Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
2 Péntek, 1986. november 21. Légitámadás A Bagdad (Reuter) Az iraki légierő csütörtökön támadást intézett az Irán délnyugati részén fekvő Ahvaz ellen — közölte az iraki vezérkur csütörtökön ki' adott közleménye. A támadás során az iraki gépek bombázták Ahvaz légi támaszpontját, és a földön megsemmisítettek egy C—130 típusú csapatszállító repülőgépet. A közlemény szerint ugyancsak megrongálták a város védelmére kiépített rakétaelhárító radarrendszert, valamint Ahvaz egyik fő erőművét. Az iráni írna hírügynökség a támadás tényét megerősítette, Közölte, hogy az iraki gépek Ahvaz lakott körteteit bombázták, és a támadásnak személyi áldozatai ís vannak. Izraeli blokád libanoni kikötők ellen Az utótalálkozóról f l Bejrút (MTI) Izraeli repülőgépek egy hiten belül harmadszor intéztek csütörtökön légitámadást Szaida dél-libanoni kikötőváros ellen. Bejrúti jelentések szerint két izraeli F— lí-os repülőgép és négy helikopter repült át Szaida felett, is tüzet nyitott egy libanoni halászhajóra — három ember megsebesült, Csütörtökön a bejrúti lapok jelentették, hogy Libanon az ENSZ főtitkárához intézett jegyzékben panasszal élt a Libanont ért előző izraeli légitámadások miatt, ugyanis izraeli gépek vasárnap és hétfőn Szaida közelében állítólagos El Fatah támaszpontokat támadtak. Egy izraeli katonai szóvivő szerdán közölte, hogy a libanoni parti vizeken elfogtak két vizljárművet, s mindkettő tömve volt a libanoni palesztinoknak szánt lőszerrel, fegyverrel. Az izraeli haditengerészet gyakorlatilag blokád alatt tartja Libanon déli kikötőit. A libanoni fővárosban az újabb izraeli támadással kapcsolatban két dolgot hangsúlyoznak: egyfelől a „Jichak Samir-korszakot" emlegetik — Izrael keménynek tartott miniszterelnöki) októberben követte a bársonyszékben Simon Pereszt —, másfélül pedig azt emelik ki, hogy Izrael mindenkor visszaélt Libanon bonyolult belpolitikai helyzetével, és akkor támadott, ha fokozhatta a belső zűrzavart. A Libanoni Front nevű, a Reagan sajtóértekezlete az Iráni kalandról Ellentmondásos magyarázkodás Reagan elismerte ugyan, hogy kormányának egyes tagjai ellenezték ezeket a lépéseket, de azt hangoztatta, hogy tudtak az ügyről. „Politikai célkitűzéseinket sohasem vitatták, a nézeteltérés a körül volt, hogyan lehet a legjobban megvalósítani azokat. Egyes vezető tanácsadóim ellenezték, hogy akár a legk sebb mennyiségű védelmi fegyvert és pótalkatrészt is leszállítsuk, én azonban úgy döntöttem, hogy ezt meg kell valósítani A felelősség ezért a döntésért kizárólag az enyém" — mondotta. Az elnök közölte, a továbbiakban nem engedélyezi fcgyve.ek szállítását Iránnak, hogy ezzel „eloszlassa azt a széles körben elterjedt, noha hibás feltételezést, amely szerint fegyvereket adnának a túszokért cserébe". Azt is bejelentette, hogy utasítást adott a kongresszus illetékes bizottságainak tájékoztatására, megtagadta azonban, hogy az ügy minden részletét a nyilvánosság elé tárják, arra hivatkozva, hogy az. „a nemzetbiztonsági érdekeket sértené, vagy veszélyeztetné a túszok biztonságát". Az amerikai elnök kijelentette, nincs szó arról, hogy Shultz külügyminiszter az ügy miatt lemondana tisztéről. Shultz a nyilvánosság előtt fejtette ki ellenvéleményét, s ezután sokan számítottak -arra, hogy távozik posztjáról. „Találkozásainkon sohasem vetette fel lemondását — mondotta erről az elnök. — Azt hangoztatta, hogy addig marad, amíg én ezt kívánom, és én ezt kívánom." Reagan nem volt hajlandó elismerni, hogy az Egyesült Államok kétarcú magatartást tanúsított volna az ügyben, mlg szövetségeseit a fegyverszállítások eltiltására sürgette, addig titokban felfüggesztette a nyilvánosság előtt hangoztatott amerikai embargót. Azt is tagadta, hogy Washingtonnak tudomása lett volna az Izrael által eszközölt fegyverszállításokról, vagy éppenséggel hozzájárult volna azok teljesítéséhez. Korábban az. izraeli kabinet több tagja hivatalosan is elismerte, hogy a szállítások Reagan tudtával és felhatalmazásával történtek. Az amerikai fél által szállított fegyverek között, mint az a sajtókonferencián már hivatalosan is kiderült, 1000 Towtípusú harckocsi-elháritó rakéta, valamint a Hawk-típusú légvédelmi rakétaütegek működéséhez szükséges pótalkatrészek voltak Reagan amerikai elnök szerda este megtartott sajtókonferenciáján nem volt hajlandó elismerni, hogy hibázott vojna az iráni ügyben. A leghatározottabban tagadta, hogy megsértette volna a fennálló törvényeket, ismét védelmébe vette a titkos tárgyalásokat és az Iránnak teljesített fegyverszállításokat, az ügy eltitkolását a törvényhozás illetékesei elől. Reagan most is ugyanazzal indokolta a titkos kapcsolatfelvételt, valamint a fegyverszállítást, mint korábban: szerinte „meg kellett kísérelni a kapcsolat felvételét a mérsékelt elemekkel", mert „ez az egész Nyugat érdekét szolgálja, és befolyásolja Irán magatartását a terrorizmussal kapcsolatban". Reagan elutasította azt a gondolatot, hogy a balul sikerült akció nyomán át kellene szerveznie a külpolitika irányítását, és főleg meg kellene szüntetni a nemzetbiztonsági tanács „árnyékkormány"-tevékenységét. Az első kommentárok máris azt tanúsítják, hogy az elnöknek sajtókonferenciájával nem sikerült elérnie célját: nem győzte meg sem a vezető politikusokat, sem a közvéleményt eljárásának helyességéről, és nem tudta bebizonyítani, hogy nem próbálta meg félrevezetni még saját szövetségeseit is. Ugyancsak nem tudta elhitetni, hogy az ügyet jogosan tartotta titokban a kongresszus erre illetékes vezetőt előtt is. Shultz győzött — ez volt az első kommentárok egyike Reagan elnök szerda esti sajtókonferenciája után. Napok óta ugyanis immár nem az „iráni kapcsolat" politikai botránya volt az első számú beszédtéma az amerikai fővárosban, hanem az, hogy George Shultz, a hűséges csapatjátékos, ezúttal a nyilvánosság előtt is szembeszegült főnökével: egy vasárnapi televíziós nyilatkozatában „vitathatónak" minősítette az Iránnal folytatott titkos tárgyalások ügyét, kifejezetten bírálta azt, hogy amerikai fegyvereket juttattak az országnak, és közölte, az adott pillanatban nincs felhatalmazása, hogy a kormány nevében nyilvánítsa ki, az ilyen szállítások beszüntetését. A Fehér yáz gazdája az iráni ügy kapcsán amúgvis rendkívül nehéz helyzetbe, súlyos szavahihetőségi válságba került, teflonburkolatán nagyon is éles karcolások mutatkoznak. Ha saját, eddig szinte alázatosan hűséges külügyminisztere szakít vele az ügy miatt, a válság még jobban elmélyül. És Shultz karakán ember a maga csendes módján — amikor például arról beszélt főnöke, hogy még a kormány tagjainak is alá kell vetniük magukat a hazugságvizsgáló gép méréseinek, ha esetleg azzal gyanúsíthatóak, hogy államtitkokat fecsegnek ki, a miniszter váratlanul megjelent a szokásos napi sajtótájékoztatón, és pirosló arccal jelentette ki: ha ilyen helyzetbe "kényszerítenék, haladéktalanul távozna tisztéből. Az elnöki rendelet tervezete a hazugságvizsgáló gépről ezek után csendben kimúlt, legalábbis a kormány vezető tisztviselőit illetően — pedig az nem volt politikai válság szagú helyzet. Reagan most végül is nyögvenyelősen azt mondotta szerdai sajtókonferenciáján, hogy „nem lesz több fegyverszállítás Iránnak" — vagyis azt, amit Shultz'vasárnap még úgy helyezett kilátásba, mint ami maradásának feltétele. A külügyminiszter, legalábbis pillanatnyilag, ezek után marad. jobboldali keresztény erőket tömörítő és nemrég újjászervezett testület felszólította Rasid Karami kormányfőt, hogy mondjon le, A Libanoni Front, amely Camille Samun Nemzeti Liberális Pártját, a Szamir Zsazsa vezette Libanoni Erőket, a Falangista Pártot tömöríti, követelte, hogyha a szunnita kormányfő erre nem hajlandó, akkor a parlament vegye át az ügyek intézését. Ha ez sem megy, akkor a keresztények kivonják embereiket a kabinetből, így kényszerítve a kormányt a változtatásra. A hangulatra jellemző, hogy 12 órán belül két támadást is elkövettek libanoni bankok .ellen. Az egyik támadás a központi bank ellen irányult: rakétát lőttek ki a főváros főutcáján levő bank 6. emeletére, oda, ahol a bank kormányzójának irodá ja is található. Egy ember megsebesült. Nem sokkal később egy másik forgalmas utca bankját érte támadás. Bejrúti politikai körökben reménykednek az algériai közvetítésben, amely a hét eleje óta ismét megindult. A táborok körül folyik a háború — szerdán 53 ember sebesült meg, és ismeretlen számú személy meghalt. Nyugat-Bejrútban pedig ismét „dzsungeltörvény" van: rablások, kocsilopások, leszámolások. ANDP-iilés C> Kabul (TASZSZ) Kabulban csütörtökön ülést tartott az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága, s ezen eleget tettek Babrak Karmai azon kérésének, hogy mentsék fel valamennyi párt- és állami tisztsége alól. A köz ponti bizottság köszönetet mondott Babrak Karmainak, s hozzájárult, hogy tevékenységéért az Áprilisi Forradalom Érdemrenddel tüntessék ki. A kb ülésén mondott beszédében Nadzsib főtitkár a párt legfontosabb feladataival foglalkozott. Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek. Í J Bccs (MTI) A nagy sikerű budapesti kulturális fórum eredményeiről számolt be csütörtökön az európai utótalálkozó magyar elnöklettel folyt teljes ülésén Bényi József külügyminiszter-helyettes. Hazánk képviselője — a helsinki folyamat megállapodásainak megfelelően — a vendéglátó ország nevében a 35 állam tanácskozása elé terjesztette az 1985. október—novemberben tartott budapesti fórumról szóló tényszerű jelentést, mellékelve hozzá a mintegy 250 javaslat listáját, amelyeket a részt vevő államok terjesztettek a fórum elé. Az úttörő budapesti fórumon először tanácskoztak a helsinki folyamat résztvevői a kultúra kérdéseiről, s először volt ilyen találkozó a Varsói Szerződés valamely országában, mutatott rá Bényi József. A résztvevők és magunk véleménye szerint a fórum sikeres volt, ezt sok neves államférfi minősítette a helsinki folyamat egyik legfontosabb és leghasznosabb találkozójának. Meszsze az eddigi legnagyobb szabású tanácskozás volt, csaknem ezer résztvevőjével, akiknek közel kétharmada a kulturális élet neves személyiségei közül került ki. Az álláspontok sok kérdésben ugyan eltértek, de a felszólalásokból kitűnt: egyetértés volt abban, hogy földrészünk közös kulturális öröksége összetartó erő. A többség egyetértett abban is, hogy közös érdek a haladás, s a lépést előre talán a kultúra területén a legkönnyebb megtenni. Hazánk képviselője szólt arról, hogy e szellemben cselekszünk is: nem engédjük feledésbe merülni a javaslatokat, diplomáciai úton valamennyi részt vevő államnak indítványoztuk azok közös megvizsgálását, megvalósítását kétoldalú együttműködéssel is, Kezdeményezésünket kedvezően fogadták, bár rövid idő alatt érdemi haladásra nem számíthatunk, ehhez túl nagyok a politikai terhek is. RADIOTELEX ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést tartott a Magyar UNESCo-bizottság csütörtökön az MTA várbeli kongresszusi termében. A közgyűlésen — amelyen részt vett Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára — Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte a résztvevőket, majd Henri Lopes, az UNESCO főigazgató-helyettese mondott beszédet. Boldizsár Iván író emlékezett meg az UNESCO magyar szervezeteinek tevékenységéről. Az ünnepi közgyűlésen 26-an vehették át Köpeczi Bélától, illetve Henri Lopestől a Magyar UNESCO-bizottság emlékérmét. LUBBERS MOSZKVÁBAN A szovjet kormány meghívására csütörtökön Moszkvába érkezett Ruud Lubbers holland miniszterelnök és felesége. A repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök és más hivatalos személyiségek fogadták a holland vendéget. A holland kormányfő kíséretében van Hans van deri Broek külügyminiszter. ENSZ-HATÁROZAT Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka csütörtökön határozatban ítélte el az Egyesült Államok ez év áprilisi, Libia elleni fegyveres támadását. A világszervezet legfelső szervének határozata szerint az amerikai agresszió sérti az ENSZ alapokmányát, és a nemzetközi jog normáit. A közgyűlés egyben megerősítette Líbia jogát a kártérítésre az elszenvedett emberi és anyagi áldozatokért. A határozatot 79:28 arányban fogadták el, 33 tartózkodással. ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL A MONGOL PARTKÜLDÖTTSÉG A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodott a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Pártellenőrzési Bizottságának küldöttsége Szededijn Daváhunak, a központi bizottság tagjának, a pártellenőrzésí bizottság elnökhelyettesének vezetésével. Bagaméry László Fütty az éjszakában... 3. Azzal magához húzza a lányt, érzi, hogy minden porcikája reszket, majd a fülébe súgja: — Ne félj! Ha gáz van, megy a két rövid fütty! Aztán fekete bőrdzsekit húz magára, és a ferdén vágott oldalzsebbe süllyeszti a rugóskést. * Ügy érezte, mintha felhők között járna, amikor kilépett a kocsiból. Viharos, fekete felhők suhantak lába alatt. Tamás karcsú, izmos teste jelent meg gondolatában. Most is könyörgött, esküdözött, hogy sosem hagyja el. Aztán lefeküdt vele, s Tamás azon az éjszakán hétszer. . És pont a hetediknél érezte először életében a könyvekből már jól ismert gyönyört. Akkor jött rá arra is, hogy a könyvek hazudnak. Azt hitte, szétpattan a halántéka fölött lüktető ér, szakaszokban tört rá a remegés, és olyan csiklandozó, mézédes hullámzás kerítette hatalmába, hogy percekre elveszítette az eszméletét. Tamás azóta az NSZK-ban él... Márta most igazán egyedül érezte magát. Volvók, Scaniák, Mercedesel;, Mackek mellett haladt el. Puhán lépkedett, mint egy párduc. Hét... hét. hét. . ismételgette magában. Egy... Volvó. Az ablakai lefüggönyözve. Kettő ... három ... Mercedes. Négy . .. Rába a DAF-fülkével. öt. .. hat... Scaniák, a hetedik egy Mack. Márta hatalmasat slukkol a langyos levegőből, aztán koppant hármat a kamion ajtaján. Óráknak tűnik a szünet, mire megjelenik egy szakállas arc. — Gut szex, gut fikken! — mondja rekedten a lány, és rávillantja zöld szemeit a 40-45 év körüli férfira. — Good evening! — tárja szélesre a Mack ajtaját a pilóta. A lány már a lépcsőn áll, amikor rákérdeznek: — How much is it? — Hundert Mark! — vágja kapásból a választ. — Ne hundert! Achtzig oké? — Yes! Húsz márkát lealkudotí a szarrágó — gondolta a lány, de az első üzletet nem volt szabad elrontania. Kiszolgáltatottnak érezte magát. Tudta, hogy Nyugaton még a duplájáért is nehezen szerezne nőt ez a szőrmók, nálunk azonban olcsóbb az árfolyam. A fickó villámgyorsan lekapja magáról a Lee-farmert. Nincs alatta alsónadrág. A lány, ahogy átlép a vezető melletti ülésen, gyakorlott mozdulattal lehántja magáról a lenge blúzt. A férfi felhördül a látványtól, durván elkapja a derekát, és a fülke alsó ágyára teperi. A közelben vacsorázik egy társaság, Kanálzörgés és káromkodás vonult végig a kamionsoron. Egy magnóból Zorán hangja csendül fek — Készülj a hosszú télre, kedvesem, mert hosszú lesz a tél, azt hiszem .,, A következő pillanatban a férfi erős karjával felkapja a lány combját. Fájdalom hasít Márta hasába. Nem hallja a férfi lihegését, teljesen kikapcsol. Tamásra gondol. „Ne várd a májust, hiszen közelít a tél. ne várd a májust, kedvesem, Öltözz fel jól, ha az utcára kilépsz, s ha fázol, bujj az ágyba velem ..." Mire Zorán a' szám végére ér, a férfi is szedelődzködni kezd. Egyre csak ezt ismétli: * — It's splendid ... It's splendid ... -— aztán egy noteszlapra felíratja Mártával a címét, és egy százmárkást csúsztat a kezébe. Márta már az utolsó lépcsőfokon áll, amikor a Mack mögül előlép Dzsozé. — Ügyes kislány. Megbeszéltem a scániással a partit. Itt a százas. Nekem már lejattolt. — Ich freue mich sehr — vigyorog szélesen a Scania sofőrje. Gusztustalan, kövér nyugatnémet. Durván elkapja a fülképe lépő lány fejét, és szőrtelen mellére szorítja. A mozdulattól a hája megremeg a hasán. Márta engedelmesen( letérdel, 'amikor a férfi belekapaszkodik szőke hajába... Hangos csattanással csapódik be a Scania ajtaja. Dzsozé most is abban a pillanatban a lány mellett termett. — Adj egy cigit! A lány nagyot szív a cigarettából. Fejét a langyos széllel szembe fordítja. Mellettük Mercedes parkol. Az ajtóban egv fiatal, vörös lány feje jelenik meg. Ijedt szemekkel mered Mártáékra, majd leugrik a felső lépcsőről, és egy villanás alatt eltűnik a kamion faránál. (Folytatjuk.)