Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

Kedd, 1086. november 18. 3 Hasta la vista Szeged Búcsú a Textilművekben — Hogyan gondolnak majd vissza Szegedre? — A legtöbbünk szív&sen jönne újra. Sok barátot, jó kubégát szereztünk itt, szo­morú belegondolni, hogy A Szegedi Textilművek volt az első a városban, amejy munkaerőgondjain külföldiekkel igyekezett segíteni. 1982­ben Kubából hatvan lány érkezett, akik arra vállalkoztak, hogy több mint tizenötezer kilométerre hazájuktól, szak­mát szereznek, dolgoznak. Talán éppen ük hitték legke­vésbé, hogy egyszer mégiscsak véget ér ez a négy év is. Tegnap, hétfőn délután őket búcsúztatták ... Tizennégyen esetleg örökre meg kell most azonban, egy hónapos szabadság után, visszatérnek Sze- válni tőlük. gedre, két évvel meghosszabbítva az eredetileg vállalt ¡yjn visznek haza' szerződést. A kubai nagykövetség képviselőinek jelenlété- Szép emlékeket, tizen­ben Vajtay József, a gyár igazgatója ünnepség keretében három kitüntetést és sok­köszönt el a hatvan lánytól, majd a legjobban dolgozók- s)k Kzakmaj ismeretet amit nak oklevelet, jutalmat adott át. A búcsúzás előtti pilla- 0£]ahaza hasznosíthatunk natokban az elmúlt négy év emlékeit négyükkel — Dora Ajánlanák-e másoknak Pavot Despaigne, Lisette Lorenzo Valverde, Virginia Gar­ridó Garridó és Maria Teresa Fonseca Colón fonónőkkel — idéztük vissza. Hány órás út előtt áll- Sok új is. hogy vállalkozzanak erre a hosszú útra? — Örömmel. — Magyar ételt főznek-e r UJ gépet vásároltak, a nak? .tt. . . egmodernebbeket Így azu- ± krumplit — Tizenhat-tizennyolc orat tan, amit itt tanultunk, jocs- Az a kedvencünk leltünk majd repülőn. Buda- kán használni is tudjuk pest—Moszkva—Havanna az majd. Sőt... az is előfor­útvonal. November 21-én, dulliat, hogy annyira külön­l>énteken indulunk és még böznek majd a gépek, hogy aznap meg is érkezünk — i. rnét tanulni kell otthon is. ennyi különbség van ugyanis — Milyen érzés volt ide- mé'nősehbek' az időzónák között. gen országban szakmát ta- IL of> ' — Hány fok van most nulni? cdaliaza? — Szegedi barátaink iga­— Ilyenkor novemberben? zár. szívesen fogadtak ben­Ilarmincöt! Mór a repülőn niinket, s ez már kezdetben •lekerülnek rólunk a téli- megnyugtató volt. A figyel­kabátok, pulóverek. mességük azonban nem — Milyen érzés átlépni csökkent " a négy év alatt. a télből - nyárba? Még arra is vigyáztak, hogy decemberben negyvenhár­— Alig várjuk már, hogy ne igyunk hideg vizet, ránk man jönnek helyettük, meglürödjünk a tengerben, beszélték a kabátot, sapkát Számítanak rójuk a Tex­— Honnan jöttek? — hiszen mi ehhez nem tilművekben, hiszen a most — A legtöbben Santiago voltunk hozzászokva. hazainduló első csoport is de Cuba tartományból. — A legfontosabb persze nagyon a szivükhöz nőtt az — Mikor voltak otthon — fűzi tovább a szót Dóra, ¡t. dolgozóknak A búcsú­utoljára? az UJC, a kubai ifjúsági zók pedig hogyan is köszön­— Ket évenkent harminc s/övetség itteni titkára —, hetnének másképpen, mint: nap szabadságot kapunk. hogy jól megtanulhattuk a hasta la vista Szeged vi­— Mi okozta a legtöbb szakmát. A legszebb pdla- szc>ntlátásra Szeged, vis'zont­ígen. — ... és a magyar fiúk, milyenek? — Finomabbak, udvaria­sabbak, mint odahaza. Ná­lunk a férfiak sokkal rá­érdasebbek, inint itt. Itt a nőket nagyobb tiszteletben tartják. — Házasság? — Eddig még 'nem kötte­tett, de kilátás már van rá. Az első csoport .pénteken hazaindul, de még az idén, gondot itt Szegeden? — Megszokni a klímát, a hideget. És természetesen a •magyar nvelv. — Nehéz vele megbirkóz­ni? — Nagyon. — Melyik a legkedvesebb magyar szó? — Szervusz, drága, szere­iéin, tenger — sorolják, majd 'mindjárt hozzá is teszik, sokkal több van, de szinte lehetetlen kiejteni. — Hogyan tudják majd hasznosítani otthon. amit itt tanultak? — Az alatt a Tiégy esz­tendő alatt, míg itt tanul­tunk, dolgoztunk, otthon, Kubában jelentős beruházá­sok voltak a textiliparban. •nal az volt, amikor átvehet­tük a szakmunkás-bizonyít­ványt. látásra Magyarország! Rafai Gábor Több mint háromszázan Tanácskozás a vállalati belső ellenőrzésről A vállalati belső ellenpr- be hétfőn az MTESZ-ben zés időszerű feladatairól megtartott sajtótájékoztatón, rendez tanácskozást novem­ber 18-án a Gépipari Tudo­A szervezők elmondták, hogy a tanácskozáson több mint 300 gazdasági vezető és Mongol vendégek megyénkben Az MSZMP KB meghívá­sára Magyarországon tartóz­kodik a Mongol Népi For­radalmi Párt Pártellenőrzési Bizottságának küldöttsége. A delegáció tegnap, hétfőn délelőtt Szegedre látogatott. A küldöttség tagjai — Sze­dedíjn Daváhu, a Mongol Pórt Központi Bizott­ságának tagja, a Párt Ellenőrzési Bizottsága el­nökhelyettese. Ningerijn Ceren, a I3EB főellenőre, Szamdandordzsijn Dzsamc, a PEB főellenőre és Dzsam­bin Cendszüren, az ulanbá­tiri fegyelmi bizottság el­nöke délelőtt a Szegedi Vá­rosi Pártbizottságon talál­kozott Gyárfás Mihállyal, az MSZMP megyei fegyel­mi bizottságának elnökével. 7 örök Józseffel, a városi fe­gyelmi bizottság elnökével, mányos Egyesület és az Ipari vállalati belső ellenőr cserei Minisztérium — jelentették ki tapasztalatait az új irá­nyítási rendszerben működő vállalatok belső ellenőrzési feladatairól. A téma napi­rendre tűzését indokolja az is, hogy hazánkban az év vé­géig befejeződik a vállalati irányítási rendszer reformja. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó 327 vállalat közül az esztendő végéig összesen 269-ben választanak vállala­ti tanácsot, s mindössze 58 gazdasági egység marad ál­lamigazgatási felügyelet alatt. míg az aktuális pártfelada­tokról Oláh Miklós, az MSZMP Szegedi Városi Bi­zottságának titkára tájékoz­tatta a vendégeket. A mongol pórtküldöttség tagjai délután a megyei pártbizottságra látogattak, ahol megbeszélést folytattak Horváth Károlynéval, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkárával. A találkozón részt vett Ka­kuszi László, a megyei neb elnöke is. E^t követően a munkásmozgalmi múzeumot tekintették meg, majd Sze­ged nevezetességeivel ismer­kedtek. Megyénk vendégei ma, kedden délelőtt Szentesre látogatnak, ahol a Pankotai Állami Gazdaság munkájá­val ismerkednek. Ülésezett a KISZ városi bizottsága Tegnap délutón Tóth Ta- Ezután az új vállalati ve­másnak, a KISZ Szeged Vá- zetési formákról, a vállalati rosi Bizottsága első titkirá- tanácsok KISZ-es képvisele­nak vezetésével tanácskozott téröl, az érdekvédelmi, cr­a városi KISZ-bizottság tes- dekképviseleti munkáról tülete. Tuza Klára, a városi KISZ­Tájékoztatót hallgattak bizottság titkára tartott szó­meg az ifjúsági mozgalom beli tájékoztatót. Témaként ideológiai munkájáról, fel- szepeltek még a nemrég ala­adatairól, melynek előadója kult rétegtanácsok munká­Csányi Zoltán titkár volt. A janak kezdeti tapasztalatai, téma tárgyalásán felszólalt a _„,„„.._-, „IC.7 , ,. ., ... , . melyekről a KISZ-bizott."ag városi pártbizottság kepvise- ° letében Illés Tóth István es mellett működő tanácsok ve­Bari Ferenc is. zetői számoltak be Az Ipari Minisztérium fel­ügyeleti ellenőrzési jogköre az önkormányzattal rendel­kező vállalatoknál megszű­nik. A minisztérium ezeknél a vállalatoknál az alapítói jogokat, a törvényességi fel­ügyeletet, és néhány egyéb hatósági tevékenységet gya­korol. A vállalatok önálló­ságának növekedése indokol­ja; hogy a minisztérium a jövőben szorosabb kapcso­latot építsen ki a vállalati belső ellenőrzéssel foglalko­zó szakemberekkel. Az Ipari Minisztérium az új irányítási rendszerben működő vállalatok belső el­lenőreinek már az idén több központi ellenőrzési témát ajánlott. Szolgáltatás a 80-as években A fogyasztó a sor végén kullog... Szilas Pált, az Országos Tervhivatal főtanácsosát, a Központi Szolgáltatásfej­lesztési Bizottság titkárát — aki maga is részt vett az egri fórum munkájában — kértük, mondja el, miként látja a hazai fogyasztási szolgáltatások jelenlegi hely­zetét. — Kezdjük a tényekkel. A fogyasztási szolgáltatások — mely kategóriába beletarto­zik a cipőjavítás és a gép­kocsi szervizelése éppúgy, mint a vízvezeték-szerelés vagy a hajvágás és ruhatisz­títás — értéke tavaly meg­közelítőleg 50 milliárd fo­rintot tett ki. Ennek kéthar­mada a lakosság részére nyújtott szolgáltatás volt. A szolgáltatások mennyisége — összehasonító áron szá­molva — az elmúlt fél év­tizedben, azaz 1985-re, 20 százalékkal emelkedett az V. ötéves tervben elért szín­vonalhoz képest. Az áremel­kedés mértéke pedig mint­egy 40-45 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy a Ma Magyarországon kitört ablaküveget pó­toltatni, az elromlott te­levíziót, hütö- vagy mo­sógépet, illetve autót megjavíttatni, nem tar­tozik a legegyszerűbb feladatok közé. E gon­dokról, a problémák megoldásának lehetősé­geiről, valamint „a ho­gyan tovább?" kérdés­köréről, és az ezekből fakadó további teendők­ről a közelmúltban ta­nácskoztak a szakembe­rek Egerben, a III. fo­gyasztási szolgáltatási konferencián. — az elmúlt öt évben há­romszor — változtattuk meg a szabályozókat, amelyek azután megkönnyítették a szolgáltatók gazdálkodását. Az esélyek egyenlősége hoz­ta magával a szervezetek differenciálódását, a konku­renciaharcot is. Van olyan gazdálkodó egység, amely adott feltételek között pros­perál, míg a másik segítsé­gért kiált. — Kialakulóban van tehát egy versenyszellem az álla­mi szektoron belül. Léte­zik,-é ugyanez az állami vállalat és a kisiparosok kö­zött? — Gazdasági szempontból nem szeretem ezt a meg­különböztetést, nem vagyok dokoltnál lényegesen na- híve annak, hogy éles határ­gyobb szolgáltató szervező- vonalat húzzunk a magán­tek jöttek létre, melyek vál- a szóvetkezeti, az állami lalati stílusban gazdáikod- szektor közé. Itt egy meg­tak, és emiatt elbürokrati- közelítés lehetséges, mégpe­zálódtak. dig az, hogy milyenek a — E mamutszervezetek szolgáltató szervezetek, vizs­nem bizonyultak életképes- tfálva a dolgot, kiderült, nek, nem voltak képesek az hogy a kisebb szervezetek már említett 50 milliárd" fo- egyedi megrendeléseket meg- - ide értem a kisiparosokat rint 75 százalékkal haladta felel° színvonalon teljes íte- ^ - gyorsabban rugalma­meir — az elmúlt évben — ni- Jó Példa crre a Gelka. sabbaa alkalmazkodnak a az V. ötéves terv hasonló az Afit, ahol már-már Piaci, a fogyasztói igények­mutatószámát. hatóságosdit játszottak megrendelőkkel. — A különféle szolgálta­tásokat jelenleg 3 ezer 400 már változott a hel t . vallalat es szövetkezet — ez . . , a szocialista szektorban hoz- — Igen, a szolgaltatasban závetőlegesen 18 ezer egysé- ls UJ »időszámítás kezdo­get jelent -, valamint kö- d6tt- Az voU a ceb ho§y rülbelül 100 ezer kisiparos Piacerzekeny, a kereslet-ki­végzi. Tehát pillanatnyilag a nalat törvényéit figyelembe szolgáltatásban dolgozók vevő, sok kis, egysegbol ál- _ száma 200 ezer. Harminckit- Jo szolgaltato' halozat ala- ugyancsak lene százalékuk építőipari, kuljon ki, s álljon a fo>- megéi. harmincnégy százalékuk más győztök rendelkezesere. Ezt ipari tevékenységet folytat, a folyamatot indítottuk el a míg huszonhárom százalék a szolgáltatás szervezetének pontnak? korszerűsítésével, 1980—82­hez. Ezt bizonyították az utóbbi évek, amikor ezek az - A nyolcvanas években egységek nyertek teret a szolgaltatasi agazaton be­lül, a nagyobb szervezetek rovására. Mert senki sem azért megy a kisiparoshoz, mert az maszek, hanem mert gyorsabban és jól dol­gozik, s ha egy szövetkezet csinálja ugyanezt, akkor az tisztességesen — Mit tart neuralgikus vállalt mun- y —Mindenekelőtt tovább ben, amikor a nagy valla- , . látókból kisebb, ••önálTóán • kt'U folytatni a szolgaltatasi évben gazdálkodó egységeket hoz- szférában a szervezeti kor­. ' tunk létre. Ezzel megterem- szerűsítést. Még több szol1­terviao- tettük a valóságos piac egyik gáltató egységet kell létre­konkuren- hozni, vagyis növelni kell a kínálatot. Részben 'úgy, - A másik feltétel a reá- ho?y az, allar™ .f .szbvlftke­lis árak kialakítása. Bár- zeti vállalatokról ujabb ki­mennyire is nem tetszik ne- sebb egysegek válnak le, . . . , kem, mint fogyasztónak, uIabb gmk"k alélnak, világon mindenhol neuralgi- h magasalc a" szolgálta- fres,zbe" "Sy. hogy a kisipar Ü„C * TT1"n,ía tások árak mint közgazdász, feJ>°dlk- A belső működési azt kell mondanom, hogy rendszere pedig kedvezzen a közlekedésben kát. — Az elmúlt öt vagyis a lezárult szakban, milyen változások alapfeltételét, a mentek végbe a szolgáltató ciát. „ágazatban"? — Egy közhellyel kell kezdenem. A szolgáltatás a kus terület. Ez a nem szériatermelés, munka hanem mindig egyedi. Ezért folya- k az árak alacsonyak. vallalkozo. szellemnek Ne matosan egyre drágább is... mert flz altalűnos árvyzo_ varja senki ölbe tett kezze , N.alu"k ~ a szocialista epi- któ, elmaradtak: magas m.g a fogyaszto megkeresi tes első eveiben '"v,t 1 — az volt az üzletbér, sokba kerül az hanem igyekezzenek elébe az e kepzeles, hogy a szol- . szállítás, és más ™enn'- Vegu1' de nem galtatasoknak olcsóknak kell o[ költségek is folyama_ sosorban az anyag- es al­lenniuk, hogy mindenki sza- tosan emelke<]neki amelyek katreszel atasi gondokon va­mara elerhetok legyenek. befolyásolják ezeknek az lo enyhitest tartom fontos­Ezert az ilyen jellegű mun- egvségeknek a gazdasag()s nak, ami csak reszben függ kat allamilag sokfelekep- műküdését És ezenkivüi maguktol a _ szervezetektol. pen tamogattuk, fokent kolt- mé valamit figyelembe kell Teszben ku so korulmenyek segvetesi eszközökkel, azaz venni nevezetesen hogy a pénzt injekcióztunk az aga- f ztói árakhoz kápit is zatba. Azután a 70-es evek- ()]csók a hazaj szolgáltatá. ben megtortent az országos s()k , szolgáltatást vég­szolgaltatoha.lozat átfogo zök jövedelemtermelő ké­fej lesz lese, sok milliárd fo- é kicsi t tdmasztjak r.ntos állami tamogatassal. alá mérlegadatok is A logyasztok ellatasa mégis a kibontakozás út­befolyásolják. Ha az említett tényezőkön sikerül valahol változtatni, már kevesebb lesz a neuralgikus pont. Ezenkívül azt szintén igen nagy előrelépésnek tarta­nám, ha sikerülne a gyártó­kat és a szolgáltatókat kö­zelebb hozni egymáshoz, és közös érdekeltséget megteú remteni közöttük. Ez nagyon nehéz feladatnak tűnik. háttérbe szorult, mert a — Mi nagymértékű állami támoga- ja? tás következtében a szolgál- _ Illúzióink nem voltak, tatóknál elveszett az önálló láttuk, hogy a szolgáltatási gazdasági érdekeltség, hiszen szektor új pályára állítása M«t ma még az érdekelt­az e területen működő vál- csak hosszabb folyamat sége a gyártónak, az al­lalatok a fejlesztésekhez eredménye lehet. Ehhez pe- katrészellátó vállalatnak és költségvetési támogatást djg meg kell teremteni a rnús a szerviznek, a sor vé­kaptak, az adókat nem kel- feltételeket, mindenekelőtt gén pedig, sajnos, a fogyasz­lett megfizetniük, a külön- az esélyek egyenlőségét. En- tb kullog... féle preferenciák érvénye- nek érdekében folyamatosan Csávás Sándor sültek. Ennek hatására el­tompultak a fogyasztói igé­nyekkel szemben, mert nem az volt a középpontban, hogy az embereket jól ki kell szolgálni, hanem az, hogy meglegyen bizonyos számú szervizrekonstrukció és új szerviz. Mindehhez még jött az is, hogy az in­II Szövosz vezető szerveinek megyei tagjai A fogyasztási szövetkeze- lyettesévé, Rácz Kálmánt, a tek X. kongresszusán az or- Vasutas Ifjúsági Lakásépítő szágos tanács Ocskó Imrét, a Szövetkezet elnökét a lakás­Meszöv elnökét az Országos szövetkezeti választmány el­Szövetkezeti Tanács tagjává, nökhelyettesévé, Szélpál Má­Meszlényi Ferencet, a Szöreg riát, a Kiskundorozsmai Ta­és Vidéke Takarékszövetbe- karékszövetkezet dolgozóját zet elnökét a Szövosz Fel- a Szövosz ifjúsági bizottság ügyelő Bizottság elnökbe- tagjává választotta Ifjúsági delegáció a Vajdaságból A KISZ Csongrád Megyei kai képzési központba láto­Bizottságának meghívására gatnak el, és találkoznak a városunkba érkezett a Vaj- SZOTE dékánjával. Szérda dasági Szocialista Ifjúsági délelőtti programjuk a már­Szövetség delegációja Jugo- télyi ifjúsági képzőművész szláviéból. Tegnap, hétfőn tábort és a Hódmezővásár­délelőtt nyitómegbeszélésre helyi Alföldi Galériát tekin­került sor, és a délutánt vá- tik meg, majd a Csongrád rosnézéssel töltötték vendé- Megyei Hírlap és a Délma­geink. Fogadta őket Horváth „„ . ,,, Lajos, az MSZMP Csongrád gyarorszag uJsagiroival íoIy­Megyei Bizottságának osz- tatnak megbeszelest. tályvezetője is. Elutazásuk előtt délucdn A küldöttség vezetője Rra- záró-, értékelő tárgyalásra nimir Brkljacs, a SZISZ el- kerül sor a vendéglátókkal a nöke, Jován Zagorac es Csongrád megyei KlSZ-bi­Valeria Szokola, az elnökség zottság politikai képzési köz­tagjai Ma, kedden a politi- pontjában Üjszegeden.

Next

/
Thumbnails
Contents