Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

Csütörtök, 198ß. december 18. 3 Több mint egymilliárd forint alaptőkével Megalakult a Mezőbank Rt. A mezőgazdasági szövet­kezetek szakosított pénzinté­zete, a Mezőbank Rt., szer­dán a szövetkezetek házá­ban, megtartotta alakuló ülését. A pénzintézetet 1405 gazdaság, vállalat, intéz­mény, társaság, szövetség stb. hozta létre. Az alapítók csaknem 1,2 milliárd forint értékű részvényt jegyeztek, amely a nyereségérdekeltsé­gü szervezetként működő bank alaptökéje lett. A részvénytársaság 22 tagú igazgatóságot választott, en­nek elnöke Gubicza Ferenc, a Csopaktája Tsz elnöke. A bank ügyvezető igazgatója, Kabai Gyula a pénzintézet tevékenységével kapcsolat­ban elmondta, mindenek­előtt a mezőgazdasági szö­vetkézetek fejlesztéseit segí­tik. A tevékenységi kört te­kintve azonban a bank nyi­tott lesz, amennyiben jó üz­let kínálkozik más terüle­ten, ott is vállalkozik be­fektetésekre. A téeszek, amelyek eddig is rendelkez­tek pénzalapokkal — a köl­csönös támogatási alapok keretében — ezt a rendszert továbbra is fenntartják. A bank és a támogatási ala­pok között a jövőben pénz­ügyi kapcsolatokat létesíte­nek. (MTI) KBT-iilések Tegnap, szerdán Szegeden ülésezett a Csongrád Megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács elnöksége. A testület előbb Balog Imre őrnagy, ügyvezető elnök beszámoló­ját vitatta meg és fogadta el a Csongrádi VKBT mun­kájáról, majd Hódos Lajos titkár tájékoztatóját a me­gyei értekelő-elemző szakbi­zottság tevékenységéről, fel­mérésének tapasztalatairól és következtetéseiről. Végül a testület megvitatta és el­fogadta a jövő évi munka­és költségvetési tervet. Tegnap • tartotta évzáró ülését a szegedi közleke­désbiztonsági tanács elnök­sége is. A közilekedési fel­ügyelet tevékenységéről, a gépjárművek műszakj álla­potának jellemzőiről a fel­ügyelet igazgatója, Faragó Aurél tájékoztatta a kbt el­nökségét. Konferencia — d i vatbem uta tóva I A ruha teszi a Volánt (?) Tegnap, kedden délelőtt kezdői ott Szegeden az or­szág Volán-vállalatainak há­rom napion át tartó anyag­gazdálkodási konferenciája. A többéves hagyományra visszatekintő találkozón a/, idei házigazda, a Tisza Vo­lán kollektívája mutatkozott be elsőként a délelőtti meg­nyitó után. Sebők Imre. a vállalat igazgatóhelyettese tájékoztatta a vendégeket a Tisza Volán tevékenységé­ről, eredményeiről, gondjai­ról. Ma és holnap előadá­sokkal és konzultációkkal folytatja az országos tanács­kozás munkáját. A tegnapi-nap legérdeke- * .sebb színtoltja minden bi­zonnyal az uj Volán+egyen­ruhák bemutatása volt, Még az elmúlt év végén kérték fel a Volán-vállalatok a Munkaruházati Kereskedel­mi Vállalatot, hogy az eddi­ginél tetszetősebb, moder­nebb, de változatlanul ké­nyelmes egyenruhát tervez­zenek dolgozóik részére. Ré­pást Lászlóné, az MKV igaz­gatóhelyettese a bemutató előtt elmondta, hogy első­sorban természetes anyagok­ból. saját fejlesztő osztályuk készítette el a modelleket. Jövőre már ezekkel talál­kozhatunk utazásaink alkal­mával, Az egyenruha leg­több darabját a Szegedi Ru­hagyár készíti. De lássuk a medvét, az­az az új egyenruhákat. Nem lesz okuk szégyenkezni mi­atta a benne járóknak. A férfiak világoskék inget, sö­tétkék zakót és szürke nad­rágot kapnak, sötétkék nyak­kendővel. Az ing téli és nyá­ri változatban egyaránt ké­szül majd. Ezzel harmoni­zál a hölgyek öltözete. A há­rom alapszín természetesen náluk is azonos. Szoknyával és nadrággal egyaránt ké­szülnek a kosztümök. A blúzhoz sötétkék selyem­masnit álmodott a tervezője. Újdonságnak számítanak a télikabátok, dzsekik — több­féle formában és kivitelben készülnek. A hölgyeknek a legdivatosabb ejtett vállal és köríves sálgallérral. A müizőrme bélés mindkét kabátból kivehető Újfajta sapkákkal is kiegészült a kollekció Férfiaknak és nőknek egyaránt szürke „usánkát" terveztek a hide­gebb napokra, de őszre-ta­vaszra szövetsapka és kalap is tartozik az együtteshez. Lehet, hogy Pierre Carden is megirigyelné? Ki tudja. Már csak egy kérdés ma rad: a Munkaruházati Ke­reskedelmi Vállalat vállal­ja-e, hogy a ruhához a szol­gáltatásokat is „világszínvo­nalúra" szabja? R.G. a vonatoknak menni keli... Személyvonat közeledik Szegedhez. A rendező-pálya­udvart elhagyva «kissé lassít a Hattyas sor végért levő ka­nyarban, ahol a reggeli órák­ban serényen dolgoznak a pályaépítők. A munkacsapat vezetője, Juhász János pá­lyamester fogad, és tájékoz­tat munkájukról. — Mellékvonalakon 20—25 évet is kibír egy kitérő, de itt olyan nagy a forgalom, annyi kocsi gurul át a ke­resztezésben, hogy gyorsab­ban kopnak a sínek. Ezt a váltót eredetileg 1956-ban építették be, azóta az alkat­részeit szinte évente kicse­rélték, most pedig már meg­érett a teljes cserére. — Mikor kezdtek a mun­kához? — Az előkészületeket két nappal ezelőtt kezdtük el. A kitérő alól kiszedtük a szen/­nyezett ágyazatot, majd a beépítendő új kitérőt lekö­töttük. Ez azt jelenti, hogy a munkapadokra ráhelyeztük az aljakat (talpfákat), erre jött rá a sín, amiket aztán hozzáerősítettünk a talpfák­hoz. A mai nap feladata a régi helyére az új „48 XIII. típusú" kitérő becserélése. A pályamunkások már reg­gel 7 órakor a helyszínen vol­tak, megtették az előkészüle­teket. A biztonságos munka­végzés érdekében meghatá­rozott távolságban kitűzték a megállást parancsoló vörös tárcsát, sőt plusz biztosíték­ként még két talpfát is a sí­nekre helyeztek. A vágány­zár pontosan nyolc órakor kezdődött és délután háro­mig tart. Ez idő alatt kell elkészülni a munkával. Ez a kitérő kulcsfontosságú a ren­dező-pályaudvaron, cseréje a nagyállomás felöli oldalon egész napra megbénította a forgalmat. Ezért minden munkamozzanatnak kiszá­mított menete van. Indul a munka. A leszorí­tócsavaroktól megszabadított síneket tizennégy ember ha­rapófogóhoz hasonló sínfo­góval megfogja, majd: — Egyszerre héj ..., Hadd jöjjön..., Még egyszer héj .. — hangzik fel a ve­zényszó. A karok megfeszülnek, a sín felemelkedik helyéről, és a pályamunkások a szomszé­dos vágányon álló kocsikhoz viszik a nehéz vasat. Olva­som a sínen a feliratot: „Di­ósgyőr 1968", a másikon „Diósgyőr 1979". — Mi lesz a sorsuk? Főzőcske - készből, félkészből Ezüstkalászos gazdatanfolyamok A mezőgazdasági kistermelők oktatásával, képzésével kapcsolatos teendők megbeszélésére rendezett szerdán or­szágos tanácskozást a MEM, a Szövosz és a TIT. Az esz­mecserén elhatározták, hogy felelevenítik az egykori ezüstkalászos gazdatanfolyamo'kat, amelyeken a korszerű kisüzemi termelés legfontosabb gyakorlati és elméleti tud­nivalóit sajátíthatják el a résztvevők. A télen induló tan­folyamokra a TIT-szervezeteknél lehet jelentkezni (MTI) A felmérések szerint azok a háziasszonyok, akik a fő­zéshez kizárólag nyers anyagokat használnak, a reggeli és a vacsora készítésére 90-120 percet, az. ebéd főzésére-sü­tésére 2-3 órát fordítanak. Időt nyerni — márpedig ez lét­kérdés a dolgozó nő életében — csak úgy lehet, ha a konyhai munkálatokhoz, konzervet, gyorsfagyasztott, fél­kész vagy kész zöldséget, főzelékfélét hasznainak A Fogyasztók Városi Ta- ételekért. Így van ezzel a nácsa idei utolsó ülésén legtöbb átlagkeresetű, kettő­— ahol a nők otthoni mun- nél több tagot számláló csa­káját könnyítő élelmiszerkí- Iád asszonya, pláne ha ott nálatról, no és persze e ké- a kisebb-nagyobb mélyhűtő, szitmények árairól volt szó Az a háziasszony, aki — egy gyakorló háziasszony kénytelen-kelletlen fillérre hamarosan meggyőzött min- osztja be a havi kosztpénzt, denkit arról, miért nem se- nem rendszeresítheti a házi git(het) a mai nő főzési munkáját könnyíteni hiva­gondjain a kész avagy fél- tott kész ételeket. kész étel. A kevés kaszt- Nézzük most sorjában, pénzből maga készít elő a miféle kifogásokkal utasit­maga csa'.ádja számára min- .lak el az asszonyok — akik­dent egv-egv konzerváló nek véleményét ezúttal a fo­munkára szánt éjszakán. Az gyasztók városi tanácsának adagokat szépen kiparciózza tagjai tolmácsolták — a ke­és a mélyhűtőben tárolja, «zen kapható étéleket. hogy aztán a rohanós napo- Egy négytagú család mi­kon legyen hova nyúlnia a nimum 4 doboz csak melegi­lényegesen olcsóbban ..elöál- tésre váró konzervet eszik lított", házilag gyártott kész meg ebédre avagy vacsorára. Akkora tételben konzervet vásárolni egy étkezésre kész pénzkidobás, pazarlás, hi­szen e tetemes összegből lé­nyegesen több. jobb, hazai ízű falat főzhető. Az anyagi megfontolások mellett kon­zervet a ma asszonya már csak azért sem használ szí­vesen, mert ahhoz, hogy a pléhdoboz tartalma fo-' gyasztható legyen, még íze­síteni, javítani, tovább főzni szükséges Jóllehet a nagy­kereskedelem 1 50—180 fajta konzervet kínál, ezek nép­szerűsége évről évre csök­ken. A bébiételek és italok vi­szont igen népszerűek a kis­gyerekes anyák — mi több, a sportolók — körében. Ke­resik és vennék is, ha a gyártott 40 féle bébiétel és 9 féle bébiital közül nemcsak mindig ugyanaz a tíz fajta lenne a boltok polcain, A gyárilag készített házi­tészták — ki nem tapasztal­ta már, — bodaggá főnek össze a fazékban. Az§ta ki­vált nem kellenek senkinek, amióta megjelentek a bol­tokban a magánkisipar aranysárga és finom száraz­tésztái. A befőttek túlontúl éde­sek, a mirelit ételek drágák — ezert nemigen kelnek el. Félnek a vásárlók az előre­csomagolt, szeletelt húsoktól — zsákbamacskát senki sem vesz szívesen. Hiszen nem ritkaság, hogy a fóliába búj­tatott húsok közül a látható, a legfelső igazán gusztusos, friss. Az alábújtatott többi szelet már korántsem kifo­gástalan. A dolgozó nők otthoni fő­zőcskéjét könnyíteni hiva­tott kész-, félkészételek egyelőre nem aratnak győ­zelmet a konyhákban a ha­gyományos módon készített ételek felett. Pedig e célból is készültek K. K. — Mellékvonalon még hosszú ideig megteszik — vá­laszol röviden a pályames­ter. A két sin kiemelése között szusszanásnyi idő van. Töb­bén megindulnak a közeli vizes kanna felé. Az egyik pályamunkás nagyot kortyol a bögréjéből, aztán fúj egyet. Lehelete meglátszik a levegőben. — Hideg? — Nagyon. — Víz, vagy tea? — Viz, mert tea csak ak­kor jár, ha a napi átlaghő­mérséklet plusz négy foknál kevesebb. Igaz, most is kö­zel jár ahhoz, de a szabály, az szabály. Pedig egy forró tea jobban esne. Közben a többiek előbb a talpfákat, majd a síneket fölrakják az univerzális da­rus járműre, és az ahhoz kapcsolt sínszállítókocsikra. Nézem a pályamunkások ar­cát, fiatalok és idősebbek egyaránt megtalálhatók kö­zöttük. S, szokatlanul sokan vannak. — A mai munkába a vas­útépítő és karbantartó szak­munkástanfolyam 45 hallga­tója is besegít — mondja Füle Imre, az igazgatósag pályafenntartási vonalbizto­sa. —• Ez a tanfolyam szep­tember elsején indult, s most a 120 órás gyakorlatot töltik a hallgatók. Hetente egy al­kalommal összehívjuk őket az igazgatóság egész területé­ről, és olyan munkát végez­tetünk velük, amit minden­nap csinálnak, s ami egyúttal hasznos a vasútnak is. A gya­korlati képzést 300 órás el­méleti oktatás követi, a szakmunkásvizsga után pe­dig munkavezető, előmunkás munkakör betöltésére kap­nak bizonyítványt a jelenle­vők. Délelőtt tíz óra. A régi ki­térő helye üres, megkezdik az új szerkezet betolását. Közéi hatvan pályarminkás kézbe- veszik a „rukkolófát", amit a talpfák és sín alá tol­nak, és ismét' felhangzik az ismerős vezényszó: — Egyszerre héj..., Még egyszer héj . . , Még egyszer héj. Feszülnek az izmok, meg­mozdul a 16 tonna súlyú ki­térő. Centiméterről centimé­terre kerül közelebb helyé­hez. Rövid pihenő. A pálya­munkások megtörlik izzadt homlokukat, majd ismét kéz­be veszik a szerszámot. — Egyszerre héj..., Ne himbálódjon ..., Csak a jobb oldalt héj..., Most mindenki héj ... — Allj meg! Jól van em­berek, szép munka volt! Aki vezényelt magas, őszü­lő ember. — Barna János előmunkás vagyok — mutatkozik be. — Harminckét éve dolgozom a vasúton. Pályamunkásnak vettek fel, 1959-ben elömun­kás-tanfolyamot végeztem, azóta irányítom a csapatot. — Mit kell tudni egy élő­munkáinak? — Nagyon jól kell ismer­nie a szakmát, annak min­den fortélyát. Aztán érteni kell az emberek nyelvén be­szélni, ügy kell összefogni és irányítani a munkát, hogy mindenki egyszerre végezze a műveletet. S, nem utolsó­sorban szeretni kell azt, amit csinál. — Hány kitérőt cserélt ki eddig? — Soha nem számoltam. De az elmúlt három évDen minden kitérőcserénél itt voltam Szegeden. Most is li­zennégy társammal jöttünk Orosházáról segíteni. — Milyen ez a mai csapat? — Ez a legjobb brigád. Lehet velük dolgozni, látszik, hogy válogatott pályamun­kásokból áll. — Három évtized nem kis idő egy pályamunkás életé­ben. Van-e különbség az ak­kori és a mostani munkakö­rülményekben? — Amikor engemet a vas­úthoz felvettek két ember kezeskedett értem. Ma min­denkit felveszünk, csak je­lentkezzenek. A munkánk is sokat változott, csak néhány dolgot említek: korábban pá­lyakocsikkal mentünk ki a nyílt vonali munkahelyekre, ma kényelmes autóbuszok szállítanak bennünket. Dél­ben meleg ételt ebédelünk, védőruhát kapunk, és kor­szerű pályaépítő gépek köny­nyítik munkánkat. Mégis kevesen vagyunk. A miértre keresem a vá­laszt. Vörös Gyula Városföldről így vélekedik: — Nehéz ez a munka. Sok fiatal megijed a körülmé­nyektől. Hiszen télen, a zord időben éppúgy kell pályát fenntartani, mint nyáron, a rekkenő hőségben. Ennek el­lenére én nem bántam meg, hogy érettségivel ide jöttem dolgozni. A körülöttünk állók között felfedezem a „vizes em­bert", Beke Mihályt. — Én tizenkettő évig a Fü­szértnél. dolgoztam, mint ra­kodómunkás, onnan jöttem a .vasútra, Kiskunfélegyházán lakom, ott is dolgozom, a fi­zetésem öt és fél, hatezer fo­rint között mozog. Meg va­gyok elégedve, jó cserét csi­náltam. Egy másik fiatalember, Fári András Orosházáról hozzáteszi: — Engem a szabadban va­ló munka és a szabadjegy csábított ide. Ha elvégzem a tanfolyamot, emelkedik az órabérem is. Amíg beszélgetünk lassan közeledik felénk egy M 62-es dízelmozdony. A „Szergej"­re drótkötelet kötnek, annak másik végét az új kitérőbe akasztják. Minden tekintet a mozdonyra figyel. A hatal­mas gép méltóságteljesen megmozdul, és alig egy perc alatt végleges helyére húzza az új kitérőt. — Mennyivel könnyebb ez — sóhajtanak fel többen. Most már csak a munka legkönnyebb része van hát­ra. Összekötik az új és régi síneket, a szomszédos vágá­nyon várakozó szerelvényből zúzott kővel töltik fel a talpfák közét, aztán délután a megszabott időben ismét megindul a forgalom. Mert a vonatoknak menni kell... Gellért József Tanácskozott a mórahalmi pártbizottság Tegnap délután az MSZMP Mórahalmi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága ülést tartott. Szűcs Istvánné, a pártbizottság titkára előter­jesztésében a testület tagjai tájékoztatót hallgattak meg a terület idei gazdasági fej­lődéséről, valamint a jövő évi gazdaságpolitikai fel­adatokról. A tájékoztató után e té­mákkal kapcsolatban felszó­lalt Ábrahám Vince, a Rú­zsai Népszabadság Tsz elnö­ke, Seller Antal, az öttö­mösi Magyar László Tsz dolgozója, Dobó Lajos, a mórahalmi Afész elnöke, Bálint Pál, a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövet­kezet üzemi párt vezetőségé­nek titkára. Varga Imre, az Öttömösi Magyar László Tsz elnöke, Szögi Antal, a mórahalmi sütőüzem dolgo­zója, Huszta Gellért, az Asotthalmi Felszabadulás Tsz elnöke és Horváth La­jos, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának osz­tályvezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents