Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

4 Szombat, ,1986. december 13. Karácsony a gyermekfaluban A Jeunesses Musicales nemzetközi ifjúsági zenei társaság szegedi klubja karácsonyi koncertet adott a battonyai SOS Gyermekfaluban. Tagjai a Tömörkény zeneművészeti szakközépiskola növendékei közül kerülnek ki. A zenével foglalkozó középiskolás diákoknak erről az igen fontos bázisáról furcsa módon nem sokat tudunk. Pedig ahogyan Kerek Ferencné, a szegedi tagozat vezetője elmondta, a klub fontos szerepet tölt be az iskolán kívüli zenei nevelésbon. összefogja azokat a középiskolás gyerekeket, akik magasabb szinten, aktivan müvelik a komoly zenét, fellépési lehetőségeket, hazai és külföldi táborokban való részvételt biztosit számukra. Az utóbbi időben 2-4 fiatal vehetett rész kéthetes kurzuson Belgiumban, Svédországban, NSZK-ban és Olaszországban. A Jeunesses klub nemcsak igényesen összeállított műsorral lepte meg a battonyai gyerekeket, hanem minden diák készitett egy-egy kis ajándékcsomagot is az ott lakóknak. A jó akusztikájú, karácsonyfával díszített közösségi helyiség ideális keretet biztosított a koncerthez. A műsor szerkesztői gondoltak arra, hogy változatos repertoárral és a lehető legtöbb hangszer bemutatásával kéltség fel közönségük érdeklődését. A vonószenekart, amely Vivaldi- és Farkas Ferenc-müvet mutatott be nagyon szépen, Aracsi László vezényelte. A szólistákat (ének, fuvold, hegedű) Kerek Ferencné és Várnagy l^ajosné kisérték. A bemutatott művek közül kiemelkedett Rossini Andante és rondo című fuvolára írott darabja Mayer Edit ihletett tolmácsolásában. A látogatás nemcsak a battonyai gyerekeknek jelentett élményt, hanem. a szegedieknek is. A koncert után megtekinthették ugyanis az egyik család otthonát. A nevelőanya 2—14 éves korú hat gyermekkel él az ízléses, tágas, korszerűen berendezett családi házban. Az automata mosógéptől a színes televízióig minden megtalálható ott, ami egy modern család életének megszervezéséhez szükséges. A rövid idő alatt is érzékelhető volt, hogy a fiatal nevelőanyák e hivatás választásával emberfeletti terhet vállaltak. Munkájuk nehézségét talán enyhíti, hogy a kezük alatt fejlődő gyerekek érdeklődök, nyitottak a világra és rendkívül ragaszkodók. A műsor végén Zsom Lajos faluvezető arra kérte a szegedi diákokat és vezetőiket, hogy a későbbiekben fejlesszék hagyománnyá a karácsonyi hangversenyt. A találkozás hangulata bensőséges volt, sikere kettősnek mondható: a gyermekfalu lakói csodálták a vendéggyerekek igényes muzsikálását, míg az utóbbiak őszinte elismeréssel adóztak az ott élö nevelőanyák áldozatkészségének, a gyerekek közvetlenségének, szeretetreméltóságának. Mindenképpen folytatásra érdemes kezdemenyezes. Grcsó Erzsébet Kopasz Márta kiállítása Kitüntetés a művésznek Barátok, ismerősök, a szegedi mű vésztársadalom tagjai, tanítványok köszöntötték Kopasz Márta grafikuséi festőművésznőt az egyetem aulájában rendezett gyűjteményes kiállításának alkalmából. • Az egyetem közművelődési bizottsága rendezte kiállítás megnyitóján tegnap délután Csákány Béla rektor meleg szavak kíséretében adta át az egyetem legmagasabb kitüntetését, a József Attila-emlékplakettet a művésznőnek. Rövid beszédében méltatta Kopasz Márta eddigi életútját, az 1938ban. az egyetem grafikai lektorságától a mai napig. Kiállítások sorát említette, melynek „útvonala": Szeged, Budapest, Berlin, Párizs, Como. Turku, Szeged. Szeged, az a város, ahol évtizedek óta él és alkot. A kitüntetés átvétele után az alkotó megköszönte az egyetemi tanács döntését, s visszaemlékezett arra, hogy első gyűjteményes kiállítása is ebben az aulában volt. Ezután bejelentette, hogy a több ezer darabból álló grafikai és dokumentumgyűjteményét az egyetemnek ajándékozza. Köszöntötték Kopasz Mártát az egyetemi tpnács. a kisgrafikai baráti kör képviselői is, majd Losonczi Miklós művészettörténész méltatta alkotó munkásságát, kiemelve a szegedi művészek nesztorának a városhoz való hűségét. Doktorrá avatás Pénteken tartott ünnepi tanácsülésén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta az NSZK-beli Helmut Claast, a Claas Mezőgazdasági Betakarítógép-gyártó Vállalat elnök-igazgatóját. A magyar —NSZK gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében kifejtett személyes érdemeiért, a magyar kutatóintézetekkel és termelőüzemekkel közösen végzett kimagasló munkásságáért, több évtizedes szakmai-tudományos tevékenységéért adományozott tiszteletbeli doktori diplomát Bíró Ferenc. az egyetem rektora nyújtotta át. Műsorajánlat A hét végén videofilmeket vetítenek a Juhász Gyula Művelődési Központban, pénteken a BETÖRÖ AZ ALBÉRLŐM angol krimiparódiát, szombaton AZ ÉJSZAKA LULUJA spanyol, vasárnap pedig A SVÉD, AKINEK NYOMA VESZETT cimű színes magyar filmet. Mindhárom program este 8-kor kezdődik. VIDEOJOUR lesz az Ifjúsági Házban szombaton délután 5-től. A HEVESI NŐVÉREK, azaz Hevesi Tamás és Imre, a Névtelen Nulla együttes tagjai lépnek fel humoros, zenés műsorukkal hétfőn este 7-kor a Délép-klubban (Vár u. 1). A VILAGSZEZONT tűzték műsorra a nagyszínházban hétfőn az Uray 1—2., kedden a Somlay 1—2 bérletek tulajdonosainak. Mindkét napon megy az EGY POHÁR VlZ is, a Kisszínházban, hétfőn a Radnóti 1., kedden a Radnóti 2. bérleteseknek. Az előadások este 7-kor kezdődnek. VIDEODISCO indul a Hangulat presszóban (Lenin körút 50.) hétfőn este 6-kor, A TOMBOLÓ ÖKÖL című karatefilm vetítésével, kedd kivételével naponta 18—24 óráig. Minden hétfőn DEPECHE MODE-klubnapot tartanak. GYERTYAGYÚJTÁS címmel zenés karácsonyi ajándékműsort rendeznek nyugdíjasoknak a Juhász Gyula Művelődési Központ nyugdíjasklubjában (Dugonics mozi, Kossuth Lajos sugárút 53.) kedden délután 4 órakor Választás A Magyar írók Szövetségének választmánya megtartotta a közgyűlés utáni első ülését, amelyen megválasztotta az elnökség tagjait és a szövetség tisztségviselőit. Az írószövetség elnöke Cseres Tibor, főtitkára Veress Miklós lett. Dunakanyar rendezése A Dunakanyar regionális rendezési tervének módosításáról tárgyalt pénteken a Közép-Duna Vidéki Intézőbizottság elnöksége. A tájegységre 1965-től érvényes fejlesztési koncepció ugyanis változtatásokra, korszerűsítésre szorul. Az ÉVM megbízásából a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet látott hozzá azokhoz a felmérésekhez, amelyek alapul szolgálhatnak a módosításokhoz. A vizsgálódás során kitűnt, hogy az elmúlt években nagymértékben növekedett az igény a hét végi üdülés iránt, megszaporodtak a víkendházak a Duna mindkét partján. Ennek nyomán aránytalanul megnövekedett a települések lélekszáma, amivel az infrastruktúra fejlesztése nem tartott lépést. Ez végső soron rontotta a táj kedvező ökológiai adottságait. Ellensúlyozására születtek különféle intézkedések — egyebek között kidolgozzák a csatornázás, útépítés gyorsításának programját, és előkészítik a Szentendrei- és a Csepel-sziget vízvédelmi tervet. További megállapítás, hogy a táj fő vonzerejét jelentő Duna előnyeit egyelőre nem sikerült kellőképpen kihasználni, kevés a mindenki számára hozzáférhető, kulturált időtöltésre alkalmas kiépített partszakasz, és a vízisportolás feltételei is hiányosak. A tervezők szerint a bős —nagymarosi vízierőműrendszer megépítése kedvező lehetőségeket kínál a Visegrád fölötti partszakasz jobb hasznosításához, a táj idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez. Az ib elnökségének véleménye szerint a Dunakanyar vonzáskörzetében fekvő települések további aránytalan fejlődésének megakadályozására a jövő évben egyes területeken építési tilalmat célszerű elrerdelni. Erre javaslatot dolgoznak ki. (MTI) Elnökségi ülés Tegnap, pénteken délelőtt ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetségének elnöksége. Szegeden, a Kiszöv-székházban megtartott ülésén a testület a szövetkezeipolitikai munka tapasztalatait elemezte a kisszövetkezetek életében, valamint megtárgyalta a tőkés exportot elősegítő pályázati rendszer eddigi eredményeit, lehetőségeit a megye ipari szövetkezeteiben. Akadémiai pályadijak Tegnap délelőtt a Szegedi Akadémiai Bizottságon Grasselly Gyula, a bizottság elnöke átadta az 1986. évi pályázat nyerteseinek a díjakat. Nyelv- és irodalomtudomány: Németh Attila, Nagyné Bali Éva (Budapest), Balogh Mária (Dabas), Nagy Béla (Solt), Kószó János (Makó), Torma József, Giday Kálmán, Keveházi Katalin, Polner Zoltán (Szeged). Filozófia- és történettudomány: Formán István (Orosháza), Krémer Sándor, ördögh Éva (Szeged). Jog- és gazdaságtudomány: Homoki Nagy Mária (Szeged), Hampel Tamás (Hódmezővásárhely). Földtudomány: Gajdos István, Kovács András, Papp Sándor (Szolnok). Biológia: Bezzegh Attila, Fekete Mátyás, Gálné Szekeres Éva, Petri Ildikó, György Pál Zoltán, Hegedűs Tibor, Hunyadi János, Csató Miklós, Oláh Judit, Kenderessy Szabó Anna, Matyi Anna, Nagy András, Rózsa József, Mesterházy Akos, Pauk János (Szeged). Orvostudomány: Csanádi Miklós, Pető Zoltán, Wallyer Péterné, Kékes-Szabó Tamás, Szabó Mátyás, Gergely Tibor (Szeged), Szloszjár Judit, Szenes Márton, Csömör László, Károlyi Zoltán (Kecskemét), Simon Fiala János, Szabó Mihály (Békéscsaba), Jobba György (Zákányszék), Morva László (Tataháza), Péter Árpád (Bácsbokod), Soós István ((Békés). Mezőgazdaság: Nagy László (Szeged), Rédey Károly (Kecskemét). Környezettudomány: Körmöczi László, Györffy György, Kincsek Irén (Szeged). Neveléstudomány: Csapó Ágnes, László József, Fáyné Dombi Alice, Rajki Ilona, Bencze Erika, Börcsökné Pósa Eva, Pálos Ildikó, Szabó G. Mária, Avramov Illésné, Kovács Gyula (Szeged), Kovács Lajos (Szegvár), Rendes Béla (Baja), Uhrin János, Pelle Ferenc (Békéscsaba), Fekécs Istvánné (Orosháza), Szögi Ágnes (Kecskemét) Elhelyezkedési támogatás A munkaképes körű lakosság lehetőleg teljes körű foglalkoztatása — a gazdaságirányítás elméleti követelményeként — mindig is együtt jelent meg a munkavállalók gazdaságilag racionális, hatékony foglalkoztatásával. A mindennapi gyakorlatban azonban inkább a teljes foglalkoztatás követelménye érvényesült a hatékonyság rovására, s ez a gyakorlat országszerte a munkaerővel való pazarló gazdálkodáshoz, következésképpen a munka termelékenységének stagnálásához, illetve romlásához vezetett. Mostanság mintha változna valamelyest a helyzet, mintha a foglalkoztatás hatékonyságát legalább olyan fontos szempontként kezelnék, mint a teljes foglalkoztatást. Még akkor is, ha sokan úgy vélik, hogy a hatékonyság túleröltetése végül is a teljes foglalkoztatást veszélyezteti, mégpedig ez utóbbi olyan szociális vívmány, amelyről nem szabad lemondani. Szerintük e két követelmény konfliktusa gyakorlatilag feloldhatatlan. Elvileg van is ebben némi igazság, csakhogy Magyarországon munkahelyek tízezrein tapasztalható valóságos — és gyakorta valóban súlyos — munkaerőhiány, főleg az infrastrukturális ágazatokban, de egyes termelőágazatokban is. A cél tehát olyan foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer megteremtése, hogy a racionális megfontolásokból felszámolt munkahelyek dolgozói, állami segítséggel kerülhessenek új munkahelyre, esetleg üj szakmát is tanulva. Másképpen fogalmazva: a korábban annyi gazdasági kárt okozó — mert főleg spontán jellegű, személyes indítékú — munkaerőfluktuációt egyfajta kényszerpályára terelve, a gazdaságilag hasznos mobilizáció szolgálatába kell állítani, felhagyva végre azzal az ősrégi — és gyakorta ugyancsak nagyon káros — elmélettel, hogy csakis az a jó és megbízható munkás, illetve alkalmazott, aki valamikor belép egy munkahelyre, s aztán majd onnan megy nyugállományba. Viszont: a tervszerűen irányított mobilizáció az egyéni érdekek védelmét is megköveteli: az érintetteket minden lehető módon segíteni kell abban, hogy a kényszerűségből elhagyott munkahelyek helyett másikat és minden szempontból megfelelőt találjanak, s hogy még csak átmenetileg se érje őket súlyosabb keresetveszteség. Es ez alapvetően állami feladat, mert ha az állam e tennivalókat a munkáltatók nyakába varrná, akkor aligha vállalkozna bárki is olyan akciókra, mint legutóbb a Rába, kispesti gyára egyik részlegének felszámolásával. A munkaügyi szakemberek véleménye — és reményei — szerint a közeljövőben és meglepően rövid idö alatt megélénkülhet a gazdaságtalan tevékenységek felszámolása. Ennek egyik jogi lehetősége, megszületett végre a csődtörvény, tehát kidolgozták a vállalatfelszámolások, illetve -szanálások pontos jogi rendjét. Ezzel párhuzamosan — és főleg a szakszervezetek szorgalmazására — kidolgozták és életbe léptették a munkanélküli segély egy speciális formáját is, amelynek alkalmazásával nagymértékben megkönnyítik az átmenetileg munkanélküliek újra elhelyezkedését. Am sokan kérdezik, hogy ez a bizonyos elhelyezkedési támogatás nem ellentétes-e a munkához való alkotmányos joggal? Nem! Gyakorlati okok miatt sem. A következő években nyilván viszonylag ritkán kell csak folyósítani e támogatást, mert az ideiglenesen munkanélküliek elhelyezkedése semmi gondot nem jelenthet egy olyan országban, ahol jelenleg is több mint 70 ezer a szabad munkahely, s ezek java része a fővárosban, illetve a nagyobb ipari körzetekben található. (A már emiitett Rába-példa kapcsán meg kell kérdezni: vajon ki tudja, hogy az intézkedés által érintett 360 emberért eddig összesen 50 munkáltató jelentkezett. jelezve, hogy azonnyomban foglalkoztatnák őket: volt olyan jelentkező is. aki az egész csoportot átvenné, minden keresetveszteség nélkül.) Am ha így van, akkor egyáltalán miért szükséges ez a speciális munkanélküli segély? Nos, éppen a hatékony foglalkoztatás elősegítése végett. A vállalatok ugyanis túlságosan is komolyan vették — mellesleg nem egészen önszántukból, hanem bizonyos politikai, társadalmi nyomásra — a teljes foglalkoztatással kapcsolatos morális kötelezettségeiket. Ügy érezték és érzik, hogy nekik is vállalniuk kell valamit az ezzel kapcsolatos tennivalókból. Gyakorta emiatt maradtak el a nélkülözhetetlen átszervezések, létszámcsökkentések. S hogy levegyék a vállalatokról ezt a terhet, nos ezért született a döntés: az átszervezésekkel és az átcsoportosításokkal együttjáró anyagi konzekvenciákat az állam vállalja. Vagyis: a munkaerőközvetítő hálózat kiépítése, az átképzési támogatás, s újabban az elhelyezkedési támogatás — mint a foglalkoztatáspolitika együttes eszközrendszere — lényegében felszólítást jelent a gazdasági vezetőknek, hogy hagyják bátran kibontakozni a foglalkoztatás hatékonyságát javitó folyamatokat. Szüntessék meg a gazdaságtalan munkahelyeket, küldjék el a felesleges embereket, mert létbiztonságukról, újra elhelyezkedésükről az állam gondoskodik. A munkáltatóknak nem az a dolguk, hogy teljes foglalkoztatás fenntartásán őrködjenek — ez állami feladat és kötelezettség —, viszont mindent meg kell tenniük az emberek ésszerű. hatékony, a termelékenység növekedését biztosító foglalkoztatása érdekében. Vértes Csaba Magyar—NDK szerződések A Mogürt székházában megkötötték az 1987—90-es évekre szóló magyar—NDK járműipari szakosítási szerződéseket. A megállapodásokat Tóth László Pál, a Mogürt vezérigazgatója. valamint a jár/nüipari termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok vezetői, illetve Lothar Heizmann, az NDKbeli IFA-Kombínát és Rainer Lorenz, a Transportmaschinen Vállalat igazgatója írta alá. Az előkészítő tárgyalások nyomán he-t megállapodás jött létre az évtized végéig szólóan