Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
Szerda, 1986. november 5. 3 Harminc éve alakúit meg a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (Folytatás az 1. oldalról.) lentősége mindenekelőtt abban áll, hogy világos választóvonalat húzott a forradalom és az ellenforradalom közölt. Segítette a helyes út megtalálását, mindazok eligazodását, akik — egyéni szándékuk és meggyőződésük szerint — a szocializmus eredményeit féltették, érfékeit védték, a hibák és törvénytelenségek ellen léptek fel. A forradalmi erők történelmi felelősséget vállaltak, nemzeti és internacionalista feladatot teljesítettek, amikor nyíltan és félreérthetetlenül kinyilvánították: gyökeresen szakítanak az MDP politikájának hibáival; ugyanakkor határozottan szembefordulnak az egymással szövetkezett revizionista és ellenforradalmi erőkkel. Kinyilvánították, hogy a párt és a Munkás-Paraszt Kormány ilyen elvi alapokon ált, kétfrontos harcot indít és elsőrendű kötelességének tekinti a népi hatalom, a szocializmus vívmányainak megvédését, a népköztársaság törvényes rendjének helyreállítását. Célja a szocializmus egészséges elveken alapuló építésének folytatása, pozícióinak erősítése a szocialista országok közösségében . Történelmi tanulságf hogy a szocializmust felépíteni csak nemzeti összefogással lehet. A szocialista társadalom valamennyi becsületes és hazáját szerető ember számára épül, és részvételét igényli. Ezért meg kellett békülnünk egymással, és értenünk kellett egymást — becsületes magyaroknak — e hazában. Az egyik legnagyobb érték, amit népünk az elmúlt 30 év fejlődésében felmutathat, hogy megosztott nemzetből egységes nemzetté kovácsolódott. Harminc évvel ezelőtt érdekellentétektől szétzilált, tudatában megzavart, érzelmeiben felzaklatott és sérelmektől szenvedő nép voltunk. Ám a kishitűek ismét korán indultak temetni nemzetünket. Pártunknak, a magyar kommunistáknak újra volt erejük szembenézni a valósággal, tanulni a tapasztalatokból, és új politikájukat megvalósítva cselekvésre vezetni a dolgozókat. A helyes politika, a társadalmi aktivitás és a fellendülés alakította ki az újkori történelmünkben példa nélkül álló nemzeti közmegegyezést, a szocialista egyetértést hazánkban. A nemzeti összefogás társadalmi céljaink elfogadásával, az e célokhoz vezető utak közös keresésével, a nézeteltérések folyamatos tisztázásával, közös munkával valósult meg és erősödik. Kádár János elvtárs 1980 őszén, az Országgyűlésben e kérdésről mondta a következőket: „Magyarországon a nagy osztályharcok időszaka befejeződött... a harcot akkor éleztük, amikor minket erre rákényszerítettek. Most erre semmiféle jelentős társadalmi tényező sem késztet bennünket, politikánkat sem kell »keményítenünk«, a pártnak nincs is ilyen szándéka ..., így tehát nekünk semmiféle politikai okunk és szándékunk sincs a dolgok élezésére, és bízunk abban, hogy erre nem is kerül sor. De azt is meg szeretném mondani, hogy aki az alapvető vívmányainkat támadNovember l-e alkalmából Koszorúzási ünnepségek Tisztelet a hősöknek Az 1956-os ellenforradalom áldozatainak emléke előtt tisztelegtek, s a Forradalmi Munkás-Parasz Kormány megalakulásának 30. évfordulójára emlékezlek kedden országszerte. A néphatalom hőseinek, az ellenforradalmárok ellen vívott harcban elesettek emlékmüveinél, sírjainál lerótták kegyeletüket a párt-, az állami és a társadalmi szervek, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői. A fővárosban koszorúzási ünnepséget rendeztek a Néphatalom Hőseinek Köztársaság téri Emlékhelyén. A a munkásmozgalmi mártírok emlékműve mellett magasodó dombormű kőfalánál az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbizottsága első titkára és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezető képviselői koszorúztak. Elhelyezték a megemlékezés virágait a pártház egykori védői és az elesett hősök hozzátartozói is. Megkoszorúzták az ellenforradalmárokkal vívott harc mártírjainak sírjait és az ellenforadamárok elleni fegyveres harcban elesettek emlékművét is a Mező Imre úti temetőben. * A Forradalmi Munkás-Parasz Kormány megalakulásának 30. évfordulóján Szegeden is koszorúzási ünnepségeket tartottak. Újszegeden a Gyapjas Pál utcában, az utca névadójának emléktáblájánál a magyar Himnusz elhangzását követően Jachinek Rudolf, a Szegedi Nemzeti Színház művésze mondott részletet Simon István Himnusz az értelemhez című verséből. Varga János, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tagja tartott beszédet Megemlékezett Gyapjas Pálról, aki a rádió ostrománál vesztette életét. Gyapjas Pál 1919. júniusában Tömörkényen született, uradalmi cselédek gyermekeként. 1945-ben lépett a rendőrség kötelékébe, 1956. október 23-án rendelték a rádió védelmére, s ott halt hősi halált. Az emléktáblánál elhelyezték a tisztelet virágait az MSZMP Szeged Városi Bizottságának, a városi tanácsnak, a Hazafias Népfront városi bizottságának, a fegyveres erőknek, az ifjúsági szövetségnek a képviselői. Koszorúztak az emléktáblánál munkásmozgalmi veteránok is. A harminc évvel ezelőtt történt eseményekre emlékezett tegnap délután Piros István rendőr őrnagy Szegeden, a városi rendőrkapitányság Moszkvai körúti épületében tartolt koszorúzási ünnepségen. A márványtáblán aranybetűkkel hősi halottak neve. Ba.pi János százados és Gyapjas Pál főhadnagy 1956. október 24-én vesztette életét a Magyar Rádió védelménél. Az Üllői úti harcoknál Kállai Mihály alhadnagy esett el. A budapesti pártház védelme közben Kuba János alhadnagy vérét ontották. A Péterfy Sándor utcai kórházban bestiális módon meggyilkolták Kollár István alhadnagyot. Valamennyien karhatalmi szolgálatukat Szegeden kezdték, és életüket áldozták a szocializmusért. A fiatal életüket feláldozó hősök emléktáblájánál koszorút helyeztek el a megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői. Koszorúztak a rendőr-főkapitányság és a VI. határőrkerület parancsnokságának képviselői is. A HNF Csongrád megyei bizottsága, a megye KISZbizottság és a MEASZ me- Nagy László felvételei gyei szervezete ugyancsak A szegedi rendőrkapitányság épületében megkoszorúzták lerótta kegyeletét a hősi halottak emléktábláját Koszorúzás a Gyapjas Pál utcában Kitüntetések A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága tegnap, kedden délelőtt az újszegedi politikai képzési központban tartotta kitüntetésátadási ünnepségét. Az ifjúsági mozgalomban végzett eredményes tevékenységéért a KISZ KB KISZ Érdemérem kitüntetését kapta: Miklós Ferenc, Papp Magdolna, Szentgyörgyi Pál és Tóth Tamás. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége Uttörövezetői Érdemérem kitüntetését kapta Gyorgyev Vojiszlav (Deszk). Az úttörőmozgalomban hosszú időn keresztül kifejtett eredményes tevékenységéért a művelődési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Váriné Feró Máriának. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke a sport területén kifejtett magas színvonalú tevékenységéért Kiváló Munkáért elismerésben részesítette Kónya Sándort és Mara Pétert. Az AlSH elnöki dicséretét kapta Németh István. A KISZ KB Kiváló Ifjúsági Vezető Erem kitüntetését kapta Rácz Dezső és Szekeresné Tanács Ilona. Kiváló Uttörővezetö kitüntetést vehetett át Bajkán János, Bitó Sándorné, Dóczi Tamás, Giron Tiborné, Kiss Ferenc, Koczor Lajosné, Kómár Irén, Meszlényi Lászlóné, Nóvé Ferencné, Szilágyi Károlyné (Szeged), Osznovics Antalné (Röszke), Szolnoki Istvánné (Ullés), Tóth Lászlóné (Pusztamérges), Veress Antalné (Sándorfalva). Aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetést kapott: Czifra Lászlóné, Gál András, Olasz Béla, Szabó András. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét vehette át Hajdú Zsuzsanna. A felsoroltak mellett többeket a megyei KISZ-bizottság jutalomban részesített. * A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága tegnap, kedden emlékezett meg a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójáról. Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetésben részesült Dénes Ilona (a 600-as szakmunkásképző intézet orvosa), Dobó András (Dégáa), Fábián Tiborné (Gagarin áltplános iskola), Fischer Ferenc (JATE), Kalocsai Katalin (Délmagyarország szerkesztősége), Kovács Károlyné (az Északi I. városrész (Folytatás az 5. oldalon.) ja, annak csak egy régi magyar mondás szerint válaszolhatunk: »amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten!«, mi tehát nem keressük az összeütközést, de szükség esetén nem is térünk ki előle, mert vívmányainkat, amelyekért az egész nép megszenvedett és megdolgozott, senkinek a világon nem engedjük bántani." Politikai rendszerünk nem egyedüli, de legfontosabb eleme volt és marad a párt. Politikája, aktivitása, amely eszmei és cselekvési egységre épül, meghatározza a szocialista demokrácia sorsának alakulását. Vezető szerepe ma is nélkülözhetetlen, bár e vezető szerep formája, érvényesítésének módja változik. Az izmosodó szocialista demokrácia viszonyai között az irányító szerep a vélemények türelmes alakításával, az emberek meggyőződésével, a viták vállalásával és a társadalmi közmegegyezésnek e viták során való újrateremtésével érvényesíthető elsősorban. Társadalmirgazdasági fejlődésünkben lehetnek, vannak is nehezebb időszakok. Történelmi tapasztalatunk, hogy a nehézségekből való kijutás mindenekelőtt a párt erején és munkájának hatékonyságán múlik. Túl nagy árat fizettünk e tapasztalatért ahhoz, hogy elfeledjük. A pártnak most is van programja, amit a XIII. kongresszus határozatában és a VII. ötéves terv céljaiban fogalmazott meg. De napjainkban ennél konkrétabb cselekvési terveket várna"k a dolgozók. Igazuk van. A Központi Bizottságnak az a törekvése, hogy a már elfogadott célok megvalósításában, számolva a konkrét körülményekkel, mindnyájunk összefogásával, érzékelhető előrehaladást érjünk el. Ennek érdekében minden szinten az eddiginél határozottabb vezetésre és hatásosabb pártmunkára van szükség. Az ellenforradalmi válság keletkezésének, az abból kivezető politikai küzdelemnek, a szocializmus megvédésének és megújulásának tanulságai nem évülnek el. Most és a jövőben is világosan kell látnunk, hogy a tragikus helyzetből való kibontakozás és a későbbi előrehaladás legfontosabb záloga az volt, hogy az MSZMP képesnek bizonyult szakítani a szocializmus ügyét végveszélybe sodró politikával, de megvédte a nép alkotó munkájával létrehozott értékeket. Nem gondoljuk, hogy a fejlődés során többé nem kell kritikus helyzetekkel szembenéznünk, de kötelességünk, hogy a tanulságokat megszívlelve, a kritikus helyzeteket időben, a szocialista nemzeti egységet folytonosan újrateremtve feloldjuk. Akik harminc évvel ezelőtt részesei voltak a szocializmus megvédéséért és megújulásáért folyó harcnak, ezért is küzdöttek. Az utódok nemzedékeinek ezzel az örökséggel kell híven sáfárkodniuk — mondotta befejezésül Berecz János. A tanácsülést követően koszorúzási ünnepséget tartottak az épület előcsarnokában, a Forradalmi MunkásParaszt Kormány megalakulásának emléket állító márványtáblánál. Megemlékezések, elismerések A nagy októberi szocialista forradalom közelgő, 69. évfordulója alkalmából tegnap, kedden Szegeden megemlékező ünnepségeket tartottak. Kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Az ünnepségeken ott voltak a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Köszöntötték a forradalmi munkásmozgalom veteránjait, s az élenjáró pártaktivistákat. Veteránok köszöntése, pártaktivisták jutalmazása A szegedi veterán Tegnap délelőtt a Szeged városi pártbizottságon, a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére rendezett ünnepségen régi és szép hagyományként találkoztak a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei, veteránok. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket. Beszédében megemlékezett a 69 évvel ezelőtti, októberi forradalom világtörténelmi jelentőségéről. Arról a fordulatról, amely a békét és a társadalmi haladást szolgálta. E történelmi eseménnyel elkezdődhetett a szocializmus térhódítása. Ezután a 30 évvel ezelőtti eseményekről beszélt: „Éppen ma, október 4-én hajnalban jelentette a Magyar Rádió, hogy megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt, zászlajára tűzve az újjászületés jelszavát." A megemlékezés után Jámbor Erzsébet főiskolai hallgató Benjámin László Rőzseláng című versét mondta el, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarazenekara Meszlényi László karnagy vezetésével rövid koncertet adott. A délok egy csoportja előtti ünnepség az Internacionálé hangjaival zárult. * Délután»társadalmi munkások jutalmazására került ser, ahol Fraknöy Gábor, a szegedi városi pártbizottság titkára szólt az évforduló jelentőségéről és köszönte meg azoknak a munkáját, akik telkiismeretesen segítik a párt gazdasági, politikai, kulturális tevékenységét. Az MSZMP 6zegedi aktivistái közül jutalmat vett át: Fekete Bálint, Váradi József-, Dörnijéi Gábúfjié, Zsigárcsikné Borsi Emília, Nagy Pál, korom Dezső, Renkó Ferenc, Kalmár József, Nagy Tibor, Domonkos Ferenc, Gábor Lászlóné, Sulyok Erzsébet, Durst Ferenc, Keller József né, Kéri József, Túri Lajosné, Földes Sándor, Papp János, Balogh István, Dávid Gyula, Papp lgnácné, Heintz Bálintné, Nyilasi Péter, Csala Mihály, Szöllösi Sándor, Adamik András, Füzessy István, Dabis Erzsébet, Tóth Margit, Tóth József, Szamosszegi Béláné, Hajagos Ilona, Gyurik Sándorné, Veres Istvánné, Koter Pál, Csanyevácné Tokács Katalin, Markos Károly, Berkech Lászlóné, Ambrus Péter, Fátyol Sándor, Násztor Józsefné.