek kül­földön és itthon egyaránt keresettek. A műszaki fejlesztést jö­vőre a kárpitnsüzem kor­szerűsítésével folytatják. Enyedl Zoltán felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents