Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

Szombat, 1986. december 20. 3 Kisiparosok küldött-taggyűlése A megrendelő érdekében A kisiparosok munkája m'nd'S a kirakatban zajlik: a lakosság kialakította saját véleményét a mesterek tevékenységéről. Hogy ők miként látják szervezeten belüli életüket, arról volt szó a íviasz szegedi alapszervezeienek tegnap megtartott küldött-taggyűlésén. Tavaly 212, az idén, október 21-ig 177 panaszügyet tárgyalt a helyi alapszervezet. s büntetésként figyelmeztetésben, megrovásban, szigorú megrovásban, végső figyelmeztetésben részesítette azokat, akik rászolgáltak erre. Volt, akit eltiltottak a tagsági jogok gyakorlásától, cs •« kisiparost kizártak a tagok sorából. A hasonló ügyek elbírálására tegnap — zárt ülésen — külön fegyelmi bizottságot választottak meg. Az elmúlt küldöttgyűlés óta végzett tevékenységről szóló beszámolóhoz Fráter György, a szegedi alapszervezet titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között ismertette a IX. országos küldöttgyűlésen meghatárorozott feladatokat, szólt a megújulás lehetőségeiről. Il&ngsúlyozta: rnég nagyobb figyelmet kell szentelniük a jövőben a hatékonyabb érdekvédelemnek és érdekképviseletnek- Emellett azonban fokozottabban sze v előtt kell tartaniuk a kisiparosoknak ' a megrendelők érdekeit is, hogy ne essék csorba a kivú.óan dolgozó mesterek jó hírnevén. Ezt a célt szolgálja a beszámolóban olvasható emlékeztető is: a szolgáltató kisiparosoknak — egy korábbi rendelet értelmében — jótállási feltételeket és nyugtát kell adniuk a kuncsaftnak. Mihelyt a szükséges nyomtatványok kézhez vehetők lesznek, a hatóságok szigorúan ellenőrzik, hogy az érintettek eleget tetlek-e ezeknek a követelményeknek — tudtuk meg a beszámolóból. Az alapszervezet titkára elmondta: elengedhetetlen, hogy a kisiparosok az eddiginél is rugalmasabban alkalmazkodjanak a mindenkori gazdasági helyzethez. Végül huszonhét mester az alapszervezet vezetőségének oklevelét, jutalmát vette át — társadalmi munkája elismeréseként. Ch. A. Megalakult a Budapest Bank Rt. A Budapest Bank Rt. hétfőn, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban, megtartotta alakuló közgyűlését. Az ülésen részt vett Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Hetényi István pénzügyminiszter. A bank vezérigazgatója, Hegedűs Oszkár elmondta: az új pénzintézet az Állami Fejlesztési Bank egyes egyséigeiböl, a Budapesti Hitelbankból, valamint a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei igazgatóságából és néhány más fiókjából jött létre. A pénzintézet részvénytársasági formában tevékenykedik, alaptőkéje 3,5 milliárd forint. Az állam részesedése hárommilliárd forint, a fennmaradó félmilliárd forint értékű részvényt vállalatok és szövetkezetek vásárolták meg. Részvényesek többek között a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Fővárosi Gázművek és a Híradástechnikai Szövetkezet. A bank januártól 1700 vállalat és szövetkezet számláját vezeti, és hitelállománya meghaladja a 70 milliárd forintot. Díszdoktoravatás a tudományegyetemen Mi rejlik A József Attila Tudományegyetem Tanácsa a természettudományok díszdoktorává avatta tegnap Fritz Peter Scháfcr és Straub t. Brúnó professzorokat. Az aulában megtartott ünnepségen ott voltak a Művelődési Minisztériumnak, Csongrád megye és Szeged párt- és állami testületeinek, a szegődi felsőoktatási intézményeknek a képviselői. Eljött az alkalomra Utrike TontschBecker, az NSZK nagykövetségének tanácsosa is. Az egyetem rektora, Csákány Béla köszöntötte a megjelenteket, Bartók Mihály, a természettudományi kar dékánja ismertette a professzorok tudományos tevékenységét, a szegedi egyetemmel való kapcsolatul: ít, melyek alapján az egyetem által adható legnagyobb elismerésben részesültek. A rektor és a dékánok kézfogásukkal honoris causa doktorrá fogadták a professzorokat, akik a díszdoktori diploma átvétele után rövid beszédekben köszönték meg az elismerést. Fritz Peter Schafer a marburgi egyetemen 1957-ben szerezte meg fizikusi diplomáját. Ugyanott doktorált, s lett a fizikai kémiai tanszék vezető professzora. 1970-ben foglalta el jelenlegi funkcióját, a göttingeni Max-Pianck Intézet lézerfizikai osztályinak vezetését. Munkássága nemzetközileg elismert, számos tudományos társaság rendes, vagy tiszteletbeli tagja, szerkesztője több nemzetközi szintű folyóiratnak és könyvsorozatnak. 1984-ben megkapta az NSZK-ban elérhető egyik legmagasabb tudományos kitüntetést, a Werner von Siemens-gyűrűt. Tudományos vizsgálatait kezdetben a bonyolult szerves molekulák kvantumkémiájának témakörében végezte. Ma már a lézerfizika klasszikusai között tartják számon azt az 1966-ban közölt dolgozatát, amelyben beszámol a festéklézer fölfedezéséről — azóta a festéklé '.ereknek világszerte egyik legismertebb szakértője. A József Attila Tudományegyetem kísérleti fizikai tanszékének 8 éve van kapcsolata a professzorral. A szegedi kutatók azóta összesen 11 Somogyi Károlyné felvétele A JATE új díszdoktorai kutatói évet töltöttek el a göttingeni intézetben; nagy éitékű berendezések kölcsönzésével, itthon hozzáférhetetlen optikai elemek ajándékozásával is nagy segítségei nyújtott a professzor a szegedi egyetemnek. Straub F. Brúnó kétszeres Kossuth-díjas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének munkássága, személyisége — Szegeden közismert. Hiszen nemcsak a biológia tudományának magyarországi fejlesztésében és külföldi elismertetésében vannak kiemelkedő érdemei, hanem a szegedi tudományegyetem fejlesztésében is. Az MTA Szegedi Biológiai Központjának létrehozása, munkájának megindítása, e hatalmas teljesítmény mellett ahhoz :s jelentősen hozzájárult, hogy a JATE-n ma már 9 biológiai tanszéken folytathatnak nemzetközileg is ismert, elismert oktatást, kutatást, és hegy az SZBK mellett megvalósulhatott az egyetemi biológiai épület is. A tudománypolitikában, a hazai és nemzetközi tudományos életben jelentős szerepet betöltő professzort, számos tudományos társaság tagját, magas kitüntetések birtokosát most az az egyetem avatta díszdoktorrá, ahol oklevelét szerezte — éppen 50 évvel ezelőtt. Straub professzor vegyészként végzett, s már hallgatóként Szent-Györgyi Albert mellett kutathatott az orvosi vegytani intézetben. Ebben az intézetben oktatott, 1946-tól tanszékvezetőként. 1949—70-ig a budapesti tudományegyetem orvosi vegytani intézetében tevékenykedett, 1960-ban az MTA Biokémiai Intézetének igazgatásával, 1970-ben jledig az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatói teendőinek ellátásával bízták meg. 1940től az MTA rendes tagja, az MTA elnökségének tagjaként, a biológiai osztály titkáraként, az MTA alelnökeként dolgozott és az alelnöki teendőket látja el ma is. Sürgetően fontos, hogy a népgazdaság fejlődését gátló tényezőket felszámoljuk, ezért van folyamatban a korábbinál szigorúbb intézkedések foganatosítása a munkafegyelem javítása érdekeben. Mégpedig az a cél, hogy komplex módon biztosítsak mindenütt a. munkaidő hatékony kihasználását. Tehát nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot, mondván: sokat „lógnak" a munkahelyeken. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen a szervezettség, egyenletes-e a munkaellá'ás, és érdekeltek-e a dolgozók a jó eredmény elérésében? Tény, hogy a jelenlegi közgazdasági szabályozás mm ösztönöz, és nem kényszent mindenütt a következetes iegyelmezésre, arra, hogy a vezetők vállalják a felelősségre vonás népszerűtlen feladatát. Azok a törtnapok Am mindenképpen változtatni kell azon a helyzeten, hogy jelenleg a teljesíthető munkaidőalap egyharmad részében nem végeznek munkát a dolgozók. Igaz, hogy ebbe a kieső egyharmad részbe tartozik a törvényesen biztosított fizetett szabadság és a betegállomány is, de hozzájuk társul az igazolatlan hiányzás, és a törtnapi veszteség is. Nemcsak a késés és a napközbeni eltávozás adja a törtnapi veszteséget, hanem a munka szünetelése például anyaghiány vagy valamilyen munkaidő alatti rendezvény miatt. A napi nyolcórás munkaidőből így csak mintegy 6,5 óra a tényleges munkával töltött idő. A nemzetközi összehasonlítás tükrében az látható, hogy az 1984-ig bevezetett munkaidő-csökkentések után Magyarország nem minősíthető „elmaradottnak" a munkaidő hosszát tekintve más fejlett országokhoz képest, a gazdaság átlagában, valamint az ágazatok többségében. A magyar átlagból is kiugrik azonban a közlekedés és a kereskedelem dolgozóinak munkai.dőhossza, a sok túlóra miatt. Az Európai Közös Piac országai közül például Belgiumban heti 39,3 óra volt 1981-ben a közlekedési ágazatban a tényleges munkaidő, Magyarországon (1984-ben) túlórákkal együtt 46,5 órát dolgoztak heti átlagban a közlekedésiek. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a tényleges munkaidő a nálunk gazdaságilag fejlettebb országok egy részében viszonylag magas, egy-két ország esetében még magasabb, mint Magyarországon. Például az építőiparban Franciaországban, az NSZK-ban, Olaszországban hosszabb a műszak, mint idehaza. Japánban 1980-ban 114 órával volt több az egy főre jutó teljesített évi munkaórák száma, a gazdaság átlagában, mint Magyarországon ugyanebben az évbeli, tehát a munkaidő-csökkentés előtt. Mit mond a bíróság? Figyelemre méltó azonban, hogy például az NSZK-ban a magyarországinál valamivel rövidebb munkahét, és hoszszabb fizetett szabadság ellenére is elérik azt a munkaidő-teljesítményt, amit a magyar ipar, mivel ott jóval kisebb a betegség és egyéb okok miatti kieső munkaidő. Nyilvánvaló, hogy hazánk társadalmi, gazdasági problémája nem a munkaidő hoszszában fennálló különbségből, vagy „lemaradásból" ered, hanem a műszaki-gazdasági fejlődésben, a versenyképességben és a hatékonyságban mutatkozó kétségtelen elmaradásból, amelynek behozása — egyebek között — jobb és több munkát követel. Fontos teendő a gazdasági szabályozó rendszer következetes továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a munkaidő lényegesen jobb Kihasználása, a magas színvonalú szervezés, a pontos és fegyelmezett munka a gazdálkodás szükségszerű velejárója legyen. E cél érdekében alkotta meg új irányelvét a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság is a munlofegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról. A kölcsönös kötelezettségek hangsúlyozása jellemzi az irányelvet: a dolgozótól is számon kell kérni kötelességei teljesítését, de a munkáltatónak is meg kell tennie mindazt, ami a munkaviszonyból rá hárul. Olyan esetben például, ha ésszerű gazdasági kockázat vállalása végül is kárt okozott a munkáltatónak, az új irányelv szerint azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó megtette-e azokat az intézkedéseket, amelyek az adott esetben szükségesek és elvárhatók. A felelősségre vonásnak csak az e körben észlelhető mulasztásoknál van helye, a kockázat további következményei a munkáltatóra hárulnak. A munkahely nem kocsma A fegyelmi vétségek sorában kiemelt figyelmet kell fordítani a mérhetetlen karokat okozó munkahelyi italozásra, amellyel arányban áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés is. De indokolt a szigorú fellépés azokkal a vezetőkkel szemben is, akik eltűrik a lazaságokat, a munkaidőalap rossz kihasználását, és nem tesznek meg mindent a jól szervezett munka feltételeinek megteremtéséért — hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság irányelve. Társadalmi érdek, hogy a munkával kapcsolatos jogok és kötelezettségek együttesen jussanak érvényre. K. I. Költözik a „hivatal /# Amikor az országos nagyvállalat négymegyés dél-magyarországi kirendeltségének Mérey utcai központjába bee tértem, jókora sürgés-forgás kellős közepén találtam magam. Éppen költözködtek, a napokban elkészült új raktárukat és irodájukat vették birtokukba a Lenin körút Nagyáruház mögötti részén. A kereskedők munkájában azonban ilyenkor sem lehet szünet, nem lehet kitenni a költözködés miatt zárva táblát. Nádor Viktor igazgató szavaiból kitűnt, hogy a mostani honfoglalásra igen rég vártak. Már tíz éve megvásárolták az épületet, s mostanra jutottak el odáig, hogy felújítassák az eddig használhatatlan házat. A Csomiép dolgozói egy év alatt végeztek ezzel az igen apróiéÚj kiszolgálási forma a Piérf-nél Repülővel külföldre A Malév Air Tours jövő évi ajánlatairól tartottak sajtótájékoztatót hétfőn az Átrium Hyatt Szállóban. Déri Tamás, az utazási iroda vezetője elmondta: az új programfüzet négy kontinens 44 országába szóló utazási ajánlatokról ad tájékoztatást. A kínálatban jó néhány újdonság is található: így például a japán és a szicíliai út, illetve több újszerű törökországi program, köztük a törökországi síelés. Uj ajánlat az áprilisra meghirdetett vörös-tengeri utazá?, a new york—washingtoni körutazás, valamint a háromna-r pos szófiai városnézőtúra.' Továbbra is szervez az iroda utakat egzotikus tájakra, egyebek között Thaiföldre, Brazíliába és Argentínába. Bővült a városnéző utak köre. s a korábbinál több programot hirdetnek a téli sportot kedvelőknek. A kulturális programok és a nyelvtanfolyamok sem hiányoznak az utazási iroda kínálatából. Jövőre összesen mintegy 10 ezer magyar turista vehet részt a Malév Air Tours utazásain, melyek közül a nyugati utak — átlagosan 15 százalékkal drágábbak lesznek, mint az elmúlt szezonban. A programfüzet egyébként feltünteti, hogy az adott programnak melyek a teljes érté'kú napjai, és mennyi idő telik el az utazással kos munkával, a ház külseje megszépülve, de az eredeti formáját megtartva illeszkedik a környezetébe. Akár lakásnak is nézhetnénk, ha nem lenne ráfestve a Piért embléma. A lényeg azonban mégis a belső, a 2 ezer négyzetméteres raktártér. A legalsó szint a nohéz papíráruk helye, s ahogy emeletenként haladunk fölfelé, úgy jutunk el az apróbb, de értékesebb cikkek rakataihoz, s végül a padlástérben kialakított irodahelyiségekig. Az efféle berendezést a födém teherbírása mellett a célszerűbb anyagmozgatás motiválta. A szintek közti átmenetet teherhordó lifttel oldották meg. A kereskedelmi hálózat megújításának igen-igen jelentős állomása a mostani. Az évről évre emelkedő forgalmat a régi módon már nem lehet fenntartani, a korszerűbb kiszolgálási formákon van a hangsúly. A január 15-én nyíló raktáráruház átmenet a hagyományos nagykereskedelmi raktár és a kiskereskedelmi boltok között. A kisebb készletekkel dolgozó boltoknak, ha elfogy az árujuk, nem kell megvárniuk a Piért túrajáratát,, beugranak a hiányzó cikkért, leszámlázzák nekik, és már vihetik is. A Moszkvai körúton levő régi raktárt így sikerült tehermentesíteni, több energia és hely marad a hagyományos túrajáratok jobb kiszolgálására. Tekintve, hogy a tevékenység szélesedik, a vállalati létszámot 135-ről 160-ra bővítik. Ebből önként adódik a következtetés, az emelkedő költségek ellensúlyozására mindenképp forgalomnövekedésre számítanak. Az idei, 1,1 milliárdos nagykereskedelmi bevételt közel 200 millióval szeretnék feljebb tornászni, míg a 25 millió forintos kiskereskedelmi forgalmat duplájára kívánják növelni. A fejlesztésekben csak egy láncszem a szegedi. A nyáron Békéscsabán egy ezer négyzetméteres, hasonló felújítással végeztek. Februárban Kecskeméten egy 800 négyzetméteres új raktáráruházat adtak át. A kiskereskedelmi forgalmat szolgálja a tavaly óta a községeket, városokat járó buszbolt. Az elmúlt hónapban Hódmezővásárhelyen egy impozáns papírboltot nyitottak. Szolnokon telket vásároltak, ott 1988-ra tervezik az építkezést. Azt, hogy rövid idő alatt 42 millió forintot tudtak fordítani eszközeik, épületeik megújítására, a nyereséges gazdálkodás mellett, a Piért kötvénykibocsátása tette lehetővé. Kockáztatás nélkül nem lehet a fejlődésben bízni, ha bejönnek az elképzelések, a következő lépés lehet a szállítógépkocsi-park lecserélése. Mindezek a „belső ügyek" a fogyasztók számára is reménykeltőek, nagyobb készletekből, választékosabb kínálatból, korszerűbb körülmények között juthatnak a legszükségesebb háztartási papírárukhoz, iskolaszerekhez, tapétákhoz. T. Sz. I.