Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam, 264. szám 1986. november 10., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint az élete ? A nyuka szabadkozik, van is rá oka. Reggelente szokott takarítani, ebédet főzni, bevásárolni, ahogy futja kevéske szabadidejéből, csökkenő energiájából. Am, most ciki van, .nem tudta rendbe tenni a lánya szobáját! Igaz, a lányka már felsőbb oskolába járogat, tanár néni lesz. akárki meglássa, anyuka meg vagy húsz éve szerzett diplomát, amikor még gyes sem volt... Kétségtelen, azóta húzz;» az igát, robotol — sőt gályázik —, csak újabban nem tud mindig időre kitakarítani, megfőzni, tejet-kenye­ret venni. Gyermekeinket gyakran a valósáphoz nem illeszkedő várakozások keritik hatalmukba, s ha ezek teljesülése elmarad, felháborodik, igazság­talanságot vél felfedezni. A sok iskolai órán nem ta­nulja meg a legfontosabb tudományt, a munkás élet parancsát. Persze, sok kivétel van, hála a nevelőknek, de sokt-sok megegyezés is, Anyuka nevelési elvei­vel ... Most csak pihenjen ez a szegény lány, lesz később elég baja. Amíg Anyu bírja, addig nincs is gond, de ha nem megy? Kinek az életével teszünk így jót? A doktornő vidéki kórházba került, nagy osztály élére. Szép feladat, kitölti az életét. Erejét megfe­szítve dolgozik, mindent megmozgat, a munka lázá­ban ég... Am. közben, sajnos, nem marad ideje kol­légákra, intrikákra, ő csak úgy, régi módian bizonyí­tani akar — munkával! Telik-múlik az idő, egyszer azután a fülébe jut, amit róla hallani, a szóbeszéd, pletyka. Dicsérik, no, persze, csak valahogy olyan furcsa módon. Azt mondják: sokat dolgozik, sőt, túl­ságosan is sokat! És közben figyelmeztetően feleme­lik a mutatóujjukat: túlságosan is sokat! Bizony, ilyen együttérzőek! Magára vessen, ha nem érti, s pityeregni, mi több zokogni kezd. Pedig csak az éle­tét óvják, segítő szándékkal. Mondhatni, az élet megóvása riasztóan szüksé­gessé válhatna, kinek-kinek saját kezdeményezéssel is. Hinnénk, erre igazán nem kell senkit figyelmez­tetni, tudja mindenki magától. Félő a csalódás, de honfitársaink jelentős hánya,­da se lelkileg, se fizikailag nem óvja kellőképpen a saját életét. Túlságosan sok tisztázatlan kérdés ma­radt vissza bennünk a gyerekkorból, mintha félig most is ott élnénk, szakállasam Állítólag vannak tá­jak, ahol tanulnak a dolgozók saját kudarcaikból, és valamit javítanak hibáikon. Dőreség, mifelénk meg­sértődünk. Mindenkire, világra, de legfőképp a sors­ra. mely lám, milyen szörnyű igazságtalanságot hozott. Fájdalmas tény. hogy egyre többen tudunk ilyen ese­teket környezetünkből. Felszínük mögött rémisztő magányosságok. Fölöttéb tanulságos könyv jelent meg e tárgykör­ben, az év elején, címében is meghonosítva egy fur­csa kifejezést, mely így szól: társadalmi beilleszke­dési zavar. Azzal, hogy politikai kiadónk jelentette meg, mintegy jelezték az ügy társadalmi fontosságát, szerepét életünkben. Ez a beilleszkedési zavar — vagy másként mondva, a hasznos közösségi emberré válás útiainak akadályai —, nem hazai specialitás. A világ minden táján szenvednek tőle. de érthetően nekünk a magunk baja fáj. Igv természetes, noha a külső hatá­sok lebecsülése, az értetlenség, az idegen életformák kihívása, csak a fiatal életek körében hódit leginkább. Az említett, olvasásra javasolt könyv egvik fontos kö­vetkeztetése, hogy ezekkel a zavarokkal társadal­munknak ..meg kell tanulnia tartósan, d.e békétlenül együtt élni". Kampányokban, nagy hatású ünnepi szó­noklatokban, netán a mindig is így volt megnyugtató legyintésében bízni felelőtlenség. Egyedül a lassú, fo­lyamatos erőfeszítés hozhat tartós eredményt, igaz, hosszú távon. Persze, hogy a neveléshez jutunk vissza, miként már annyiszor. Nem feledve a régi forradalmár böl­csességet, miszerint a nevelőt magát is nevelni kell. T anárember meséli, aki olyan köszönő ember hí­rében áll, mert még tud köszönni. Fiatalabb, nagy reményű kollégájával találkozik, s az visszaköszönés helyett megáll, rábámul, megkérdi: mit mondasz? Félő, hogy ez nem csupán neveletlen­ség, legalább annyira beilleszkedési zavar is. Vajon, hogyan fog ez az ember segítséget kérni, ha bajba kerül? Tráser László November 7-e alkalmából Emlékezés a nagy októberi szocialista forradalomra Igazabbra formáló eszme" — Díszszemle és ünnepi fogadás Moszkvában Koszorúzás! ünnepség Szegeden A nagy októberi szocialis­ta forradalom 69. évforduló­ja tiszteletére pénteken a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget tar­tott Budapesten a Felvonu­lási téren, a Lenin-emlék­műnél. A magyar és szovjet zász­lókkal, valamint a nemzetkö­zi munkásmozgalom vörös lobogóival díszített téren fő­városi dolgozók, fiatalok gyűltek össze az ünnepi ese­ményre. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János főtitkár és Németh Károly főtitkár­helyettes, a Politikai Bizott­ság tagjai koszorúztak. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter­tanácsa koszorúját Traut­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke -és Le­zár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke helyezte el a szobor talapzatán. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtaná­csos, Igor Mihejeu tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé ko­szorúzott. A társadalmi és tömeg­szervezetek nevében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Hámori Csaba, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének főtit­kára és Apró Antal, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság elnöke helyezte el a ke­gyelet virágait. A fegyveres erők és testü­letek nevében Kárpáli Fe­renc, Kamara János belügy­miniszter és Nagy György, gozóknak eredményes mun- gyei Tanács a Munkásőrség országos pa- gájuk elismeréseként, rancsnokának első helyette- A kitüntetettek egy eső­se koszorúzott. portjának Gáspár Sándor, az nagy. Az ideiglenesen Magyaror- MSZMP Politikai Bizottsá­A munkásmozgalom kiemelkedő ünne­pén, november 7-én, Szegeden is koszorú­zási ünnepséget tartottak. A Rákóczi téri Lenin-szobor előtt díszszázad sorakozott fel, majd a munkásőrség zenekara játszot­ta el a magyar és szovjet himnuszt. A szobor talapzatánál elhelyezték a megem­lékezés virágait a megyei és a Szeged városi pártbizottság, a Csongrád megyei és Szeged megyei városi tanács képvise­lői. Koszorúztak a társadalmi és tömeg­szervezetek aktívái, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Csongrád megyei tagjai, a magyar fegyveres erők és testületek, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői. Szeged üzemi és szövetkezeti dolgozói nevében a KSZV, az Universal ipari szövetkezet, a Szegedi Ál­lami Gazdaság és a vízügyi igazgatóság képviselői koszorúztak. Virágot helyeztek el az emlékmű talapzatánál, a József At­tila Tudományegyetem, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a deszki községi párt­bizottság, valamint a Magyar—Szovjet Kultúra Egyesület képviselői is. A koszorúzást követően a munkásőr­zenekar eljátszotta az Internacionálé!, majd az ünnepség a díszszázad díszmene­tével fejeződött be. BCifiinfefések, elismerések A Magyar Népköztársaság folyik az az építőmunka, városi tanács kórház-rende­Elnöki Tanácsa a nagy ok- amelynek során október lőintézete osztályvezető fö­tóberi szocialista forradalom eszméi a gyakorlatban való- orvosa, Marton Lajos, a Dél­69. évfordulója alkalmából sulnak meg. (A központi ün- magyarországi Épitö Vállalat kitüntetéseket adományozott népségén vették át kitünte- felépítményes brigádvezetö­párt-, állami, társadalmi és léseiket többen is a szegedi je, Miskolczi Lajos, a Dél­tömegszervezeti tisztségvise- és a megyei dolgozók közül.) magyarországi Építő Vállalat löknek, aktivistáknak, a fi- A Szocialista Magyarorszá- kőműves brigádvezetője. zikai és a szellemi alkotó- gért Érdemrendet kapta Pa- Papp Horváth István, az Al­munkában kiemelkedő dol- ezuk István, a Csongrád Me- földi Porcelángyár múvez.e­nyugalmazott tője, Répás Pálné, a Szegedi elnökhelyettese, Vata Antal Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet nyugállományú rendőr őr- túzőnője, Rózsa Imre, a Vá­sárhelyi Mezőgazdasági Gép­Érdemrend gyártó Vállalat festője, Soly­Munka szagon állomasozo ^ szovjet gának tagja, ;» Magyar Nép- arany fokozatát vette át Gi- mossy István, a Szegedi Epi licze János, az MSZMP Ma- tőipari Szövetkezet kőműves kői Járási Bizottságának szakmunkása, Szabó Eva, a nyugalmazott munkatársa. A Hódiköt szakszervezeti bi­Munka Érdemrend ezüst fo- zottsága jogsegélyszolgálatá­"orinlaznv vezérőrnagy he- polacsarnokában. A kitünte- kozatát kapta Ábrahám lm- nak vezetójCj Szilágyi Zsu­lyezte el. (A moszkvai un- tési ünnepségen jelen volt re, a MAV Szegedi Körzeti zsanna, a JATE Ságvári népségről tudósításunk a 2 oldalon.) déli hadseregcsoport koszo- köztársaság Elnöki Tanúcsá ráját Alekszej Gyemidov ve- nak helyettes elnöke pénte­sérezredes, Anatolij Maku- ken nyújtotta át az érdem­nyin altábornagy és Jurij rendeket az Országház ku­Magyar pártdelegáció Laoszban A Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására Szakali József­nek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének vezetésé­vel magyar pártküldottség utazott vasárnap Vientiane­ba. Kádár János a Szovjetunióba utazott Kádár János, a Magyar A búcsúztatásra a Ferihe­Szocialista Munkáspárt fő- gyí repülőtéren megjelent titkára a Szovjetunió Kom- Németh Károly, az MSZMP munista Pártja Központi Bi- főtitkárhelyettese és Szűrös zottságának meghívására va-'<uMátyás. a Központi Bizott­sárnap a Szovjetunióba uta- ság titkára. Jelen volt Bű­zött. Kíséretében van Kótai risz Sztukalin, a Szovjetunió Géza, a KB tagja, a KB kül- magyarországi nagykövete, ügyi osztályának vezetője. (MTI) Lázár György, a Miniszter- Üzemfőnökség motorszerelő Endre Gyakorló Gimnáziuma tanács elnöke, Németh Ká- csoportvezetője. Csordás Jó- szakvezető tanára. roly, a Magyar Szocialista zsef. a Hódmezővásárhelyi Elektrofém Ipari Szövetkezet elnöke, Hegykői György, a Munkáspárt főtitkárhelyette­se, a Politikai Bizottság tag­jai és Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. Gáspár Sándor ünnepi be- mos karbantartója, szédében a többi között ar­ról szólt, hogy a dolgozó em­berek a nagy októberi szocia­lista forradalom évforduló­A Hazafias Népfront desz­ki elnöksége Kiváló Társa­Csongrád Megyei Tanácsi dalmi Munkás jelvényt adott Építőipari Vállalat elektro- Bretán Miklósné és Takács Simon Róbertné tanácstagoknak, a gyógyszerésztudo- Érdemes Társadalmi Munkás Gonda Jó­Fekete Fe­Lajos, mány kandidátusa, a SZOTE jelvényt kapott egyetemi docense. A Munka zsef tanácstag. Érdemrend bronz fokozata renc tanácstag. Dobó Vincé­ján a történelem menetét kitüntetésben részesült Amb- né. Orosz Jánosné, ifj. Borka megváltoztató, az emberiség rus Ferenc, a szalámigyár és Lajos, Puskás Imre, Borka arculatát jobbra, igazabbra húskombinát főosztályveze- János és Faragó János. formáló eszmére emlékez- tője, Gulyás Ferencné, a Vá- * nek. amelynek gondolatai az sárhelyi Divat Kötöttárugyár Kisteleken november 7-én. egész világon elterjedtek és vasalócsoport-vezetöje, Jusz- pénteken rendeztek körzeti a Föld számos országában tin Sándor, a MAV Szegedi jellegű ünnepséget. Előbb a ma már a megvalósulás kor- Körzeti Üzemfönökség üzem- városi jogú nagyközség párt­szakát élik. Hazánkban im- főnök-helyettese, L. Kokat már több mint 40 esztendeje István, a hódmezővásárhelyi (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents