Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

76. évfolyam, 300. szám 1986. december 22., hétfő VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint £ J| • mm m m Minőségi megújulás? A

z Országgyűlésre utazva, már a Széchenyi léri villamosmegállóban összetalálkoztam az cgvik szegedi képviselővel. Nagyokat ásított, erősen dörzsölte a szemét, hogy a fáradtságot kitörölje. Egész héten túlórázott, gecmkázott. Azt tette, mit sok ezer dolgozótársa, s a plusz munkát is azért vállalja, hogy ne csökkenjen életszínvonala. A vonat kupéjában egy család költségvetést csinált. Hangosan, mindenki előtt tárgyalták, két hónapja nem volt szabad hét végéjük. Keményen hajtottak, hogy az ünnepekre legyen egy kis pénzük. A Parlament folyosóján igazgató ismerősöm úgy köszönt: alig várja, egyszer jól kialudja magát. 6 is fáradt. Dolgozunk, dolgozunk, de valamit nem úgy csinálunk, ahogy kellene. Ezért is utaztam nagy kíváncsisággal az Országgyűlés téli ülésszakára, remélve, valami titkot megtudok arról, mi az oka, hogy társadalmunk kétharmad részének az életszínvonala már évek óta nem emelkedik. Sok az ismerősöm, de köztük *gy sincs, aki szabadidejének nagy részét ne a munkával töltené el. A jövő évi állami költségvetés tervjavaslatának parlamenti vitája jó alkalom volt, hogy munkánk gyenge oldalait a honatyákkal együtt valamennyien megismerjük. Felvillanyozó, kritikus és önkritikus felszólalások hangzottak el. Számomra az egyik nagy élményt Bognár József akadémikus beszéde jelentette. Előadása gyújtó erejű volt. Még a VII. ötéves tervidőszak elején született a döntés, egy speciális bizottság határozza meg az export növelésének feltételrendszerét. Gazdaságunk rendkívül nyitott, sorsa attól is függ. miképp kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Így aztán nagyon fontos a speciális testületnek — neve furcsán cseng —, az Ad Hoc Bizottságnak a megállapítása. A T. Ház előtt felolvasott tanulmány egyik alapgondolata: a világgazdaságban piaci helyzetünk, annuk megítélése és áraink napról napra romlanak. Devizabevételeink csökkennek, külkereskedelmi es fizetési mérlegünk nem javul, és a lakosság életszínvonala potenciálisan csökken. A világgazdasági kr.szakváltás után a gyengülő gazdaságok könnyen az elmaradottak között találhatják magukat. Ezért a bizottság teljes határozottsággal a magyar gazdaság szelektív alapon megvalósuló dinamizálása mellett tör lándzsát. Ennek következménye, elkerülhetetlenek az olyan korlátozó lépések, mint a szanálás, a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetése, vagy az állami kiadások csökkentése. Napjainkban elsősorban nem a mennyisé"i fejlesztés, hanem a minőségi megújulás szükséges, ami egyebek közt jelentheti a szerkezetváltást, a technikai előrelépést, a ráfordítások csökkentését. Ilyen értelemben a dinamizálás új belső és külső erőforrásokat igényel. A bizottság meggyőződése szerint adottságaink mellett a gazdaságpolitikát az exportorientációra kell összpontosítani. Sok olvasó átfutva e sorokat, talán önmagában azon méltatlankodik, ezek már régi gondolatok. Természetesen nem az Ad Hoc Bizottság találja fel a spanyolviaszt, de a T. Ház előtt nagyon hatásosan tálalta a tanulmány a legsürgetőbb teendőket, figyelmeztetve, az utolsó órában vagyunk, hogy változtassunk. Elhangzott az is, fordulat szükséges a gazdasági munkában (nem a gazdaságpolitikában). Folytatni kell a reformot, ez a javulás előfeltétele. Olyan irányítási rendszer kiteljesedését várjuk, amiben az „Érdek" a mozgatórugó. Ugyanakkor a kormányzati munkában és a vállalati vezetésben is új követelmények érlelődlek meg. Korunk parancsa a gyorsabb cselekvés. Kritikaként lehet elfogadni: a kockázatot vállaló, tehetséges igazgatók mellett még nagy számban akadnak olyanok, akik stabil feltételeket kövelelnek a maguk számára egy dinamikus világgazdaságban. Állami védelmet kérnek vállalatoknak a keményedő körülmények között. Régóta ismerem Juratovics Aladárt, tudom, nem olyan főnök, aki megijed saját árnyékától. Az országgyűlési képviselő egyben nagyvállalat vezetője. Ezért is kérdeztem tőle: mi a véleménye a cselekvési gyorsaságról? Sok vállalatvezetővel beszélgettem erről a kérdésről, és ilyenkor a legtöbb a szabályozók miatt kesergett, mert ügy érzi, „gúzsba kötve táncolnak". Juratovics Aladár nem kárhoztatta a szabályozókat. Annyit viszont megjegyzett, a legfelsőbb irányításnak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a vállalatvezetők teljes szabadságot élvezzenek a cselekvési sebesség gyorsításához. Természetes, hogy a világ gazdaságához való felzárkózáshoz pénzre, új technikára lenne szükség. Am a hiányzó tőkét részben agytekervényeink „mozgatásával" pótolhatjuk. A képviselő mondott egy kitűnő példát, ami bizonyítja. ;i vállalkozókedvet soha nem szabad feladni. Az algyői gáz különböző értékes anyagokat tartalmaz. E

vekkel ezelőtt felajánlották a magyar vegyiparnak, dolgozzák fel ezeket az anyagokat. Nem mozdult az ágazat. Ekkor kerestek egy kiskereskedelmi céget, amely fantáziát látott a szegedi ötletben. Az idén 15 ezer tonna, gázból nyert vegyipari alapanyagot exportáltak. Tonnánként 120 dollárt kerestek a világpiacon. Sorsunk kovácsai mi vagyunk. Halász Miklós Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták a jövő évi költségvetést — Beszámoló külpolitikánkról — Kérdés a belügyminiszterhez Szombaton a jövő évi végén az Országgyűlés, fejtették, hogv az ágazat és falufejlesztés, valamint a állami költségvetés ter- amelynek az előirányzatait céljai reálisak és leljesithe- kistelepülések szerepköre az téli vezetének vitájával foly- mégsem tudtuk teljesíteni, tök. Ezek tehát megerősítő tatódott és befejeződött Véleménye szerint a gazdái- jellegű, a leendőkre rámutakodás és a szabályozás je- tó hozzászólások voltak — lenlegi rendszere továbbra állapította meg. A vasút sem garantálja az 1987. évi gondjaival foglalkozó felcélok maradéktalan végre- szólnlásra reagálva elmondaz Országgyűlés ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. * A vitában elsőként Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese kapott szót. Az 1987. évi népgazdasági terv és költségvetés előirányzatait reálisnak mondotta. Ugyanakhajtását, a már feltárt hibák kijavítását. Técsi László (SzabolcsSzatmár m. 19. vk.), a Nyirtnssi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: a költségvetés nagymértékű hiányának, az egyensúly biztosításához szükséges jelentós hitelfelvételnek az elkövetkezendő években szabad tendenciává válnia. A törvényjavaslathoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek; a vitában elta, hogy e témát a közlekedési miniszter beszámolója utóbbi évek politikájának megfelelően már átértékelődött. A falu és a város közötti különbségek csökkentése jó irányban halad, érzékelhető a felzárkózási folyamat. Nagy szerepe van ebben a lakosságnak. A tanánlapján 1988-ban tervezi tár- csok VII. ötéves tervében jagyalni az Országgyűlés, s vul a megyeközpontok és a ennek során minden bizony- kisebb települések közötti nyal kitérnek a MAV prob- erőforrások elosztása. lémáira is. Viszonylag nagy teret kapott a vitában a területfejlesztés ügye. Hetényi István nem annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a városFelmerült több hozzászólásban egy fontos gazdaságpolitikai probléma, a deficit kérdése — folytatta a miniszter. Annak ellenére, (Folytatás a 2. oldalon.) kor emlékeztetett arra, hogy hnngz.ott észrevételekre Hehasonlóan megalapozottnak tényi István pénzügymlniszvélt tervet fogadott el 1985 ter válaszolt. Válasz és szavazás Bevezetőben a kormány nevében köszönetet mondott az értékes, cselekvési egységet, tettrekészséget, felelősséget tükröző hozzászólásokért. Köszönetet mondott azért is, hogy a hozzászólók a költségvetés elfogadását javasolták. A vitát felidézve rámutatott, hogy többen foglalkoztak a könnyűipar kérdésével. Ezt a témát az Állami Tervbizottság jövő év első negyedében napirendre tűzi, az előterjesztés már kidolgozás alatt áll. Áz agrárga/ daság kérdéseiről szólók kiTelepülésfejlesztés és verseny Csongrád megyében örvendetesen tovább növekedett az önkéntes, településfejlesztési társadalmi munka ered menye. A VI. ötéves lervben a közvagyont gyarapító. és a költségvetést kiA félkész pálya is jégpálya... mélö közhasznú összefogás mértéké megközelítette a két es fél milliárd forintot. A lakosság ilyen tevékenysége a varos- es közsoglejlesztes kiegészítő forrása lett. Figyelemreméltó, hogy bővült azoknak a rétegeknek a köre, amelyek a tanácsok. népfront bizottságok, a szakszervezet es a KISZ szervezesében reszt veitek a társadalmi munkaban. A szocialista brigádok és a lakosság mellett az összefogás részesei lettek a kisiparosok is. A megyei tanács legutóbbi ülésén megállapította, hogy a helybeliek a társadalmi munkával elsősorban utat. járdát, vizvezeteket epitettek, gázcsöveket fektettek le. de jelentősen hozzájárultak a szolgáltatás, a kereskedelem és az. egeszsegügy fej lesz tejhez. Kü lönbi >/.ö társulások, jöttek létre, és az akciók keretében saját zsebből nagyobb összegekkel is hozzájárultak, hogy a szűkebb pátriájuk összkomfortosabb legyen. A tanács összegzése szerint ot esztendő alatt társadalmi összefogással 300 helylyel bővült a bölcsődei. 425tel az óvodai hálózat. (10-nal gyarapodott az iskolai tantermek száma, elkészült 58 kilométer hosszú. szilárd burkolatú út és 165 kilométer járda. 347 kilométer gázvezeték, hogy csak a legfontosabb tételeket ismertessük. A megyei tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ megyei bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa közös felhívással fordul a megye Lakosságához, vállalatokhoz. szövetkezetekhez, intézményekhez, hogy a VII. ötéves tervidőszakban is aktivan vegyenek részt a közvagyont gyarapító, és költségvetést kímélő társadalmimunka-akciókban. A tanács felhatalmazta a településfejlesztési versenyt szervező bizottságot, hogy segítse és ér„Fróbaüzcmben" ugyan, dc megnyílt a szegedi műjég- tékelje a társadalmi, telepüpálya. Méghozzá január 4-ig belépőjegy nélkül kereshetik léstisztasági munka eredméfel gyerekek és felnőttek. Munkatársaink is kivánesiak l nyeit. A versenyben legjobb voltak a pálya első napjára. Nagy László képriportban; eredményt elért városok, számol be élményeiről. Bátyi Zoltán pedig négy tételben j községek jutalmazására Ián. i- » ev |dí ditanak