Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

123 Hétfő, 1986. december 15. Városunk jelképe? Nap süti, eső veri, hó áztatja, de úgy látszik, csak annak a szemét nem bánt'ja, akinek el kellene szállílatnia. Európa-szerte szépnek tartott terünket nem elég, hogy évek óta elcsúfítja — talán nem sokáig — a szabadtéri játékok esztétikusnak nem mondható nézőtere, de még azt is kénytelenek vagyunk elnézni, hogy az éllványerdő mögött hónapokon át ott heverjenek az ünnepi hetek „melléktermékei". A téren, amely városunk jelképévé lett. A téren, amely remélhetően nem válik a városlakók mentalitásának jelképévé is ... Hasonlatos ez a térrészlet a jeles napokon fölcicomázott, illatozó hölgyhöz, aki az év többi napján viszont elfelejt mosakodni ... Nagy László felvétele 9 91 Bukott" kocsik környezetbarát" jogszabályok Érdekes fejtegetést hallót- teU . .) Az'al sem ¡M„mns zok szénmonoxid- és koromtam a minap a Csongrád védekezni, hogy mozgott a tartalmát, hanem szénhidroMegyei Közlekedési Felügye- vezető aiatt az ules, s u >aoa géntartalmát, új járműveknél let igazgatójától Annak emiatt csúszott le a pedál- pedig a nitrogénoxidokat, s alapján, hogy 1972 óta 450 ról, vagy hogy fejét megfáj- más mérgező vegyületeke! ezer jármú vizsgáztatásából 99 szűrhettek le általános tapasztalatokat, arra figyelmeztetett: kezd vészessé válni a hazai járműpark műszaki állapota. Példaként említette, hogy az elmúlt öt mas ditotta a kocsi belső terében is mérni kell, 1988-tól pedig a levegőtlenség, ami létre^ e szűrővizsgálatokat a teljes jöhetett — nagyvárosi forga- hazai járműparkra kiterjeszlomban — a nyolcvanféle tik. S úgy hírlik: előkészümérgezö anyagot tartalmazó letben van egy másik új kipufogó gázoktól is. . . jogszabály is, amely a járA környezetbarátnak ép- mútulajdonosokat rendszeévben vizsgára felkészített penséggel nem nevezhető res kontrollra kényszerítené, (tehát előtte nyilván gondo- hazai autópark álllapotának S aki e hír olvastán netán san' javított) járművek 8.6 javítására egyébként nemré- mérgelődne, kérjük, álljon százaléka bizonyult alkalmat- S'ben rendelet is született, tíz percig csúcsforgalomban lannak S a tendencia, saj- <S jó, hogy az új jogszabály a város valamelyik zsúfolt nos. erősen romlik: 1981-ben közvetve a közlekedő embert keresztezödésében' 3 2 1986-ban már több mint szolgálja!) Eszerint 1987-tol 10 százaléka a kocsiknak nem csupán a kipufogó gá- Palfy Katalin „bukott" a műszaki vizs gan . .,... _ E kedvezőtlen folyamat más oldalról is igazolható: a közlekedési felügyelet úgy-1 nevezett nyílt napjain száz átvizsgált kocsiból 70—80-nál találnak olyan hibát, amely miatt a jármúvet ki kellene tiltani a forgalomból. Vagyis: a járműtulajdonosok nagy többsége abban a hiszemben járja az utakat, hogy műszakilag, forgalombiztonsági szempontból jó a jármüve. . . Legtöbb a fékhiba (61 százalék), számottevőek (22 százalék) a futóművek, kormányszerkezetek gyengeségei, a világítás hibái (tíz százalék). Aligha magyarázható ez csak azzal, hogy Csongrád megyében az országos átlagot (8,5 év) meghaladó a járműpark életkora. Egészes biztos, hogy az üzembentartók könnyelműségével, nemtörődömségével is indokolható. Sőt: a felkészületlenségével is. Nem lehet véletlen ugyanis, hogy a közlekedésrendészeti vizsgát csak minden második tanfolyamhallgató teszi le első nekifutásra. Már pedig ha a KRESZ-t nem tanulja meg tisztességesen, a műszaki ismeretekkel még inkább hadilábon állhat. . . Vajon, az egyre rosszabb műszaki állapotú járműpark nem növeli-e a műszaki okból bekövetkező balesetek számát? — tehetnénk fel ezután aggódó kérdésünket. Nos, a szakemberek már megtették ezt helyettünk. S azt mondják: igaz, hogy a statisztikákban csak a balesetek 1,4 százalékát tüntetik fel műszaki hibára visszavezethetökénl, ám azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az összesítések a rendőri intézkedést igénylő balesetekről készülnek! Már pedig, egy koccanásnak is lehet oka fékhiba. Vagy egy rosszul beállított, vakító refleklor. (S melyik balesete/«» gépjárművezető merne erre hivatkozni? Hiszen akkor rögtön ráhúznák: nem a látási viszonyoknak megfelelő tempóban vezeElhunyt Greguss Zoltán A Madách Színház és a vatos, operettekben, majd Vígszínház igazgatósága, tár- vígjátékokban, burleszkeksulata mély megrendüléssel ben szerepelt. Számos vidéki tudatja, hogy Greguss Zol- színház tagja volt. A felszatán kiváló művész, életének badulás után több fővárosi 83. évében, rövid, súlyos be- színházban játszott. Az áltegség után, december 20-ra, lamosítás óta a Madách szombatra virradó éjszaka í&ínház tagja volt, majd elhunyt. Temetéséről ké- nyugdíjba vonulása után a sőbb intézkednek. Vígszínházban lépett fel. Greguss Zoltán 1904-ben Munkásságát, több kitünteszületett, Budapesten. Színé- téssel — köztük a Szocialisszi pályáját a szegedi szín- ta Magyarországért Érdemházban kezdte, 1921-ben. Di- renddel — ismerték el. Olvasónapló ha az utókor emleget Téged.. f» 99 ••• „Nem az a legény, aki üt, hanem aki állja! Hiszen az igazság az Idő gyermeke! S jobb, ha az utókor emleget Téged, mint ha Te az Utókort." Ezeket írja a nemrég elhunyt neves régész könyve előszavában, s életével nem cáfol rá ezekre a mottóul választott bölcsességekre. Csemege ez a könyv. Egy kiveszőfélben levő embertípu.s ^gatartása rajzolódik Tanácskoztarsa.ság ki előttünk. Olyan személyiségé, aki a „maga életét' tudta élni minden időkben Akit nem lehetett kiugrasz- Zg"bga tani a saját bőréből. Zolnay a mesebeli hősök erkölcsi fölényével rendelkezett. A kirakatok már régen a téli könyvvásár új csemegéivel vannak tele, én mégis egy néhány hónappal ezelőtt megjelent könyvet ajánlgatnék a kedves olvasónak. Apropóm és mentségem legfeljebb csak anynyi, hogy jómagam nemrég jutottam a kötet végére. A több mint hétszáz oldalt úgy faltam fel, mint a jó krimit szokás. Pedig Zolnay László „Hírünk és hamvunk" című könyve nem tartozik a habkönnyű múfajúak közé. csapatai nak számító dologra. A tués az ide vonuló francia ala- domanyos eredmények elkulatok között húzódó de- süllyesztését persze nem markációs vonalhoz. A kö- tartja bocsánatos bűnnek. A zajlott le, szegény néven nevezettek és a moKukovecz Nana fiatal festő- nogrammal jelöltek közül művész tragikus meggyilko- sokan vannak, akik — gya„ . , , ., , . . „ lása is. Itt szolgált akkori- nitom — nem nagyon örülEmber tudott maradni a leg- ban Kádár Q * szjn. neR könyvnek. nyomontobb szontasok ko- é , időszakot Ugyanis a szerző igencsak könyvét ÍÍ5T' kacagunk nagyszerű k^ében) és lerántja a vizeslepedöt Berger Károly (aki később egytk-másik kortársáról, aki az ékes magyar Beregfy né- annak idején sikeresen elven fényesítgette Szálasi gáncsolt néhány, fontos dühöngünk, izgulunk, bólogatunk, meghatódunk. Vagy is his/iink a ténvpknek és ..xri.a..jr, innia L T.PW glóriáját). Itt zajlik le ké- ügyet, és jobb sorsra érdea tanúnak. Zolnay hiteles söbb a dj gondolat.. mes embert fogalmazásnak bizonyítéka. sikerteien> nevetségesen szé- s végül - miután eav hogy önmagát sem kimelte. Bvemelies bankiesvh-.misí- • 7 u - mi , egy Botlásait, tévedéseit, kudar- f/^t^L 3Ln™ európai h.ru regesz könyvet cait felvállalva emlékezik taS1 akcl°Ja- Pe'«ze kelleme- olvassuk - bekukkanthacait teiyaiiaiva emiekezik sebb csaladi emiékek is fel- ,unk eBV BVönvörú szakma egykori ónmagara is. Sokat „¡...„„„i, w, gy gyenyoru szakma hivatkozik a szerencsére y,llannak- Kiderül többek kulisszái mögé. Évszázadok Sg Ltöbbszöf talpra- kÖZÖU" h°gy a SZerZÖ édes" előkerült, földből kiásott peoig tegtoDDszor taipia- anyjának nem máiS csapta a kj örülhetünk esettsege, intelligenciája, szeiet egykoron, mint Shvoy egyúU örülhetünk Kálmán. a szerzővel. Mert Zolnay László itt maradt ebben az országban, itt talált barátokra is. A megszívóssága segíti át a mény helyzeteken, Fortuna istenasszony. De, nemcsak ezektől cseönéletírás ez a javából. ™ge Zolnay László vissza- számialhatatlan ismerfis Urt_ Ráadásul abból a fajtából emlékező könyve. Hiteles . lsrTlelas,_kí> való, amiből hiányzik az egyéni sértődöttség legpará- erőfeszítéseiről is, amik térnyibb szikrája is. . __ nalú, szellemes krónika ez, közelebbiek az olvasóhoz. A melyből mellesleg kiderül: tulkapasokkal teli „feljelentakiben van spiritusz, annak getős" korszakot, visszatea fejét nem lehet egyköny- kl."tve' bohozatnak erezzük. LeVente és Szabolcs Súlyos tényekre egy sokat . JT„ _ 7Í. • 7".! élt európai magyar szemüve ciiutxt/.u i\"iiyve. nuci« ., .... . , , , . korképet ad olyan időszakok zu! tóbbnek neve ™>bdenki ie"para- erőfeszítéseiről is. amik tér- sJa™ra ísmeI°^n Nagrvo- ben és időben még sokkal ^ií^ndi^KáreS Andrássy Katirika, László Gyula, Lékai László, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Szönyen a víz alá nyomni. A „Tények és tanúk" Magvető-sorozat e darabja a szegediek számára speciális információkkal is szolgál. Biztos élnek ebben a vá A könyv végére érve úgy is 11 u vv- , , gén nézhetünk vissza - sok *"»tem. m.ntha nekem szeme.yes ismerosom lenne ez a sziporkázóan szellemes ev távlatából. Így utólag, úgy tűnik, mintha Zolnay szinte szándékosan kereste rosban olyan emberek, akik volna a bajt magának. MintJ • ha dacolt volna a kor vihaszemélyesen is ismerték a szerzőt. Sőt, ha igaz, rokonai is élnek errefelé: Zolnay László anyai ugyanis városunk megbecsült honpolgára volt. Gál rtfíXTt val emlékezik mindezekre es lakarekpenztar elnöke es más ma már ábszurditás_ ez a szenzációs öregúr! Talán tiszteletlen vagyok, ha így aposztrofálom őt, de biztos vagyok benne: nem küszöbén6zs'idó ¿rtödik rneg ezért ott a mennyben. Es hiszem, hogy megjárt több tucat purgatóriumot, annak tfijár legalább egy harsona-' szó az angyaloktól. raival. A sárga csillag fel varrásának en T"Uy származású lányt, uz ötvenes T^^L ' nagyapja eveR zakatolása. zaklafásai ak' cleteben idejen arisztokrata lányt vett teleségül. Bölcs irón iáfőrészvényeseként élte tisztességes polgári életét Kárász utcai házában. A Zolnay-család sűrűn leutazott ide, és szívesen időzött a szatymazi „tornyos villában" is. A könyv több fejezetet is szentel Szeged városának. A .„boldog gyermekkor" idejére eső történelmi eseményeknek, az itt élő, vagy akkoriban itt megforduló személyeknek. Többek között kiderül, hogy a szatymazi Gál-villa igen közel esett a Pacsika Emília Játék a nézőkkel — kedden este Karácsony előtti magazin A Magyar Televízió Sze- játékas emberről lesz szó, gedi stúdiójának kedden es- némileg rendhagyó módon, te fél 7-kor kezdődő maga- Ízelítőül néhány cím a terzinmúsoraban a játékról, a Irodalmi baklövésért — i fülest! Az első szegedi nyomda, a Grünn-nyomda „hireveszett terméke" volt egy kis kétnyelvű (magyar—latin) könyvecske: A' hegyes szeglet' meghármazása. Feltalálta katona Dienes, a kegyes rend tagja, bölcselIkedéstanára, a szegedi kir. lyceum és gymnasium igazgatója, 1843. (Trisectio anguli acuti etc.) Szerzőnk előszava szerint ezzel a megharmadolással, mint analitikai problémával" már háromezer évyel ezelőtt is megpróbálkoztak, s bár ez a Labyrinthnál és Gordiusi csomónál is nehezebb megfejtésú, neki mégis- sikerült, ,',.. . utak tekervényein odajutni, hova férhetés halandónak szinte megtagadva látszott ..." Az irodalom ördöge nem alszik. Szinnyei József nagyszerű munkájának (Magyar írók élete és munkái) ötödik kötetében a csodálatas polihisztor piarista müve ezen a címen szerepel: A hegyes szögelet meghámozása (sic!). Ezt a nyilvánvaló elírásból származó hibát, mely sajnálatosan bennmaradt Szegény Tömörkényre máSzinnyei nagy műve után- sodszor is rájár a rúd ... nyomatos kiadásában is Móra Ferenc födözte föl még ezelőtt hatvan esztendővel. De hámozzuk csak tovább! A Magyar Irodalmi Lexikon harmadik köteté- szerint: „100 éve. 1886. XII. ben (1965-ös kiadás) olvassuk, hogy Tömörkény István a Barlanglakok című egyfelvonásos életképe sikeren fölbuzdulva, megalkotta a Szelet kevernek cimü életképet, Bábocskay szele kever című novellájából, Az életkép helyes címe: Szelet hevernek! Magyaráznom sem kell, más cselekvést jelent a keverés, mint a heverés. Sajátos hajós kifejezés (legalábbis a szegedi nyelvjárásban!) A szélvihar miatt a parthoz kell állaniok a búzás hajóknak. Minthogy egy mondatban kétszer is előfordul a helytelen kifejezés, itt nem lehet csupán nyomdahibáról sem beszélnünk! lágot Cegléden, de a jó hangzású „Tömörkény" nevet, barátai s újságíró kollégái unszolására valóban most 100 esztendeje vette fel. A Szegedi Híradó rövid kommünikében tudatta olvasóival, hogy új munkatársat szerződtetett: „Lapunk szerkesztőségi 21-en született Tömörkény személyzetében változás István író, aki az alföldi állott be... Tőrös Tivadar úr helyébe lapnak belA Füles-évkönyv 1986os, tehát idei kötetének 27. oldalán, a decemberi dátumoknál döbbenhetünk meg. Ugyanis ez áll szóRendíthetetlenúl hámozzunk tovább: Most jön csak a java. szegénység, kubikosok, tiszai hajósok, halászok életéről rajzolt . . . képet stb. Itt minden helyes, csupán a legfontosabb, az évszám nem. Tömörkény centenáriumát már 20 évvel ezelőtt megünnepeltük! Mindenesetre jelentős baklövés volt az olvasókat, a pályázókat félrevezetni! De — szokás mondani — néha a vak tyúk is talál garast! Köztudomású, Tömörkény családi neve Steingassner volt. s 1866-ban, a jelzett napon, december 21-én látta meg a napvimunkatársául Steingassner István urat, fiatal földinket nyertük meg, akinek ügyes, eleven tollát Tömörkény név alatt lapunkban megjelent tárcaközleményekből ismerik olvasóink". Ezt azonban a Füles rovatának szerkesztője bizonyára nem tudhatta. Ez csak előttünk szolgálhat •némi mentségül. Mindazonáltal kitartunk azon elvünk mellett, hogy irodalmi baklövésekért „irodalmi füles", s hogy anynyira ne fájjon, legalább fricska járhat. . . Csongor Győző vezett tartalomból: Az édesszájú cukrász és az oroszlánok; Melyik ér többet, az élelmes robot, vagy a csak szövésre, fonásra alkalmas gyapjúfonál?; Ki kapja a Kisködmön díjat, avagy metyek lehetnek egy különös filmfesztivál háttértanulságai?; Angyal jön a mennyből avagy ki nozza a karácsony varázsát?; Bábszínházban bábjátéket?: Játék a pincében vagy pince a játékban? Azok a nézők, akik telefonközeiből figyelik az adást, benevezhetnek egy szellemi játékba. A műsorban körülbelül 10 percenként feltűnik majd egy kép, megszólal egy zenei részlet, egy vers, egy modern diszkószám és elindul egy filmbejátszás, amelyeket felismerve nyomban kitotózhatják a titkos számot. Az első három megfejtő értékes jutalmakat kap a stúdió ugyancsak rendhagyó fenyőfája alól. A keddi magazinműsor felelős szerkesztője Tuza Béla, a műsorvezető Sári Zsuzsa lesz. Vasváz helyett bambusz Azt hihetnénk, a bambuszt nem lehet a modern építészetben alkalmazni. Nepáli szakemberek szerint azonban a bambusz jól helyettesitheti a betonszerkezetek vasvázát. .