Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •jr . J#tífel> 76. évfolyam, 299. szám 1986. december 20., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Napirenden: a jövő évi költségvetés Beszámoló külpolitikánkról Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet fog­lalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára cs Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Pctcr János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta kép­viselőtársait, hogy Morvay László (Budapest 33. vk.) kér­dést intézett a belügyminiszterhez: tervez-e intézkedése­ket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-bc­jelcntkczés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysoro­zatáról: f A Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költség­vetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. O A külügyminiszter beszámolója a kormány külpo­litikai tevékenységéről. A pénzügyminiszter expozéja Tisztelt Országgyűlés! A kormány azzal a meg­győződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársa­ság 1987. évj költségvetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulr.i a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági felada­tok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költség­vetés az MSZMP XIII. kong­resszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves tervében foglalt gazdaságfej­lesztési célokra épül, azok mégvalósítását segíti. E cé­lok változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos. 1986-ban a költség­vetés bevételei csak megkö­zelítik, a kiadásai pedig vár­hatóan 3 százalékkal meg­haladják a tervezettet. Január és november kö­zött a hiány 23 milliárd fo­rinttal nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalha­tó késedelmek, a nem kielé­gítő irányítás és számos vál­lalat gazdálkodásának ala­csony hatásfoka. Emellett a/, aszálykár, továbbá az élel­miszer-gazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. A költségvetés beruházási, intézményi és szociális ki­adásai a jövedelemkiesés el­lenére tervszerűen alakul­nak. A reálbér és a reáljövede­lem terven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mu­tatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitű­zött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdál­kodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetki­áramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. A költségvetés tervezésé­nek alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a* nemze­ti jövedelem tömegének leg­alább 2 százalékos növeke­dését irányozza elő. E lát­szólag nem magas előirány­zat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési üte­mét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a kül­gazdasági és a belső pénz­ügyi egyensúly javítása mel­lett kell elérnünk; a belső felhasználás növekedését nem tervezzük, nem tervez­hetjük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedések és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a termelés ver­senyképessé tételét, korsze­rűsödését. Ü.i bankrendszer segíti a társadalmi tőke áramlását, és a hatékony fejlődést jobban szolgálóvá tesszük a gazdasági szabá­lyozókat. mSty. űr? : MMl A mezőgazdáság, minde­nekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy emel­jük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágya­árakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segítj a jelentős aszálykárt szenve­dett üzemeket, és pályázat alapján könnyíti azon nagy­mértékben eladósodott üze­mek adósságterheit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. 1987-re nem lehetett elte­kinteni a keresetszabályozás módosításától, mert meg kel­lett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra Ls gyorsabban nőjön, mint a tiszta jövedelem. A teljesít­ményekkel alá nem támasz­tott idei jövedelemkiáram­lás máris erős inflációs ha­tást jelent. Ezért elkerülhe­tetlenné vált, hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folya­mán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk ha­tósági árát is emelni. Alap­él la' ást jelentő cikkek ható­sági árának emelése esetén, az eddigi gyakorlatot követ­ve, az arra rászorultak kö­rében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árak 7 szá­zalékos és a bérek tervezett 5—5,5 százalékos átlagos nö­velése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és a telje­sítményekkel össze nem han­golt — szintet. Áttérve a kiadásokra: ezek több mint fele társadalom­biztosítási és intézményi cé­lokra szolgál. A költségveté­si intézmények támogatását átlagosan 7 százalékkal — de differenciáltan — növel­jük. Ezen belül a védelem, a fegyveres testületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. A központi költségvetési intéz­mények kiadásai 118 milli­árd forintra rúgnak. A taná­csok saját bevételeit az ál­lami költségvetés 80 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok bizto­sítják a fedezetet társadal­mi programjaink folytatásá­hoz. Ezek közül négyet eme­lek ki: a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást és a lakáskörülményeket. A la­kással kezdem. A jövő évi terv szerint 61 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshoz jutás érdekében takarékoskodást vállaló fia­tal családok támogatását fo­kozzuk. A tanácsi helyi tá­mogatást szolgáló kedvezmé­nyes hitelkeret összege 900 millió forintról 1600 millió forintra emelkedik. A fiata­lok lakáscélú megtakarításai értékének megőrzése érdeké­ben a KISZ javaslatára a takarékoskodás időtartamá­tól függően évi 1—3 száza­lékkal emeljük az ifjúsági ta­karékbetétekre fizethető pré­miumot, és az ehhez kap­csolódó külön kölcsön maxi­mumát, százalékos mértékét és abszolút összegét. A 30 éven aluli fiatalok az állami kölcsön terhét az első három évben a kamatra korlátoz­hatják. Ezen felül jogsza­bályban rögzítettük, hogy azokban az években, ame­lyekben a lakásárak emel­kedése meghaladná a 10 szá­zalékot, tovább kiegészítjük az ifjúsági takarékbetét pré­miumát. Az Országgyűlés az elmúlt évben tárgyalt a terület- és településfejlesztés hosszú tá­vú feladatairól. Ennek során foglalkozott elmaradott, hát­rányos helyzetű kisebb ösz­szefüggő térségek gondjai­val. E kedvezőtlen adottságú területek termelési szerkeze­tének átalakítására 1987. év­re 360 mílfió forint támoga­tást biztosítunk. A tanácsok sokat tehetnék, hogy ezt a pénzt vállalati, társadalmi összefogással bővítsék. A jövő évre megszabott cé­lok megvalósításához igen kemény munkára, alapos gondolkodásra és rugalmas alkalmazkodásra, helyenként a súrlódások, feszültségek tudatosabb vállalására és azok előremutatóbb feloldá­sára van szükség. Ehhez a költségvetés az előterjesztett módon késztetést és segítsé­get kíván adni — mondotta végezetül Hetényi István. Fakultáció és rehabilitáció Tárgyalta a városi tanács vb A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, pénteki ülésén egyebek között átte­kintette a fakultációs okta­tás általános iskolai tapasz­talatait, valamint az egész­ségügyi rehabilitáció szegedi lehetőségeit. A művelődésügyi minisz­ter még 1984-ben adta ki azt az utasítást, amely szerint a tanulók képességeinek szé­lesebb körű fejlesztése, pá­lyaválasztásuk elősegítése érdekében azok az általános iskolák, amelyekben meg­vannak a szükséges feltéte­lek, fakultatív foglalkozáso­kat szervezhetnek. Az azóta eltelt időszak immár gyakor­lati tapasztalatokat is hozott. Az első tanévben az isko­lák még óvatosan éltek az új lehetőséggel, ami érthető is volt, hiszen — a demográfiai hullám csúcsán amúgy is zsúfoltsággal küszködnek. Ez, főként néhány intéz­ményben, nagyon komoly szervezési feladat elé állítot­ta a tantestületeket. A kez­deti óvatosság után azon­ban egyre több iskolában ve­zették be a fakultáció lehető­ségét. Jelenleg az intézmé­nyek mintegy 30 százaléká­ban a 7. és 8. osztályos gye­rekek körülbelül egyharma­da vesz részt ilyen oktatási formában. Es hogy milyen ismeretek bővítésére, illetve megszer­zésére nyílik mód ilyen mó­don? A legnépszerűbbek a számítástechnikai és a ház­tartási ismeretek és a máso­dik idegen nyelv fakultatív felvétele. De lehet ily módon fizikai, biológiai, művészet­elméleti, közlekedési és tech* nológiai ismereteket is sze­rezni, sőt, a konyhaművészet titkaival is megismerkedhet­nek a tanulók. A fölsorolt témakörökből is kitűnik, hogy a fakultáció n tehetséggondozástól a pálya­választásig sok mindenben segíthet. A végrehajtó bizottság eredményesnek ítélte meg av eddigi, ilyen irányú tevé kenységet, s úgy határozott, indokolt a fakultáció tovább­fejlesztése. Ennek érdeké­ben határozatában szüksé gesnek tartotta, hogy több is­kola is működjön együtt egy-egy fakultatív képzési forma beindításánál, amely révén többek között enyhíte­ni lehetne a zsúfoltság okoz­ta gondokon. Emellett a tes­tület indokoltnak tartotta, hogy az iskolák szélesítsék a vállalatokkal kialakított kapcsolataikat. (Igaz, a vitá­ban az is fölvetődött, hogy a 12—14 éves gyermekek napi tíz-tizenkét órás elfoglaltsá­ga már így is eléri a tűrés­határokat.) Megvitatta a testület és tá­jékoztatóként elfogadta az egészségügyi osztály által készített, az egészségügyi re­habilitáció városi helyzetét elemző anyagot. A vita során és a szakemberek tájékozta­tójából számos feszültségre és ellentmondásra derült fény. Például arra, hogy a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása mennyi aka­dályba ütközik, s arra is, hogy manapság jobban jár, akit rokkantnyugdíjba he­lyeznek, mintha csökkent munkaképességgel foglalkoz­tatnák. A végrehajtó bizott­ság úgy döntött, hogy — fi­gyelemmel várható köz­ponti intézkedésekre — a té­mára a későbbiekben visz­szatér, s meghozza a szüksé­gesnek vélt határozatot. Ev végi csúcs a postánál A karácsonyi és az újévi ünnepek közeledtével meg­háromszorozódik a levél- és képeslapforgalom a postán. Egy átlagos napon 1,8 mil­lió küldeményt dolgoznak fel, most azonban 5,5—6 milliót. A Keleti pályaud­var melletti csomagfeldolgo­zó üzembe az ország min­den részéről naponta 80 ezer csomag érkezik, ez 20-30 ezerrel több mint máskor. A posta felkészült a meg­növekedett forgalom lebo­nyolítására. Növelte a dol­gozók létszámát; alkalmi munkásokat vett fel, s tanu­lók is besegítenek a levelek osztályozásába, a csomagok rakodásába, feldolgozásába. A munkát korszerű feldolgo­zógépek, gépsorok segítik Budapesten, Balatonszent­györgyön és Székesfehérvá­rott. Szükség van azonban az emberi kézre is, mert nem minden küldemény alkalmas a gépi feldolgozásra. A cso­magok továbbítását meg­könnyíti, ha az irányítószá­mot jól láthatóan, legalább 4-5 cm-es számokkal írják fel. A küldemények szállítá­sához az átlagosnál lényege­sen több tehergépkocsit és vasúti kocsit állított forga­lomba a posta. * A Magyar Posta a kará­csonyi és az újévi ünnepek idejére ismét kedvezményes telefontarifát vezet be. A karácsonyi kedvezmé­nyes időszak december 23­án, este 6 órakor kezdődik és december ?7-én, reggel 7 órakor fejeződik be. Az új­évi kedvezményes időszak december 30-án, este 6 órá­tól január 2-án, reggel 7 óráig tart. Ezekben az idő­szakokban a posta az éjsza­kai tarifának megfelelően számolja a díjat a távolsági beszélgetéseknél az automa­ta hálózatban, a helyi és a belföldi, valamint az ünne­pek alatt szolgálatot tartó kézi kapcsolású központok­ban. A telefonkedvezmény a nemzetközi forgalomra nem terjed ki. Várhatóan számottevően megnövekszik a telefonfor­galom az ünnepek alatt. A torlódások elkerülésére a posta már december elsejé­től elfogadja a nemzetközi beszélgetések előzetes beje­lentését: Budapesten a 09­es, vidéken a 01-es telefon­számon. A posta kéri, hogy a nemzetközi távhívásba be­kapcsolt előfizetők lehetőleg közvetlenül — a telefonköz­pont kapcsolószolgálatának igénybevétele nélkül — hív­ják külföldi ismerőseiket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents