Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

Vasárnap, 1986. december 28. 5 Magyar vörös könyv Az Akadémiai Kiadónál már szerkesztik a hazai nö­vény- és állatfajok vörös könyvét, amely Magyaror­szág élővilágának védelmére hívja fel a szakemberek, a természetbarátok, a lakos­ság figyelmét. A 700 oldal­nyi kéziratot biológusok, bo­tanikusok, zoológusok, orni­tológusok, erdészek készítet­ték a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal irányí­tásával. A szakemberek eb­ben a kiadványban ismerte­tik a 100 kipusztult, és az 1000 veszélyeztetett növény­és állatfajt. A közismertek­nek csupán a nevét közlik, a többségét azonban részle­tesen bemutatják. 150-et fényképpel, vagy rajzzal, festménnyel, vagy grafikával illusztrálnak. A kiveszett élőlények kiűzött említik meg például a magyar méz­pázsitot, a medvét, a hiúzt, a hódot, a farkast, a sóly­mot, a veszélyeztetettek kö­zött pedig a baglyot, a sast. a ragadozó madarakat. A legféltettebb növények és ál­latok élőhelyét — védelmük érdekében — nem jelölik meg. Új abortusztörvény Csehszlovákiában Csehszlovákiában január­tól megszűnnek az abortusz­bizottságok, és minden nő jogosult lesz a terhesség megszakítására. Az új tör­vény teljes szabadságot biz­tosít abban, hogy a lányok, asszonyok maguk döntsenek legbensőbb személyes ügyükről, hogy megszülik-e magzatukaf, vagy sem. A liberálisabb szabályok ugyanakkor jobban védik a nők egészségét, mert egyút­tal a terhességmegszakítás és a fogamzásgátlás korsze­rűbb módszereinek alkalma­zását ösztönzik. Délmagyar-ajándék Csak a Jézuska tudná megmondani, hogyan került a kezembe az a „Karácsonyi könyv", amely szeretett Dél­magyarországunk 1930. évi „ajandéka előfizetői részére". Kiesett kezemből az otthon békéjét tápláló mosószivacs, mondtam, hadd lássuk csak azokat a világválságos hó­napokat! Mohón ütöttem föl a 138. oldalt, minthogy a tartalommutató ezen az egyetlen ponton ígért életízű izgalmakat. Hihetetlen! Az 1928 őszével kezdődött év­könyv-évben még mutató­ban se Játni egy kis mun­kanélküliséget,. éhséget, va­cogást, öngyilkosságot, elé­gedetlenséget. Minek ron­tani az ünnepi hangulatot! A könyv a következő ese­ményeket tálalta; Októberben: Magyarország megkapta .Rómától a Fórum Iíoinanum egyik oszlopát. (Az örvendezés jogos.) Novemberben „egyes vo­nalakon a gyorsvonatok ko­csijaiba rádiót szereltetett be a MÁV". (A csak gyors­vonaton utazgató summások, béresek, napszámosok, ku­bikosok repeső szívvel vet­ték tudomásul.) December: Villani Frigyas bárót párizsi magyar követ­té nevezték ki. (Boldog a hon széltében-hosszában.) Január folyamán nem tör­tént semmi. (CLsak heje­huja meg csókolózás a nagy bőségben.) Február: „A kormányzó Zsitvay Tibort nevezte ki Fasthy Pál igazságügymi­iiiszter utódjául. Magyaror­szág is megünnepelte XI. F-ius pápa jubileumát. (Ket­tős öröm, záporoztak a meg­hatódottság könnyei.) •Márciusban „Wekerle pénzügyminiszter által be­terjesztett állami költség­vetés 3 és fél millió pengő felesleget mutat." (Csakúgy pezsgett a magyar gazdasági élet!) Április: a nápolyi Európa­vivobajnokságon Glykais Gyula első, Petschauer At­tila a második. (Ez dagasz­totta a mellkasokat.) Májusban Budapest fölött a Dunába zuhant egy bécsi repülőgép, s „a pilóta és a gép utasa meghalt." (Ez bzórnyü!) Felavatták a név­telen katona sírját. (Dúsult a nemzeti büszkeség.) Június azzal kezdődött, hogy elhunyt Andrássy Gyula gróf. (Sirás-rívásHat­rongvostól Atokházáig.) Kerékpárbaleset érte Ters­tyánszky Ödön alezredest, az amszterdami olimpia aranyérmesét. (Az ilyen ér­tékes ember minek bicikli­ZÍK?) Bethlen május 26-án mondott beszéde miatt a kisantant államainak buda­pesti követei jegyzéket nyújtottak át Walkó külügy­miniszternek. (Szittyáink Lehergelték magukat, hogy majd ók megmutatják; Föl­harsant a kedvenc nóta: „Burneo és Celebesz, ma­gyar volt és magyar lesz.") Julius 5-én Szombathe­lyen lezuhant egy katonai repülőgép, 3-an meghaltak KSzörnyülködhettek az ol­vasók.) A hőmérő állandóan 36—38 fok meleget mutat. (A gyepsoriak, az alvegla­i;ok, az ágybérlök nyilván ellepték a hűsítő Balatont > Augusztus folyamán meg­jelent a közlekedés szabá­lyozásáról szóló rendelet. (Megnőhetett a gyalogjárók biztonságérzete!) „Az or­szág minden eddiginél fé­nyesebben ülte meg a Szent István-napi ünnepségeket." (Sej, dínom-dánom.) Szeptember: Budai Gyula menekült pécsi ügyvéd Bécs­ben rálőtt Ziegler Vilmos követségi attaséra. (Ej-ej, nem szép dolog ilyet csinál­ni.) Október csemegéi: Kiírták a törvényhatósági bizottsági választásokat. (Pali sógorom, Földeákon, már nagyon vár­ta.) 22-én ifj. Horthy Mik­lóst súlyos szerencsetlenség erte a lovaspóió-mérközésen. (Nahát? Még ilyet!) Kihagy­tak a katonai büntető tör­vénykönyvből a botbünte­tést. (A mélyen humánus döntéstől elérzékenyült a tisztikar.) * Ebben a hangnemben akartam kommentálni amit oivastam, de hátba vágott a lelkiismeretem: állítsd le magad! Gondold meg, azok az ötvenhét évvel ezelőtti kollegák korántsem voltak gyava hunyászkodók. Csak realisták. Sokukban deter­mináló erővé szilárdult az elvesztett sajtóper, a mellő­zés, az elbocsátás. Azaz megtanulták egy életre, hogy széllel szemben fütyülni le­het ugyan, de a szándékolt tiszta hangokat sokféle erő eitoizitja. Es ma jobban szól-e a nóta? Mi ez idő tájt milyen évkönyvet szerkesztenénk? Mert, ugye, nincsenek már baro urak, eltűntek a hiva­talos banditák, a jogosítvá­nyos naplopók, sőt, a népi krekkek is elszállingóztak lassacskán, mégis ott tar­tunk, hogy a miniszter be­szedet is lekerekítjük, ha élesebben fogalmaz. Vagyis unalmassá silányítjuk. Ha­sonlóképp bánunk saját mondanivalónkkal is igen gyakran. Hagyománytisztelet, ké­nyelmesség, vagy gyávaság okán tehát hajlamosak va­gyunk mellébeszélni a dol­goknak. Korszerűtlen ma­gatartásunkat azonban ma­gyarázgatjuk: minden a mienk most már ebben az országban, tehát debilis az, aki a saját szennyeset ki­teregeti. Mentegetőzünk, hogy belőlünk tulajdonkép­pen az öntudat csinál óva­tos duhajt, a mi írásaink erejét az átgondolás, az ár­tani nem akarás gyengíti le. Alighanem bennünk, új­ságírókban van a hiba. És nemcsak a vidékiekben. Az országos lapok munkatársai is szivesebben bírálják a jelenségeket, mint a jelen­ségek okozóit. Vannak még, akik szeret­nék fejbe kólintani az igaz­ságot? Sajnos, igen. Am egy-egy jogtalan hatalom­b;torló újságíró-ellenes ma­gánakciója korántsem indo­kolja, hogy rá mint jellemző esette hivatkozzunk, es el­kendőzzük a bajokat. A régi piszokból kimosdatott or­szág már létszükségletként igényli nehézségei enyhíté­séhez a demokratikus nyílt­ságot: a szemetet nem ta­kargatni kell, hanem meg­mutatni, hogy eltakaríthas­suk. Beszélni, szónokolni ter­mészetesen könnyebb, mint írni azokról, akik kátyúba .ragasztják a népgazdaság szekerét. A szó ugyanis el­száll (letagadható), a nyom­dafesték megmarad (bármi­kor előszedhető). Aki azon­ban nem lébecolásnak te­kinti, hanem hivatásul vá­lasztja a zsurnalisztikát, an­nak tudnia kell: amit mű­vel, az harc. S' a harcban meg is lehet sebesülni. Jobban, mint az aktatolo­gatásben. F. Nagy István Egy új múzeum első kiállítása I Megnyitották a Textil-és Ruhaipari Múzeumot Textil szavunk a latin textus (szövés) szóból ered. S ez is bizonyítja, hogy a textilgyártás legfontosabb mozzanata a szövés. Ez a tény, s a nyilvánvaló praktikus okok (a gyűjte­mény megléte) játszottak közre abban, hogy az újon­nan megnyílt Textil- és Ru­haipari Múzeum első állan­dó kiállításának éppen A szövés művészete a címe és témája. Az elegáns budapes­ti, XIII. kerületi Gogol ut­ca 9—11. szám alatti épüle­tet, amely egykor a Hazai Fésűsfonó angyalföldi gyár­egységéé volt, az Ipari Mi­nisztérium, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület közreműködésével átalakították, múzeumi cé­lokra alkalmassá tették. A száz-egynéhány éves üzem­csarnok most múzeum, és egyben a textil- és ruházati ipari hagyományvédő köz­pontja is. A gyűjtemény, amely 1972 óta létezik, máris jelentős (annak idején egy zuglói zsinagógában mutatták be), de a gyarapításhoz, a gyűjté­ményezéshez az iparág 56 vállalata nyújtott segítséget. E hozzájárulásért cserébe a múzeum, közművelődési fel­adatát teljesítve, teret és helyet ad a vállalatok talál­kozóinak, előadásoknak, szimpóziumoknak. S elhatá­rozott tervük, hogy a textil­ipari vállalatokat bevonják a m^eológiai gyűjtő-, feldol­gozómunkába. Több ezer éves szövőesz­közök modelljei, rajzai, régj műves szövetek vezetik be a látogatót a szövés történeté­be. Az egyiptomi szövéskul­túrától napjainkig terjed a kép. Láthatunk időszámítá­sunk előtti eszközöket, kö­zépkori szövőszékeket, au­tomata szövőgépeket és szá­mítógép vezérelte szövet­minta-tervezést is. Magyarország a 19. század végéig textilimportör volt. A korabeli oklevelek, adatok szerint már a 13. században jelentős posztóbehozatalunk volt például Genfből. Egy 1457—58-as pozsonyi vám­jegyzékből tudjuk, hogy a Bécsből érkezett áruk 80 százaléka textil volt, ezen belül is finomposztó. A 18— 19. században is nagy pén­zeken vásároltunk textiliát, noha ekkor már voltak kez­deményezések szövő-manu­faktúrákra. Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc alapította az első nagyobb textil-manufaktúrát Sasvá­ron. A 18. század végén né­hány selyemgyárat is létesí­tettek, ám 1849—50-ben va­lamennyi hazai textilüzem tönkrement, csak néhány nyomógyár tudott életben maradni. Csak 1881—84-ben, az ipartámogató törvény megszületése után alakultak újabb gyárak: az Első Ma­gyar Kötő- és Szövőgyár (a Váci Kötöttárugyár elődje), a Magyar Posztó, a Rózsahe­gyi Fonoda, a Szegedi Ken­dergyár, a Pápai Textilgyár. Am ezek a jól induló üze­mek sem virágozhattak so­káig, tönkretette őket az I. világháború, a gazdasági válság. Az Erdélyben, a Fel­vidéken levők pedig területi­leg kerültek távol az or­szágtól. 1938 az első hazai export­próbálkozás dátuma. Majd a felszabadulás után fejlődött a magyar textilipar, amely már termelésének 50 száza­lékát külföldi piacokon ér­tékesíti. Importőrből jelen­tős exportőrré lettünk. De ez már nem is múzeumi tétel. A múzeumot üzemeltető Innovatex Textilipari Kuta­tó és Fejlesztő Vállalat a szövés története után a tex­til-, a textilruházati ipar tel­jes technológiájának bemu­tatását tervezi. Néhány év alatt elkészül a nyersanyag­előkészítés, a fonás, a kötés, a kikészítés és a konfekcio­nálás technikai történetét is­mertető kiállítás is. Á Kék angyal 85 éves A Kék angyal 85 éves. Marlene Diet­rich, akir.ek filmjei évtizedeken át meg­töltötték a mozik nézőterét, 1901. decem­ber 27-én született Berlinben, jellegzetes porosz1 családból Marlene Dietrich életében az áttörés 1930-ban következett be. Josef von Stern­berg, a világhírű osztrák rendező, szer­ződtette Heinrich Mann „Ronda tanár úr" című regényéből készült film főszerepére. A filmet Kék angyal címen 1930. április elsején mutatták be. Marlene azon a na­pon világsztár lett, és azonnal otthagyta Berlint. Az UFA filmgyár vezetői ugyanis nem bíztak a film sikerében, s nem hosz­szabbitották meg Marlene szerződését. Hollywoodban Josef von Sternberg se­gítségével a sajtó „vampot", „végzet asz­szonyát" formált a színésznőből. Marlene igazi porosz önfegyelemmel viselte a róla alkotott képet. Filmjei, mint a Marokkó, A Sanghaj expressz, A szőke vénusz vagy a Nőstény ördög óriási sikert arattak. A hollywoodi filmlapok pletykarovatai szá­nkós szerelmi afférjáról számoltak be. Ál­lítólagos szerelmei között szerepelt Fritz Lang, Erich Maria Remarque, Maurice Chevalier, Jean Gabin, James Stewart. Gary Cooper, Douglas Fairbanks, John Wayne. sot. Ernest Hemingway is. Mind­ebből — legalább is Marient' 1978-ban megjelent emlekirutai szerint — semmi sem volt igaz. A világhírű filmszínésznőt a hitlerista vezetők szerették volna visszahozni Né­metországba. Fűt-fát ígértek neki, a többi között diadalmenetet a Brandenburgi ka­pun át. Marlene azonban gyűlölte a náci­kat" és az Egyesült Államokban maradt. 1939-ben felvette az amerikai állampol­gárságot. Fellépett u harcoló amerikai hadsereg rendezvényein. „Ügy éreztem — írta később —, hogy én is felelős vagyok a Hitler kirobbantotta háborúért. Igye­keztem, hogy a magam módján segítsem a hitlerizmus összeomlását". Érdemeiért meg kapta az. amerikai Sza­badság Érmet és a l'raneia Becsületren­det. Később filmjeiben már megszabadult attól a képtől, amelyet a hollywoodi pletykasajtó rajzolt róla. Néhány filmjé­ben — mint a Vad tanúja, vagy az ítélet Nürnbergben — nagyszerű jellemábrázo­lásról tett tanúságot. 1960-ban áttért a sanzonéneklésre. Kon­certeket adott a világ számos fővárosá­ban. Fellépett az NSZK-ban is, ahol azon­ban az újnácik heves tüntetést rendeztek ellene. Soha többé nem látogatta meg szü­lőföldjét. „Ha nem létezett volna Hitler, még most is Németországban élnék" — jelentette ki többször. 1975-ben lábát törte, s ezzel végeszakadt karrierjenek. Azóta visszavonultan él Pá­rizsban, német költök verseinek társasá­gában. Kezdetleges fonallechnikák Népi szövőszék — esztováta A rádió jövő évi terveiből A tájékoztató, orientáló és értékközvetítő munka ja­vítása. az informáló, szol­gáltató műsorok korszerűsí­tése, valamint új ismeret­terjesztő, irodalmj és zenei sorozatok indítása szerepel a rádió jövő évi terveiben. Miként Zeley László, a Magyar Rádió műsorigazga­tója elmondta, a jövő évben az egyik jelentői rádiós vál­tozás az lesz, hogy bővül és megújul a reggeli program. Január 5-étől három órával korábban, reggel 6 órától kezdődik a 3. műsor komoly zenei kínálattal. A munká­ba indulók számára termé­szetesen itt is közlik majd a legfontosabb információkat, óránként híreket mondanak, s közben időjárás-előrejelzés és a legfontosabb közlekedé­si információk is elhangza­nak majd. Tervezik a Kos­suth-rádió Jó reggelt című m űsorának korszerűsítését is. A már megszokott blok­kok megtartásával itt első­sorban a frissebb én szeme­lyesebb hangvételre, a kül­politikai információk gyor­saságának javítására töre­kednek. Ugyanakkor célul tűzik ki a belpolitikai tájé­koztatás kiszélesítését, az erős főváros-központúság ol­dását is. Az 1987. évi tervek között szerepel, hogy 22 és 23 óra között A mai nap címmel összefoglaló, elem­ző híradással jelentkeznek, amely kibővül a másnap reggeli lapok szemléjével. összehangolt müsorakció kívánja szolgálni a jövőben az egészséges életvitel kiala­kítását. az egészségmegőrzés átfogó programjának támo­gatását. Az újdonságok kö­zött lesz például a Vigyázz magadra! című egészségügyi kalauz, valamint több olyan program, amely a dohány­zás és az alkoholizmus ár­talmairól, a testedzés fon­tosságáról szól. A szórakoz­tató- és a sportszerkesztő­ség az új esztendőben több alkalommal rendey. tömeg­stpori napokat. valamennyi megyét es a fővárost bevon­va

Next

/
Thumbnails
Contents