Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 278. szám 1986. november 26., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Versenyképes gazdálkodást Teljesítmények, bérek A SZOT ülése — A jövő éri tervről Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével kedden ülést tartott a Szak­szervezetek Országos Tanácsa, és a szak­szervezetek jövő évi feladatairól tárgyalt. Az ülésen részt vett és felszólalt Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. A testületet Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára tájékoztatta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának november 19—20-i üléséről, az ott elfogadott határozatról, a szakszervezetek ezzel kapcsolatos tenni­valóiról. A SZOT főtitkára hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek alapvető fontos­ságúnak ítélik meg a Központi Bizottság elhatározásait, amelyeknek célja, hogy megteremtsék a gazdaság élénkítésének, a párt XIII. kongresszusának elhatározott, s a VII. ötéves tervben foglalt feladatok valóra váltásának feltételeit, elhárítsák az eredményesebb gazdasági munka útjá­ban álló akadályokat. A szakszervezeti mozgalom érdekelt a KB határozatában megfogalmazott irányelvek megvalósítá­sában, mert azok megfelelnek a szerve­zett dolgozók véleményének, törekvései­nek, ezért a szakszervezetek készek segí­teni ezeknek az elveknek az érvényesí­tését. Rámutatott, hogy; a határozatban he­lyet kapott a dolgbzókat foglalkoztató számos fontos kérdés. Egyebek között az. hogy javítani kell a gazdaságirányitó munkát, növelni a termelés hatékonysá­gát. s törekedni kell a teljesítmények és a bérek között a jobb összhang megte­remtésére. beleértve a különböző vállal­kozási formákban kiáramló jövedelmeket is. Érvényt kell szerezni a főmunkaidő becsületének, javítani kell az újító-, kez­deményező munka feltételeit, vissza kell szorítani a társadalom igazságérzetét sértő jövedelmi és életmódbeli megnyilvánulá­sokat. A szakszervezetek támogatják, hogy a KB az ország gazdasági helyze­tének javításában még jobban kivan épí­teni a szocialista országokkal, mindenek­előtt a Szovjetunióval való, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre. Mint mondotta, a szakszervezetei; saját felelősségüket is hangsúlyozzák, s szüksé­gesnek tartják munkájuk megjavítását. A szakszervezeti mozgalomnak nagyobb mértékben kell támaszkodnia a fegyel­mezetten, jól dolgozókra. El kell érnie, hogy a munkahelyi és a szakszervezeti fórumokon a munkájukat, feladataikat maradéktalanul teljesítők legyenek a hangadók, a szakszervezetek országos és helyi szervei érdemibb támogatást nyújt­sanak az értelmes rendet, fegyelmet meg­követelő, a szervezett munkát biztosító vezetőknek. A szakszervezetek erősítik érdekvédel­mi, érdekképviseleti munkájukat, tovább­ra is hozzájárulnak a megfelelő döntések kialakításához, s azok valóra váltásához. Ezután Nagy Sándornak, a SZOT tit­kárának előterjesztése alapján a tanács­ülés megvitatta az 1987. évi népgazdasági terv fő előirányzataival kapcsolatos szak­szervezeti álláspontot, és a tervben fog­laltak megvalósításával összefüggő teen­dőket. Mint mondotta: a szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy a jövő évi terv előterében gazdaságunk nemzetközi ver­senyképességének erősítése, a gazdasági szerkezet javítása, a szelektív műszaki fejlesztés és a hatékonyság növelése áll. A terv megvalósítását szolgáló eszköz­rendszer összességében iriegfelelő irány­ban változik. A szabályozókon túl. a gaz­daságirányítás részéről olyan további konkrét intézkedések is szükségesek, ame­lyek biztosítják a központi akarat és a vállalati magatartás szorosabb összhang­ját. A szakszervezeti mozgalom támogat­ja a kormánynak azt a törekvését, hogy a teljesítmények és a jövedelmek jobban összhangba kerüljenek. A szakszervezetek fontosnak tartják az életszínvonal védel­mét, az élet- és munkakörülmények sze­rény mértékű javítását. A szakszerveze­tek úgy ítélik meg, hogy 1987-ben is szükség lesz néhány, a végzett munka, a teljesítmények által is alátámasztott, hosszabb ideje megoldásra váró bér­aránytalanságok központi eszközökből tör­ténő mérséklésére. Kiemelten figyelemmel kell kisérni a szociális juttatásokban és a társadalombiztosítási ellátásban része­sülök helyzetét. Intézkedések szükségesek az idősek ás az alacsony nyugdíjjal ren­delkezők körében a juttatások reálérté­kének védelmére. A szakszervezetek kez­deményezők, hogy a kormány ismételten tekintse át a lakásprogramot, a végrehaj­tás feltételrendszerét. A SZOT titkára hangsúlyozta, hogy a gazdaságtalan termeles visszaszorítása mellett megfelelő intézkedések szüksége­sek a hatékonyan dolgozó vállalatok, kol­lektívák fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésére, a folyamatos, szervezett munka feltételeinek megteremtésére, a főmunkaidőben végzett tevékenység jobb ösztönzésére, a nem munkával szerzett jövedelmek erőteljes visszaszorítására, megszüntetésére. Szólt azoknak a szocialista brigádok­nak, munkahelyi kollektíváknak a kezde­ményezéséről, amelyek a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, nem külső segítség­re, nem a szabályozók minden igényt ki­elégítő módosítására várnak, hanem saját erejükre, lehetőségeikre támaszkodva, újabb és űjabb kezdeményezéseikkel, fel­ajánlásaikkal, munkájuk jobb megszer­vezésével törekednek nagyobb eredmé­nyek elérésére. Ennek sorában megkülönböztetett jelen­tősége van jó néhány brigád, kollektíva kezdeményezésének, amelyeket a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfor­dulója tiszteletére indítottak el. Ezekben kifejeződik a tisztességesen dolgozó, gon­dolkodó embereknek az irrszág sorsáért, gazdasági nehézségeink leküzdéséért ér­zett felelőssége. A SZOT megfelelő idő­ben kezdeményezni kívánja, hogy a fel­ajánlások teljesítésében élenjáró kollek­tívák értékelésére és elismerésére az 1987-es terv teljesítésének értékelése ke­retében, ahhoz kapcsolódva kerüljön sor. A tanácsülés az előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta. Állásfoglalásában rá­mutatott: a dolgozók annak tudatában fogadják el az 1987-es terv céljait és szi­gorúbb feltételeit — s ennek részeként azt. hogv nincs forrásunk az életszínvo­nal növelésére —, hogy a központi poli­tikai és kormányzati szervek folyama­tosan napirendre tűzik a gazdaság fej­lesztésével összefüggő feladatokat, kése­delem nélkül meghozzák a szükséges in­tézkedéseket. és átfogó, az MSZMP KB határozatának alapján álló. a gazdasági nehézségeinkből történő kilábalást előse­gítő cselekvési programot dolgoznak ki a gazdasági élet minden területére. A tanácsülés ezt követően meghallgat­ta és jóváhagyta Gáspár Sándor jelenté­sét a XI. szakszervezeti világkongresszus­ról, az ott részt vett magyar delegáció munkájáról, valamint a kongresszus óta végzett nemzetközi tevékenységről. A je­lenté:- rámutatott, hogy a XI. szakszer­vezeti világkongresszus a nemzetközi szakszervezeti mozgalom életének fontos eseménye volt. A kongresszus megállapí­totta, hogy a világon — elsősorban a fej­lett tőkés országokban — csökkent a szakszervezeteknek a politikai és a gaz­dasági eseményekre gyakorolt hatása. Az általános gazdasági válság és a techno­lógiák változása következtében módosult a szakszervezeti tagság szociális összeté­tele, csökkent a taglétszám. A nagytőke és a tőkés országok kormányai rég nem tapasztalt támadást indítottak a szakszer­vezeti mozgalom szétzúzására. létének megkérdőjelezésére. A szakszervezeti moz­galom nem tudott igazodni a kor köve­telményeihez, a kihívásokra késve keres­te és keresi válaszait és megoldásait. Na­pyon fontos, hogy az új orientációk ki­dolgozásakor vegyék figyelembe a szo­cialista országok szakszervezeteinek ta­pasztalatait A szocialista társadalmak olyan eredménveket értek el, mint a tel­jes foglalkoztatottság, az alapvető egész­ségügyi ellátás. A kongresszuson megfogalmazódott a korszerűbb nemzetközi szakszervezeti együttműködés igénye, s szervezeti vál­toztatásokra került sor azzal a céllal, hogy az SZVSZ-t még alkalmasabbá te­gyék a közösen kidolgozott stratégia meg­valósítására. és arra, hogy a nemzetközi szervezet az eddigieknél hatékonyabban tehessen eleget küldetésének. A Szegedi Konzervgyárban a zöldségfeldolgozás befejez­tével elsősorban húskészítmények kerülnek le a gépek­ről. Naponta nagy értékű termékek hagyják el a gyártó­sorokat. Elsősorban májkrémet, löncshúst, marharoládot, marhagulyást, rakott káposztát készítenek most, de köz­kedveltek a tubusos húskrémek is. Külföldön és idehaza egyaránt találkozhatnak majd a vásárlók az innen kike­rülő termékekkel. Az év első tíz hónapjában másfél mil­liárd forint értékű áru került ki a szegedi gyárból a fo­gyasztók asztalára Nagy TAszlrt fölvételei Tudományos tanácskozás Szegeden Téma: a fűszerpaprika A hetvenes évek legelején olyan döntés született, hogy a fűszerpaprika-kutatás köz­pontját at Kell helyezni KecsKemétre. Tudományos profiltisztításnak hívták ak­kor ezt a lépést. Lapunk jól megfontolt sorozatban tilta­kozott ellene. Azt mondta, termőhelyétől nem jó elsza­kítani azt a tudományt, amelyik ennyire beépül mindennapjaink termésébe. Hasznunk nem lett belőle, a profilokat tisztítani kellett. Igaz, maradt itt Szegeden eg" kis magja a kutatásnak, írtunk is róla, többször is. de a korábbi indulatok nél­kül már. Örömmel fogadtuk azonban most a hírt, hogy tudományos ülés készül Sze­geden, elsősorban a fűszer­paprikára hegyezve ki a szót. Kiderült ugyanis, hogy a korábbi évek eltelepített föladatait púpozva fölválla­ló gazdasági társulás alakult időközben. A Technika Házában tar­tott tegnap délelőtti ülés el­ső előadója, Botos Gyula éppen arról beszélt, hogy a kecskeméti zöldségkutató csoportnak merre találhatók telepei, és hogyan oszlanak meg föladatai. Üj szelek jár­nak ugyanis a kutatóállo­mások táján is. a nemesítés egymagában kevés az üdvös­séghez, a vetőmag megter­melése és árusítása is hoz­zátartozik napi tevékenysé­géhez. Annyira elapadtak közben az állami támogatás csatornái, másként lábon se tudnának maradni. Minden eredmény annyit ér az űj fölállás szerint, amennyit értékesíteni lehet belőle. A piac elsősorban űj fajtákat vár a kutatóktól, és hozzá­juk simuló termesztési eljá­rásokat. Somogyi György arról be­szélt, hogy tagadhatatlanul sokat tanultunk a 70 év alatt — ennyi ideje beszélhetünk hivatalosan a fűszerpaprika hazai kutatásáról — külföld­től is, de jóval kevesebbet, mint amennvit mi adhat­tunk. Van olyan fajtánk is, amelynek lényegesen job­bak a jellemzői most, mint a bejelentés évében, de si­kerrel zárkóznak föl az újak is. Vetített képekkel mutatta be az ígéretes fajta jelölte­ket, de hozzá is tette mind­járt: a bennük rejlő biolo­giai képességeknek legföl­jebb a felét aknázza ki a mai gyakorlat. Ha tizenhat­tizenhét tonnát teremhetne, akkor is meg -kell eléged­nünk a hét-nyolc tonnával. Oszlatni igyekezett azt a ko­rábbi babonát, hogy az ön­tözött paprikának kisebb lesz a beltartalmi értéke, és késik is az éréssel. Mécs Jó­zsef a növény fejlődésének különböző szakaszaiban szükséges tápanyagokról be­szélt, azt is hangoztatva, hogy a túltrágyázás is ár­talmas. Tuza Sándor furcsa összefüggésekről beszélt. Igaz, hogy összesen hatvan­két fajtát nemesítettek, eb­ből huszonötöt minősítettek, ma tizenhárom fajta áll a termelök rendelkezésére, de a termőterület döntő többsé­gén csak a szegedi 20-as és a kalocsai 622-es terem. Ér­demes 'lenne pedig — fut­ballnyelven szólva — szét­húzni a mezőnyt. Nagyon nagy kár, hogy az utóérlelés teljes elmaradásával azt is elpocsékoljuk, amj b.enrje le­hetne — majdnem duplájára emelkedhetne a festéktartal­ma —, a rendkívül mostoha tárolással pedig azt is koc­káztatjuk, ami szedéskor még benne volt. Régi tör­vényként él a termelők emlékezetében, hogy úgy kellene bánnunk a termés­sel, mint o himes tojással. Mert csak a hibátlan füzér­ből lehet hibátlan őrlemény, de amióta nem füzünk, amióta nem hasznáLjuk ki az ősz utóérlelő áldását, hol járunk már a régi normák­tól? Pedig, egyelőre leg­alábbis. újra a háztáji ter­melés kapja a hangsúlyt, a közös gazdaságok inkább csak a szervező föladatokat látják el. HuSzka Tibor a kutatási és fejlesztési társa­ság által nyújtható sokrétű segítésről szólt, érzékeltetve, hogy az anyagi és eszkoz­beli erők jól átgondolt osz­szefogásával valóban új le­hetőségek nyílhatnak híres fűszernövényünk előtt. A tanácskozást Tóth Mi­hály megyei fókertész ve­zette. H. D. Népfrontmegbeszélés A vízlépcsőépítésről A Bős—Nagymaros vízlép­csőrendszer építésével kap­csolatos környezetvédelmi kérdésekről tanácskoztak kedden Szobon. a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizott­ságának ülésén. A beruházás magyar kivitelezője, az Ovi­ber vezetői ez alkalomból el­mondták: a munkálatok meg­felelő ütemben haladnak. Dunakilitinél a majdani duz­zasztómű földmunkáit vég­zik. A tanácskozáson áttekin­tették az építkezés várható környezeti hatásait is. December első felében: VSZ-iilés Varsóban A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi minisz­teri bizottsága december első felében a Lengyel Népköz­társaság fővárosában, Varsóban tartja soron következő ülését.

Next

/
Thumbnails
Contents