Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

Szerda, 1986. november 12. 3 Tejüzem és karbantartás Somogyi Kirolyhé felvételei Naponta érkezik friss tej a Csongrád megyei tejüzembe — s naponta el is kell szállítani a készterméket. Körülbelül 150 ezer liter napi mennyiséget gyűjtenek be. a Tejipari Szállítási Váflalat pedig nyolcvan teherszállító járművel oldja meg a megye ellátását. Első felvételünk a vállalat szerelőműhelyében készült, ahol a járművek karbantartásáról gondoskodnak; másodikon az indulásra kész szállítmányok láthatók Számítógépek a textiliparban A számítástechnika textilipari alkalmazásáról november 12-én és 13-án kétnapos műszaki konferenciát rendez a Textilipari Műszaki es Tudományos Egyesület — jelentették be az egyesület keddi sajtótájékoztatóján. A szervezők elmondták, hogy a Duna Intercontinental Szállóban sorra kerülő tanácskozáson 300 szakember cseréli ki tapasztalatait a számítógépek szövő- és ruhaipari alkalmazásának lehetőségeiről. Az egyetemek és kutatóintézetek képviselői pedig beszámolnak a termelési gyakorlatban felhasználható legújabb kutatási eredményeikről. , A sajtó képviselőinek GeUji Frigyes, az egyesület elnöke elmondottahazánkban a textilipari vállalatok többsége már alkalmazza a számítástechnikát. A vállalatoknál azonban eltérő a számítástechnikai eszközök műszaki színvonala, és a jelenleginél jóval több területen kellene felhasználni a korszerű módszereket. Ez az egyik feltétele annak, hogy a magyar textilipar versenyképes legyen a külföldi piacokon. A számitógépek használata hazánkban a szövő- és textiliparban a légelterjedtebb. Az igazgató és munkaadója Rövid vagy hosszú távú érdekek? Á lakások minőségéről >1 városi NEB véleménye A lakásépítés minőségéről, a szavatossági kötelezettségek teljesítéséről, a lakások átadása előtti és utáni gondokról tárgyalt tegnap, kedden délelőtt Szegeden a városi neb Kalmár József elnök vezetésével. A vizsgálat célja: annak megállapítása, hogy az építőiparral szemben támasztott követelményeket miként teljesítik, és hogyan tudják az építtetők a minőségi és szavatossági igényeiket érvényesíteni. Szegeden a lakások zömét a Délép készíti panelból, mellette még néhány tanácsi és szövetkezeti, valamint magánszervezet is épít. Megállapították: a ház.gyári technológiával készülő lakások minőségi problémái nem csökkennek. inkább I szaporodnak, a növekvő la- j kásárak mellett is. A la- | kosság — jogosan — jobbat vár, de az ellenkezőjét kapja. Az építésben részt vevők (tanács, tervező, beruházó, kivitelező, műszaki ellenőr) munkája lényeges javítást igényel. Az építési hatósághoz benyújtott engedélykérelmek fele valamilyen kiegészítésre szorul. Sokan az előírt 100-as lépték helyett 1:50 arányban küldenek tervrajzot. Ennek helyesbítése jelentősen hosszabbítja az engedélyezési eljárás idejét. Igaz az is, hogy a hiányosságok túlnyomó része formai. A tanács építésfelügyelői és minőségellenőrei tevékenységüket alapvetően a magánlakás-építés területén fejtik ki. Jelenleg ez elfogadható. hiszen az állami vállalatok jobban felkészültek, és a beruházók külső ellenőrzése is kielégítő. Akad gond a használatbavételi engedély kiadásával is Az állami lakásépítések esetében — különösen év végén — a felek érdekei azonosak. Sajnálatosan még mindig a mennyiségi szemlélet uralkodik. Emiatt fordulnak elő a sürgős átadások — a vásárlók érdekeit sértve. A hiányiegyzék meglehetősen formális. A beruházó csak arra törekszik, hogy megszerezze kötbérezésl jogát. A megmaradó hibák és a szavatossági javítások nagy 6zámából leszűrhető, hogy a műszaki átadások bizonyos mértékig komolytalanok. Hiba és a Lakó bosszúsága. hogy a tömegesen tárolt, gyárilag csomagolt termékekel a kivitelezőnek nem áll módjában kicsomagolni, egyenként átvenni. Így a gyári hibák csak a beépítés után derülnek ki. Az anyagok útját a központi raktárakból az első munkahelyig nyomon lehet követni, de a különböző területekre való szállításukról alig akad bizonylat. Előfordul az is, hogy speciális csövek helyett közönséges, a kereskedelemben kapható vezetékeket építenek be. Ez is hibaforrás. A neb-vizsgálat megállapította még, hogy a Délépnél az új konyhabútorok, beépített szekrények ütött-kopott áru benyomását keltik. AzAlbaplast ablakok minőségére ugyancsak sok a panasz. Rosszul felvasaltak, a vasszerkezetek gyengék, a nehéz ablakszárnyakhoz képest. A rutinszerű munka több kárt okoz, mint hasznot. A napirenden levő perek ellenére sem fordítanak nagyobb gondot a lapos tetőkre. A vizsgálat alatt megállapították: a tetőszigetelök szakképzettsége nem megfelelő, gondoskodni kellene végre arról, legalább a brigádvezetők legyenek szakképzettek. A. S. Ahol egyidejűleg többféle érdek létezik, ott természetes az érdekütközés. Egymást keresztező vonalak esetén jogos igény, hogy a magasabb rendű érdek érvényesüljön. A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy egészében véve meg lehetett felelni ennek a követelménynek. Amikor a vállalat érdeke nyilvánvalóan sértette a népgazdaságét, akkor a korábbi modell szerint az igazgató az állam nevében közbelépett. Ha megfeledkezett róla, figyelmeztették rá, hogy ő a kormány, a minisztérium émbere. De néhány hónapja megváltozott a helyzet, az igazgatót a vállalati tanács tagjai titkosan választják. Az igazgató tehát a kollektíva embere, érdekkonfliktus esetén a vállalat dolgozóit kell, hogy képviselje. A tulajdonosi-munkáltatói jogkörök decentralizálása, — a feltételezések szerint — kedvező irányba befolyásolja a kollektíva és az igazgató magatartását. Arra számítottunk, hogy csökken az ütközések, és nő az érdekharmonizálás esélye. Bizonyos jelek azonban, mintha i cáfolnák e feltételezéseket. Érdemes közelebbről szemügyre venni, hogy a vállalati tanács milyen követelményeket támaszt az igazgatóval szemben. Elosztási szemlélet Az. új testület ugyanis az igazgatót nemcsak megválasztotta, kinevezte, hanem a gazdálkodással kapcsolatos feladatokkal is megbízta. A KSH Gazdaságkutató Intézete 50 vállalatnál összesen 600 követelménypontot elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a megfogalmazások elsősorban rövid távú célokat és elosztási szemléletet tükröznek. Egy-egy igazgató számára átlagosan 12 követelményt írtak elő, s köztük mindig szerepel a bérszínvonal-emelés, a szociális ellátás feladata. Altalános, jelszószerű utalások jelzik viszont a hatékonysági, a jövedelmezőségi tennivalókat. A 600 követelmény közül csupán egy utal a hosszú távú érdekekre. „A keresetek és a felhalmozás helyes arányának kialakításával segítse elő a jövedelem-termelőképesség fokozását hosszabb távon." A vállalat helyzetének javítását szinte mindéSzerződéses üzletek - kereslet és kínálat A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén megvitatta a szerződéses üzletekben dolgozók gazdasági és mozgalmi munkájának tapasztalatait, valamint az új vállalatirányítási rendszer és a munkahelyi demokrácia kapcsolatát. Jelenleg mintegy 12 ezer üzlet és vendéglátó hely működik szerződéses formában, s részarányuk a forgalomból megközelíti a kilenc százalékot. Az itt dolgozók létszáma körülbelül 18 ezer. Az elnökség megállapította, hogy a szerződéses üzemelési formára való áttérés a korábbi dinamikus fejlődés után az utóbbi időben lelassult, különösen a költségek erőteljes növekedése és a mindinkább élénkülő maÁ tanácsok és a hatósági munka A tanácsok hatósági munkáját elemezték a képviselők az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának keddi tanácskozásán. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának illetékes elnökhelyettese, Fonyó Gyula egészítette ki az ülésen a képviselőknek előzetesen megküldött elemző munkaanyagot. Rámutatott, hogy a társadalmi, az állami célok megvalósításának és az állami irányításnak, ellenőrzésnek egyik fontos eszköze az államigazgatási szervek — köztük mindenekelőtt a tanácsok — által végzett hatósági munka. Általában - elismeréssel szóltak a képviselők arról, hogy a tanácsok nehezedő gazdasági feltételek közepette is helytállnak, igyekeznek jó kapcsolatot tartani a lakossággal. Ez nem csak szándék kérdése, hanem feltételezi, hogy szűnjenek-meg „a hivatal packázásai" egyfelől, másfelől viszont az állampolgárok is maradéktalanul eleget tegyenek az őket érintő tanácsi döntéseknek. A vitában szót kért Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is, majd az ülést az elnöklő Antalffy György zárszavával ért véget. gánkereskedelem konkurenciája miatt. Nem lanyhult az érdeklődés azok iránt az üzletek iránt, ahol magas jövedelemre lehet számítani, ilyenek elsősorban a preszszók, az italboltok, a büfék, a zöldség- és gyümölcsüzletek, a húsboltok, valamint bizonyos iparcikküzletek. A tapasztalatok szerint a szerződéses üzletek többsége viszonylag alacsony készletekkel is jó kínálatot biztosít, korszerű értékesítési módszerekkel igyekszik megtartani a fogyasztókat, s különböző szolgáltatásokkal egészíti ki tevékenységét. Sok javítanivaló akad azonban az árképzésben, az árkialakításban, a szabadáras termékeknél ugyanis a boltvezetők igyekeznek a lehető legmagasabb árat elérni, annak ellenére, hogy — például a vendéglátásban — többnyire sikerül olcsóbb beszerzési forrásokat találniuk. A KPVDSZ 39 állami és szövetkezeti kereskedelmi vállalat szerződéses üzletében vizsgálta a szakszervezet mozgalmi munka helyzetét. Ennek alapján az elnökség megállapította, hogy a szervezettség ezeken a területeken az elmúlt öt évben jelentősen javult, s a tagok mindinkább igénylik a szakszervezet segítségét. nütt — helyesen — a vezetés színvonalának érdemi emelésétől várják. Csakhogy e követelmény az ismert tételek felsorolására szorítkozik. Érdemüknél nagyobb teret kapnak a vezetői stílus, a modor és a magatartás kérdései, többnyire mellőzve a vezetés, a vállalat eredményességét. A vállalati tanácsok által' meghatározott követelmények leggyengébb pontja, hogy nem épít eléggé az „itt és most" megragadható helyi sajátosságokra, s nem nyújt megbízható alapot az igazgató munkájának teljesítményközpontú minősítéséhez — hosszabb távon. Ügy is fogalmazhatunk, hogy az új vállalatirányítási forma révén a tulajdonosi öntudat és felelősségérzet nem erősödött megfelelően, színvonala jelentősen elmarad a termelőszövetkezeti tagokétól. A tsz-tagok ugyanis — magyarázzák egyesek — azért érdekeltebbek üzemük hosszú távú sabilitásában, mert a termelőeszközök közvetlen tulajdonosai, és a faluban nincs más munkaalkalom. Ezzel szemben a vállalati dolgozók bárhol könynyen elhelyezkedhetnek, s az új munkahelyen gyakran kedvezőbb feltételek közé is kerülnek. Lehet ebben az érvelésben részigazság. A lényeg azonban az, hogy a hosszú távú érdekeltség, a tulajdonosi felelősségérzet nem alakulhat ki egycsapásra, a vállalati tanácsok létrejöttének hatására. Gyámkodás nélkül A változás feltételezi a tudatformáló politikai munkát, de mindenekelőtt a személyes tapasztalatokat. Az új, kedvező hatások érvényesüléséhez kellő idő és türelem szükséges. Nem szabad az új vállalatirányítási fórum öntevékenységét, életerejét túlzott gyámkodással megtörni, szerepét formálissá tenni. Ezért sem helyeselhetjük például azt, hogy a páltbizottság, vagy a végrehajtó bizottság a vállalati tanács napirendjére kerülő témákat előre részleteiben megvitassa, s kötelezze a párttagokat, a pb, vagy a vb állásfoglalásának megfelelő szavazásra. Az ilyen gyakorlat a kommunisták súlyától, befolyásától függően kétesélyes: Az egyik eset, mikor a vállalati tanács, a pb, a vb állásfoglalásának megfelelően dönt, ez esetben az új fórum működése formális; a másik variáció, amikor a tanács másként dönt, és a kommunisták ' kisebbségi véleményükkel elszigetelődnek. Tehát mindkét változat politikailag káros és elkerülendő. A pártszervezetek akkor élnek jól irányító hatáskörükkel, ha a részletek helyett elvileg-politikailag foglalnak állást. A kommunista tanácstagok számára irányt mutatnak, segítik az eligazodást és az önálló álláspont, a döntés kialakítását. Közben nem kötik meg a kezüket, mérlegelhetik, figyelembe vehetik a testületi vitában) elhangzott érveket, s végül is meggyőződésük, legjobb belátásuk szerint szavazhatnak. Ellensúlyozhatja-e a pártszervezet a vállalati tanács rövidlátó beállítottságát? A népgazdasági és a vállalati érdekek ütközése esetén felléphet-e az utóbbival szemben? A pártszervezetek kétségtelen feladata, felelőssége a párt politikájának, gazdaságpolitikájának helyi képviselete, érvényesülésének elősegítése. Ebből következik, hogy adott esetben, amennyiben elkerülhetetlen, a kollektívával, a gazdasági vezetőkkel szemben is vállalja a konfliktusokat. A konfliktusvállaló készségnek persze vannak politikai tűréshatárai. Torzít a tükör Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára erről a Siker című képeslap szeptemberi számában úgy nyilatkozott, hogy „az öntudatos kommunista közösségektől sem lehet elvárni, hogy saját partikuláris érdekeikkel szemben mindig az össztársadalmi érdekeket képviseljék. Ha a pártszervezet arra kényszerül, hogy környezetének érdekeit állandóan alárendelje más érdekeknek, elszigetelődik, s az is nyilvánvaló, hogy ott szerkezetbeli, működésbeli probléma van." Ne várja senki, hogy a pártszervezet mondja ki saját vállalatának feloszlatását akkor r.em, ha ez a népgazdaság érdeke — nyilatkozta továbbá a budapesti pártbizottság első titkára. A politikai munka eszközeivel az irányítás gyengeségeit csak bizonyos határig lehet mérsékelni. Azontúl az irányítási módszerek, a szabályozási eszközök, a rendeletek, az előírások megváltoztatása szükséges. A vállalati tanácstagok rövid távú gondolkodása, elosztási beállítottsága nem egyszerűen szemléletbeli torzulás. A tükör azért torzít, mert maga az érdek deformálódott. Olyan kereset- és jöveóelemszabályozásra van szükség, hogy érje meg az egyénnek, a műhelynek, az üzemnek, a vállalat egészének eredményesen, igényesen dolgozni, a közösségi vagyont gyarapítani. Hogy tipikussá, uralkodóvá váljék a népgazdasági és a vállalati érdek harmóniája, kivé telessé az ütközése. A kivétel már politikailag kezelhető: jellegétől függően felvállalható, illetve korrigálható. Kovács József Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye U dohányipari termékek fogyasztói árának emeléséről Az állami költségvetés helyzetének, a vásárlóerő és az árukínálat egyensúlyának javítása érdekében a dohányipari termékek fogyasztói árai 1986. november 12-től átlagosan 18 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés differenciált. Az átlagnál nagyobb arányú az egészségre fokozottan káros, i füstszűrő nélküli termékek árnövekedése. A Munkás cigaretta csomagonkénti ára 20,7 százalékkal, 7 forintra, a Kossuthé 19,4 százalékkal, 8 forintra emelkedik. A füstszűrős cigaretták csoportjának ára átlagosan 18,4 százalékkal, a Symphonia és a Sopianae ára csomagonként 1,90 forinttal, illetve 2 forinttal nő. Az egészségre kevésbé veszélyes, alacsony kátrány- és nikotintartalmú típusok (Sopianae Lady és Junior, Helikon) áremelkedése az átlagosnál mérsékeltebb. A licenc alapján gyártott cigaretták fogyasztói ára csomagonként 4—8 forinttal nő, a 85 mm-es Marlboro ára az eddigi 38 forint helyett 44 forint lesz. Az intézkedéssel egyidejűleg arányosan növekszik az import cigaretták, kisebb mértékben pedig az egyéb dohánytermékek ára. £