Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

4 Szombat, 1986. november 1. u w 4 Házadé és környéke Interjú Katona István pénzügyi osztályvezetővel Nagy érdeklődés kíséri, a háza dó újraszabályozását. Nem csoda, hiszen a szemé­lyi tulajdonú lakások jelen­legi adóztatása az 1962-ben bevezetett, de azóta többször módosított paragrafusok alapján történik. Az adókö­telezettség eszerint a lakó­épületre terjed ki. nagysá­gától és komfortfokozatától függetlenül. A fizetési köte­lezettség mértéke alapvetően a szobák számához igazodik. Ugyanakkor adót fizet a kis és nagy alapterületű lakás tulajdonosa annak ellenére, ha a szobaszám azonos, de az ingatlan értéke lényege­sen eltér egymástól. így elő­fordulhat, a 25—35 éves adó­mentesség miatt, hogy a többmilliós értékű 200—250 négyzetméteres villa évtize­dekig adómentes, mig az ele­mi követelményeknek sem megfelelő, szükséglakás után fizetni kell. Ezen a régi hely­zeten változtatnak az új jog­szabályok. A szabályozás kö­rülményeiről Katona Istvánt. a megyei tanács vb pénz­ügyi osztályának vezetőjét kérdeztem. — Jelenleg hányan fizet­nek házadót a megyében? — A még érvényben levő régi rendszer szerint mint­egy 125 ezer házadót tarta­nak nyilván, melyből 88 ezer lakás után vetettek ki adót. A fennmaradó mintegy 37 ezer lakás 25—35 évig adó­mentes. Az emiitett 125 ezer lakásból az egy-kétszobások száma mintegy százezer. Az adófizetési kötelezettség el­sősorban a régebben épült, kevésbé korszerű lakások tu­lajdonosait terheli. Az el­avult házadó korszerűsítése már nem volt megoldható módosítással, ezért kellett újraszabályozni e témát. — Január elsejétől apad vagy duzzad a házadót fize­tők tábora? — Alapvető követelmény­ként érvényesülnek a társa­dalmi igazságot követő va­gyonadóztatási szempontok, ess a lakáspolitikai érdekek. E két tényező figyelembevé­telével úgy kellett megolda­ni a szabályozást, hogy kife­jezze a családvédelmi, a tobb generáció együttéléséhez, va­lamint a lakások korszerűsí­téséhez fűződő társadalmi ér­dekeket is. A házadóról szó­ló és az 1987. január elsejé­től hatályba lépő 1986. évi 25. számú törvényerejű ren­delet és a végrehajtása tár­gyában kiadott 35/1986. (X. 2.) PM sz. rendelet az emlí­tett követelményeket megfe­lelően érvényesiti. Az új jog­szabályok megyénkben mint­egy 10—12 ezer állampolgárt érintenek csak. Ez azt jelen­ti, hogy mintegy 110 ezer házadófizetésre kötelezett lakos mentesül a fizetés alól. Az adókötelezettség a ma­gánszemélyek tulajdonában levő lakásra terjed ki. Erre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a lakásépítő és -fenntartó'szövetkezet ott­honaira is, ha erre a szövet­kezet tagját az állandó hasz­nálati joga megilleti. Nem tárgya házadónak a garázs. — Ki mentesül a fizetési kötelezettség alól? — Mentes a házadó alól: a ma általánosan elfogadott lakhatási igényt sem kielé­gitő komfort nélküli és szük­séglakás. az egy- ós kétlaká­sos épületben 100 négyzet­méternél, az ennél többlaká­sos épületben a 80 négyzet­méternél nem nagyobb alap­területű lakás. Lényegében ez tekinthető egy átlagos és elfogadható alapterületű ott­honnak. Ez azt is jelenti, hogy a már említett 1—2 szo­bás lakások döntő többsége után a jövőben nem kell adót fizetni. Fenntartja az új jog­szabály az ideiglenes házadó­mentesség intézményét. Az 1987. január elsejét követően kiadott használatbavételi, illetőleg végleges fennmara­dási engedély alapján hasz­nálatba vett lakás az enge­dely keltét követő év első napjától számított tiz évig adómentes. Feltéve termé­szetesen. hogy alapterülete az 1—2 lakásos épületben le­vő lakás esetén a 200 négyzetmétert, többlaká­sos épületben levő la­kás esetén a 180 négy­zetmétert nem haladja meg. Ez vonatkozik az állami tu­lajdonban levő lakás magán­személy részére a január el­sejét követően történő elide­genítésre is. Továbbá 1987. január l-jét megelőzően ha­tározott időre engedélyezett házadómentességet élvező la­kás az eredeti időtartamának lejártáig mentesül a házadó alól, ha a lakás alapterülete a 200 négyzetmétert, illetve a 180 négyzetmétert nem ha­ladja meg. Ellenkező eset­ben a korábban kiadott ide­iglenes mentesség 1987. ja­nuár elsején megszűnik. — Afi az adó alapja? — Az új szabályozás sze­rint a lakás alapterülete. En­nek megállapításánál a la­kásügyi szabályok a mérv­adóak. Figyelmen kívül kell hagyni azonban a kiegészítő helyiségeket (tüzelőtároló, szárító stb.), és a nem lakás céljára szolgáló építmények adója alá tartozókat (műhely, garázs stb). A lakásban ál­landó bejelentés alapján együttlakó családtagok, kö­zeli hozzátartozók számára tekintettel — figyelembe vé­ve a népesedéspolitikai és a tobb generáció együttéléshez fűződő érdekeket — a lakás egy főre számított területé­nek 25 négyzetméterét meg­haladó rész képezi az adó alapját. (Például ha egy — egy- vagy kétlakásos épület­ben — 150 négyzetméteres lakásban öten laknak, akkor 25 négyzetméter az adó alap­ja.) Ebben az esetben tehát az adómentes alapterület mértéke növekszik. Az együttlakók számának csak abban az esetben van jelen­tősége, ha a 25—25 négyzet­métert alapul véve az egyéb­ként mentes alapterületet — 100 négyzetméter, illetve 80 négyzetméter — az így kiszá­mított terület meghaladja. — Kérem, ismertesse a fi­zetési kötelezettség arányait. — Az adó mértéke az egy­és kétlakásos épületben levő otthon 100 négyzetméterét, a többlakásos épületben levő otthon 80 négyzetméterét meghaladó területrésze után évente a következő mértékű alapadót kell fizetni: ha a te­rületrész 40 négyzetméternél nem nagyobb, városokban 80 forint/négyzetméter, közsé­gekben 40 forint/négyzetmé­ter. Ha a területrész 40 négy­zetméternél nagyobb, de 100 négyzetmétert nem haladja meg, 3200 forint, illetve 1600 forint, és a 40 négyzetméter feletti rész után 100 négy­zetméterig 120 forint/négy­zetméter, illetve 60 forint/ négyzetméter. Ha a terület­rész 100 négyzetméternél na­gyobb 10 ezer 400 forint, il­letve 5 ezer 200 forint, és a 100 négyzetméter feletti rész után 180 forint/négyzetméter, illetve 90 forint/négyzetmé­ter. Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a 100 négyzetméter, illetve a 80 négyzetméter fe­letti vagy a már emiitett együttlakó közeli hozzátarto­zók száma alapján kiszámí­tott terület feletti része után történik az adómegállapítás. A jogszabályban is felhatal­mazást kaptak a helyi taná­csok arra, hogy tanácsrende­lettel az alapadót a lakás fekvésétől, kivitelezés mód­jától stb. függően összességé­ben legalább 40 százalékkal növeljék, illetve 90 százalék­kal csökkentsék. A házadó évi mértéke azonban a csök­kentést, növelő tényezőket is figyelembe véve 300 forint­nál kevesebb nem lehet. A helyi tanács rendeletében a tulajdonos vagyoni, jövedel­mi és szociális körülményei alapján, megállapított felté­telek esetén a hatóságok az adómegállapitást mellőzhetik vagy az adót csökkenthetik. — Ki részesülhet ked­vezményben? — A lakásvagyon megóvá­sához fűződő népgazdasági szempontokra figyelemmel adókedvezményben részesül az a tulajdonos: aki a lakás, vagy a lakóépület felújítása, helyreállítása, korszerűsítése érdekében beruház, és ha az ilyen munkák igazolt és el­fogadott költsége esetenként eléri a 25 ezer forintot. Az adókedvezmény mértéke az igazolt költség 75 százaléka, mely az évenként esedékes házadó 75 százalékáig terjed­het. Az adó évi összege azon­ban ebben az esetben sem lehet kevesebb 300 forintnál. Az adókedvezmény iránti igényt a munka befejezését követő év január 15-ig kell az adóhatósághoz írásban be­jelenteni. Nem jár azonban adókedvezmény olyan költ­ségek után, melyek kártérí­tésből megtérülnek, vagy például, ha a lakás után a törvény alapján házadó­mentesség sem engedélyez­hető. Az adóköteles lakásra 1987. január 1. napját meg­előzően jogerős határozattal engedélyezett házadókedvez­ményt az eredeti időtartam lejártáig változatlan mérték­ben — legfeljebb a házadó összegéig — kell a házadó megállapítása során figye­lembe venni. Az adót a la­kás tulajdonosa, haszonélve­zet esetén a haszonélvező, illetőleg saz állandó haszná­lati joggal rendelkező lakás­szövetkezet tagja terhére kell megállapítani. Közös tu­lajdonban álló lakás eseté­ben a tulajdonostársakat egyetemleges fizetési kötele­zettség terheli. Az adófizetés­re kötelezett személy megál­lapításánál az év első napján fennálló állapotot veszik fi­gyelembe. Közös tulajdon esetén annak a terhére vet­nek ki adót, aki nagyobb tu­lajdonú hányaddal rendelke­zik. Azonos tulajdonú há­nyad esetén annak a terhére, aki az ingatlan-nyilvántar­tásban név szerint első he­lyen szerepel. Ha a tulajdo­nostársak közül valamelyik az adófizetést nyilatkozatban (bevallásban) magára vállal­ja, az adó a behajthatatlan­ság igazolásáig csak tőle kö­vetelhető. — Milyen módon és mikor állapítják meg az adót? — A házadót is a fizetésre kötelezett bevallása alapján állapítják meg. Bevallást kell benyújtani tulajdon­változás, adómentesség meg­szűnése, az adófizetési köte­lezettségek vagy annak mér­tékét érintő változás esetén. Adómentes lakásra nem kell bevallást adni. Mivel az új házadó megállapításához az adóhatóságok nem rendel­keznek adatokkal, a Csong­rád Megyei Tanács végrehaj­tó bizottságánál kezdemé­nyezni fogjuk az általános bevallás elrendelését. A be­vallásokat a tervek szerint jövő év május 30-ig küldik ki a tanácsok, melyet 30 na­pon belül kell a lakás fekvé­se szerinti adóhatósághoz visszajuttatni. A bevallások a helyi adóhatóságoknál is beszerezhetők lesznek. A bevallások a későbbiekben, a változást követő év január 15-ig, illetve az adóhatóság óllal megjelölt határidőben nyújthatók be. — Milyen következmé­nyekkel jár a hatóság félre­vezetése? — Az adóbevallás késedel­mes benyújtása miatt az évi házadót 10—50 százalékkal, de legalább 100 forinttal, il­letőleg a 60 napot meghaladó késedelem vagv a bevallás be nem adása, valótlan adatköz­lés esetén 50—100 százalé­kig. de legalább 500 forinttal emelten állapítják meg. A következő esztendőben a házadót november 15-ig le­het adópótlékmentesen meg­fizetni. — Mi történik a lakás­garázsokkal? — A garázs alapterületé­ből 16 néevzetméter mentes az adó alól. Ha azonban az adófizetésre kötelezett kizá­rólag gépjárműtárolásra szolgáló „lakás-garázs" után fizet épitményadót. az évi adó legkisebb mértéke 400 forint. Például a 20 négyzet­méteres „lakás-garázs" alap­területéből 16 négyzetméter mentes, így a fennmaradó 4 négyzetméter után 30 forint/ négyzetméter alapadóval számolva nem 120 forint, ha­nem 400 forint adót kell fi­zetni. Olyan lakás-garázs után. amely 1936. január el­seje előtt jogerősen határo­zott időre szóló házadómen­tességet kapott, akkor a mentesség időtartamának lejáratáig nem kell adót fi­zetni. A házadóval kapcsola­tos eljárások a garázsokra is vonatkoznak. — Aki még részletesebben kíváncsi az új jogszabályok­ra, hol kaphat információt? — Az adóhatóságok min­denkor rendelkezésre állnak. — Köszönjük a beszélge­tést. Halász Miklós Politikai könyvnapok megnyitója A politikai és a társada- te. amelyben nyomon követ­Tomtudományi irodalom új­donságainak népszerűsítésé­re immár 25. alkalommal nyilt meg pénteken Buda­pesten a politikai könyvna­pok elnevezésű rendezvény­sorozat. Az országos meg­nyitónak ezúttal a IV. kerü­leti Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Köz­pont adott otthont. Az ün­nepségen Káder Gyula, az MSZMP IV. kerületi bizott­ságának elsőtitkára köszön­tötte a megjelenteket, közöt­tük Berecz Jánost. az MSZMP KB titkárát és Kö­peczi Béla művelődési mi­nisztert, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propagan­da osztályának vezetője mondott beszédet. A politikai könyvkiadás feladatait taglalva kiemel­te: azzal teszi és teheti a legtöbbet, hogy megismerteti az olvasókkal alapvető poli­tikai céljainkat, bel- és kül­politikánk alapelveit és tö­rekvéseit. E munkában fon­tos szerepet töltenek be pártunk vezetőinek gyűjte­ményes kötetei. A könyvna­pi kiadványok között szere­pel például Kadar Jánosnak A szocializmus megujulása Magyarországon cimü' kote­hető a marxizmus—leniniz mus érvényre juttatásának és érvényesülésének útja pártunk politikájában. Forog a kocka Véletlenek, avagy Bodolay Géza friss premodernje Látszólag nincs abban semmi különös, hogy Scribe-t játszik a szegedi színház. A 19. század első felének ne­ves francia darabgyárosáról ma már inkább az operák világában esik szó, ott sem igazán időtálló művek, olya­nok librettistájaként, mint a Fra Diavolo, a Hugenották, vagy A portici néma. Ha­nem temérdek önálló drá­mája közül is talpon ma­radt egy, s állja vitézül a múló idők rohamait — s ez az Egy pohár viz. Népszerű­ségére jellemző, már szüle­tése után világszerte műsor­ra került, azonnal fölszip­pantotta a magyar színházi élet is. 1846-ban Nagy Ignác fordította le, aztán Hevesi Sándor is elkészítette a ma­ga gyors változatát (súgó­példányáról mondja ezt Bo­dolay Géza. melyet a Szé­chényi Könyvtárban őriz­nek). A 30-as évekből, Har­sányi Zsolttól való az utol­só verzió, hacsak nem szá­mítjuk ide Mészöly Dezső munkáját, aki Fényes Sza­bolccsal zenés színpadra ül­tette át a sztorit: Sakk-matt címmel Szegeden is ment, 1970-ben. — Mi most az eredetit játsszuk — így a rendező, Bodolay Géza —, mivel megítélésünk szerint a vá­ratlan fordulatok éltetik, s nem akartunk a darab ellen dolgozni, eltördelni a gyor­san változó szituációk folya­matosságát zenés betétekkel. Pillanatok alatt fordul a kocka, ez garantálja ma is a darab hatását. — Tulajdonképpen most megkérdezhetném, mi közö­tök hozzá, sok, vagy kevés. Lévén egy hangsúlyos — mert szinháznyitással hang­súlyos, azaz szellemi re­konstrukciót is igérö — évad bemutatója, s mint ilyen, bizonyára nem a véletlen pördíti csupán színpadra . . . — Kérdezd nyugodtan, a válaszom: is-is. Van közünk hozzá, mindannyiunknak. A polgári színjáték mintapél­dánya, ezen tanulták a kü­lönböző generációk, egészen Molnár Ferencig, az úgyne­vezett „jól megcsinált da­rab" technikáját. Mindig, mindenütt siker, a színé­szeknek kitűnő szerepeket nyújt. Ami engem különö­sen izgat benne most, az egy paradoxon. Olyan világban élünk, melyet nem elsősor­ban az jellemez, hogy szóra­koztató lenne, ez a világ mégis elvárja tőlünk, s mi is magunktól, hogy jól szó­rakoztassunk. A darab kivá­lóan alkalmas ennek az el­lentmondásnak érzékelteté­sére. Filozófiája. ha van, mindössze annyi: egy pohár vízen is múlhat a világ sor­sa. Ami persze fölfogható cinikusan, de úgy is, ha igazolva láttatjuk: lehet minden a véletlen műve, akár az is, hogy a darab egyik központi figurája, Bo­lingbroke, miniszter lesz. Páratlanul izgalmasan ada­tik elő, fordulat jön fordu­latra, szerelem, intrika, po­litika... — Politika? — Csak amennyire Seribe it> érdeklődött iránta, ámbá­tor nem ez teszi feltétlenül izgalmassá. A játékossága inkább. Nem shakespeare-i vagy brechti igényű, de hát engem a forma mindig is érdekelt, ezért is hallatlanul vonzó, mint feladat. Drá­matechnikai tudásnak kell itt megfelelni olyan színpad­technikával, melyet mi is elfogadhatónak tartunk. — Eddigi szegedi munkái­dat, az Orángután-megnyi­tást, a Habot és a Három cilindert magad sajátszerú­en premodem elóadasoknak nevezed. Szó lehe' valami­féle folytatásról? — A mozgalom negyedik füzete következik, címkéje egy Magritte-kép. Bájtalan világban játszunk egy bájos darabot, s mindent elköve­tünk ezert, hogy a mese me­sésebb legyen a meseisnél. Ezt szolgálják Mira János díszletei, Ek Erzsébet jelme­zei is. A színészeknek pedig komoly megméretés. A királynő. Dobos Kati mellett a reakciós kor­mánypártot képviselő her­cegnőt Tolnay Klári játssza, az ellenzéki Bo­ringbroke-ot Mentes József, s a szerelmeseket Holl Zsu­zsa. illetve Németh Gábor, a színház új színészei. A próbák jó hangulatúak, Tol­nay Klári egeszen egyszerű­en magával ragadja a tár­saságot. Ami a véletleneket illeti, az élet is ragozza a fiatal rendezőnek. A, tervezettnél egy héttel később, november 7-én (!) lesz a kisszínházi premier, aztán a nagyszín­ház nyitó gáláján, a Három cilinder részlete „véletlenül" megtetszett lódzi vendé­günknek. aki meghívta Bo­dolayt. S itt a három egy­felvonásos opera, melynek régóta kiszemelt rendezője, de hát annak idején „véletle­nül" katonai behivót kapott, most pedig más okokból csú­szik tavaszra a bemutató. Egyszóval: be vagyunk ke­rítve — véletlenekkel. Pontosan erről szól az Egy pohár viz is. N. I. Gyertyaláng Ez lenne valóban az Elet rendje? Ésszel még csak­csak fölfogható, de a lélek háborog és sajog, amíg az ember emlékezni képes. Nem igaz, hogy az idő minden sebet begyógyít, hogy az örök törvény kö­nyörtelenséget feledtetik az évek, hogy könnyű meg­adón belenyugodni a meg­másithatatlanba. Mindegy, hány esztendős is az em­ber: anyja, apja akkor avatja felnőtté, ha kezét elengedve végleg árván hagyja. Szülök testéből-véréböl szakadt lányok és fiúk, őszülő hajú nők és fér­fiak, vigasztalan felnőtt­bánattal találkozóra indu­lunk ilyenkor A koszorú és virágözönben mosolyo­kat, szavakat, mozdulato­kat idézünk, együtt megélt évekre, közös élettöredék­re emlékezünk és sajnál­juk önmagunkat. Nincs, helyén örökre ür tátong, ki bánatüzön megsimogat­ná a fejünket, mint haj­dan kócos üstökünket, ha könnyáztatta arccal, fáj­dalmak. sérelmek ellen menedéket kerestünk az ölelésben. Ilyenkor, a kö­dös, őszi ég alatt azért is­mét együtt vagyunk. Az unokák csendben meg­gyújtják a mécseseket, gyertyákat. lángjukat meg­táncoltatja egy fuvallat. Talán hajdanvolt mieink üzennek, tanítanak most is, nemlétükben is, hogy job­ban, sokkal jobban sze­ressük az elöket. Ch. A. Magyar filmek fesztiválokon Bacsó Péter Hány az óra. Vekker úr? című filmjét mutatják be a november 1. és 4. között megrendezésre kerülő nemzetközi fesztivá­lon az olaszországi Troia­ban. A fesztiválon részt vesz a rendező is, a nemzetközi zsűri egyik tagja pedig Sán­dor Pál filmrendező. Három magyar alkotás szerepel Bécsben november elején az 'ifjúsági ¡filmek fesztiválján. A hazai mozik­ban már sikert aratott Sze­relem első vérig (Dobray György. Horváth Péter' film­je) mellett Markos Miklós Kismaszat es a gézengúzok, valamint Mihályfy Sándor Gyermekrablás a Palánk ut­cában című alkotását vetítik.

Next

/
Thumbnails
Contents