Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-06 / 262. szám

2 1 Csütörtök, 1986. november 6. Várkonyi Péter beszéde Bécsben (Folytatás az 1. oldalról.) mondotta, kiszámíthatóbbá teszi ,a két katonai szövetség magatartását, és megnyithatja az utat a bizalom és a biztonság erősödéséhez, a katonai szembenállás szintjének csökkentéséhez, és a leszerelésre való áttéréshez. „Amennyiben a megegyezést kellően értékeljük és utótalálkozónkon gondoskodunk arról, hogy a Stockholmban kezdett folyamat továbbhaladjon, akkor az — katonai jelentősége mellett — kedvezően befolyásolhatja a keleti—nyugati kapcsolatok teljes körét, elősegítheti az európai politikai viszonyok megszilárdítását, ezzel az általános leszerelési tárgyalások sikeréhez szükséges kedvezőbb nemzetközi légkör megteremtését" — hangsú'yozta. A magyar külügyminiszter emlékeztetett a Varsói Szerződés tagországainak budapesti felhívására, kezdeményezéseikre, amelyek szervesen kiegészítik a Szovjetunió által a nukleáris fegyverek csökkentésére és felszámolására tett nagy .horderejű javaslatokat. „Bátorító jelzésnek tartjuk s'zt az érdeklődést és figyelmet, amelyet a stockholmi konferencia valamennyi résztvevője a felhívás .iránt tanúsított. Azt várjuk a bécsi találkozótól, hogy — felmérve a stockholmi haladást — dónt a folytatásról és mandátumot ad a tényleges leszerelés kérdéskörének tárgyalásához is" — mondotta. A kis és a közepes országokról Az európai államok, a .tépek, az emberek és az intézmények közötti széles körű érintkezés építése, fejlődése során „érzékelhetően megnőtt és új értelmet kapott a kis és közepes országok szerepe — folytatta. — Ennek objektív alapja az, hogy a feszültségek enyhítése egyenesen igényli, a nemzetközi kapcsolatok demokratizálása pedig lehetővé teszi, hogy ezek az országok, sajátos mozgásterüket, kötődéseiket kihasználva, tevékenyen részt vállaljanak szűkebb környezetük és az általános európai viszonyok alakításában. A kis és közepes országok bár nem meghatározó, de nem is nélkülözhető té-j nyezői az európai folyamatoknak. Hozzájárulásuk a politikai, a gazdasági, a kulturális, a humanitárius kapcsolatok sokrétű rendszerének kiépüléséhez nagymértékben csökkentheti a katonai tényező szerepét." A szakértői értekezletek hasznosságáról Várkonyi Péter hangoztatta: a Helsinki Záróokmány aláírása óta eltelt 11 év éppen azzal igazolta a folyamat objektív nélkülözhetetlenségét, hogy a feszültebb viszonyok közepette is tovább élt, sőt előrehaladt. „Teendőink azonban óhatatlanul nagyok, hiszen a záróokmányban rejlő tényleges Jehetösegeket nem mindig tudtuk kiaknázni, nem voltunk képesek az elvárható és a szükséges mértékben haladni. Bécsre az a feladat vár, hogy biztosítsa a lendületes előrelépést. Ezt azzal szolgálhatjuk a legjobban, ha tárgyszerű légkörben, céltudatosan törekszünk az előremutató, a kölcsönösen elfogadható megoldások kimunkálására és kiegyensúlyozott megvalósítására, valamennyi témakórben." Beszédében hasznosnak ítélte a madridi találkozó óta rendezett számos szakértői értekezletet. „Bebizonyosodott, hogy valamennyi kérdésben, még áz emberi jogok és a humanitárius együttműködés oly érzékenynek tekintett területén is lehetséges az építő eszmecsere, sőt a megegyezés is, ha valamennyi fél erre törekszik. A véleményeknek a közös érdekek felkutatásának céljával való szembesítését, az alkotó szellemű vitatkozást, az európai együttműködés természetes állapotának kell elfogadnunk" — hangoztatta, hozzátéve: Magyarország messzemenően érdekelt a záróokmányban foglaltak maradéktalan megvalósításában, az európai biztonsági es együttműködési folyamat állandó szélesítésében és gazdagításában ..Nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy gondolkodásunk nyitott legyen, és különös fogékonyságot tanúsítsunk mások jogos érdekei iránt" — tette hozzá. Magyarország aktív, kezdeményező szerepéről Várkonyi Péter szólt arról, hogy Magyarország az összeurópai együttműködést külpolitikájának szerves részévé avatta: több ízben, legutóbb idén, hivatalos formában is javaslatot tett számos európai országnak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú együttműködés keretébe való beépítésére, kétoldalú találkozókon pedig arra törekedett, hogy azok segítsék a rendelkezések végrehajtását, a kelet—nyugati együttműködést. „Fontos tapasztalat, hogy a záróokmány végrehajtása jótékony hatást gyakorol az egyes országok belső fejlődésére is. A magunk részéről kötelezettségeinkkel teljes összhangban alkotjuk, alkalmazzuk jogszabályainkat, sót: gyakorlatunk nem egy esetben túlmutat a helsinki és a madridi rendelkezéseken" — folytatta. Rámutatott: megalapozzák ezt a magyar gazdasági és politikai fejlődés eredményei, a magyar adottságoknak megfelelő szocialista irányú gazdasági fejlődés terén, a politikai intézményrendszer kiépítésében elért eredmények. „Magyar részről a találkozón aktívan, kezdeményezőén, az előrelépést biztosító gyakorlati intézkedések érdekében kívánunk tevékenykedni — folytatta. — Figyelmünket nem kerülik majd el a záróokmány azon területei sem, ahol eddig viszonylag kevés történt a Helsinkiben el határozottak megvalósulásáért. Készek vagyunk valamennyi kérdés nyílt, építő vizsgálatára, egyetlen téma megvitatása elől sern zárkózunk el. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a találkozó ne váljon a konfrontáció színterévé, és készek vagyunk a pozitív szellemű együttműködésre, a közös kezdeményezésekre valamennyi partnerünkkel." Külpolitikai céljainkról A külügyminiszter aláhúzta, hogy Magyarország megkülönböztetett figyelmet szentel a politikai-biztonsági kérdéseknek. Elsőrendű fontosságot tulajdonít az államközi kapcsolatokat vezérlő elvek maradéktalan érvényesülésének, beleértve azokat is, amelyek megítélése szerint az elmúlt időszakban kissé háttérbe szorultak. Beszélt arról, milyen nagy jelentőségű a nyílt gazdaságú Magyarország számára, hogy a záróokmány második kosarának eddig viszonylag elhanyagolt kérdéseiben a a találkozó konkrét intézkedéseket tegyen a kölcsönösen előnyös együttműködés gyakorlati előmozdítására, új lehetőségek és kapcsolati formák feltárása, az együttműködést gátló tényezők felszámolása révén. A megkülönböztető és protekcionista intézkedések, amelyek oly sok kárt okoznak az európai földrész számos országának, köztük Magyarországnak, súlyos akadályt jelentenek az összeurópai gazdasági-kereskedelmi együttműködés útjában — mondotta. „Nem két különböző társadalmi-gazdasági rendszer abszolutizálása, hanem annak tudomásul vétele és a közös érdekeket kielégítő konkrét megoldások feltárása viheti előre a helsinki folyamatot. Ennek elöVnozdítására támogatjuk újabb fórumok és szakértői találkozók összehívását, például a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés, vagy a környezetvédelem területén" — javasolta. A múltból, földrajzi és gazdasági adottságokból következik, hogy a magyar állampolgárok, intézmények kapcsolatai a világ más országaival sokrétűek, nagy hagyományokkal rendelkeznek, folytatta, rámutatva: célunk, hogy minél kedvezőbb körülményeket hozzunk Iptre mind az országon belül, mind azon kívül a kulturális, a humanitárius, az információs és az oktatási együttműködés termékeny feltételeinek kialakításához. „Ezzel szoros összefüggésben — és különösen kontinensünk múltjának ismeretében — jelentősnek tartjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek az Európa különböző országaiban élő nemzetiségek konstruktív kapcsolatépítő és az államközi viszonyt kölcsönösen gazdagító szerepének még teljesebb kibontakoztatására irányulnak" — hangsúlyozta. Várkonyi Péter méltatta a résztvevők túlnyomó többsége által egyértelműen hasznosnak és sikeresnek minősített budapesti kulturális fórum jelentőségét, kiemelve, az ott részt vett alkotó személyiségek szerepét, a mintegy 250 javaslatot, amelyek gazdag alapot jelentenek a továbblépéshez. — A fórumot mi kiindulópontnak tekintjük, és számos országgal tanácskozásokat kezdtünk az ott beterjesztett, legéletképesebbnek, elfogadására legesélyesebbnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében. A javaslatok valóra váltásához nagyobb következetességre, fokozott kompromisszumkészségre, s nem utolsósorban kitartó türelemre van szükség — hangoztatta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Várkonyi Péter külügyminiszter. Befejeződött a KGST 42. ülésszaka # Bukarest (MTI) A KGST 42. ülésszaka szerdán befejezte munkáját. A délután tartott teljes ülésen a tagállamok küldöttségeinek vezetői aláírták az ülésszak jegyzökönyvét, továbbá azokat a nemrég létrejött egyezményeket, amelyek a KGST együttműködését szabályozzák Angolával, Etiópiával és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal. Ezután a záróülésen elnöklő Constantin Dascalescu román miniszterelnök' összefoglalta és méltatta az ülésszak munkáját. Az ülés végén Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök emelkedett szólásra, mint a legközelebbi ülésszakot vendégül látó ország küldöttségének vezetője. Hangoztatta, a tanácskozáson kritikus szellemben vizsgálták a végzett munkát, és a küldöttségek figyelme e munka fogyatékosságaira irányult, azzal a céllal, hogy javítsák az együttműködést, és fogyatékosságait mielőbb felszámolják. Szerdán délelőtt megtartotta 121. ülését a KGST végrehajtó bizottsága. A KGST tervezési, együttműködési bizottsága megtartotta 39. ülését Az ülés munkájában a KGST-tagországok bizottsági képviselői, a központi tervezószervek elnökei vettek részt A magyar küldöttséget Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke vezette. Marjai József miniszterelnök-helyettes az ülésszak idején kétoldalú megbeszéléseket folytatott Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök-helyettessel, Wladyslaw Gwiazda lengyel miniszterelnök-helyettessel és Janez Zemljariccsal. a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyettesével. Sajtóközlemény a tárgyalásokról 1986. november 3. és 5. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei. A magyar küldöttséget iMzár György miniszterelnök vezette. Az ülésszak munkájában részt vett a JSZSZK küldöttsége. Megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, Constantin Dascalescu elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a vb beszámolóját a KGSTtagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak teljesítése terén, a tanács 40. és 42. ülésszaka között végzett, tevékenységéről. 1981—85-ben az országok együttes megtermelt nemzeti jövedelme 18 százalékkal, az ipar bruttó termelése 18 százalékkal, a mezőgazdaságé 11 százalékkal növekedett. Jelentősen megnőtt a kölcsönös árucsere-forgalom, 1985ben elérte a 198 milliárd transzferábilis rubel értéket. Emelkedett a lakosság reáljövedelme, bővült a lakásépítés, javult az orvosi és a szociális ellátás. 1985-ben az előző évhez képest a KGST-tagországokban a megtermelt nemzeti jövedelem összesen 3,6 százalékkal, az ipari termelés 3,9 százalékkal, a külkereskedelem volumene 3,2 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelkeSevardnadze—Shultz találkozó O Becs (TASZSZ* Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, aki a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró országok toécsi utótalálkozójára érkezett az osztrák (óvárosba, szerdán találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélésen a bécsi találkozó napirendjébe, ¡Illetve a szovjet—amerikai kapcsolatok témakörébe tartozó kérdéseket tekintettek át. A Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki találkozóján született eredmények fényében különös figyelmet szenteltek a biztonsági kérdéseknek. Választások Amerikában Washington (MTI) A szerdán Washingtonban közzétett adatok szerint a Demokrata Párt 55 mandátum birtokosa lesa a januárban új összetételben öszszeülő szenátusban. A párt Reagan elnök 1980-as választási győzelme óta kisebbségben volt e fórumon. A demokraták valamelyest megnövelték többségüket a képviselőházban is, ahol az eddigi 253 helyett várhatóan 260 helyet kapnak — bár a többséghez 218 mandátum is elég. A párt azonban egyik házban sem lesz olyan többség birtokában, amely adott esetben elegendő lenne például az elnöki vétók felülbírálatához. dése, ennek révén biztosították az iparban az össze.« többlettermék több mint 80 százalékát. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak 1984—86-ban tartott kongresszusain hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazdasági együttműködést és új formákat alkalmazzanak a társadalmi termelés tudományos-műszaki haladáson alapuló intenzifikálása érdekében, a nagy gazdasági hatékonyság biztosítása és a népek jólétének emelése céljából. A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja alapján nagy horderejű nemzetközi tudományos-termelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program elősegíti a szakosítás és a kooperáció széles körű fejlesztését a tudomány, a technika és a termelés terén, továbbá a külkereskedelem növekedésének gyorsítását. Az ülésszak megállapította, hogy e feladatokat gyorsított ütemben kell megoldani. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági tervek koordinációja eredményeinek vizsgálatakor megállapították, hogy az elősegítette az országok lehetőségeinek jobb kihasználását és kölcsönös együttműködésük erősítését az egyes országok és a KGST-tagországok összessége gazdaságának dinamikus és harmonikus növekedése céljából. A tervkoordináció során az együttműködés fejlesztéséről elért megállapodások valóra váltása elő fogja segíteni a KGST-tagországok gazdasága hatékonyságának fokozását. A tervkoordináció során nagy figyelmet fordítottak a felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak teljesítésére, a KGST-tagországok közötti szilárd hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakítására. Az országok aláírták vagy előkészítették a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló kétoldalú hoszszú távú programjait. Az ülésszak felhívta a figyelmet arra, hogy — az előző tervkoordináció során egyeztetett szinthez viszonyítva — további lehetőségeket kell feltárni a kölcsönös áruszállítások növelésére, különösen a világszínvonalnak megfelelő élvonalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az energia, a nyersanyagok, a különféle vegyipari termékek, jó minőségű közszükségleti cikkek és élelmiszerek körében. Az ülésszak megbízást adutt a következő ötéves időszakra szóló tervkoordináció programjának kidolgozására, 6zéles körű komplex intézkedéseket irányozva elő a programban. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztassák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazdaságpolitika egyeztetését, a szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítását célzó munkát, mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladást meghatározó területeken. Feladatul tűzték ki azt is, hogy a kölcsönösen szállított áruk világszínvonalúak legyenek. Intézkedéseket kell tenni a KGST-tagországok műszaki-gazdasági sebezhetetlenségének erősítésére. Az ülésszak megállapította, hogy a testvéri országok gazdasági növekedésének gyorsítását, az együttműködés és a szocialista gazdasági integrációs folyamatok elmélyítését előmozdítja a kiemelt irányokkal kapcsolatos számos, nagy horderejű, többoldalú egyezmény valóra váltásának megkezdése. Ide tartozik a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzemanyagaként történő felhasználásában való együttműködés. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdonított a KGST-tagországok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtőművek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az atomerőmüvi kapacitások üzembe helyezésének növelését, az atomerőművek berendezéseinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosítását. Komplex intézkedések kidolgozását irányozták elő, amelyek megfelelnek az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendjének létrehozásával kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által jóváhagyott programnak. Megelégedéssel állapították meg, hogy mélyültek a kapcsolatok a KGST és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között. Kifejezték azt a határozott szándékukat, hogy a KGST-tagországok a jövőben is következetesen fejlesztik a gazdasági együttműködést a többi szocialista állammal. A KGST-tagországok a jövőben is gazdasági és tudományos-müszaki segítséget nyújtanak a fejlődő államok számára, ezek népeinek érdekében. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőződését. hogy ezek elősegítik a KGST-tagországok gazdaságának további fejlődését, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gyakorolt befolyás növekedését. A KGST ülésszaka az egy seg, a testvért barátsag. a kölcsönös tisztelet és megertés légkörében zajlott le.