Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-19 / 298. szám

4 Csütörtök, 1986. december 18. (Ipaként gyeden A vitához nem véleménynyel, hanem egy életkép vázlatos megrajzolásával kívánok hozzászólni. Férfiként és apaként gyermekem születése napjától igen különleges helyzetben élek: lévén a feleségem a terhesség, a szülés és az azt követő néhány hónapnyi idő alatt egyetemi hallgató, én, mint a család egyedüli kereső tagja egyedülállónak számítottam, s az új társadalombiztosítási törvények értelmében a gyermekem születése napjától gyermekgondozási díjra voltam jogosult. Jobb megoldás nem adódott (a feleségem a tanulmányait nem kívánta megszakítani, a nagymama ötven kilométerre lakik), alaposan meghánytuk-vetettük a dolgot, s megkértem a gyedet. Nem kívánom részletezni, milyen nehézségek adódtak egyrészt a társadalombiztosítónál a törvény frissessége és feldolgozatlansága miatti káoszból, másrészt a munkahelyemen tapasztalható ellenállásból, és az ügyintézések késleltetéséből. Végül is sikerült, s egyik napról a másikra soha nem tanult és nem várt szerepben találtam magam: az apai érzelmek erőt adó hátterével az anyai gondoskodás millió tennivalója várt rám. Valószínűleg az első beleérzésre a hasonló helyzetben még nem levő férfiak és nők rendhagyó mivoltával együtt családom helyzetét megnyugtatónak, talán még megmosolyognivalóan idillinek is képzelik. Elismerem, hogy bizonyos értelemben, kívülről nézve az is, belülről megélve azonban sokkal bonyolultabb, és nem is intézhető el egyetlen jelzővel! Néhány hónappal később feleségem kézhez kapta diplomáját, s igen döcögősen, de némi szerencsével álláshoz jutott: a kicsi öt hónapos korától dolgozik. Ettől kezdve teljes a szerepcsere: ő keresi a pénzt, én nevelem a gyereket. A dolog kétségtelen izgalmassága, érdekessége mellett komoly szorongások hatalmasodnak el néha rajtunk. Alapvetően természetellenes, de legalábbis a hagyományokkal, a tanult és álmodott szerepekkel ellentétes vállalkozásba kezdtünk. Én latba vetem minden empátiás képességem, emlékeimből valamikori anya-csecsemő élethelyzeteket idézek föl, gyermekneveléssel kapcsolatos könyveket lapozgatok, de mégis bizonytalan vagyok: elegendő és megfelelő ingert tudok-e biztosítani a kicsi számára az egészséges fejlődéshez, nem sínyli-e meg az anyai hang és test egész napos távollétét? A fizikai gondoskodásban elfogadható jártasságra tettem szert, persze kikérem a feleségem, a gyermekorvos, de még édesanyám tanácsát is, a pszichológiai fejlődéshez azonban, érzem, hogy természetes adottságaimnál fogva kevés vagyok. Ha az ember nem aggódna a jövője miatt, és nem kotorná állandóan elő a „dicső" múltat, tényleg jó lenne ez a másfél éves itthonlét. Talán furcsán hangzik egy férfitől, de komoly erőfeszítéseket kell tennem az úgynevezett gyedbetegség leküzdésére, mert bizony megkörnyékez. Régi munkahelyemre visszamenni nem áll módomban, s talán nem is lenne szerencsés, nem biztos, hogy nagy szeretettel fogadnának. Viszont akkor hova? Állást kell keresnem — vajon hol fogadnak szívesen egy másfél éves friss pelenkázási gyakorlatot szerzett mérnököt? Talán ez is megoldódik. De mindennapos hiányérzettel küzdök: a világmegváltó férfias tettek hiányoznak, a sikerélmények és buktatók, az alkotás, a gondolkodás, az itthonról elmenés és megérkezés természetes boldogsága. Nem engem vár teritett asztallal esténként a feleségem: én várom őt. Bizony néha úgy érzem, kendőt kellene kötnöm a fejemre! Feleségem is szorong: nem tudja kiélni anyai ösztöneit, fáradtan hazajőve a szereVitos Lapunk november 1-jei számában Családépítés és társadalom címmel vitaindító cikket közöltünk napjaink egyik legégetőbb, mindannyiunkat érintő kérdéséről. Folyamatosan közöljük a témával kapcsolatos hozzászólásokat, s továbbra is várjuk olvasóink írásait. * A vitához eddig hozzászóltak: Szabó Lászióné, Ábrahám lllésné (november 12.), Laczkóné AlbeHus Margit, Szűcs Péter (november 19.), B. A., Tóth Péter (november 24.), Söszler Gertrúd, Pokorny Gáborné (november 27.), Mesterházy Akos, Bozóki Andrásné (december 1.), Szabó G. Mária, Bálint Imre (december 5.), Erényi Lajos, N. S.-né, Csányi László (december 10.), Onozóné Szögi Éva, O. J.-né (december 13.), N. F.-né, Sz. N.-né (december 16.). tet is türelmetlenségbe csaj. át, ha a kicsi sír, gondot adva neki is. Szorong, mert kevés a jövedelmünk, plusz pénzt csak ő kereshetne, de hogyan: ezt a mentalitást nem tanulta! Az állandó feszültség akarva-akaratlanul gyakran pattant ki szikrát a rövid esti együttlét ideje _ alatt, szinte mindketten irigyek vagyunk tudat alatt a másikra Gyakoriak az összezördülések, viták, de addig soha nem jutottunk el, s biztosan nem is fogunk, hogy feltegyük a kérdést: muszáj ezt tovább csinálni? Mert mély meggyőződésünk, hogy igen! Helyzetünket magunk választottuk és alakítjuk, a lehetséges keretek között, kellő türelemmel, egymás iránti figyelemmel és megértéssel működőképes marad a kis rendszer, még ha kisebb-nagyobb zökkenők adódnak is. Ügy gondoljuk, be kell látni, hogy ez a rohamosan változó kor megváltoztat, átalakít mindent. A családi életre szüléinktől kapott tudnivalók nagy részét félre kellett tennünk, és a saját életünkre szabottan új rendszert kellett kialakítanunk. Sok kínlódással jár a korhoz való alkalmazkodás, de megéri: kislányunk szépen fejlődik. Csak akarni kell a közós életet, s a család szükségességét megkérdőjelezni nem szabad! Csorba Tibor Talán mégis késő? A Családépítés és társadalom vitához én is szeretnék hozzászólni. Évtizedekkel ezelőtt, 1955 szeptemberében megírtam észrevételemet Dezséri László egy vasárnapi „szózatához", amit a rádióban mondott. Ez az akkori hozzászólás tökéletesen megfelel válasznak az önök témájához is. Dezséri akkor nagy pátosszal jelentette ki, hogy a nők munkába állásukkal vívták ki maguknak az egyenjogúságot, és az állam bölcsődék, óvodák, iskolai napközi otthonok építésével segíti őket, hogy kilépjenek az életbe a fakanál mellől. Ez röviden az akkori beszéd lényege. En felháborodtam ezen a megállapításon, és megkérdeztem levélben Dezsérit, miért nem tartja a férfiéval egyenrangúnak a háziaszszony munkáját? Ügy gondolja, hogy a férfi a munkahelyén 8 órában ledolgozott munkájával többet érő egyede a társadalomnak, mint az a nő, aki „csak" háziasszony, anya és feleség? Felvázoltam: a szerinte nem egyenrangú nő reggel korán kel, hogy a családtagokat ellássa reggelivel munkába, iskolába menet előtt. Bevásárol, főz, takarít, mos és tiszta otthonba, meleg ebéddel várja a hazatérőket. Délután rendszerint foglalkozik a gyerekei iskolai dolgaival, esetleg levegőzni, mozogni viszi őket. Este pedig feleség lesz férje számára. Gondolom, ez is van olyan érték, mint a férj munkája. Akkor írtam még, hogy azzal a költségmegtakarítással, amibe a bölcsődék építése, fenntartása, a napközi, óvodai, iskolai helyek szaporítása, azok fenntartása kerül, a férjek fizetését pótolni lehetne. így meg lehetne akadályozni a mind több csavargást és bűnözést a fiatalkorúak körébt*i. Sajnos, akkori jóslásom hatványozottan beigazolódott. A dolgozó anyák nem érnek rá, és fáradtak is, nagy egyenjogúságukkal képtelenek a családi fészek rendben tartására, gyerekeik jóra, szépre nevelésére. Szélnek vannak eresztve, mennek oda, ahova nekik tetszik. Ez volt válaszom Dezsérinek. Meglátásom, hogy ez egy az egyben megállja helyét ma is. Most már későnek találom ezt a felismerést, mert a mostani fiatal anyukák már nem szívesen maradnak el munkahelyükről, különösen a szellemi munkát végzők. Ott lehet a divatos cuccokat bemutatni, kikenve, kifenve, mert a férjek fömunka utáni pénzhajhászása miatt a társasági érintkezésre nincs már idő, ez kiment a divatból, és a feleség esetleg csak barátnőivel tud munka után programot csinálni magának. Nagyon sok anyuka ^gyesbetegséget" kap, még három évig sem marad otthon kicsi gyerekével, unja magát. így azután már gyenge gyerekkorban megromlik a kicsik idegrendszere a reggelig koránkeléssel, az idő slfeke miatti gorombaságok miatt, mert bölcsődébe, oviba kell rohanni. Nincs, vagy fehér holló, a szép családi élet! Szaporodnak a válások, a bűnözés, az alkoholizmus, a talajt vesztett fiatalok körében. Ezt a folyamatot szerintem megállítani nem lehet, mert az így nevelődött fiatalok nagy része már szülő lett. Ök hol tanulták volna meg, miként teremtsék meg gyerekeiknek a meleg otthont? Sz. N.-nével ellentétben én nem látok esélyt arra, hogy ezt a folyamatot vitával vagy bármivel meg lehetne változtatni. Tóth Istvánné Gondos ellátásban A dámszarvasok híres erdejében, a Tolna megyei Gyulajon a tél beálltával olyan gondos ellátásban részesülnek a vadak, mint a legféltettebb nagyüzemi vagy háztáji jószágok: a hatalmas erdei pajtákat, az etetőhelyeket első osztályú lucernaszénával és silókukoricával töltötték fel. A takarmányt a vadgazdaság termeli mintegy 1200 hektárnyi szántóföldjén. A napokban megnyitották a bekerített, téli takarmánykáposztával vetett kertek kapuit is, friss zöld eleségben, vitaminokban se szenvedjen hiányt a dámvadak csaknem nyolcezres serege. A szokásosnál bőségesebb és táplálóbb téli etetésre azért van szükség, mert a rendkívüli aszály miatt az erdei legelők már régen kiszáradtak. Az elmúlt két hónapban 40 vagon káposztát, vadgesztenyét és sárgarépát vásárolt a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság, s mind föletette a szarvasokkal. De ez a hatalmas mennyiség csak arra volt elég, hogy az értékes vadállomány károsodás nélkül átvészelje az aszály keserves időszakát. Szinte még nem volt példa arra, hogy a dámszarvasok násza, a barcogás idején is állandóan hordani kellett az erdőbe az ennivalót. Minthogy kiszáradtak a patakok is, ezért a gazdaság vett egy nagy tartálykocsit, és megállás nélkül vitték a vizet az erdei völgyek itatóhelyeire. A sokoldalú gondoskodás, a jó élelmezés eredményeként a dámszarvasok kondíciója fokozatosan javul, és minden jel szerint egy zordabb telet is könnyen kibírnak. (MTI) Mikroszámítógépes találkozó A budapesti tavaszi fesztivál eseményeinek sorában, az Utazás '87 kiállításon rendezik meg a II. nemzetközi mikroszámítógépes találkozót. A március 20-tól 25-ig tartó program során megnyitják A számítástechnika mindenkié című tárlatot: — ezen az olcsó, kisszervezetek, kisvállalkozások számára is elérhető, illetve éppen az általuk előállított berendezéseket mutatják majd be. A tárlat rendezője a Neumann János Számítógéptudományi Társaság olyan külföldi kiállítókat is meghívott, mint a Siemens, a Bull, az IBM, az ICL, a Commodore cég. A gépeket, berendezéseket a kiállításon az érdeklődők kipróbálhatják, hiszen a cél az, hogy a legkorszerűbb számítástechnika alkalmazásának lehetőségeit széles körben népszerűsítsék. E rendezvénysorozat keretében szervezik meg az iskola-számítástechnikai találkozót is, ahol — előzetes jelentkezés alapján — tanárok és diákok adhatnak ízelítőt eddigi tapasztalataikból, eredményeikből. Hasonló program lesz a hardware-, software- és alkalmazó amatörök találkozója, voltaképpen ez az első lehetőségük a bemutatkozásra e hobby művelőinek. A rendezők mindkét programra pályázatot is meghirdetnek, s értékes díjakkal jutalmazzák a legötletesebb szerkezetek, programok és alkalmazások készítőit. E találkozókra külföldi vendégeket is várnak, így többek között a Szlovákiai Kibernetikai Társaság, a bolgár Komszomol, a francia X—2000, p görög Computer Society ifjúsági tagozata, az österreichische Computergesellschaft, a lengyel Bojtek című újság képviselőit. A rendezvénysorozatra várhatóan megjelenik Goldstine: A számítógép Pascaltól Neumannig című könyvinek magyar nyelvű kiadása is. 1986. DECEMBER 19., PÉNTEK — NÉVNAP: VIOLA A Nap kel 7 óra 28 perckor, és nyugszik IS óra 55 perckor. A Hold kel 18 óra 32 perckor, és nyugszik 10 óra 10 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 56 cm (áradó). HÁROMSZÁZHÚSZ ÉVE, 1666-ban c napon irta alá Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter horvát bán és Nádasdy Ferenc országbíró, a Habsburgellenes „szövetséglevelet" Bécsben. Az összeesküvés — a török porta jóvoltából — Bécs tudomására jutott. Zrínyi Pétert, Nádasdyt és Frangepánt a császári bíróság felvesztésre ítélte. NYOLCVAN ÉVE született Leonyid Brezsnyev (1906—1982). 1964-től haláláig az SZKP első-, maid főtitkára. KISSZtNH AZ Este 7 órakor: Don Pasquale (Kodály Zoltán 2. bérlet). MOZIK: Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Végtelen történet (színes NSZK film. III. helyár!). Szabadság: fél 4 órakor: Seriff az égből (színes olasz kalandfilm. III. helyár!), háromnegyed 6 és 8 órakor: Flashdance (színes amerikai zenés film. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Végtelen történet (színes NSZK fantasztikus (ilm. III. helyár!), negyed 6 és 8 órakor: A Saolin templom szent köntöse (színes kinai—hongkongi kungfu kalandfilm. Kiemelt helyár!). Kiskörössy halászcsárda: (videomozi), délután 4 és este 10 órakor: Hap Ki-Do (színes hongkongi karatefilm). Északi szabadidőközpont: (Kodály téri ált. isk.), délután 6 órakor: King-kong (amerikai film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET " Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszt fel sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvost rendelőben történik a sürgős esetek orvost ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeU ügyelet az ÜJszegedl Gyermekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-OrrGége Klinika tart Ugyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától nétfö reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. ÜQf/J BUDAPEST L 9.15: Tv-torna 9.20: Ravel: g-moll szonáta 9.40: Mozgató 9.50: Lottósorsolás 10.00: Nyugdíjasok délelőttje 10.30: Beszélgetés Osválh Júliával — 2. 11.15: Illés Béla: Pofonok 12.30: Képújság 15.40: Hírek 15.45: Három nap tv-műsora 15.50: Képmagnósok. figyelem! 16.20: Egy szó. mint száz — nyelvi fejtörőjáték 17.00: Képújság 17.20: Az Országházból jelentjük . .. 18.00: Ablak 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.15: Ljubljana — Pécs — a Ljubljanai és a Magyar Televízió közös műsora — sok zenével! 21.20: Unokáink sem fogják látni 22.05: Vendégek — 4. 23.00: Híradó 2. 23.20: Himnusz BUDAPEST 2. 16.10: Képújság 16.15: Az Újvidéki Televízió estje — bevezető 16.20: Újvidéki üdvözlet — 1. 17.00: A szecesszió a Vajdaságban 17.30: Az ovceai lakodalom — dok.-film 18.00: Régi slágerek 18.40: Verses-zenés műsor gyerekeknek 19.30: Az Újvidéki Televízió magyar nyelvű híradója 20.05 : Újvidéki üdvözlet — 20.15: Jugoszláviai riportmozaik 20.35: Káin és Abel — balettetűd 20.45: Poproek 2F.15: Interjú Glon Nándor iróval 21.25: Késdobáló — tv-dráma 22.55: Echo együttes 23.00: Képújság BELGRÁD 1. 12.40: Elmulasztották — nézzék meg! 15.00: Angol nyelv 15.30: Művelődés 16.00: Tájékoztató-mozaik 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: Gyermekeknek 18.15: Művelődés 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 21.55:^Kulturális magazin 23.25: Hírek • EüExI KOSSUTH 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb. 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Emberré válás — 2. — (ism.) 8.50: Jean-Pierre Rampal fuvoláztk 9.33: Tó vize, tó vize . .. 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Zelk Zoltán versei 10.10: Zenekari muzsika 11.00: Gondolat — a rádió irodalmi lapja 11.45: Hubay JenőFarkas Gyula hangsz.; Maros vize folyik csendesen 12.45: Marótl Lajos: A Parnasszus horizontja — Könyvszemle 12.55: A zene is összeköt — válogatás az OIRIrádiók műsoraiból 14.10: Bevásároltunk?! 15.00: Erről beszéltünk — a Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból válogat Simon Márta 15.30: Nóták 16.05: Széltoló — folytatásos kalandok gyerekeknek 16.45: Beszélgessünk... — Kint az ünnep, bent az ünnep... 17.00: A Pureell énekegyüttes felvételeiből 17.18: Szép ez is! — A honvágy — VI1/5. — (ism.) 17.30: Idősebbek hullámhosszán — dallamok, emlékek 18.15: Hol volt. hol nem volt... — Hékám 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti Magazin 19.30: Világhírű előadóművészek felvételeiből Közben: 20.10: Zongorakísérő vagyok — 6. 20.24: Chopin: g-moll ballada 20.50: Cyrano de Bergcrac — Edmond Rostand romantikus drámája 0.15: Éjfél után . .. PETŐFI 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Offenbach operettjeiből 3.50: Tiz pere külpolitika 9.05: Napküzben 12.10: Fúvósindulók 12.25: Édes anyanyelvünk — Lőrincze Lajos műsora 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak 1 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelöknek 21.05: 139-660 — a Magyar Rádió automata közönségszolgálata 23.20: Reggae-ritmusok 0.15: Éjfél után ... 3. MŰSOR 9.08: Györe Zoltán népzenei feldolgozásaiból 9.37: Erkel operáiból 10.10: Csak fiataloknak! 11.05: Kamarazene korabeli hangszereken 11.48: Szimfonikus zene 13.05: Varjú nemzetség — Krónika — Kós Károly műve — 2. 14.03: Brahms: Négy dal nól kórusra, két kürtre és hárfára 14.23: Magyar zeneszerzők 15.08: Operatörténeti érdekességek — Domenico Scarlatti: Thétisz Szküroszon 17.00: Nyitnikék — kisiskolások műsora 17.30: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét — rádiós bemutatkozó — 3. 18.40: A Brnól Filharmonikus Zenekar Smetanapokákát játszik 19.05: Marót! Lajos: A Parnasszus horizontja — Könyvszemle — (ism.) 19.15: Műsorajánlat 19.19: Rádiószínház — Piterem — Tóth Gábor Akos klshangjátéka 19.40: Együttesek muzsikálnak — 3. Közben: 20.23: Modern írók portréi 21.30: Nicanor Zabaleta hárfázik 21.45; Zenekari muzsika 22,27; Operaest — Llly Pons és Georges Thlli felvételeiből