Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

2 Kedd, 1986. november 18. ' n Évgyűrűk A pécsi és a szegedi tévéstúdió közös, a születésnap alkalmából készült műsora kapta az Évgyűrűk címet: tiz esztendő telt el azóta, hogy a pécsiek sikerrel, a szegediek nem sikerrel előPestről, a „nagytévéből" ide, érték, mely vidéki „születé,.vidékinek" elszerződött ta- sű" bár, azért országot gyapasztalt szakemberek segít- rapít. Lehessen hát itt, helységével, főként azonban ön- ben dönteni támogatásáról, erőből, a maguk kárán, ügy- az okos értékgazdálkodás gyei-bajjal — de megtanuL- módjáról. Decentralizálás, tak sokat és jól dolgozni, demokratizálás — voltak a szőr jelentkeztek a képér- Kijárták az iskolákat, a szó műsor vezérszavai, melyek nyön. (Pontosabban egy hét valódi, hétköznapi és jelké- köré rendeződtek az érdemúlva lesz annak tíz éve, pes értelmében. A kezdetek- kes-tartalmas riportok és 24-én, ám az éppen hétfő, tői „erősebb" műszaki sze- művészeti bemutatók. A s ezért nem csinálnak rend- mélyzet mellé lassan „fel- szegediek szobrász házaspár, kívüli adásnapot; különben nőttek" a műsorkészítők. Tóth Valéria és Kligl Sán. is megszoktuk, hogy az ün- Idővel a munkafeltételek is dor otthonában jártak, a javultak, a hétéves sport- Cziffra-alapítvány szegedi csarnoki albérlet után igényesen megépített új széknepeket a napjuk előtt üljük ...) Mi tagadás, némi elégtétellel figyelhettük a vasárnap délutáni adást: a kezdeti különbségek, a szegediek hátrányai — eltűntek. nyerteseivel, Szecsödi Ferenccel és Iván Ildikóval házba költözhettek, új mű- beszéltek, a szarvasi halásza. szaki berendezéseket kaptak. S most, az indulás 10. évfordulójára a tartalmas, színes. ritmusos, élvezetes műsort készítettek a pécsiekkel, melynek középponti témény, komoly munkájával mája a <jegionaUtás" mi_ No, persze az ilyesmi nem megy magától. Emlékezhetünk rá, hosszú évek kelehetett csak elfelejtetni a körzeti stúdió első, az „ideiglenes" elhelyezés, a személyi, vezetési problémák, a szakmai benléte volt. Közvetlenül (szakemberekkel való beszélgetésekben) (művészeti és ti kutatóközpontban forgattak. A helyi specialitások is fölvonultak, idéztek a Lírajesztivál és a nemzetiségi műsorok felvételeiből. A pécsiek a Szélkiáltó együttest és Zoránt, „vonultatták föl", volt „közvetítés a gyomorból", egy új fekélygyógyszer ipari sajfelfedezése ürügyén és káposztás gombóc, nagymama és közvetve svab konyhájából... Enye, .. di György akadémikus peovairnHatianíio ' óig érdekfeszítően érdekes gyanoriatiansag értékek bemutatásával) ar- „tájképet" rajzolt, melyből miatt zűrzavaros éveit. A ról szólt az Évgyűrűk, hogy kitűnt: Magyarország nezoket (s tan a műsorokat az orszag sajátos arculata ¿s szelIemi központjai recenzalo újságírókat is) a tájegységein, saját központ- nálatosan távol esnek egyhelyi stud.o viszonyainak hoz kötödő vidékein, mint a mást61. Amib51 megint csak konszolidálodasa utan sok- Pécs központú Del-Dunán- az következhet: egymás kai tobb es sokkal jobb túlon, vagy a Szeged köz- „, ...... produkcióval lehetett csak pontú Dél-Alföldön az or- (gazdásági es megnyerni — mintha sima, szágot gazdagító, saját érté- szellemi) értékéit megismerzökkenők nélküli indulás kek tara fedezhető fel. Csak tetni. közelíteni — távlatos eseten... Visszanézve: ta- meg kell látni. S okosan föladat. Melyből a vidéki Ián használt is a tévéstúdió használni és gyarapítani. És stúdiók orosalanrészt VeheU akkon fiatal musorkeszito nem máshol, itt. helyben leés műszaki gárdájának ez a het legjobban, mert közvet- n bizonyításkényszer. Részint lenül, belülről látni, mi az Sulyok Erzsébet Pótcselekvés rádiófigyelő Megértem önöket, kedves dohányosok! Képzelem, mennyire elegük lehet a füstellenes térítésből. Olyasmikből, hogy teszem azt: kilencven százalékban a dohányzás idézi elő a tüdőrákot, s -nagyjából 26—25 év alatt tönkreteszi a szervezetet. Hogy a dohányosok gyerekeinek hetven százaléka, a tartózkodókékoztük örvendetesen immár a Malév is. Rég nem sikk már a cigaretta a sok mindenben utánzott nyugati, északi országokban. E témának szentelte adását elmúlt kedden a Napközben műsora is. Híres, népszerű emberek voksoltak az egészseg mellett: Koncz Zsuzsa, Farkas Bálint. Avar István és mások. Valamennyien nak pusztán tíz százaléka egyetértettek abban, akárha gyújt rá rendszeresen ... Szóval, gondolom, tele van a hócipőjük. Legalább annyira, mint e sorok írójának a kéretlen íüstözönből. Ügyszólván hiába rendeztek tegnap füstmentes napot, tartott ügyeletet s adta kézről kézre a lelhivást Budapesten ötezer úttörő, fújta a lózungokat tévé, rádió, újságok. Képtelenség odafigyelni, például értekezleten a szónokra, hisz akaratlanul is arra kell koncentrálni: még egy szippantás, s talán elnyomja a csikket a mellettem ülő. Persze abban a pillanatban a másik szomszéd sercenti gyufáját, s kezdődik minden elölről. A1 dolgozó szobájában hiába törné a kobakot, megfeneklik a gondolat az ember fejében, amint szívélyes be-bekukkantók szempillantás alatt megtöltik köhögtetö (úgynevezett másodlagos, ám a „főfüstnél" tízszer több rákkeltő anyagot tartalmazó) köddel a parány: helyiséget. „Ugye, nem dohányzol, látszik a bőrödön" — búgja kedvesen az ismerős hölgy, s azon nyomban tesz is érte, hogy ne látsszon sokáig, arcon legyint egy baráti felhővel. Társaságban cigarettás dobozzal kínálnak, udvariasan ám, előzékenyen — holott az ienne igazi figyelmesség, lra az illető maga sem gyújtana rá. Füstmentes járatokat indának a légitársaságok, idegesség csökkentésére, fogyókúrára, agyserkentésre szolgál: pótcselekvés a dohányzás, jobb híján. Vitray Tamás szerint a gyermekeket kéne ellene nevelni, hogy magától értetődjék az absztinencia. ahogy például más •'"emszabályok. Avar István hasonlóképp azon van, hogy az ifjúság körében erősödjék a propaganda. Bánffy György szerint cseréljük a {riistöl(g)ést — mosolygásra. Pálos Zsuzsa leszoktatási módszere: „dobd el, inkább csókolj!" Nem is rossz. A dohányzás végül is pótcselekvés ... V. E. Luxus vagy szükséglet? Lehet-e, kell-e a munkahelyen művelődni? Gazdasági érték, kulturális Ha gazdaság és kultúra egymást feltételező, egymást érték címmel meghirdetett kiegészítő fogalmak, akkor igen. Ha a kérdés úgy merül tanfolyama is nagy érdekjel, hogy a munkahelyeken a művelődés felesleges luxus, lödést váltott a munkaheott termelni kell, akkor a válasz: nem. De lehet-e a gaz- lyi népművelők körében. daságot hatékonyan működtetni szakképzetlen, alacsony Az elmúlt időszakban műveltségi szintű munkaerővel? Talán egy ideig még bi,- Veszprém -megyében és Borzonyos területeken igen, de hosszú távon biztosan nem. sod-Abaúj-Zemplén megyé» .na fnmtncnnlt ben voltak hasonló szemlélemuvelodes mennyire tartjak fontosnak tematikájú meevei tohogy fel ezt a munkát, hogy a nap. SbbkStek e"s&oXn a tud^ nőni ahhoz a feladat- gazdasági gonbok szontasa ^¿^¡^SST^otC közepette tudnak-e mesz társelnökei szebbre e'.ore tekinteni. Az ipar ma és az előre- szamara, jelzések szerint az elkövet- A Magyar Nepmuvelok kező másfél évtizedben is Egyesületének munkahelyi 300-350 ezer fő szakképzet- művelődés elnevezésű szakhogy jöjjön, milyen fontos ;en munkaerőt igényel, mai szervezete a maga lehepartnere lehet a művelődés. Hosszú távon azonban a ma- tőségeivel igyekszik hozzajaHa azonban csak a hagyó- gyar ipar és a magyar nép- rulni a kozas gondolkodasmányos kultúraközvetítő sze- gazdaság előtt nincs más fel- hoz. Novemberben sorrakerepet tudja vállalni a mun- adat, mint a felzárkózás a rülo vándorgyűlésén a terkahelyi művelődés, akkor .legfejlettebb technikai szin- vek szerint munkahelyi muegyre nehezebb lesz létjogo- tet képviselő országokhoz, és ve'.ödessel foglalkozo szekció sultságát igazolnia, önmagát az nem megy szakképzetlen is lesz. A munkahelyi aktuális gondja, hogy i ahhoz a fel hoz, amit a gazdaság intenzív működtetése jelent, vagy megmarad a hagyományos kultúraközvetítő szerelténél. Az első esetben a gazdaság előbb-utóbb rá kell, munkaerővel. A Szakszervezetek FövároAhhoz, hogy a művelődés sj Művelődési Háza mint a munkahelyen partnere lehessen a gazda- munkahelyi művelődés orságnak, a technikai felzár- szágos módszertani központkózásért folytatott harcában ja nagyon sokat tesz az egyeifogadtatnia. Véleményem szerint ez a legfontosabb kérdése ma a dolgozó közművelődési szakembereknek. Tíz évvé] ezelőtt jöttek sok mindent másképpen kel- séges szemlélet kialakításálene tennünk, mint eddig ban. Ez az intézmény szertettük. Ki kell mondani, vezte a fentiekben említett meg kell fogalmazni egyér- salgótarjáni tanácskozást is, telmüen a problémáinkat, és kiadja a Munkahely és hogy világosan [ássuk lehető- művelődés című periodikát, ségeinket. Tisztáznunk kell amely a munkahelyi művefogalmainkat és egységesíte- lödés szakembereinek egyre ni törekvéseinket. A munka- szélesebb köréhez jut el, sóléire a vállalati művelődési bizottságok. Tevékenységük segítésére az elmúlt év őszén az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT új irányelveket adott ki. Természetesen irányelvekkel nem lehet művelődési mozgalmat éleszteni. De az helyi művelődés szakembe- gítve a közös gondolkodásba alapelvek megfogalmazása azzal is orientálhatja, ösztönözheti a munkahelyi művelődés posztjain dolgozókat, hogy egyértelműen jelzi a művelődéspolitika által kívámegfogalmazott működéséhez. Nagyon sok múlik azon, Ü£gy a gazdasági vezetők a munfolytatóvaló bekapcsolódásukat. A Művelődési Minisztérium a SZOT-tal közösen tervezi a népművelőképzésen belül a munkahelyi müvelőreinek körében ez ka elkezdődött és dik. A közelmúltban tanácskoztak Salgótarjánban a munkahelyi népművelők képvi- ^r^kembereinek speáális natosnak tartott irányt. Tud- seloi. A gazdasagi fejlodes képzését kialakítani juk, hogy ma még sok he- tudati feltételei címmel meglyen hiányoznak a feltéte- határozott témáról. A közös A fentebb felsorolt kezdelek a vállalati művelődési gondolkodást közgazdászok, ményezések mégcsak a főbizottságok irányelvben szociológusok, humánpoliti- galmak tisztázásának, a kai szakemberek segítették, problémák megfogalmazásáA Művelődési Minisztéri- nak a kezdeti lépéseit jelenum Vezetőképző Intézete tik. E viták során megszaba/ dulunk néhány illúziótól, .egyre világosabban megfogalmazódnak például a szocialista brigádok művelődési tevékenységének korlátai. Látjuk, hogy a művelődésben is egyre növekszenek az esélyegyen löt lenségek az egyes társadalmi rétegek között. Tudjuk, hogy egyre kevesebb a művelődésre, a rekreációra fordítható idő, ráadásul egyre csökken a műveltség rangja, presztízse. Országos gyermekkönyvhét Az idei országos gyermekkönyvhét november 28-tól december 5-ig tart — jelentették be a könyvünnep szervezői a sajtó képviselőinek hétfőn Budapesten, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóban. Sziládi János, a Móra Kiadó igazgatója elmondta, hogy az eseményre 25 kötettel készültek a kiadók. A legtöbb könyvet ezúttal is a Móra adta közre, a húsz kikönyvhét alkalmából szinto minden megyében tartanak megnyitót, író-olvasó találkozókat. A Móra Kiadóban november 2!)-én és 30-án több foglalkozást is rendeznek, ahol a gyermekek címereket és zászlókat készíthetnek, várat építhetnek papírból, lesz vasútmodell- és kisállat-bemutató, madáretetőkészítés is. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat december l-jétől több könyvesboltban adványuk 730 ezer példány- dedikálásokat szervez a ban jelenik meg. könyvhétre megjelent műA IX. országos gyermek- vek szerzőivel. (MTI) Politika-Oktatás-Kutatás Könyvújdonság a szomszédban örvendetesen gyakorlattá vált az a sokáig csak elvekben emlegetett, nem újkeletű felismerés, miszerint bármilyen eredmény alapja az együtt gondolkodás és cselekvés, vagyis a műhelymunka. Az élet nagyon sok területén bizonyította létjogosultságát. illetve azt, nagy az egymástól elszigetelten végzett munkánál sokkal célravezetőbb a szellemi és fizikai erők koncentrálása. És ez alól természetesen nem kivételek a tudományágak, illetve azok művelői sem. Ha nem is régóta, de vannak és működnek politikatudományi műhelyek is. Számuk — legalábbis amikről tudunk — egyelőre nem sok, ezért is jó hallani egy-egy új team jelentkezéséről, tevékenységéről, munkájuk eredményéről. Vagy olyan új törekvésről, ami a mel egy tanulmánykötet — első ízben, s a tervek szerint kétévenként adnak ki hasonló gyűjteményt. A háromszáz-valahány oldalas könyvben huszonegy tanulmány olvasható. Szerzőik az oktatási igazgatóság belső és meghívott külső oktatói, közöttük öt szegedi tanár: Besenyi Sándor, a SZOTE adjunktusa, Kukovecz György, a JATE adjunktusa, Pál József, a SZOTE docense, Szabó Tibor, a JATE docense és Tráser László, a SZOTE adjunktusa. A szomszédos megye könyvújdonsága először olyan benyomást kelt, hogy a kötet szerkezetileg heterogén, vagyis az egyes tanulmányok között nincs semmiféle kapcsolat, összefüggés. De miért is lenne — jön rá az olvasó, hiszen arról van szó, hogy huszonegy szerző letette kutatási anyagát a kül kitűnik a tudatos szerkesztési koncepció. Nevezetesen az, hogy három téma kapott helyet a kötetben: közvetlen környezetünk — társadalmi, gazdasági, politikai — alakulásának, formálásának tendenciáit elemző írások, ideológiai vonatkozású fejtegetések, s a hókét területnek jócskán van rokonvonása, gondoljunk csak például a településszerkezetre, a tanyaátalakulás új vonásaira, a városok arculatának változásaira. De Erdei Ferenc sem tsupán BácsKiskunnak címezte tanulmányait, hanem elsősorban a Duna—Tisza közének, imí zai és nemzetközi munkás- gyen a Futóhomok-ját elemműhelyek létrejöttét előse- szerkesztői asztalra, s ezek githeti, mint például az nem maradták fiókban, haMSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának kezdeményezése. A szomszédos megye politikai intézménye gondozásában az elmúlt hetekben jelent meg Politika — Oktatás — Kutatás cím nem napvilágot látták. Olvasás után, a tanulmányok tartalmának. mondanivalójának ismeretében derül ki az, hogy a kötet mégiscsak mozgalom egy-egy szakaszának, illetve kiemelkedő személyiségének alapos, részletes bemutatása. A politológiában jártasabb embernek e könyv különösebb újdonságot nem mond, tulajdonképpen nincsenek nóvumai az írásoknak, de tegyük hozzá, ez nem gyengesége a tanulmányoknak, mert egyrészt szerzőik választott témájukat olyan részletesen, alaposan, sokoldalúan dolgozzák fel, ami bővíti, elmélyíti az ismereteket, másrészt, s talán ez a fontosabb, rendszerezik a tényeket, kiemelve ezáltal a dolgok összefüggéseit. Néhány tanulmány Bács-Kiskun társadalmi, gazdasági fejlődését, múltját, jelenét rendelkezik egy határozott elemzi, s ezekből sok tanulbelső struktúrával, tehát ság levonható szomszédjámindenfajtá ráerőltetés nél- nak, Csongrádnak is Mindzo, továbbgondoló írás is tágabb köröket érint. S ugyanez vonatkozik az ideológiai életünket elemző tanulmányokra is, mint például az ötvenes évek mai Irodalmi megjelenését taglaló esszére. Az ismeretek bővítése és rendszerezése mellett nem utolsósorban azért is hasznos e kezdeményezés, mert jóllehet, a tanulmányok ilyen vagy olyan fórumokon elhangzottak már, de amint mondani szokás, a szó elszáll ... az írás pedig, ha ertékes, mindenféleképpen közérdekű. S értéke nem vitatható, hiszen tágabb, szűkebb környezetünk mindennapjait elemzik a tanulmányok. Ezért tehát követésre méltó példa. A szellemi erők ügyanis adottak hozzá... Tarnai László De a viták során egyre inkább megfogalmazódnak a munkahelyi művelődés lehetőségei és feladatai is. Hadd idézzem végül Vitányi Iván gondolatait, amit a munkahelyi művelődés .szakemberei sűrűn mondogatnak egymásnak: „A helyzet tehát olyan, hogy nem maradhatunk benne szenvtelenek. Nem valami széplelkű kult ú rszn obi zm u.s ból pa poskodunk a kultúra mellett, hanem a szocializmus és a nemzet alapvető érdekében. A közművelődés ügye nem járulékos AZÉRT-EZ-ISHADD-MENJEN-CSAK, hanem a nemzet sorsának, jövőjének egyik kulcskérdése. Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez (értsd: a meglévő erőforrások ésszerű felhasználásához, a gazdasági fejlődésünk feltételeinek megteremtéséhez".) Scherer József Kiállítások külföldön A Budavox Híradástechnikai Külkereskedelmi RL ipari partnereível együtt decemberben több híradástechnikai bemutatót tárt legnagyobb szocialista partnereinél, ily módon is előkészítve a jövő évi exportmegrendeléseket. Mindenekelőtt a legújabban kifejlesztett berendezéseket ismertetik vásárlóikkal, amelyekből 1987-ben mar szallitani is tudnak.