Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

Trolimosoda Somogyi Károlyné felvételei A trolibuszok szinte percek alatt besározódnak már a legkisebb csőben is. Lemosásuk sok gondot okoz, mert csak az SZKV régi telephelyén működik mosóberendezés. A Csáky utcai új trolibusztelepen most épülő járműmosó alkalmas lesz a Szegeden közlekedő ötven troli és 4(i autóbusz rendszeres tisztítására. Az épület már elkészült, a belső szakipari munkákon még dolgoznak, s ahog> a szerelők ígérik, év végére már működhet is a gépi járműmosó. Utak, járdák Commodore-n Kezdjük néhány találós az adatok szinte elcngcdkérdéssel. Vajon ki tudná hetetlenek mindennapi megmondani, milyen szé- munkájukhoz. Kartonok les a járda a Páva utcá- garmadája kellene hozzá, ban, hol megy a villamos hogy mindezt számon tartvezeték a Zsttkov téren, hassák. Hasznosabb ötlet van-e árok a Göndör so- született az elmúlt esztenron? Aligha lenne valaki, dökben a városi tanács aki fejből megválaszolná építési és közlekedési oszaz ehhez hasonló furcsa- tályának szakemberei feságokat. A várost jól is- jében. Miért ne segíthetne merő „bennszülötteknek" is ebben a munkában a szágondot okoz ncha. mit, mítógép? Hogy milyen merre is találnak, hát még hasznos tud lenni egy ilyen az, hogy hol megy beton- masina, afelől aligha leüt. hol meg csak salakon het kétségünk a szombat döcöghetünk, hová nem ér- esti krimi után..., Icgfüldemcs behajtani eső után jcbb Lindát kell távol tarr. dagadó sár miatt? A vá- . . . • . , . .......... . -,, tani, nehogy izze-porra karos kozlekedeset, építkezéséit irányító, szervező szak- ratezza a hasznos masinaembereknek azonban ezek kat. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kritikus helyzetértékelés K

ét év nagy időnek bizonyult — a XIII. kongreszszus határozataiból fontos célok teljesültek, azonban a gazdaságban nem úgy alakultak, alakulnak a dolgok, ahogy azt szerettük volna, ahogy azt vártuk. A Központi Bizottság múlt héten tartott ülese kritikus vitakedvvel, őszintén elemezte a fejleményeket, s mérleget vont a helyzetről. Ami a közvélemény számára is azonnal szembetűnik — az értékelesben ezúttal a KB olyan helyzetfeltárást végzett, ami a sürgős, gyakorlati teendőkre mozgósító hátteret nyújt. A határozatból kivilágloan a gazdaság egyensúlyi törekvései nem vezettek kellő sikerre, a gazdaság teljesítménye elmarad a VII. ötéves tervben és a XIII. kongresszuson kitűzött ütemektől. A KB értékelése szerint ebben nem a külső okok játszották a döntő szerepet, hanem a belső munka gyengesége; sőt, az úgynevezett külső okokban is megfigyelhető a gazdaság belső problémáinak tükröződése. Például a cserearány-veszteség folyamatában nem csupán a világtendencia nyomai mutatkoznak meg, hanem az is, hogy jó néhány területen elmaradunk a versenyképesség dolgában a nemzetközi piacon, még mindig nem megfelelő a gyártmányszerkezet, keves a jól eladható, nagy szellemi értéket magában rejtő termékünk. (Természetesen a világpiaci frontátvonulások mindehhez hozzáteszik a magukét, a mezőgazdasági árak alakulása, a gabona és a hús tartós közös piacbeli túlkínálata persze, hogy nagyon kedvezőtlen bevételeink szempontjából. S az immáron tartósan nálunk vendégeskedő aszály szintén előre nem látott, s nem beszámított károkat okozott, aminek következményeit sajnos, jövőre is viselnünk kell. Am a figyelmet a KB nem a külvilág elháríthatatlan hatásaira, az égiek rossz kedvére kívánja irányítani, hanem arra, hogy igen fontos teendőnkben bizonyultunk következetlennek, lassúnak. így a termelési szerkezetről megszületett, a VII. ötéves tervben rögzített feladatok vontatottan haladnak, az irá/iyítás munkája elmarad a kívánalmaktól, a döntési mechanizmus változatlanul nem alkalmazkodik eléggé a mai helyzethez. Az irányítás intézményeinek korszerűsítése — például a vállalati új irányítás — még nem hozott fordulatot az iparban, noha már mutatkozik egy-két sikeres vállalatnál, hogy van fantázia, perspektíva a vagyonérdekeltség fokozásában, az önállóbb, vállalkozó .szellemű vezetésben. (Erre az utóbbira egyébként éppen a szövetkezeli ipar hozott fel élénk bizonyítékot az idén: ebben a szektorban régóta érvényesült a szövetkezeti tulajdonnal szembeni nyíltabb és közvetlenebb felelősség, a termelési eszközök felhasználását — a lehetőségek aktívabb kiaknázását mutatja, hogy a szövetkezeti ipar 1986-ban is mintegy nyolc százalékkal növeli teljesítményét, jelentős az exporttöbblete is.) A nyilvánosságra hozott közleményből kiderül, hogy az 1985—86-os esztendők tehát nem egyszerűsítették, éppen ellenkezőleg, bonyolították, nehezítették a társadalom feladatait. Nem készülhetünk könnyebb esztendőkre — adósai vagyunk önmagunknak. A kritikus helyzetértékelés nem hagy kétséget afelől sem, hogy 1987-ben mindenkeppen meg kell törni ezt a rossz tendenciánkat Ennek — ha javul a társadalom aktivitása, s következetesebb lesz önmagával szemben — a feltételei adottak, a VII. (»téves tervben, illetve 'a XIII. kongresszuson elhatározol, irányok helyesek, programja érdemes a követésre. Ismét határozottan megfogalmazta a KB: nincs szükség új keretekre, a gazdaságpolitika új nyomvonalára, arra viszont igen, hogy a kialakult helyzetben újragondoljuk leiadatainkat. azok serrendjét és súlypontjait. A KB politikai támogatást nyújt a kényes és felelősségteljes munkához azzal, hogy a nem hatékony tevékenységek felszámolását, illetve, ahol az lehetséges — átalakítását, „feljavítását" javasolja. (Ehhez van már megfelelő eszközrendszer, remélhetően a szanálási szervezet, az életbe lépett csődeljárás megfelelően működik majd, s a gyakorlatban is megvalósítja az oly sok munkával kidolgozott elveket.) A második: az életszínvonal alakulását a teljesítménynek kell meghatározni. Ez igaz legyen a konkrét termelői területen: csak annál a vállalatnál növekedjen a fizetés, az életszínvonal, ahol nyereséges a termelés, ahol produktív a kollektíva. Nincs más lehetőségünk az adott helyzetben, mint a differenciálás következetes alkalmazása. Központi támogatást nem szabad arra igénybe venni, hogy a gyenge eredménnyel dolgozó cégeket megmentsük, újabb és újabb időszakokra kivételezéssel) preferenciákkal enyhítsük anyagi problémáikat. Ügy tűnik — egységes társadalmi közhangulat alakult ki a legyelem, a szilárdabb értékrend megteremtéséhez. a sainos terjedő nagyvonalúság megfékezésére. Ebben is segíthet a jobb jövedelempolitika, az, ha a penzhez jutás feltételeit, szigorítjuk. Világosan ke'l látnunk: minderre nemcsak kipróbált elvek, s tobb területen sikeresen működő gyakorlatunk indít, hanem az is, hogy a növekedéshez szükséges forrásokat nem szabad elfecsérelnünk, azokra sokkal jobban kell vigváznunk. mint eddig. És ebből származik a harmadik fontos követelmény: a fontos határozatok, a társadalmi előrehaladást szolgáló programok megvalósításához az irányítást is tovább kell javítani. A

KB kiáll amellett, hogy a meglett és megteendő lépések ne formálisak, hanem érdemiek legyenek. 1937-ben működni kezd az új bankrendszer, a már említett eljárás n vállalatok gondjainak rendezésére, sokat várunk a személvi és jövedelemadózástól, illetve a hozzáadott érték alapján számoló vállalati adózástól. Van tehát, mozgástér, van eszköz azok kezében, akik cselekedni akarnak és tudnak. Matkó István VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Áz Ácél utcától a Zsukov térig — Négy éve született az ötlet, és két évvel később már működtek is a programok — kezdi a beszélgetést Dankó János, a közlekedési csoport vezetője. — Mit tudnak? — A városi tanács kezelésében levő út- és járdahálózat számítógépes műszaki nyilvántartását! „Lefordítva" ez annyit jelent, hogy a tizennégy lakóterületi • munkabizottságnak megfelelően körzetekre osztották a várost, és közvetlen környékét. Minden utca külön kódszámot kapott, ennek alapján lehet „kérdezni" a géptől. Egy országos program keretében elindult felmérés eredményeit táplálták be a Commodore-ba. Mit tud most a számítógép? Megmondja például azt, hogy városrészenként hány kilométer utunk van, ebből mennyi burkolt és mennyi földes. De minden utcáról tudja azt is, milyen széles a gyalogjárda, egy vagy kétoldali-e, hol megy az árok, a csatorna, és ezekről pontos adatokat is közöl. A közvilágítás adatait is betáplálták már. sőt, a lakások nyilvántartására is készítettek programot, ami a teho szervezésekor jelentett nagy segítséget. Ugyancsak hasznos a baleseti nyilvántartás is. Melyik a legveszélyesebb csomópont? Hol volt a legtöbb gyermekbaleset? A válaszokat az okok kutatásában jól hasznosíthatják. Következő lépcsőfok: ne csak azt tudja a gép, mi hol van, hanem az utak, járdák műszaki állapotának adatait is tárolja! A felmérések, minősítések már elkészültek, most a programírás van soron. — Jövőre a közműbontásokat is szeretnénk jobban figyelemmel kisérni, természetesen a számitógép segítségével. Később a tömegközlekedés adatait is betápláljuk majd. Igen hasznos lesz az építési telkek nyilvántartására szolgáló program is. Tegyünk próbát! Hánv kilométeres úton járhatnak a felsővárosiak? összesen 22 kilométer 987 méteren! Ebből 18,7 kilométert a tanács kezel. A földesutak hoszsza 5 ezer 360 méter, így a meglevő utak több mint 71 százaléka burkolt. Hamar kiderül, Tarjánban és a Belvárosban vannak a „legkorszerűbb" utak. Szinte 100 százalékuk szilárd burkolatú. Nem úgy Tápén és Szöregen, ahol körülbelül minden ötödik utca ilyen. A gyorsaság mellett hatalmas előnye a gépnek, hogy naprakész adatokat tárol, és mindig kéznél van, bármikor lehet tőle kérdezni. Jó szolgálatot tehet abban is, hová kell leginkább a segítség? Az elmúlt esztendőkben ugyanis igencsak megfogyatkoztak a pénzügyi keretek az utak karbantartására, felújításara (is). Míg 1976ban 60 milliót költhettünk erre a célra, addig az idén ennek alig több mint kétharmadát. Még egy beszédes adat: tíz évvel ezelőtt a 382 kilométeres úthálózatnak csak 40 százaléka volt a kiépített, ma 391-ből 204 kilométer, ami több mint 50 százalék. Hogy jó helyre kerüljön a kevesebb pénz, ahhoz nem kis segítséget ad a számitógép tudása is. Kafai Gábor