Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

125 Hétfő, 1986. december 15. Lele Ambrus a „profi" átlövő Kényszerszabadságon Grazból Fél évvel ezelőtt búcsúztattuk el la-le Ambrust, a Tisza Volán SC 127-szeres válogatott kézilabdázóját, hiszen augusztus l-Jétol 2 éves szerződést kötött vele az osztrák ATSE Waagner Biro Graz mpnedzsere. A búcsúriport végén l-elc elmondta, hogy fél az új környezettől, de a lehetőséggel élni akar. A jövö tervei között megemlítette, hogy mindent az határoz meg, mennyiben tud megfelelni a profi követelményeknek, a szerződésben foglaltaknak. Most 5 hónap távollét után l.ele Ambrus hazajött a karácsonyi ünnepekre. Az Égö Arany előtt beszéltük meg a találkozót. Percnyi pontossággal fékez mellettem egy osztrák rendszámú Peugeot 505-ös„ majd nem kis nehézségek árán kászálódik ki az. ülésből Lelc Ambrus. Lába bokától combtöig gipszben. Egyből megértem a karácsonyi „szabadság" okát, hiszen Ausztriában még javában tart a bajnokság. Elbicegünk a „Sótartóig", aztán az egyik sarki asztalnál leülünk rövid baráti beszélgetésre. • — Mi ösztönzött arra, hogy külföldön folytasd sportpályafutásod? — Amikor egy sportoló profi szerződést ír alá, elsősorban anyagi szempontpk vezetik. Nem titok, így volt ez nálam is. Igaz, az anyagi jobblét mellett kíváncsi voltam arra is, mit tudok produkálni egy teljesen új környezetben. Szegeden ugyanis a Volánban 13 évig játszottam egyhuzamban. Egy évvel korábban már megkeresett a graziak edzője Vass Sándor, aki azóta az osztrák válogatott edzője is. A szerződést viszont csak most, 1986-ban sikerült aláirnunk. — Az ATSE Waagner Biro háromszor nyert bajnoki címet, tavaly 3. helyen végzett. Nem kis dolog ilyen élcsapathoz kerülni. Emlékszem a Tatabánya elleni bajnoki mérkőzésen itt voltak a grazi csapat vezetői, és te ezen a találkozón ellenállhatatlanul játszottál, szinte nem tudtál hibázni, lőttél 12 szenzációs átlövésgólt. A magyar sportolókra általában az a jellemző, hogy a legfontosabb vizsgán elbuknak, te az ellenkezőjét bizonyítottad. >fi lett volna a profi szerződéssel, ha ezen a találkozón „betlizel"? — Hogy nyugodtan játszottam, annak csak az a magyarázata, hogy a szerződésem nem ettől a mérkőzéstől tették függővé. Őszinte legyek, meg sem akartak nézni Én hívtam el a grazi vezetőket, hogy legalabb egyszer lássanak a pályán. A mérkőzés végén annyit mondtak, hogy elégedettek a teljesítményemmel, az a véleményük, hogy jó vásárt csináltak, hiszen el tudom látni azt a feladatot, amire gondoltak. — Hogy fogadtak Grazba érkezésedkor? » — Kivonultak a csapat vezetői, fotósok, újságírók, aztán megmutattá'k a teljesen berendezett 2 szobás, 80 négyzetméteres lakást. Másnap bemutattak a játékosoknak, majd elvittek a grazi acélgyárba, ahol dolgozni fogok. — Jól hallottam, acélgyárba? Ráadásul dolgozni? — Hát persze. Ez benne volt a szerződésemben. Ausztriában ugyanis a munka és tanulás mellett sportolnak a legnagyobbak is. Az elején reggel 6-tól délután 2-ig, most már reggel 8-tól 2-ig dolgozom. — Acélgyárban egy magyar kézilabdás? Milyen munkát tudtak rád bízni? — A palackok és hegesztőpisztolyok mérőóráit ellenőrzöm. Itt ugyanis csak kifogástalan szerszámokkal dolgozhatnak a munkások! — Ügymond „amatőr" profi együttes a Graz. Milyenek az edzések? — Itt Ausztriában csak egyetlen külföldi játékos szerepelhet egy csapatban. A többiek is dolgoznak, hiszen ha profi lenne az egyesület, óriási adót kellene fizetnie. Heti 4 edzésünk van, de jobban megszenvedek, mint idehaza a duplájával. — Gondolom, „gólgyárosnak" szerződtettek, sikerült-e az elvárásoknak megfelelned? — Engem irányító-átlövőnek „igazoltak". Vass Sanyi belém plántálta, hogy játszhatok rosszul, de akkor is meg kell szakadnom a pályán. Ugy érzem befogadtak, hiszen a nyelvi nehézségekben is sokat segítenek játékostársaim. Türelmesen kijavítanak, elmagyarázzák mit miért, és hogyan kell helyesen mondani. Szóval nem nekem kell a legtöbb gólt lőnöm, hiszem az a fontos, hogy jól játsszon a csapat és győzzön. Ott tényleg igazi csapatszellem van, a győzelem a lényeg, mert ezután jár a prémium is. — Tudják-e a játékosok, hogy a másik mennyi prémiumot kapott? — Soha nem beszél senki a pénzről. Nem is tudjuk ki, mennyit kapott a lezárt bori tékban. — Szabó Laci is osztrák csapathoz szerződött. Idehaza nem volt felhőtlen a kapcsolatotok. Es Ausztriában? — Külföldön minden magyarban nagyobb az összetartás. Családi látogatáson is voltunk már egymásnál. Laci egyébként Hertelendy Robi csapatánál Bárnbachban játszik, és sokkal nehezebb a helyzete mint nekem, mert tőle gólokat, a legtöbb gólt várják. Az első fordulóban mérkőztünk egymással és simán nyertünk. Arra azért külön is büszke voltam, hogy ketten dobtuk a legtöbb gólt, mindketten 8-at! — Hét forduló után 6 győzelemmel és 1 vereséggel az ATSE Waagner Biro állt az élen, amikor a West Wien elleni bajnoki mérkőzésen megsérültél. Mi történt? — A negyedik percben «egy felugrás után meglöktek, letapadt a tornacipőm, a testem viszont tovább fordult, és a következő pillanatban elsőtétült előttem minden. A műtőben térdkeresztszalagszakadást állapítottak meg. Az orvosok a műtét után megnyugtattak, hogy százszázalékos lesz a lábam. Azóta gipszben vagyok, de holnap, kedden, karácsonyi ajándékként leveszik. — Az 1HF Kupától együtt búcsúztatok a Volánnal. — Az első fordulóban kétszer nyertünk az Isztambul ellen. Vártuk a Volánt, és kaptuk a Gummersbachot. Ez a világklasszisokkal telitűzdelt gárda kétszer megvert bennünket. — Sikerült a beilleszkedés, 7 mérkőzésen 64 gólt lőttél, elégedettek veled, a keresetedből félre tudsz tenni, teljesen berendezett lakásban élsz Grazban, egy „szolgálati" Peugeot 505-össel érkezel, és utazol vissza, van-e mégis, ami hiányzik? — Szerencsére, szeptember óta már a feleségem és 4 és fél éves kislányom, Gabriella is Grazban él velem. Mindketten óriási hónvágygyal küszködtek Nekem a szülök hiányoznak a legjobban, hiszen mindennapos volt a kapcsolat közöttünk. Az osztrák emberek egyébként nagyon kedvesek, nyugodtak, és mindig jó kedvűek. Január 4-én utazunk vissza. — Távlati tervek? — 1988. július 31-ig szól a szerződésem. Ha sikerül, szeretnék még 1—2 évet Ausztriában játszani. Meg akarom teremteni azt az anyagi hátteret, amivel a kézilabda befejezése után eltarthatom a családom. Február 6-án pedig már szeretnék bajnoki mérkőzésen szerepelni Grazban. Búcsúzóul megegyeztünk, hogy február 6-án telefonon keressük egymást. Addig is sikeres 1987-et kívánunk! Bagaméry László Tényleg meg tudnám tenni...? Van, amikor egy gyilkost is lehet sajnálni — ennyit bevezetőül. A 27 éves Kun Szabó Tamásné (Földeák, Gorkij sor 10.) 1979-ben ismerkedett meg későbbi férjével. Ekkor már korábbi élettársi kapcsolatából volt egy kislánya. 1980-as házasságkötésük után pedig hamarosan közös gyerekük is született. Családi életük ennek ellenére kriminális volt. „Ivott a férjem -akkor is, amikor megismerkedtünk, de nem balházott otthon, és pénzt is adott haza — mesélte Kun Szabóné, amikor találkoztunk. — Akkor romlott meg nagyon az életünk, amikor házat vettünk Földeákon. Több lett az ivócimbora, többet csavargott a haverokkal." A csavargások ezután otthon rendszeresen veszekedésbe torkolltak. A férfi ilyenkor agresszív volt, ütötte-verte az asszonyt. „Minden baj volt ilyenkor. Nem tudtam olyat főzni, amit szeretett, ha nem talált valamit, csak én lehettem az oka. Nem szerette, hogy dolgozom, Tnindig féltékeny volt. De miből éltünk volna, ha én sem dolgozom, mikor ő legtöbbször egy fillért sem adott haza?" Kun Szabóné a gyakori verések miatt egyre többször emlegeti a válást. Ilyenkor azonban válaszként a férje mindig megveri, sőt, fenyegeti: úgy próbáld meg beadnia válópert, hogy elvágom a nyakadat! — mondja. Anyja unszolására azonban ennek ellenére bíróságra megy az asszony. Följelenti férjét könnyű testi sértésért, és kéri a válást. „A bíróságon Makón kibékítettek minket. Hazafelé azt mondta: még egy ilyen és megöl. Ezután amikor összevert, orvoshoz se mertem menni, nagyon féltem tőle." Féltékeny természetéről tudván érthetetlen, hogy egyszercsak albérlőt hoz a házhoz, egy fiatal férfi személyében a férj. Pár nappal később viszont már azzal vádolja őket, hogy összeszűrték a levet. Hazaérve ismét nem tetszik neki az asszony főztje. „Most már az albérlőre főzöl, mi! Na megállj. most elcsúfítalak" — üvölti. Maga alá gyűri a nőt, s arcán, homlokán zsilettpengével 33 vágást ejt... „Nem fájt még akkor, nem éreztem, hogy mit csinált, csak amikor elengedett, láttam meg a kezében a pengét, s éreztem. hogy melegség önti el az arcomat. Csupa vér voltam." Az asszony, arcát szégyelvén másnap munkába sem mer menni. Egy társaságban kukoricát morzsolnak, s amikor kérdik, mi történt, a férj azt mondja: „összevágta magát a bolond". A férfi ezután cimboráival inni megy, este részegen érnek haza sörrel, borral, pálinkával megrakodva. Reggelig folytatják a dáridót (a gyerekek nem tudnak aludni), s amikor elfogy az ital, ismét kocsmába mennek. A férj dél körül ér haza, ájult részegen terül el az albérlő ágyán. A gyerekek a szomszédban játszanak, az ivócimbora a másik szobában alszik. Ekkor inditotta Kun Szabónét felgyülemlett elkeseredettsége szörnyű tettre. „Elgondolkoztam, hogy ebből nincs menekvés, nem tudok megszabadulni tőle. Állandóan züllenek, isznak, s a sok ital elvette mára férjem eszét is. Elhatároztam, hogy agyonütöm. Máskor is eszembe jutott ez, amikor nagyon fölmérgeit a férjem, de, hogy tényleg megtudnám tenni, arra nem gondoltam." Kun Szabóné kimegy a baltáért, s visszatérve alvó férjéhez lép, és több baltacsapást mér rá. A férfi azonnal meghal. „Rá se néztem, csak ütöttem. Háromra emlékszem." Egy pokróccal takarja le a férfit, igy az ivócimborák, s a gyerekek még este is úgy gondolják: alszik. Reggel aztán elmegy az anyjához, majd vele a rendőrségre, ahol elmondja: „agyonvertem a férjemet." „Nagyon megbántam — mondja sirva — inkább ő ütött volna agyon engem, most sokkal jobb lenne." Az elmeszakértői, pszichológusi vizsgálat Kun Szabó Tamásnénál enyhe-közepes fokú korlátozottságot állapított meg cselekménye társadalomra veszélyes mivoltának felismerésében. Az ügyet a rendőrség hamarosan vádemelési javaslattar átadja az ügyészségnek. Balogh Tamás „BEIGLI" - DISZKÓ KARÁCSONYI program a JATE-klubban. Műsorvezetők =• KAKUSZI HORVÁTH SZŰCS December 25-én, 26-án és 27-én — 20—02 óráig. SZILVESZTERKOR műsoros „hlpcr" — diszkó reggelig. A MINDSZENTI LENIN TSZ felvesz hajtatási gyakorlattal rendelkező KERTÉSZMÉRNÖKÖT vagy ÜZEMMÉRNÖKÖT. Bérezés: megegyezés szerint. — Jelentkezni lehet: a tsz elnökénél vagy a személyzeti vezetőnél. A MINDSZENTI LENIN TSZ felvesz megfelelő gyakorlattal rendelkező NÖVÉNYVÉDŐ SZAKMÉRNÖKÖT vagy NÖVÉNYVÉDŐ ÜZEMMÉRNÖKÖT. Bérezés: megegyezés szerint. — Jelentkezni lehet: a tsz elnökénél vagy a személyzeti vezetőnél. Kiszombor Nagyközségi Közös Tanács V. B. bölcsődéje feliratú bosszú bélyegzője érvénytelen 1986. december 11-től. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT szegedi, 200. számú Építőanyag Áruházába áruházvezetői beosztásra pályázatot hirdet Felvételi feltételek: közgazdasági vagy kereskedelmi szakközépiskolai végzettség. Szakirányú szakmai ismeretek és vezetői gyakorlat. — Pályázat beküldési határideje: 1987. január 15. — A pályázatot írásban kérjük beküldeni, az Alföldi Tüzép Vállalat megyei igazgatóságához, Szeged, Csongrádi sugárút 12. VALLALAT 1 Pályázati felhívás A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat 3 éves időtartamra / szerződéses üzemeltetésre az alábbi üzleteket adja át: Szegeden: Jó falatok boltja, Április 4. útja 61. Körúti italbolt. Londoni körút 32. Kisdobos rétesbolt, úttörő tér 4. Dóm bisztró, Oskola utca 16. Potyka csárda, Csap utca 71. Hódmezővásárhelyen: Újvárosi vendéglő, Csomorkányi út 61. Szentesen: Cuki presszó, Deák Ferenc utca 114. Delelő vendéglő, Felszabadulás utca 6. Otthon büfé, Lenin utca 90. Makón: Halász étterem, Szabadság tér 4. Maros vendéglő, Rákóczi utca 6. A versenytárgyalás 1987. január 27-én, 9 órakor lesz Szegeden, a Hági étteremben (Szeged, Kelemen utca 3.). — A pályázatokat 1987. január 16-áig lehet benyújtani a vállalat központjába, Honvéd tér 5/B. — Tájékoztató adatokat, bővebb felvilágosítást 1987. január 7-étől mindennap 8—12 óráig a vállalat kereskedelmi osztálya ad. «> CSONGRÁD MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT