Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DKMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 279. szám 1986. november 27., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Jos'" ÁN Mi iett a sorsa a közérdekű bejelentéseknek? Tavaly, az általános választásokat megelőző jelölőgyűléseken. Szegeden 346 közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el. melyek közül a helyszínen 149-ct megválaszollak. A közérdekű bejelentésekkel az idén már foglalkozott az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága, a népfront városi elnöksége is, legutóbb pedig a városi tanács. A tanácsi testület sorra vette, hogy valójában mi is történt az észrevételek óta. Elöljáróban annyit, hogy a bejelentések 37 százaléka már megvalósult. Így a belvárosi parkokban a padokat lefestették, Felsővároson forgalomkorlátozó és irányító táblákat helyeztek el. Makkosházán patyolatfelvevő hely nyitotta ki kapuit. A rókusi városrészben új ABCáruház várja a vásárlókat. Ugyanott, a 213-as épületben élelmiszer- és húsboltot üzemeltetnek. Jobb a közlekedés a 90-es járat beindításával. Béketelepen nyilvános telefonállomást szereltek fel, Alsóvároson, a Kisfaludy utcában kohósalakkal javították az utat. Hattyason ugyanez történt, Baktóban lakossági társadalmi munkával járdát építettek a Forradalom, a Hídverő, a Pázsit és az Alma utcában. Kivágták az életveszélyes fákat a környéken. Tápén sűrítették a 73Y jelzésű autóbuszjáratokat. A Rév és Honfoglalás utca kereszteződésében közlekedési lámpát állítottak fel. Algyön megoldották a gyermekorvosi úgyeletrendelést, és az illegálisan lerakott hulladékot elszállították. Rendszeresen takarítják Kiskundorozsmán a piacteret, felújították a Bölcs és Űjvárosi utcák kereszteződésében a járdát, folyamatosan tisztítják a csatornát. Hasonlót mondhatnak el Mihályteleken, a Vasvári utcában. Ezenkívül a javaslatra megjavították a közvilágítási lámpákat. A jobb közlekedés biztonsága érdekében csúcsidőben sűrítették a 45-ös autóbuszjáratot. Újszegeden meghosszabbították a 17-es és 7i-es buszok nyomvonalát, és beindították a kettes járatot. Szőregen rendbe hozták a Szerb utcai iskola épületének tetőzetét. A Gőzmalom, az Újvilág utcában gyalogjárda készült társadalmi összefogásban. Megkezdődött Makkosházán az ABC felépítése, Rókuson, a víztorony környékének rendezése, a zöldség-gyümölcs ellátás javítása. Már tervezik a gyógyszertárat is erre a vidékre. Hozzálátnak Algyőn, a Géza utca, Újszegeden, a Kállai utca útburkolatának javításához. A Diófa utcát társadalmi munkában teszik járhatóvá. Beszámolhatunk arról is, hogy a gázvezeték-építés jól halad Kiskundorozsmán, az István, a Kond és a Felszabadulás utcákban, Újszegeden az Ifjú Gárdáig, Baktóban az Alkotmány utcában. Tápén elkezdik a művelődési ház felújítását. Szöregen, a Szerb és Gőzmalom utca kereszteződésénél a Magyar utcá és a Hősök tere .találkozásánál nyilvános távbeszélő-állomást állítanak fel. Több feladatot természetesen csak a hetedik ötéves terv végéig tudnak teljesíteni. Így a posta ígéretet tett a Szabadság téren távhívó telefon felszerelésére. Tápén a településfejlesztési hozzájárulásból öregek napközi otthonát alakítanak ki 1990-ig. Anyagi fedezet hiánya miatt azonban nem valósult meg Makkosházán a játszótér építése. Elmaradt a Bor utcai nyílt szelvényárok építése, a Rózsa utca aszfaltozása. A nem megoldható bejelentések között szerepel pél dául az algyői autóbusz viteldíjának a városival azonos összegű megállapítása; a büntetés-végrehajtási intézet előtt autóparkoló kiala kítása, Mihályteleken új ABC építése. Nem indokolt Kiskundorozsmán a tüzép-telep létrehozása sem. Hiányoznak az anyagi feltételek ahhoz, hogy Béketelepen orvosi rendelőt húzzanak fel. Sajnos pénz hiányában sok mindenről le kell mondani. Ennek ellenére megállapítható, hogy a szegediek mind nagyobb részt vállalnak a városépítő és -szépítő munkákból, az önerős gázvezeték-, út- és csatornaépítésből. E rövid listából is kiderül, hogy a lakossági észrevételek nem, eredménytelenek. A felmerült panaszokat, kéréseket a tanács szakigazgatási szervei nagy gonddal és felelősséggel vizsgálják, és figyelemmel kísérik a megvalósításukat. A közérdekű javaslatokkal való foglalkozás azt is bizonyítja, hogy nincsenek kis ügyek és nagy ügyek — csak „közösségi" ügyek léteznek. H.M. Ünnepi elöadoüles 7J Negyedszázados a Szegedi Akadémiai Bizottság Lassan kei a búza Az ősszel bevetett gabonatermő területek novemberben, az ősz különben legcsapadékosabb hónapjában, eddig nem kapták meg a várt csapadékot. Folytatódott a nyárt követő, őszi hetekben is a száraz időjárás. Az esőkre továbbra is nagy szükség lenne, mivel a földben lévő kalászos gabonamagvak csak nehezen kelnek ki. Számos helyen az országban a nagy szárazság miatt a csírázás meg sem kezdődött. A november utolsó időszakában esedékes határszemlék tanúsága szerint különösen az őszi árpa sínylette meg a vetés időszakát és az azt követő heteket jellemző szárazságot. Az enyhe november altatóban kedvez a zsenge növényeknek. Különösen ott örülnek a mezőgazdák az átlagosnál melegebb időnek, aho] az elmúlt napokban esők is voltak. A Dunántúlon 4—35 millimétert mértek, az ország északi vidékein átlagosan 10 milliméter esőt kapott a talaj. Ez feltétlenül jótékony hatással lesz a búza megerősödésére. Nagyobb a gond azonban a Tiszántúlon és a Duna—Tisza közén, ahol a korábbi szárazság hatását eddig sem enyhítette csapadék, és itt elég sok a barna folt, mutatva, hogy a búza nem kelt ki. Nagy, összefüggő vidékeken, mindenekelőtt az alföldi részeken, a csírának indult növényeknek csak mintegy harmada „mutatja", magát, szemben a Dunántúllal, ahol lényegesen kedvezőbb a helyzet; mintegy 15-20 százalék csak az egyelőre még élettelen, ám elvetett terület. Az elmúlt napokban több helyen került sor agrometeorológiai mérésekre. Az Alföldön és a Mezőföldön a talaj felső félméteres rétegének nedvességtautalma nem több 35-40 százaléknál. Ez alig több a semminél, hiszen a harmincszázalékos víztartalom a növények 6zámára gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A búzát az esők várhatóan erőteljesebb fejlődésre késztetik majd, az őszi árpának és a rozsnak azonban sürgős csapadék-utánpótlásra lenne szüksége, mivel e növényeknél — a jelek szerint — az elhalás mértéke akár 15-20 százalék is lehet. A gabonatermesztők előrelátását igazolja, hogy — látva a vetés időszakának aszályos időjárását — az átlagosnál nagyobb vetőmagadagokat juttattak a földbe, s így sikerült sokfelé ellensúlyozni a száraz időjárásnál mindig mutatkozó kiesést. Az őszi mélyszántás országszerte jól halad, a kijelölt terület mintegy 80 százalékát megforgatták. CIMEA-közgyíílés Megkezdődött a Gyermekés Ifjúsági Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága (CIMEA) VII. közgyűlése szerdán Budapesten, a KISZ KB székházában. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség szakosított gyermekszervezetének közgyűlését Jean-Baptist Dzanque, a CIMEA elnöke nyitotta meg. „Nem ünnepeltetni kívánjuk magunkat, hanem figyelmet kelteni a SZAB feladatai, céljai, múködése, eredményei iránt" — mondta Grasselly Gyula akadémikus, a SZAB elnöke a tegnap megtartott ünnepi ülésen. Az MTA Szegedi Biológiai Központjában tudományos ülésszakot szerveztek abból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt, 1961-ben létesült a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki, területi bizottsága — Szegeden. A jubileumi ülésszakra eljöttek azoknak a dél-alföldi megyéknek (Bács, Békés, Csongrád) és városoknak a politikai és állami vezetői, mely megyék tudományos életét összefogja, koordinálja és ösztönzi a Szegedi Akadémiai Bizottság. Ott voltak a régió kutatóhelyeinek, egyetemeinek és főiskoláinak képviselői. Az alkalomra üdvözlő táviratot küldött — a magyar tudományos élet több neves személyisége, így — Űjfalussy József akadémikus, az MTA alelnöke is, levélben , fejezte ki jókívánságait Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke köszöntő beszédében elmondta: azért jelentős ünnep a 25 éves jubileum az Akadémia és az ország tudományos élete szempontjából, mert az 1961-es elnökségi döntés, az első terülei akadémiai bizott| ság létrehozása, a kezdetét jelentette a folyamatnak, mely egészségesebb társadalom- és gazdaságszerkezet kialakítását célozza. A Budapest-központúság, mely hosszú történelmi folyamat során alakult ki, ésszerútlenségeket, egyoldalúságokat tart fenn, egyféle mércét alkalmaz sokféle dologra, nem elég gazdagon fejleszti és hasznosítja a gazdasági, társadalmi és szellemi erőforrásokat. Az MTA a saját eszközeivel csökkenteni kívánja az ebből fakadó általános gondokat, 6 e törekvés vezette a szegedi bizottság létrehozásakor is. Az ország nagyobb városai közül azért Lázár György Borsodban Lázár György. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdai munkanapját Borsod megyében töltötte. A program a reggeli órákban Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában kezdődött, ahol Fejti György, az MSZMP Borsod-AbaújZemplén Megyei Bizottságának első titkára és Ladányi József, a megyei tanács elnöke köszöntötte a kormányfőt. Lázár György délelőtt részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. A kormány elnöke a délutáni órákban a feninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátba látogatott Huszár Andor vezérigazgató és Pintér Imre, a nagyüzem pártbizottságának titkára adott tájékoztatást a több mint 6 ezer dolgozót foglalkoztató vállalat tevékenységéről. Mint a tájékoztatóban és a gyárlátogatáson elhangzott: az évi 140 ezer tonna teljesítőképességű lineárispolietilén-gyár beruházásának befejezését eredetileg 1987 március végére tervezték. A körültekintő, igen precíz, tervszerű munka eredményeként azonban már az idén, augusztus 21én kész terméket adott a jelenlegi legkorszerűbb technológiájú üzem. Lázár György végül a város vezetőinek társaságában látogatást tett a Tiszai Vegyi Kombinát szabadidőközpontjában Az Akadémia elnöke, Berend T. Iván mondott köszönetet r. SZAB tagjainak, eddigi munkájukért választották Szegedet, mert itt a magyar tudományosság büszkeségei, kiváló tudósok dolgoztak, az egyetemi város hagyományai is elevenen hatottak, intézményei fejlődőképesnek tűntek. A területi bizottság (így nevezték az alapításkor) általános feladatát abban határozták meg, hogy közvetlenebb kapcsolatokat teremtsen a vidéken dolgozó tudósok és az Akadémia között, hogy szerepet vállaljon a helyi tudományos élet irányításában, ösztönzésében, a helyben fölmerülő gazdasági, társadalmi problémák tudományos igényű megoldásában. Az Akadémia elnöke köszönetet mondott a területi bizottság volt és jelenlegi tagjainak munkájukért. Méltatta azoknak a tudósoknak az érdemeit, akik az alapítók között voltak; közülük Budó Ágoston, Búza László, Fodor Géza, Ivanovics György, Jancsó Miklós, Julesz Miklós, Kalmár László, Kiss Árpád, Kolozsvári Gábor, Obermayer Ernő, Petri Gábor, Rédei László sajnos már elhunytak. De az „alapító atyák" között dolgozott Ábrahám Ambrus az Akadémia legidősebb tagja, Szökefalvi-Nagy Béla, aki 15 évig irányította a szegedi bizottság munkáját és fejlesztette a mai szintre. Szabó Zoltán, Mérei Gyula, Márta Ferenc, Ketskeméty István akadémikusok és sokan mások végeztek eredményes munkát. Az első, kezdeményező, és a később alakult vidéki szervezeteknek sok tekintetben példát mutató SZAB törekvéseiről és eredményeiről, negyedszázados történetéről Szőkefalvi-Nagy Béla tartott előadást. Beszélt arról, hogy már az első éveket lendületes munka jellemezte, annak ellenére, hogy az elhelyezés szempontjából hátrányos körülmények között kellett dolgozni, hiszen 1967-ig még székházuk sem adatott. Az induláskor még Szeged és Csongrád megye volt a tevékenységi terület, majd az új igényeknek megfelelően folyamatosan bővültek a SZAB kapcsolatai. Ma a három megye tanácsi testületeitől anyagi támogatást kapnak, együttműködési megállapodásokban rögzítették azokat a helyi célokat és feladatokat, arpelyek megvalósításakor a bizottság — elsősorban tagjainak kutatómunkájával — érdemi segítséget tud nyújtani. Az induláskor életrehívott öt helyett ma tizenkét szakbizottság és számos munkabizottság, több száz szakember munkáját összefogva dolgozik. A szakbizottságok az ezen a vidéken eredményesen művelt tudományágazatok szerint alakultak, mintegy reprezentálják a Dél-Alföldön összpontosult szellemi erőket. Társadalom- és természettudományi komplex kutatások irányítása-támogatása, fiatal kutatók ösztönzése (a pályázati rendszer révén), tudományos fórumok, konferenciák, előadások szervezése, valamint a klub működésével a helyi társadalom, közművelődés, művészet képviselőivel és témáival teremtett eleven kapcsolat — mindezek adják a SZAB mai, sokrétű tevékenységi körét. A szervezet égisze alatt folytatott kutatásokból és eredményekből kaphattak keresztmetszetet az érdeklődök az ünnep alkalmából is. A magyar agrárfejlődés tendenciáiról és tanulságairól tartott előadást Romány Pál kandidátus, a Bács megyei pártbizottság első titkára; a dél-alföldi falusi települések átalakulásáról Krajkó Gyula egyetemi tanár, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, Tóth Károly pedig arról a tudományos segítségről számolt be, melyet a park védelméhez a SZAB kereteiben folytatott kutatások adtak. Barabás Zoltán akadémiai levelező tag, a Gabonakutató Intézet főosztályvezetője a növénybetegségekkel folytatott küzdelemről, Nagy Ferenc egyetemi docens (a beteg Kovács István akadémikust helyettesítve) a közigazgatás fejlesztésének tudományos alapjairól tartott előadást. Szabó Ferenc, a Békés megyei múzeumok igazgatója az iparfejlődés és a'munkásság történetéből a századforduló körüli évtizedek Dél-Alföldön fontos kérdéseit tárgyalta. Telegdy Gyula egyetemi tanár arról beszélt, hogy a SZAB: a magyar szénhidrogén-bányászat munka-egészségügyi és ergonómiai bázisa. Az előadásokat máris olvashatjuk nyomtatásban: a Mészáros Rezsó szerkesztette kötetet az ünnepi ülésszak után kapták meg a résztvevők. Mellé Fritz Mihály alkotását, a SZAB emlékplakettjét vehették át, akik a 25 év alatt, hosszabb, vagy rövidebb ideig, kiemelkedő munkát végeztek: Szőkefalvi-Nagy Béla. Ketskeméty István, Szániel Imre, Kemenes Béla, valamint Budó Ágoston családja. S. E.