Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-24 / 302. szám

tó Szerda, 1986. december 24. Pu t/pnpn szokásos, hogy az embe­LV VCyCII rek visszatekintenek a maguk mögött hagyott esztendőre. Ez a vezetés számára is kötelezően fontos. Ilyenkor számba veszik az eredményeket, s gondolkodhatnak az előttük álló felada­tokon, ilyenkor alakithatják ki magukban a társadalmi fejlődést elősegítő elgondo­lásaikat. Időszerű tehát, hogy egy rövid időre megállva, mi is számot vessünk idei munkánkkal. Okunk nincs sem di­csekedni, sem kétségbe esni. Nehéz év­vel birkóztunk és talpon maradtunk. Több lett az aggódó hang, a bizonytalanságból fogalmazott kérdés: egyenletes marad-e szocialista fejlődésünk? Nos, valóban néhány nem is lényegte­len feladatot gyorsabban szándékoztunk megoldani. A feltételek, a külső és belső körülmények azonban higgadtságra intet­tek. Tudtuk, a hetedik ötéves terv nyitó programját csak feszített ütemű munká­val hajthatjuk végre. A fokozódó köve­telmények, az új, részleteiben olykor is­meretlen feladatok a központi szabályo­zás eseti gondjai felszínre hozták irányí­tási és munkavégzési gyengéinket. A megye ipara hiába fejlődött az or­szágos átlagnál kedvezőbben (mintegy 2 százalékkal), a várt eredményt nem ér­te el. A gazdálkodó szervek egy része el­maradt kitűzött céljától, mások (a Hódi­köt, a Tisza Bútoripari Vállalat, a Cso­miép stb.) csak csökkentett terveiket tel­jesítették. A hiányos alapanyagellátás, az elhúzódó szerződéskötések, a fontos al­katrészek és kellékek beszerezhetetlensé­ge mellett 1986-ban új akadályok gátol­ták a folyamatos termelést. A gazdálkodó szervezetek vezetői gyakran hivatkoztak a szabályozók sűrű változásaira. Ám a korábban kialakított követelményrendszer és a teljesítés esetenkénti ellentmondá­saira való hivatkozással nem ritkán a ve­zetés gyengeségét, a belső szervezetlen­séget, az ösztönzés hiányosságait takar­gatták. Több kisebb gyár, szövetkezet viszony­lag gyorsabban, néhány nagyvállalat las­sabban reagált a piaci változásokra. így megyénk iparának versenyképességéről, szerkezetének korszerűsítéséről, termelési költségeinek mérsékléséről kevés jót mondhatunk. Hallgatásra int az erőforrá­sok szűkössége, a megújulást segítő mű­szaki értelmiség hiányos ösztönzése, a ná­lunk fejlettebb országokban bevált jó megoldások adaptációjának elmaradása. A most záródó évben megyénk válla­latai: a KÉV, a Kontakta, a Szentesi Ba­romfifeldolgozó stb. jelentősen javították termékeik minőségét. Ennek ellenére az értékesítés lehetőségei tovább szűkültek. A szigorúbb meo-nak köszönhetően az év végére a tervezettnél kedvezőbben ala­kult a .szocialista export, ugyanakkor az ösztönzés ellenére enyhén visszaesett a nem rubel elszámolású kivitel. Az elma­radás okait a szakemberek a kereslet hiányával, a partnerek pénzügyi gondjai­val, illetve termékeink alacsony jövedel­mezőségével magyarázták. Többek között a vártnál kevesebb sertéshús, krémfehér­sajt, feldolgozott baromfihús, Tisza-bútor és Kontakta-termék vált exportcikké. Jó ellenpéldaként viszont növekedett a tő­kés kivitel az ipari szövetkezetek egy ré­szénél, a Szegedi Konzervgyárnál, az Al­földi Porcelángyárnál, a Hódiköt-nél. Im­portot kiváltó elképzelésekről, intézkedé­sekről viszont alig hallottunk. A vizsgálatok tanúsága szerint a gaz­dálkodók jelentős hányada érzéketlen a költségek alakulására. Ezért néhány vál­lalatnál takarékosabb vezetők váltották fel a pazarlókat. Csodát persze sem ők, sem a helyükön maradók nem tehettek. A rr.egye könnyű- és élelmiszeripari üze­meinek nyeresége elmaradt az elözö évi­től. A közvetlen jövedelemcsökkenésen túl mindez a fejlesztési lehetőségeket is kedvezőtlenül befolyásolja. A mpnwp építőipari üzemeinek telje­lilCyifC sítményei felemásan ala­kultak. A legnagyobb vállalat, a Délép munkáját még mindig a szervezetlenség, Higgadtan, de határozottabban Hunkáról, feladatainkról az ünnepen a. sok minőségi kifogás jellemezte. Né­hány rugalmasabb formát alkalmazó ter­melőegységben viszont terven felüli sike­reket is elértek. Különösen kedvezően fejlődött a helyi építőipar. Mezőgazdasági üzemeink többsége meg­valósította 1986-os elképzelését. A terme­lés a beütemezett 2,5 százalék helyett 3 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen időjárás ellenére a növénytermesztés 6,5 százalék­kal teljesítette túl tervét. Az állattenyész­tés a bázisévhez hasonló eredményeket könyvelhet el. A növénytermesztésben kedvező a napraforgó térhódítása, a ku­korica (előző évinél gazdagabb) 6500 ki­logrammos hektáronkénti átlaghozama. A legtöbb növényből jó, vagy közepes ter­mést sikerült betakarítani: a búza 4821 kg-os hektáronkénti átlagánál viszont többet vártunk. Nem sikerült megállítani a gyümölcstermesztő területek csökkené­sét sem. A terveknek megfelelően bővült az élelmiszerfeldolgozó kapacitás, összes­ségében a mezőgazdaság nyeresége mint­egy 15 százalékkal haladja meg a tava­lyit. Főként az állami gazdaságok mu­tathatnak fel kedvező eredményeket. Ugyanakkor három szövetkezetben az előző évinél kisebb pénzügyi hiány vár­ható. A kevésbé eredményes gazdaságok­ban a lemaradás részben az aszállyal, részben a vezetés fogyatékosságaival ma­gyarázható. A betakarítást, az őszi talaj­munkákat, a vetést kedvezőtlenül befo­lyásoló szárazság várhatóan a jövő évi gazdálkodást is hátráltatni fogja. A MAV tervének megfelelve végezte teherszállítási feladatait, míg a Volán majdnem egyharmadával növelte fuvar­teljesítményét. A sárga autóbuszok 8 szá­zalékkal több utast szállítottak, mint 1985-ben. A postai dolgozók bevezették a nyolc országra érvényes gyorsszolgálatot, a valutabeváltást, a helyi közlekedési je­gyek árusítását. A telefonhálózat fejlesz­tését a közel hatezer új állomás bekap­csolása jelentette, és folytatódott a tele­fonkötvények jegyzése is. A termelő szervezetek fejlesztését je­lentősen fékezte a tökehiány. Emelkedtek viszont a gépek, műszerek beszerzésére fordított költségek. A mezőgazdasági szö­vetkezetekben folytatták a meliorációt, 650 hektárral bővítették az öntözhető te­rületek nagyságát. Figyelemre méltóak a biotechnológia eddigi eredményei: Pan­kotan, Domaszéken, Rúzsán és Szegeden, valamint Hódmezővásárhelyen szövetke­zetek és nagyüzemek kapcsolódtak be e programba. Erőfeszítéseik eredményeként a hagyma, illetve a burgonya szaporító­anyagai már biotechnológiailag is előál­líthatók. Korábban, de a közelmúltban is komoly gondot okozott a kistelepülések kereske­delmi ellátása. A fogyasztási szövetkeze­tek hároméves programjának lezárásaként számos üzlet felújítása és bővítése feje­ződött be. A kiskereskedelem új gazdál­kodói formáinak köszönhetően a forga­lom meghaladja az előző évit. Az ellátás­sal persze nem mindenki elégedett. Az év elején sok településen a tüzelőanyag hiányától vált fagyossá a légkör és a la­kás. A szülők sokszor panaszkodtak a gyer­mekruhák drágulására, esetenként nem megfelelő választékára. Sokan nem értet­ték, miért zártak be a peremkerületi ráfi­zetéses élelmiszerboltok. Ennél örömtelibb volt Szegeden a húsáruház, illetve a Mer­kúr személygépkocsi-telep megnyitása. A Volán Tourist és a MALÉV szegedi részlegének megnyitásával bővült az ide­genforgalom irodahálózata. A vendégek az előző évinél több napot töltöttek me­gyénkben, gyakrabban igényelték a szál­lodák, a pénzváltóhelyek szolgáltatásait. Az állami és a személyi tulajdonú la­kásokból 1986-ban mintegy 2300 épült fel. Az előző évről áthúzódókkal együtt ed­dig mintegy 400 állami lakás készült el. Az idén ezer fiatal házas otthonteremté­sét segítettük 117 millió forintos támo­gatással. A másfél évtizeddel korábbi demográ­fiai hullám következményeként felduz­zadt a középiskolai tanulólétszám. Elhe­lyezésükre gondolva 1986-ban kezdődött meg Szegeden a 24 tantermes új gimná­zium építése. A fiatalabbaknak elkészült Hódmezővásárhelyen a 75 személyes óvo­da, Forráskúton és Szegváron az általá­nos iskola. A kulturális ágazat nagy ese­ményeként átadták a felújított Szegedi Nemzeti Színházat. Az egészségügyi létesítmények a szen­tesi kórház konyhájával, a szegedi egész­ségügyi gyermekotthonnal és a mórahal­mi bölcsődével bővültek. Jelenleg szociá­lis otthon épül Hódmezővásárhelyen, új fogászati rendelő és egészségház Mind­szenten, Mórahalmon, illetve Kisteleken. Jelentősen előrehaladtak a szegedi klini­kai tömb és a SZOT gyógyszálló kivite­lezési munkái. A megye két északi vá­rosa között elkészült az új vasúti híd. A kommunikációs igényeket Hódmezővásár­helyen és Szegeden a kábeltelevíziók se­gítenek kielégíteni. A gazdálkodás, életkörülmények olykor kedvezőtlen alakulása ellenére me­gyénk közéletét az elmúlt évben a nyílt­ság. a viták őszintesége jellemezte. En­nek nem mond ellent, hogy néha hibás /lézetekkel. kedvezőtlen jelenségekkel küsz­ködtünk. összességében azonban a társa­dalmi feltételek kedvező változását mu­tatja a vállalati irányítás korszerűsödése, a szakszervezeti ifjúsági tagozatok meg­jelenése, a KISZ és más tömegszervezei­tek, illetve tömegmozgalmak megújulási törekvése. Jó ügyért az emberek 1986­ban gyakrán hoztak erkölcsi, sőt anyagi áldozatot is. A vázolt helyzetben a jövő évi célok teljesítése a korábbinál gyorsabb, haté­konyabb megoldást igényel. A politikai és a gazdasági vezetőknek nem csupán * a közös döntések meghozatalában, hanem azok végrehajtásában is együtt kell mű­ködniük! A pártszervezetek politikai esz­közökkel segítsék a kezdeményező, a megújulásra képes vezetőket, szakembe­reket! Segítsék az alkotásra, a, mennyisé­gi és minőségi előrelépésre ösztönző mú­helyközösségek kialakulását! Ha szüksé­ges, vállalják a népszerűtlen feladatokat: a gyengén dolgozó szervezetek, káderek bírálatát, a vezetők szükséges cseréjét is. Ami a jövőt illeti: elképzeléseink sze­rint 1987-ben az ipar mintegy 2—2,5szá­zalékkal, a mezőgazdaság 3—3,5 száza­lékkal növeli termelékenységét. Az építő­ipar várhatóan a jelenlegi kapacitását nyújtja majd. Továbbra is kiemelt cél a gazdaságos export, főleg a dollár elszámo­lású kivitel bővítése. Várhatóan 1987 első felében módosul a veszteségesen gazdál­kodó szervezetek tevékenysége. Fontos, hogy a jövedelmezőség ezentúl a tényle­ges és érdemi gazdálkodásban legyen tet­tenérhető. A középtávú tervnek megfelelően az 1987—88-as tanév kezdetéig 4 új általá­nos iskolai tanterem készül el. Folytató­dik a szegedi gimnázium építése. Hód­mezővásárhelyen és Domaszéken új isko­lák alapjait rakják le 1987-ben, Makón a kisegítő Iskola, Asotthalmon és Bordány­ban az óvoda építése fejeződik be. G­pusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlék­park létesítményei bővülnek. Pitvaroson az ifjúsági ház kivitelezése folytatódik. Az egészségügy gazdagodását a hód­mezővásárhelyi és a szentesi kórház bő­vítése, korszerűsítése jelenti. Reálisnak látszik a SZOT Gyógyszálló 1987. évi át­adása. A szakszervezeti üdültetés meg­jelenése. a gyógyvizek szervezettebb hasz­nosítása új színt jelenthet a megyeszék­hely életében. Folytatódik a városi peremkerületekben és a kistelepüléseken lévő boltok felújí­tása. E programról a Szövosz néhány hét­tel ezelőtti kongresszusán beszéltek me­gyénk szövetkezeti vezetői. A közlekedési ágazat a Csongrád, Szen­tes, Hódmezővásárhely közötti vasút fel­újítását, valamint a 47. számú közút Szeged—Algyö szakasza kiszélesítésének előkészítését tekinti fő feladatának. Szen­tesen és körzetében folytatódik a távbe­szélő hálózat korszerűsítése, a posta fel­újítása. Megkezdődik Pitvaros, Eperjes és Fábiánsebestyén bekapcsolása a földgáz­hálózatba. A világbanki programhoz csat­lakozó fejlesztéseket a külföldi töke is segítheti. A KGST-országokon belül pe­dig lehetőség nvilik vegyes vállalati for­mák megteremtésére. A közelmúltban elfogadott tanácsi terv 2650 új lakás építésével számol 1987-ben. Ebből 272 szociális bérlakásnak minősül. A fiatal házasok és többgyermekes csa­ládok mintegy 121 millió forint támoga­tást kaphatnak a helyi tanácsoktól. Az ár és adóvíszonyok módosulása várható­an dinamizálni fogja a lakásgazdálkodást: hosszú távon megkezdődhet az igények arányosabb kielégítése. A lalmccán öntevékenységét, tár­IdnUoOúy sadalmi munkáját, anya­gi juttatásait 1987-ben is igényeljük. A közgondolkodást, az emberi kezdeménye­zőkészséget ismerve, várhatóan nem re­ménykedünk hiába. Az elmúlt hetekben több vállalati és szövetkezeti kollektíva jelezte: a nagv októberi szocialista for­radalom 70. évfordulóján szívesen indíta­na munkaversenyt. A szervezésen, a gazdálkodáson és az öntevékenységen túl 1987-ben tovább mé­lyülhet a korrekt tudományos kutatás és a termelés kapcsolata. Folytatódhat a ho­moki gazdálkodásban rejlő lehetőségek feltárása és a számítástechnika térhódí­tása. Ezen kívül ösztönzünk a társadalmi munkaidő-alap hatékonyabb kihasználá­sára. Elkerülhetetlen a nem termelő te­rületeken foglalkoztatottak létszámának felülvizsgálata. A megyében is konkrétab­ban kell a dolgozók átcsoportosításával, illetve átképzésével foglalkozni, az elhe­lyezkedési támogatás valóságos igényeit felmérni. A fegyelmezettebb munkát sze­retnénk a munkahelyről történő eltávo­zás engedélyezésének szigorításával, az igazolatlan hiányzás büntetésével, az al­koholfogyasztás visszaszorításával szolgál­ni. Az előttünk álló döntések meghozata­lához és végrehajtásához nyugodtság, il­letve megfontoltság szükséges. Ezért job­ban kell ismernünk az emberek napi gondjait, véleményét, törekvéseit. A köl­csönös tájékoztatásban sokat segíthetnek a megyében megjelenő napilapok, vagy a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stú­diója, melynek adásait a jövő évtől az or­szágos hálózatban láthatjuk. Várhatóan 1987-ben a rádió szegedi stúdiója is hal­latja hangját. A l/arárcnnui az vé%' pihenés nűlűLdUliyi napjaiban a kikap­csolódás szolgálja a felkészülést! Mun­katársaim, a megye politikai, állami ve­zetői nevében kívánok örömteli ünnepe­ket és jó egészséget mindenkinek. Az előttünk álló feladatok végrehajtásához szükség van mindannyiunk erejére, ösz­szefogására, hiszen a kérdésre válaszolva: főként rajtunk múlik, hogy milyen lesz további szocialista fejlődésünk. SZABÓ SÁNDOR az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkára Áruforgalmi jelentés A kiskereskedelem az idén zott oldódó kávéféléket nem forgalomra. Számos cikkből január elejétől november kedvelte meg a lakosság. mennyiségében és választé­végéig 507,6 milliárd forint- A burgonya-, zöldség- és kában egyaránt bővült a ki­nyi forgalmat bonyoLított le, gyümölcsfelhozatal a buda- nálat. A tavalyinál több volt folyó áron 8,2 százalékkal, pesti szabadpiacokon alig 70 az üzletekben egyebek közt összehasonlítható árakon pe- százaléka a tavalyinak, s az zseb-, autó- és táskarádiók­dig 3,6 százalékkal többet, árak 30 százalékkal maga- ból. magnetofonokból. le­niint az elmúlt év azonos sabbajt. Különösen zöldpap- mézjátszókból. fekete-fehér időszakában. Mennyiségében rikából. fokhagymából. fe- és színes televíziókból, bár az élelmiszerek és a vegyes- jes káposztából, paradicsom- az igényeket egyes keresett iparcikkek forgalma nőve- ból, és sárgarépából van típusokból továbbra sem kedett jelentős mértékben, a kevesebb. Almából 17 száza- tudták kielégíteni. A tévék ruházati cikkeké, valamint a lékkai csökkent a felhozatal, közül főként alz olcsóbbak­vendéglátásé viszont kisebb Érezhetően javult a ruhá- ból nincs elegendő, volt, mint az elmúlt eszten- zati cikkek választéka. Az Kiegyensúlyozott ellátást dőben. . enyhe időjárás miatt azon- biztosítottak ' novemberben A novemberi áruellátásról ban a téli ruhák november- tüzelőanyagokból a tüzépte­a jelentés megállapítja, hogy ben nem nagyon fogytak — |epek, s tobb helyütt a vá­a kínálat alapvetően jónak a forgalom azóta a hideg be- laszté'khiányok is enyhültek minősíthető. álltával megélénkült. Szá- Mivel a tüzelő a telepekre A novemberi élelmiszer- mottevően bővült a kötött- folyamatosan érkezett, a kínálat bőséges és kiegyen- áruk választéka, s alsóruhá- forgalom pedig csak közepes súlyozott volt. Elegendő volt zati cikkekből is szélesebb a volt. sok helyen már tárolási a tőkehús, de nem kielégítő választék, mint tavaly késő gondokat okoztak a s/én-, a füstölt és fölt. húsok kiná- '"'.sszel volt. brikett- . lutu. Szűkült a pörkölt kávé Az iparcikk-kereskedelmi amelyekből csaknem máméi­választéka, s a korábbi Nes- vállalatok novemberben fel- szer annyi volt a telepeken, café helyett forgalomba ho- készültek, az év végi csúcs- mint tavaly novemberben Javában csattognak az ollók Az enyhe, ősz végi, tél eleji időszakot is ki kell használ­ni azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb területen ter­melnek szőlőt, gyümölcsöt. A Pusztamérgesi Rizling Tsz almásában is javában csat­tognak a metszőollók, ala­kulnak a fák koronái. Sok múlik az itteniek szakértel­mén, hiszen ha leszámítjuk az időjárás szeszélyeit, a most meghagyott rügyek ha­tározzák meg a jövő évi ter­mést. A közel négyszáz hek­táros szőlőterületen is elkez­dődött e nagy munka, hogy mire kitavaszodik ,már az őszibarackosban serényked­hessenek a metszöollós bri­gádok. Az ültetvények fel­újítása is tervszerűen halad, tavasszal 20 hektáron tele­pítenek szőlőt, a régi ala­csonyhozamú tőkék kiváltá­sára. Lázár Mihály felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents