Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

Ii lesz a lemaradókkal ? Az idei év — a száraz idő­járás miatt — nem tartozik a legsikeresebbek közé. Még nincsenek végleges adatok a terméshozamokról, de annyi máris elmondható: a nö­vénytermesztők nem tudják teljesíteni terveiket. Külö­nösen nehéz helyzetbe ke­rült az a 325 üzem, ahol a terméskiesés meghaladja a 20 százalékot. Nagy vámot szedett az aszály. Mi lesz velük? Képesek lesznek-e a termelés zavar­talan folytatására? Ezek az üzemek fokozott figyelmet érdemelnek, hiszen a szövet­kezetek negyedét alkotják. Zömük Borsod, Szabolcs­Szatmár megyében található, de komoly kárt szenvedtek a Fejér és Pest megyei mező­gazdasági üzemek is. E gazdaságok pénzügyi helyzetük javítására, a ter­melés folyamatossá tételére kedvezményes hitelt vehet­nek föl. A kamat egy részét — pontosan 7 százalékát — a költségvetés magára vál­lalta. Egyes súlyosabb ese­tekben a teljes kamat össze­gét megfizetik a megfenek­lett gazdaság helyett, s így mód nyílik a szükséges vető­magok, műtrágyák, s más, égetően fontos anyagok és eszközök megvásárlására. Természetesen — a rossz időjárás ellenére — szület­tek azért figyelemre méltó eredmények. Búzából példá­ul a legmagasabb hozamot a Lippói Béke öre Tsz takarí­totta be, mégpedig 7265 kilo­grammot hektáronként. A dobogó második fokára a makói Kossuth Tsz állhat fel: 7234 kiló a teljesítmé­nyük. A bronzérem a Szajki Béke Tsz-t illeti meg, ők 7207 kilogramm kenyérgabo­nát vittek a magtárba. A 6 tonna felett teljesítő gazdaságok száma Tolna me­gyében volt a legnagyobb, ökel a baranyaiak, majd a békésiek követték. Feltűnő, hogy az idén több területen — például Heves, Nógrád, Vas, Veszprém és Zala me­gyében — nem akadt egyet­len olyan gazdaság sem, amely a vízválasztónak szá­mító szintet túlszárnyalta volna. Ebből js kitűnik, hogy a mezőgazdasági üzemek köré­ben egyre erőteljesebb mér­tékű a differenciálódás, e tendencia különösen felerő­södött az utóbbi két-három évben. 1980-ban 30 százalé­kot ért el az alacsony haté­konyságú üzemek száma, 1985-ben már csaknem két­szerese volt ennek. Ugyan­akkor a 100 forint költség­befektetéssel 12 forint felet­ti eredményt elérő, magas hatékonysággal termelő gazdaságok aránya 40 száza­lékról a felére esett vissza. A differenciálódás fölerő­södése a mezőgazdasági nagyüzemekben együtt járt azzal, hogy a gazdaságokban a korábbinál nagyobb há­nyaddal bomlott meg a pénzügyi egyensúly, állandó­sultak a fizetési zavarok, végeredményként pedig na­gyobb mértékű pénzügyi hi­ány keletkezett. Mindez a kedvezőtlen adottságú térsé­gekbe volt a legerőteljesebb. Tavaly a Borsod-Abaúj­Zemplén megyei termelő­szövetkezetek pénzügyi hiá­nya volt a legmagasabb: 440 millió forint, Hajdú-Bihar­ban 234 millió, Szabolcs­Szatmár megyében pedig 211 Közeleg az év vége, ilyenkor mind több nagyüzemben latolgat­ják már a várható eredményt, s kovácsol­nak terveket a jövő esz­tendőre. fgy van ez a mezőgazdasági nagy­üzemekben is, ahol fini­séhez érkeztek a határ­ban végzett munkák: a termények zöme már biztonságban van, de járnak még a traktorok, helyenként a vetőgépek is. S miközben szinte mindenki a jövő évi termés megalapozásán, az idei elképzelések végrehajtásán fárado­zik, egyre többször lehet hallani a kátyúba ju­tott üzemekről. Meny­nyien vannak valójá­ban? Milyen gondokkal küszködnek? Számíthat­nak-e külső segítségre? millió hiányt „hoztak össze" a közös gazdaságok. Egyedül csak Veszprém megye büsz­kélkedhet azzal, hogy az utóbbi években nem volt egyetlen veszteséges gazda­ságuk sem. Ha több év ered­ményét rakjuk a mérlegre, akkor megállapítható, hogy a pénzügyi hiány évről évre szinte azonos térségekre koncentrálódik. Elsősorban .Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza­bolcs-Szatmár és Békés me­gye gazdaságainak egy je­lentős része nem képes ötről hatra jutni. « Az okok többnyire a ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gokkal, elemi károkkal, egyes ágazatok eleve ala­csony jövedelmezőségével függnek össze. De növekvő számban vannak olyan gaz­daságok, ahol a vezetési, munkaszervezési hiányossá­gok, a termelési, tenyésztési hozzáértés alacsony szintje, az ipari — szolgáltató tevé­kenység — nem eléggé kö­rültekintő vállalkozásai okozzák a növekvő pénzügyi hiányokat. Egyes becslések szerint 400-500-ra tehető a nehéz helyzetbe jutott üzemek szá­ma, közülük soknak az egy­szerű újratermelés is gondot okoz. A világpiac változásai, a szabályozók, szigorodása, az évek óta tartó aszály kü­lönösen a gazdaságilag el­maradott térségekben idéz­tek elő nehéz helyzetet. Ezek a területek 7 megyében ta­lálhatók, a már említettek mellett ide tartozik még Ba­ranya, Somogy, Zala és Vas megye egyes vidékei. A kormány nemrég hatá­rozatot hozott e területek fejlesztéséről. A program szerint mind a népgazdasági, mind a tanácsi tervezőmun­kában kiemelten kell kezel­ni e térségek fejlesztésének kérdését, s el kell érni. hogy már a mostani tervidőszak­ban mutatkozzanak bizo­nyos eredmények. Az erőfe­szítéseket kezdetben a leg­hátrányosabb helyzetű térsé­gekre összpontosítják, így főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyére. A program célja a gazda­sági kibontakozás megvaló­sítása, amely a gazdasági szerkezet átalakításával és korszerűsítésével valósítható meg. Az elmaradott térségek fejlesztéséhez, az ott gazdál­kodók megerősítéséhez szük­séges pénzt a tanácsoknak, az államnak és a gazdálko­dóknak kell együttesen elő­teremteniük. De mozgósítani kell ehhez a lakosság erő­forrásait is. A mezőgazdaságban min­denekelőtt a meliorációt kell fokozni, de nagyobb figyel­met szükséges fordítani a kistermelés növelésére is. A fejlesztés konkrét, térségen­kénti feladataira a megyei tanácsok legkésőbb 1987 első negyedévének végéig készí­tenek saját intézkedési prog­ramot. Ám átütő erejű vál­tozás csak akkor remélhető, ha a feladatok végrehajtásá­ba bekapcsolódnak a társa­dalmi és érdekképviseleti szervek, a tudományos egye­sületek és intézetek, vala­mint a lakosság is. Cs. J. találkozója Dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság volt szö­vetségi kancellárja, mint a bécsi világkiállítást előkészítő bizottság elnöke — dr. Haus Mayer, Bécs város polgár­mestere társaságában — szerdán Budapestre érkezett. Megbeszélést folytatott Marjai József miniszterelnök-he­lyettessel a nemzetközi kiállítások és bemutatók terüle­tén való magyar—osztrák együttműködés kérdéseiről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parla­mentben fogadta Bruno Kreisky politikust, az Osztrák Szocialista Párt tiszteletbeli elnökét. Bruno Kreisky délután elutazott' Budapestről. A Bányászati Aknamélyí­tő Vállalat dolgozói szerdán budapesti központjukban, munkásgyűlést tartottak, amelyen a bányászok és a bányaüzemekben dolgozó nők cselekvő szolidaritásá­ról biztosították a hazájuk boldogulásáért és független­ségéért küzdő nicaraguai népet. A munkásgyülésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter és Kovács László, a bányászszakszer­vezet főtitkára. atomerőmű-épílésl együttműködés Az Ipari Minisztériumban szerdán nemzetközi sajtótá­jékoztatót rendeztek abból az alkalomból, hogy Pakson ma, csütörtökön felavatták az atomerőmű harmadik, 440 megawattos reaktorblokkját. A hazai és a külföldi újság­írókat Anatolij Jeliszejev. a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanáe-i«*, Láczai Szabó Tibor, az Ipa­ri Minisztérium touanacs<»a. a Paksi Atomerőmű Állami Indító és Ellenőrző Átvételi Bizottságának titkára és Si­mon Péter, a Paksi Atom­erőmű Vállalat üzemviteli igazgatója tájékoztatta a magyar—szovjet, valamint a KGST-országok közötti atomerőmű-építési és atom­energetikai együttműködés­ről, továbbá a paksi nukleá­ris energiabázis működésé­ről és fejlesztési terveiről. Hangszerek Szegedről Nagy László felvételei Zömében tőkés exportra készítenek vonós hangszere­ket a Szegedi Hangszergyárban. Az ország egyetlen Ilyen üzeméből 18 millió forint értékű hangszer kerül ki az idén. A nyugatnémet és amerikai megrendelők kérésére kiváló minőségű koncert- és zenekari hangszereket Is ké­szítenek. Januártól a gyár a Konsumcx Külkereskedelmi Vállalat kebelén belül dolgozik tovább. Anatolij Jeliszejev utalt arra, hogy immár 35 éve nyújt segítséget a Szovjet­unió jelentős magyar ipari beruházások létrehozásához. A Dunai Vasmű építéséről kötötték az első együttmű­ködési szerződést, s azóta több mint 100 nagy ipari objektum kivitelezésében működtek közre a szovjet partnerek, fgy épült meg egyebek között a százhalom­battai kőolajfinomító, a 750 kilovoltos távvezeték és Sze­ged térségében két nagy földgázfeldolgozó üzem. Az atomenergia békés fel­használásában kialakított együttműködés a csillebérci kutatóreaktor felállításával kezdődött és a paksi atom­erőmű építése során teljese­dett ki. Ehhez a Szovjetunió szállított egyebek közölt turbinákat, gőzgenerátoro­kat, információs-számítás­technikai rendszert, sugár­ellenőrzési és -védelmi be­rendezéseket és más korsze­rű termékeket. Az atomenergetikai beren­dezések gyártásának szako­sításáról kötött egyezmény és a kétoldalú megállapodá­sok alapján a szovjet part­nerek mellett Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország éikaz NDK Is szállított korszerű berende­zéseket Paksra. így ez az első atomerőmű, amely a KGST-tagországok, továbbá Jugoszlávia sokoldalú koo­perációja alapján épült. A további program szerint u jövő évben helyezik üzembe a paksi IV. számú blokkot, s a néhány hónappal ezelőtt kötött új egyezmény szerint 1994-ben, majd 1996-ban adnak át egy-egy 1000 mega­wattos reaktort. Láczai Szabó Tibor arról szólt, hogy a nagy, 1000 me­gawattos blokkok már a műszaki fejlesztés új ered­ményeit testesítik meg; ha­tékonyabban hasznosítják a nukleáris üzemanyagot, a korábbinál fejlettebb biz­tonságtechnikai berendezé­sekkel rendelkeznek, és épí­tésük is gazdaságosabb az eddigieknél. Simon Péter bejelentette: a szeptember óta működő ifi. számú blokk egyébként eddig több mint 500 millió kilowattóra villamos energiát adott az országnak. Ez is je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy az atomerőmű már a múlt héten teljesítette idei tervét, — a 6,9 milliárd ki­lowattórás áramtermelés! előirányzatot, — s az év vé­géig várhatóan 400 millió kilowattórával túlteljesíti tervét. 76. évfolyam, 297. szám 1986. december 18., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Minden A. tsz Kádár János és Bruno Kreisky Szolidaritás

Next

/
Thumbnails
Contents