Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
2 Kedd, 1986. november 18. ' n Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés A Magyar—Szovjet Baráti Társaság VIII. országos értekezletének záróeseményeként barátsági nagygyűlést rendeztek hétfőn Székesfehérvárott, a Barátság Házában. A z elnökségben helyet foglalt Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztály vezetője, llarts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkár;»; ott volt Zinaida Kruglova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnöke, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Nagy Jenő, a Fejér megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Apró Antal, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság elnöke mondott beszédet. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága, együttműködése — különösen a felszabadulást követően — kiterjedt társadalmunk egészére, politikai, gazdasági és kulturális életünk minden területére. Ma már nincs olyan jelentősebb ipari üzem, gazdasági intézmény, főiskola, amelynek ne lenne kontaktusa szovjet test vérű zem ek k el, i n tézményekkel, s hasznos testvéri kapcsolatok jöttek létre városok és megyék között is. Az MSZBT szombaton megtartott országos értekezletének tapasztalatait elemezve hangsúlyozta, hogy a tanácskozás résztvevői megerősítették : a magyar—szovjet barátság szilárd és megbonthatatlan; töretlen előrehaladásának alapja a közös marxista—leninista elv. népeink közös érdeke és távlati céljaink azonossága. Közös az elhatározás abban is, hogy mindkét nép tevékenységével hozzájáruljon a béke megszilárdításához. Az MSZBT elcjtt álló feladatokat körvonalazva elmondta, hogy a társaság széles körű aktivitást fejt ki a műszaki haladás meggyorsítását segítő szovjet üzemekkel, szakemberekkel való együttműködésért, támogatja a magyar ós a szovjet üzemek, vállalatok, tudományos intézmények közötti kontaktus kiépítését, a tapasztalatok átadását. E kapcsolatrendszerben rendkívül hasznosak a testvérvárosok és -megyék között létrejött sokirányú, fejlődő együttműködések. Az országaink közötti politikai viszonyban, egymás helyzetének kölcsöne*;. jobb megismertetésében sajátos szerep és felBécsi keringő B écsben az utolsó pillanatig sem merte volna síin ki megjósolni a vasárnapi pafjamenti választások kimenetelét A két nagy, az Osztrák Szocialista Párt (SPO) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) minden jel szerint fej-fej mellett futott. a küzdelemben az elsőségért, a kancellári székéit. A rendkívül szoros eredmény iránti várakozás tulajdonképpen be is igazolódott, hiszen a szocialisták alig két százalékkal kerültek vetélytársuk fölé. Abszolút többséget egyiküknek sem sikerült szereznie — erre nem is számítoltak —> ugyanakkor mindketten visszaestek az előző választáshoz képest — ezt szintén előre sejthették. Az SPÖ veszített többet, és a néppárt kevesebbel, ez azonban nem változtatott közöttük az eddigi helyezésen a politika dobogóján. Az 5,4 millió választásra jogosult osztrák polgárt — végül is 4,8 millióan szavaztak — idő előtt szólították az urnákhoz. Az előrehozott választásokat az váltotta ki, hogy az SPÖ felmondta a kis Osztrák Szabadság Párttal (FPÖ) 1983-ban kötött koalícióit. A szocialisták úgy ítélték meg, hogy az FPÖ-ben végbemenő folyamatok megkérdőjelezték e párt liberális irányvonalát, s elő retörtek a nacionalista tendenciák. Olyan körülmények között döntöttek a szocialisták a koalíció feladása mellett, amikor a második köztársaság fennállása óta talán még soha sem volt ilyen bonyolult a helyzet nyugati szomszédainknál. Ausztria is szenved a gazdasági struktúraváltás fájdalmaitól. Az állami iparban nagyarányú, igen költséges átszervezésekre kerül sor, a Voest-Alpine konszernnél újabb tízezer embert bocsátanak el. Az ellenzék persze a kormányzó Dárt fejére olvasott minden bajt, ami 1970 óta — amióta az SPÖ adja a kancellárt — felgyülemlett. A hatalom sáncainak meghódítására induló konzervatívok nyomasztó adóterhekröl beszéltek, felemlegették a munkanélküliséget és az államadósságot. A szavazókra azonban, a végeredmény tanúsága szerint, inkább hatással volt a szocialisták nyíltsága, az, hogy nem takargatták a nehézségeket, és nem haboztak megtenni a szükségesnek vélt lépéseket. A megfigyelők szerint nem kis szerepet játszott a viszonylagos sikerben Franz Vranitzky személyes „varázsa" sem. A választások igazi győztesének mindazonáltal az FPÖ kiáltja ki magát. Igaz, másfélszeresére növelte mandátumainak számát a parlamentben. Am az elemzők többsége ebből nem azt olvassa ki. hogy valamiféle nacionalista hullám kapna szárnyra Ausztriában. Sokkal inkább abban látják a Jörg Haider vezette FPÖ előretörésének okát, hogy a szavazók egy rétege elégedetlen mindkét nagy párttal. E „tiltakozó voksok" pedig inkább az FPÖ-nél csapódtak le, mint a laza zöld-alternativ mozgalomnál, noha ez utóbbiak — első ízben — bekerültek a parlamentbe. Mindettől függetlenül tény maradt ugyanakkor, hogy a szocialisták elérték céljukat, s minden bizonnyal Franz Vranitzky kap kormányalakítási megbízást. A parlamenti számtan szabályai szerint koalícióra kell lepnie valamely más párttal. A kérdés most az, kit tél partnernek a kormányzati keringőhöz, s persze az, hogy az illető hajlandó-e a táncra. Noha a választások előtt az SPÖ és az ÖVP vezetői egyaránt a nagykoalíció felé látszottak hajlani, elméletileg más szövetség is létrejöhet. A kormányalakítási tárgyalások csaknem olyan izgalmasnak ígérkeznek, mint maga a választás volt. Laczik Zolián adat hárul a társaságra. Mint politikai mozgalom, mintegy 1900 tagcsoportjának közreműködésével, a maga sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy a magyar nép jobban megismerje a Szovjetunió népeit, a szovjet tudományt, kultúrát, a barátj szocialista országban végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatokat. Elősegíti a két nép közötti barátság és együttműködés bővítését, az internacionalizmus erősítését. E munka eredményességéhez jelentősen hozzájárul a Szovjet 'Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet— Magyar Baráti Társasággal kialakult, immár négy *>ytizedes gyümölcsöző együttműködés — hangsúlyozta Apró Antal, s végezetül kijelentette: a magyar nép meggyőződéssel vallja, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátság hazánk függetlenségének, szocialista épitőmunkánknak legbiztosabb nemzetközi záloga volt és marad a jövőben is. Ezt követően Ivan Grunyánszkij, az SZMBT ukrán tagozatának elnöke, a szovjet küldöttség tagja emelkedett szólásra. Tolmácsolta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségének, és sokezres aktívahálózalának jókívánságait, majd arról szólt, hogy noha a druzsba és a barátság szavak különbözőképpen hangzanak oroszul és magyarul, de mindkét nép számára, s a más nemzetiségű emberek millióinak is a, békét, az egységet, az előrehaladást jelentik ezeknek szinonimái. Az SZMBT tevékenységéről Ivan Grunyánszkij megállapította: aktív munkát folytat a szovjet és a magyar nép barátságának és együttműködésének elmélyítése és fejlesztése érdekében. eredményesen járul hozzá, hogy mindkél országban megismerkedhessenek a testvéronszág életével, a szocialista építőmunka eredményeivel. Végezetül kijelentette: a szocialista proletár internacionalizmus szellemében nevelkedő szovjet nép nagyra értékeli és féltő gonddal óvja barátságát hú és igaz barátjával, a magyar néppel. A nagygyűlés kulturális műsorral ért véget. Plenáris ülés a DÍVSZ XII. közgyűlésén Politikai, gazdasági, társadalmi, nevelési és kulturális kérdésekről A DÍVSZ XII. közgyűlésének az ünnepélyes megnyitót követő vasárnapi plenáris ülésén huszonöt szervezet képviselője kapott szót. A felszólalók többsége szorgalmazta, hogy a világ fiataljai, s az őket képviselő szervezetek szorosabban működjenek együtt a világméretű problémák megoldása érdekében. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése hétfőn plenáris üléssel folytatta munkáját. A DÍVSZ legfelsőbb fóruma a végrehajtó bizottság beszá^ mólója alapján vitatja meg az ifjúsággal összefüggő politikai, gazdasági, társadalmi, nevelési és kulturális kérdéseket; értékeli az elmúlt időszak tevékenységét és meghatározza a szövetség munkaprogramját. A hétfői vita középpontjában is az a felismerés állt, hogy az ifjúságnak alapvető jogai védelmében mindenekelőtt a béke megőrzéséért kell világszerte fellépnie. Szinte valamennyi felszólaló üdvözölte a végrehajtó bizottság beszámolójában is megfogalmazott kezdeményezést: váljék a DÍVSZ egy világméretű antinukleáris ifjúsági koalíció megteremtőjévé. Többen hangsúlyozták a DÍVSZ szerepét, felelősségét a háborúellenes akciók szervezésében, hozzátéve, hogy a szövetségnek és tagszervezeteinek az eddigieknél több konkrét kezdeményezést kell tenniük. A felszólalók üdvözölték a Szovjetunió és a szocialista országok fegyverzetkorlátoSzűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn a KB székházában fogadta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlésén résztvevő, a szocialista országokból érkezett delegációk vezetőit. A találkozón részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetésen Szűrös Mátyás tájékoztatót adott belpolitikai életünk néhány időszerű kérdétéről és a fontosabb nemzetközi problémákkal kapcsolatos magyar álláspontról. zási, leszerelési javaslatait, rámutatva, hogy a r^ykjavíki csúcstalálkozón előterjesztett szovjet kezdeményezések elfogadása valamennyi nép érdekeit szolgálná. Egyöntetűen bírálták, az előrehaladás legfőbb gátjának nevezték a Reagan-kormányzat konfrontációs politikáját, s mint az egyesült államokbeli kommunista ifjúsági szövetség képviselője megjegyezte: az elnöknek hazájában is mind nagyobb ellenállással kell szembenéznie a fegyverkezési programok megvalósításában. Számos felszólaló egyetértett azzal, hogy a DÍVSZ behatóan foglalkozzék Földünk globális problémáival, az embermilliókat sújtó szegénység és elmaradottság felszámolásának lehetőségeivel, a fejlődő országok helyzetével. Különösen azzal, hogy a gazdaságilag elmaradott térségek fiataljai miként élvezhetnék a világon másutt természetes alapvető emberi jogokat: a tanulásGorbacsov Taskentben $ Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov hétfőn Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe érkezett. Az SZKP KB főtitkára úton van Indiába, ahol Radzsiv Gandhi miniszterelnök és az indiai kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tesz. Mihail Gorbacsov kíséretében Indiába utazott Eduárd Sevardnadze külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, Szergej Ahromejev marsall, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese, Julij Voroncov, a külügyminiszter első helyettese és több más szovjet vezető. Az SZKP KB főtitkára hétfőn este találkozott a köztársaság vezetőivel, és beszélgetést folytatott velük az üzbég párt, a tanácsi és társadalmi szervezetek munkájának időszerű kérdéseiről, a köztársaság életének valamennyi területét érintő mélyreható átalakítás problémáiról. Az eszmecserét követően Mihail Gorbacsov beszédet mondott. hoz, az egészségügyi ellátáshoz, a munkához való jbgot. A vitában résztvevők utaltak arra. hogy a DÍVSZ előtt álló feladatok elvégzéséhez a szervezetnek fejlesztenie, tökéletesítenie kell munkamódszereit, s ezzel összefüggésben a DÍVSZ tevékenységének néhány hiányosságára hívták fel a figyelmet. Ezek sorába tartozik a döntések és programok végrehajtásának gyakran elégtelen ellenőrzése, a szervezet munkájának lassúsága, a dinamizmus hiánya. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy az ifjúság különböző rétegeinek problémáit olykor felszínesen közelítik meg. A DÍVSZ munkájának megújításáról szólva hangoztatták: nem csupán formális, hanem lényegi változásokra van szükség. Többen ezzel kapcsolatos javaslatokat is megfogalmaztak; egyebek közt szorgalmazták, hogy váljék nyitottabbá a világszövetség, újabb és újabb ifjúsági szervezetek képviselőit vonva be a mozgalomba. Kívánatosnak tartották, hogy az eddigieknél több kezdeményezés származzék a tagszervezetektől, olyan akciók, amelyek nemzetközi méretűvé válhatnak. Ugyancsak fontosnak minősítették a DÍVSZ propagandatevékenységének javítását. * Rövid látogatáson hazánkban tartózkodott Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke, és részt vett a DÍVSZ XII. közgyűlésén. A BVT elnökét fogadta Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára Sebestyén Nándornéval, az Országos Béketanács elnökével, akivel megbeszélést folytatott a magyar békemozgalom és a BVT együttműködésének kérdéseiről. Bagaméry László Fütty az éjszakában... — A kurvakirálynőd remélem nem a Merciben van! — szólalt meg köszönés helyett Brigi. Dzsozé csak most vette észre, hogy Márta nincs a kocsiban. — Ha ezt a fix hapsim is elmarja, kidekorálom a pofáját! — Karló, küldd már a francba! — Kezdem unni. A rohadt, hajtós anyját! — hisztériázott tovább Brigitta, amikor meglátta Mártát a kocsi fele közeledni a kamionok felől. Rá akart rontani, de Karló elkapta a karját. — Utálom a hisztis kurvákat — vágta oda Márta, miközben beszállt a kocsiba. Aztán letekerte az ablakot, és meglebegtetett Brigi előtt egy százmárkást. — A hapsid üzeni, hogv feleitsd el! A káromkodások özönét már nem hallották, mert Dzsozé jobbnak látta, ha lelépnek. Észrevétlenül parkolt le Márta albérlete előtt. A bevétel csúcsnak számított. 1100 márka! Az utolsó százast Mártanál hagyta a fiú, aztán 10 ezer forintot leszámolt rooogós ezresekben. Már akkor tudta, hogy csak 500 márkát ad le Giuliónak, a főnöknek Márta, amikor belépett albérleti lakásának ajtaján, olyan fáradtsag tört rá, hogy úgy érezte, képtelen előkeresni a lakáskulcsait. Megtámaszkodott egy pillanatra a rozoga lépcsökojlátban. aztán erőt gyűjtött, . és szinte beesett az előszobába. Az ajtó melletti fogasra dobta a táskáját, bevánszorgott a szobába, és leroskadt a nagy, kerek asztal mellé egy székre. Jobb oldalt a hosszú falon festmény lógott. Zöldes szürke vízpart szélén egy robusztus lány integetett kendőjével a túlpartra, vagy egy nem látható csónak után. A falióra mogorva módon magában beszélt. A nagy üvegkancsóból vizet töltött magának, levetette a blúzát, lehúzta szoknyája cipzárját, aztán felállt. A szoknya a földre hullott, Márta pedig elindult a fürdőszoba irányába. Fenyő illatú habfürdőt spriccelt a vízbe, aztán erős sugárban megnyitotta a csapot. Belenézett a tükörbe, és elszomorodott. Vékony ujjaival kisimította az éjszaka ráncait arcán, aztán belépett a kádba. Egy pillanatra lecsukta a szemét, és majdnem elaludt. Arra ijedt fel, hogy a szempilláján elpukkant egy habbuborék. Gyorsan összecsapta a fogmosást, törülközőt tekert vizes hajára, és betámolygott a hálóba. Tisztának, könnyűnek érezte magát. Már csak egy lépésre volt az ágytól, amikor hosszában elvágódott. Ügy, ahogy kilépett a kádból még vizesen, fején a törülközővel, mély álomba zuhant. . Almában haranczúgást hallott, aztán piano. Megszólalt egy orgona is. A zene egyre erősödött, a basszus , megremegtette a falakat, aztán rút arcú férfiak hajoltak egészen közel hozzá, érezte a szájszagukat, amikor torz vigyorral, fogatlan szájjal röhögni kezdtek. Egyszerre emelték ütésre mocskos kezüket. Felsikoltott... Rémülten felült az ágyon, a - falióra delet ütött, és hosszú percekig nem tudta, hogy hol van, csak nézett bambán maga elé. Aztán félve felkelt, összeszedte szétszórt ruháit. Amikor az előszobába ért, és meglátta a táskáját a fogason, egy szempillantás alatt kitisztult előtte a kép. Feltépte a táska patentgombját, az asztalhoz rohant, és kiszórta a tartalmát. Amikor meglátta a ropogós ezreseket, megkönnyebbülve felsóhajtott. Feldobta a levegőbe a pénzt, és aláállt. Levette kedvenc könyvét a polcról, benne a takarékbetéttel. 120 ezerről volt kiállítva. A könyv hátsó borítója alól készpénzköteget halaszott elő, es 57 ezer forintot leszámolt az asztalra. Felszedte a földröl uz ezreseket, majd csettintett az ujjával. Észre sem vette, hogy magában beszél. — ötvenhéthez a tegnapi tizesböl teszek nyolcat, az 65 ezer, 65 meg 120, az 185 ezer. Kétezerért megveszem azt a tuti olasz csizmát. Egy rossz hét, és megvan a kétszázezer! Kacagni kezdett, amikor ismét belenyilait hasába az éles fájdalom, öszszegörnyedve visszarakta megszokott helyére a könyvet, és már rohant is a fürdőszobába. Nem volt semmi a gyomrában, így hát nem volt mit kihánynia. Szenvedve, könnyes szemmel öklendezett, s közben csak az járt az eszében, hogy az a tróger Tamás most már biztos, hogy felcsinálta ... (Folytatjuk.)
