Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

Vasárnap, 1986. december 28. 5 Magyar vörös könyv Az Akadémiai Kiadónál már szerkesztik a hazai növény- és állatfajok vörös könyvét, amely Magyarország élővilágának védelmére hívja fel a szakemberek, a természetbarátok, a lakosság figyelmét. A 700 oldalnyi kéziratot biológusok, botanikusok, zoológusok, ornitológusok, erdészek készítették a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal irányításával. A szakemberek ebben a kiadványban ismertetik a 100 kipusztult, és az 1000 veszélyeztetett növényés állatfajt. A közismerteknek csupán a nevét közlik, a többségét azonban részletesen bemutatják. 150-et fényképpel, vagy rajzzal, festménnyel, vagy grafikával illusztrálnak. A kiveszett élőlények kiűzött említik meg például a magyar mézpázsitot, a medvét, a hiúzt, a hódot, a farkast, a sólymot, a veszélyeztetettek között pedig a baglyot, a sast. a ragadozó madarakat. A legféltettebb növények és állatok élőhelyét — védelmük érdekében — nem jelölik meg. Új abortusztörvény Csehszlovákiában Csehszlovákiában januártól megszűnnek az abortuszbizottságok, és minden nő jogosult lesz a terhesség megszakítására. Az új törvény teljes szabadságot biztosít abban, hogy a lányok, asszonyok maguk döntsenek legbensőbb személyes ügyükről, hogy megszülik-e magzatukaf, vagy sem. A liberálisabb szabályok ugyanakkor jobban védik a nők egészségét, mert egyúttal a terhességmegszakítás és a fogamzásgátlás korszerűbb módszereinek alkalmazását ösztönzik. Délmagyar-ajándék Csak a Jézuska tudná megmondani, hogyan került a kezembe az a „Karácsonyi könyv", amely szeretett Délmagyarországunk 1930. évi „ajandéka előfizetői részére". Kiesett kezemből az otthon békéjét tápláló mosószivacs, mondtam, hadd lássuk csak azokat a világválságos hónapokat! Mohón ütöttem föl a 138. oldalt, minthogy a tartalommutató ezen az egyetlen ponton ígért életízű izgalmakat. Hihetetlen! Az 1928 őszével kezdődött évkönyv-évben még mutatóban se Játni egy kis munkanélküliséget,. éhséget, vacogást, öngyilkosságot, elégedetlenséget. Minek rontani az ünnepi hangulatot! A könyv a következő eseményeket tálalta; Októberben: Magyarország megkapta .Rómától a Fórum Iíoinanum egyik oszlopát. (Az örvendezés jogos.) Novemberben „egyes vonalakon a gyorsvonatok kocsijaiba rádiót szereltetett be a MÁV". (A csak gyorsvonaton utazgató summások, béresek, napszámosok, kubikosok repeső szívvel vették tudomásul.) December: Villani Frigyas bárót párizsi magyar követté nevezték ki. (Boldog a hon széltében-hosszában.) Január folyamán nem történt semmi. (CLsak hejehuja meg csókolózás a nagy bőségben.) Február: „A kormányzó Zsitvay Tibort nevezte ki Fasthy Pál igazságügymiiiiszter utódjául. Magyarország is megünnepelte XI. F-ius pápa jubileumát. (Kettős öröm, záporoztak a meghatódottság könnyei.) •Márciusban „Wekerle pénzügyminiszter által beterjesztett állami költségvetés 3 és fél millió pengő felesleget mutat." (Csakúgy pezsgett a magyar gazdasági élet!) Április: a nápolyi Európavivobajnokságon Glykais Gyula első, Petschauer Attila a második. (Ez dagasztotta a mellkasokat.) Májusban Budapest fölött a Dunába zuhant egy bécsi repülőgép, s „a pilóta és a gép utasa meghalt." (Ez bzórnyü!) Felavatták a névtelen katona sírját. (Dúsult a nemzeti büszkeség.) Június azzal kezdődött, hogy elhunyt Andrássy Gyula gróf. (Sirás-rívásHatrongvostól Atokházáig.) Kerékpárbaleset érte Terstyánszky Ödön alezredest, az amszterdami olimpia aranyérmesét. (Az ilyen értékes ember minek bicikliZÍK?) Bethlen május 26-án mondott beszéde miatt a kisantant államainak budapesti követei jegyzéket nyújtottak át Walkó külügyminiszternek. (Szittyáink Lehergelték magukat, hogy majd ók megmutatják; Fölharsant a kedvenc nóta: „Burneo és Celebesz, magyar volt és magyar lesz.") Julius 5-én Szombathelyen lezuhant egy katonai repülőgép, 3-an meghaltak KSzörnyülködhettek az olvasók.) A hőmérő állandóan 36—38 fok meleget mutat. (A gyepsoriak, az alveglai;ok, az ágybérlök nyilván ellepték a hűsítő Balatont > Augusztus folyamán megjelent a közlekedés szabályozásáról szóló rendelet. (Megnőhetett a gyalogjárók biztonságérzete!) „Az ország minden eddiginél fényesebben ülte meg a Szent István-napi ünnepségeket." (Sej, dínom-dánom.) Szeptember: Budai Gyula menekült pécsi ügyvéd Bécsben rálőtt Ziegler Vilmos követségi attaséra. (Ej-ej, nem szép dolog ilyet csinálni.) Október csemegéi: Kiírták a törvényhatósági bizottsági választásokat. (Pali sógorom, Földeákon, már nagyon várta.) 22-én ifj. Horthy Miklóst súlyos szerencsetlenség erte a lovaspóió-mérközésen. (Nahát? Még ilyet!) Kihagytak a katonai büntető törvénykönyvből a botbüntetést. (A mélyen humánus döntéstől elérzékenyült a tisztikar.) * Ebben a hangnemben akartam kommentálni amit oivastam, de hátba vágott a lelkiismeretem: állítsd le magad! Gondold meg, azok az ötvenhét évvel ezelőtti kollegák korántsem voltak gyava hunyászkodók. Csak realisták. Sokukban determináló erővé szilárdult az elvesztett sajtóper, a mellőzés, az elbocsátás. Azaz megtanulták egy életre, hogy széllel szemben fütyülni lehet ugyan, de a szándékolt tiszta hangokat sokféle erő eitoizitja. Es ma jobban szól-e a nóta? Mi ez idő tájt milyen évkönyvet szerkesztenénk? Mert, ugye, nincsenek már baro urak, eltűntek a hivatalos banditák, a jogosítványos naplopók, sőt, a népi krekkek is elszállingóztak lassacskán, mégis ott tartunk, hogy a miniszter beszedet is lekerekítjük, ha élesebben fogalmaz. Vagyis unalmassá silányítjuk. Hasonlóképp bánunk saját mondanivalónkkal is igen gyakran. Hagyománytisztelet, kényelmesség, vagy gyávaság okán tehát hajlamosak vagyunk mellébeszélni a dolgoknak. Korszerűtlen magatartásunkat azonban magyarázgatjuk: minden a mienk most már ebben az országban, tehát debilis az, aki a saját szennyeset kiteregeti. Mentegetőzünk, hogy belőlünk tulajdonképpen az öntudat csinál óvatos duhajt, a mi írásaink erejét az átgondolás, az ártani nem akarás gyengíti le. Alighanem bennünk, újságírókban van a hiba. És nemcsak a vidékiekben. Az országos lapok munkatársai is szivesebben bírálják a jelenségeket, mint a jelenségek okozóit. Vannak még, akik szeretnék fejbe kólintani az igazságot? Sajnos, igen. Am egy-egy jogtalan hatalomb;torló újságíró-ellenes magánakciója korántsem indokolja, hogy rá mint jellemző esette hivatkozzunk, es elkendőzzük a bajokat. A régi piszokból kimosdatott ország már létszükségletként igényli nehézségei enyhítéséhez a demokratikus nyíltságot: a szemetet nem takargatni kell, hanem megmutatni, hogy eltakaríthassuk. Beszélni, szónokolni természetesen könnyebb, mint írni azokról, akik kátyúba .ragasztják a népgazdaság szekerét. A szó ugyanis elszáll (letagadható), a nyomdafesték megmarad (bármikor előszedhető). Aki azonban nem lébecolásnak tekinti, hanem hivatásul választja a zsurnalisztikát, annak tudnia kell: amit művel, az harc. S' a harcban meg is lehet sebesülni. Jobban, mint az aktatologatásben. F. Nagy István Egy új múzeum első kiállítása I Megnyitották a Textil-és Ruhaipari Múzeumot Textil szavunk a latin textus (szövés) szóból ered. S ez is bizonyítja, hogy a textilgyártás legfontosabb mozzanata a szövés. Ez a tény, s a nyilvánvaló praktikus okok (a gyűjtemény megléte) játszottak közre abban, hogy az újonnan megnyílt Textil- és Ruhaipari Múzeum első állandó kiállításának éppen A szövés művészete a címe és témája. Az elegáns budapesti, XIII. kerületi Gogol utca 9—11. szám alatti épületet, amely egykor a Hazai Fésűsfonó angyalföldi gyáregységéé volt, az Ipari Minisztérium, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület közreműködésével átalakították, múzeumi célokra alkalmassá tették. A száz-egynéhány éves üzemcsarnok most múzeum, és egyben a textil- és ruházati ipari hagyományvédő központja is. A gyűjtemény, amely 1972 óta létezik, máris jelentős (annak idején egy zuglói zsinagógában mutatták be), de a gyarapításhoz, a gyűjtéményezéshez az iparág 56 vállalata nyújtott segítséget. E hozzájárulásért cserébe a múzeum, közművelődési feladatát teljesítve, teret és helyet ad a vállalatok találkozóinak, előadásoknak, szimpóziumoknak. S elhatározott tervük, hogy a textilipari vállalatokat bevonják a m^eológiai gyűjtő-, feldolgozómunkába. Több ezer éves szövőeszközök modelljei, rajzai, régj műves szövetek vezetik be a látogatót a szövés történetébe. Az egyiptomi szövéskultúrától napjainkig terjed a kép. Láthatunk időszámításunk előtti eszközöket, középkori szövőszékeket, automata szövőgépeket és számítógép vezérelte szövetminta-tervezést is. Magyarország a 19. század végéig textilimportör volt. A korabeli oklevelek, adatok szerint már a 13. században jelentős posztóbehozatalunk volt például Genfből. Egy 1457—58-as pozsonyi vámjegyzékből tudjuk, hogy a Bécsből érkezett áruk 80 százaléka textil volt, ezen belül is finomposztó. A 18— 19. században is nagy pénzeken vásároltunk textiliát, noha ekkor már voltak kezdeményezések szövő-manufaktúrákra. Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc alapította az első nagyobb textil-manufaktúrát Sasváron. A 18. század végén néhány selyemgyárat is létesítettek, ám 1849—50-ben valamennyi hazai textilüzem tönkrement, csak néhány nyomógyár tudott életben maradni. Csak 1881—84-ben, az ipartámogató törvény megszületése után alakultak újabb gyárak: az Első Magyar Kötő- és Szövőgyár (a Váci Kötöttárugyár elődje), a Magyar Posztó, a Rózsahegyi Fonoda, a Szegedi Kendergyár, a Pápai Textilgyár. Am ezek a jól induló üzemek sem virágozhattak sokáig, tönkretette őket az I. világháború, a gazdasági válság. Az Erdélyben, a Felvidéken levők pedig területileg kerültek távol az országtól. 1938 az első hazai exportpróbálkozás dátuma. Majd a felszabadulás után fejlődött a magyar textilipar, amely már termelésének 50 százalékát külföldi piacokon értékesíti. Importőrből jelentős exportőrré lettünk. De ez már nem is múzeumi tétel. A múzeumot üzemeltető Innovatex Textilipari Kutató és Fejlesztő Vállalat a szövés története után a textil-, a textilruházati ipar teljes technológiájának bemutatását tervezi. Néhány év alatt elkészül a nyersanyagelőkészítés, a fonás, a kötés, a kikészítés és a konfekcionálás technikai történetét ismertető kiállítás is. Á Kék angyal 85 éves A Kék angyal 85 éves. Marlene Dietrich, akir.ek filmjei évtizedeken át megtöltötték a mozik nézőterét, 1901. december 27-én született Berlinben, jellegzetes porosz1 családból Marlene Dietrich életében az áttörés 1930-ban következett be. Josef von Sternberg, a világhírű osztrák rendező, szerződtette Heinrich Mann „Ronda tanár úr" című regényéből készült film főszerepére. A filmet Kék angyal címen 1930. április elsején mutatták be. Marlene azon a napon világsztár lett, és azonnal otthagyta Berlint. Az UFA filmgyár vezetői ugyanis nem bíztak a film sikerében, s nem hoszszabbitották meg Marlene szerződését. Hollywoodban Josef von Sternberg segítségével a sajtó „vampot", „végzet aszszonyát" formált a színésznőből. Marlene igazi porosz önfegyelemmel viselte a róla alkotott képet. Filmjei, mint a Marokkó, A Sanghaj expressz, A szőke vénusz vagy a Nőstény ördög óriási sikert arattak. A hollywoodi filmlapok pletykarovatai szánkós szerelmi afférjáról számoltak be. Állítólagos szerelmei között szerepelt Fritz Lang, Erich Maria Remarque, Maurice Chevalier, Jean Gabin, James Stewart. Gary Cooper, Douglas Fairbanks, John Wayne. sot. Ernest Hemingway is. Mindebből — legalább is Marient' 1978-ban megjelent emlekirutai szerint — semmi sem volt igaz. A világhírű filmszínésznőt a hitlerista vezetők szerették volna visszahozni Németországba. Fűt-fát ígértek neki, a többi között diadalmenetet a Brandenburgi kapun át. Marlene azonban gyűlölte a nácikat" és az Egyesült Államokban maradt. 1939-ben felvette az amerikai állampolgárságot. Fellépett u harcoló amerikai hadsereg rendezvényein. „Ügy éreztem — írta később —, hogy én is felelős vagyok a Hitler kirobbantotta háborúért. Igyekeztem, hogy a magam módján segítsem a hitlerizmus összeomlását". Érdemeiért meg kapta az. amerikai Szabadság Érmet és a l'raneia Becsületrendet. Később filmjeiben már megszabadult attól a képtől, amelyet a hollywoodi pletykasajtó rajzolt róla. Néhány filmjében — mint a Vad tanúja, vagy az ítélet Nürnbergben — nagyszerű jellemábrázolásról tett tanúságot. 1960-ban áttért a sanzonéneklésre. Koncerteket adott a világ számos fővárosában. Fellépett az NSZK-ban is, ahol azonban az újnácik heves tüntetést rendeztek ellene. Soha többé nem látogatta meg szülőföldjét. „Ha nem létezett volna Hitler, még most is Németországban élnék" — jelentette ki többször. 1975-ben lábát törte, s ezzel végeszakadt karrierjenek. Azóta visszavonultan él Párizsban, német költök verseinek társaságában. Kezdetleges fonallechnikák Népi szövőszék — esztováta A rádió jövő évi terveiből A tájékoztató, orientáló és értékközvetítő munka javítása. az informáló, szolgáltató műsorok korszerűsítése, valamint új ismeretterjesztő, irodalmj és zenei sorozatok indítása szerepel a rádió jövő évi terveiben. Miként Zeley László, a Magyar Rádió műsorigazgatója elmondta, a jövő évben az egyik jelentői rádiós változás az lesz, hogy bővül és megújul a reggeli program. Január 5-étől három órával korábban, reggel 6 órától kezdődik a 3. műsor komoly zenei kínálattal. A munkába indulók számára természetesen itt is közlik majd a legfontosabb információkat, óránként híreket mondanak, s közben időjárás-előrejelzés és a legfontosabb közlekedési információk is elhangzanak majd. Tervezik a Kossuth-rádió Jó reggelt című m űsorának korszerűsítését is. A már megszokott blokkok megtartásával itt elsősorban a frissebb én szemelyesebb hangvételre, a külpolitikai információk gyorsaságának javítására törekednek. Ugyanakkor célul tűzik ki a belpolitikai tájékoztatás kiszélesítését, az erős főváros-központúság oldását is. Az 1987. évi tervek között szerepel, hogy 22 és 23 óra között A mai nap címmel összefoglaló, elemző híradással jelentkeznek, amely kibővül a másnap reggeli lapok szemléjével. összehangolt müsorakció kívánja szolgálni a jövőben az egészséges életvitel kialakítását. az egészségmegőrzés átfogó programjának támogatását. Az újdonságok között lesz például a Vigyázz magadra! című egészségügyi kalauz, valamint több olyan program, amely a dohányzás és az alkoholizmus ártalmairól, a testedzés fontosságáról szól. A szórakoztató- és a sportszerkesztőség az új esztendőben több alkalommal rendey. tömegstpori napokat. valamennyi megyét es a fővárost bevonva