Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-03 / 259. szám

I , rV Vásárlás közben M

últkoriban úgy hozta sorsom, hogy többrendbeli rábeszélésre — mit tagadjam, feleségemtől eredt — elindultam nadrágot "enni. Mondhatnák. magánügy. Minek traktálom vele az olvasót. Hát, végül is magánügy lenne, maga a szűkre szabott tény. De közege és környezete? Ügy kezdődött., hogy bementünk a nagyáruházba. Illetve bementünk volna, ha befért volna az ember. Illetve az még valahogyan fért, de gombostűt már aligha lehetett volna közibénk ejteni. Igaz, szombat volt. s akkor hát jogos a tumultus, mert az végül is munkaszüneti nap. És mindebből önként adódtak bizonyos következtetések. Például az, hogy ha szombaton ekkora tömeg van az áruházban, akkor mégsincs olyan tragikus helyzet a munkaidő-kihasználás terén. Merthogy rengeteg ember egyszerűen keptelen ezek szerint hétköznap eljutni a boltokba, marad számára a szombat, ami szíibad. Akkor viszont mégiscsak megtöltjük áruházainkat. Jó. rendben, ez a szombati tömeg számomra imponál. ha a munkafegyelmet nézzük. Sőt, tan még inkább akkor, ha a társadalom anyagi helyzetét is bekalkuláljuk a jelenség értelmezésébe. Mert hisz másról sem beszelünk az utóbbi években, mint hogy romlik az életszínvonal. Jó, lehet, hisz magam is ilyesformán érzek, de akkor magyarázza meg nekem valaki, miből telik ezreknek, hogy megtöltsék az áruházakat, üzleteket. Hiszen akadnak élményeim, egyik szomszédos országból, ahol — amióta a gazdasági krach érezteti hatását — üresen tátonganak az áruházak. Az ottani kevés vásárló io fele is éppen kies hazánkból való. Hát akkor mégsem állnánk olyan rosszul, mint hisszük? Megvallom, ebbéli meditációim jórészt, még az előtérből és a mozgólépcsőről eredeztethetlek. Mert aztán. sorra járva a különböző osztályokat, nemiképpen árnyaltabba vált a kép. Például oly módon, hogy kénytelen voltam észrevenni, a tolongásnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Mert a vevők, pontosabban az „érdeklődök" jó 70—80 százaléka távozott ugyanis — érzésem és benyomásaim szerint. — vásárlás nélkül. Azaz: benézték az emberek, hátha kapnak valamit, amit szeretnének, amire esetleg, telhetne is nekik, ám nem vettek semmit. Ami annál is inkább elgondolkodtató, mert, amennyiben jól érzékelem, abban a gazdasági krach-hal terhelt szomszédos országban ahol szinte üresen konganak az áruházak, lévén, hogy a vásárlóknak nem igen telik semmire, ami a szükenvett létfenntartást meghaladná, hazai szemmel nézve szinte hihetetlen a kínálat divatos, jó küllemű, a vásárlói, vagy potenciális vásárlói pénztárcát nyitogató holmikból. i Szóval ilyesféle benyomásokkal jártam körül a konfekcióosztályt, ahol részint nem találtam elképzelésemhez közel sem hasonlító darabot, részint pedig az elfoglalt elárusító szóba sem tudott állni velem. Kínomban aztán betértem egy butikba, ahol éppen ketten ha lézengtek, s ahol kapásból elém tettek egy pontosan a méretem szerint való nadrágot, ami valamelyest még elképzeléseimet is fedte, s amit mellesleg még vagy kétszáz forinttal olcsóbban is kaptam meg, mint ha eredeti elképzeléseim szerint vásárolok. E

zek után valahogyan úgy vagyok vele, hogy igazat adok a régi jogászi mondásnak: „nem minden csaló látszat, de minden látszat csal!" Mert ki tudja manapság, hogy a vásárlójelöltekkel és áruval teli, vagy csak áruval s nem vásárlóval teli. vagy éppen mindegyik fogyatkozásával jellemezhető áruházak hogyan is jelzik egy-egy ország tényleges gazdasági helyzetét? összegezve azért ügy érzem, hogy a boltba bemenők és a vásárlás nélkül kijövök aránya talán a legfontosabb mutatók egyike. Mert, hogy ne felejtsem," a tömegeffektus fizetesnap után mutatkozott meg. Sz. I. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 69. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Ünnepségek, koszorúzások A Pétervárott, üü évvel ezelőtt lezajlott eseményekre, a Lenin vezette bolsevik párt irányította forradalom győzelmére emlékezünk e héten országszerte. Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága valamint az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai városi ünnepséget rendeznek november 6-án, csütörtökön este 7 órától a Szegedi Nemzeti Színházban. A nagygyűlés előadója Schmidt József, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának titkára lesz. Az ünnepi beszédet követően a színház művészei adnak gálaműsort. Másnap, november 7-én 11 órakor a Rákóczi téri Lenin-szobornál lesz koszorúzás. Itt helyezik a megemlékezés virágait a megyei és szegedi városi pártbizottságok, tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erök és testületek valamint Szeged üzemeinek, szövetkezeteinek képviselői. A városi ünnepségeken kívül Szeged vállalatainál, iskoláiban is ünnepi megemlékezéseket tartanak Az atomerőmű csápjainál Dróthúitíiok acéloszlopokon Az energia nem vész el. . Szabályszerű pókhálót rajzol elém Halász József mérnök, a sándorfalvi alállomás vezető elektrikusa, amikor hazánk villamosenergia hálózatát magyarázza. — Ezek négyszáz kilóvoltos vezetékek. — mutat ki az acélerdőnek tűnő óriási trafóállomásra. Terhes Antal segédelektrikus csendesen figyeli a diszpécser szoba berendezéseit. A vasárnapi égbolt szürke, párás a levegő. — Mit mutat a műszer? Mennyi villamos energia érkezik egy ilyen csöndes, vasarnap déltájban Szegedre? -r- Háromszáz megawatt. — Honnan? — Zömmel a p.iksi atomerőműből. Beszélgetünk a vezetékekről, a 400 ezer voltos valóban a nagyobbak közé tartozik. Igen vastag alumínium sodrony. Átmérője 500 négyzetmiliméter. Kérdezősködjünk: Miért; kell ilyen vastag drót? —Ezt a trafót különben alaphálózati • alállomósnak nevezik. Föladatunk az energia szállítása és elosztása. Az energia ugyan nem vész el, ahogy mondani szokták, de mégis nagy lenne a veszteség, ha vékony zsinórokon jönne az áram. A hazai távvezetékek mind ilyenek, csupán egy szakaszon létezik nagyobb, a Szovjetunióból átjövő 750 ezer voltos. Amikor építetAz acélerdö sodronyai felől sistergés hallatszik ték ritkaságba ment, csupán a Szovjetunióban, Kanadában es az USA-ban van még hasonló nagyságú vezetékrendszer. — S ha elszakad a vezeték? Most került elő a pókháló. — Semmi probléma, senki észre sem veszi, csak mi. A pókhálórendszer egy kicsiny összekötőszálát soksok szál kerülgeti keresztbe-kasba. — Hogyan lesz ebbül áram a lakásokban? — A 400 ezer voltot áttesszük 220 ezerre, majd a következő állomás 120 ezerre, az azt követő 20 ezerre, s a végén lévő trafó 220 voltra. Egyszerű az egész. Minden bizonnyal. Nézegetem a sok apró műszert, mutatókat, színekben játszó gombokat, vonalkákat. Nekem „arabul" jeleznek, s aki nem tud . . . — Miért vannak ketten az irányító szobában? — Ez a szabály, bármikor történhet valami. Halász József a híres ..Kandóban" végzett. Máskülönben ózdi fiú. — Itt voltam az alállomás átadásakor, s itt is ragadtam. Megnősült, lakáshoz jutott, szegedivé vált. „Már nem is kívánkozom az északi tájakra." Terhes Antal viszont helybeli, a sándorfalvi téeszben dolgozott korábban. „Szép munkának érzem, azért jöttem ide." Távcsővel nézegetnek egy kötést a magas oszlopon. — Nem lehet fölmászni, viszont a kötéseket illik, alaposan szemügyre venni, — mondják. Játszadozunk a lehetőségekkel, mi volna, ha ... Lebeszélnek. Nincs ha és nincs véletlen sem. A távvezetékek a hálózatrendszer legmegbízhatóbb vonalai. Lehet eső, íehet hó, vihar, gond egy szál se. Legfeljebb a kétszázhúszások szakadoznak. Az alállomás két szakembere vasárnap reggel héttől este hétig tartja a frontot. Közvetlen kapcsolatban az országos elosztó központjával. A piciny lámpácskák jelzik, hogy egyenletesen jön a „villany" a paksi erőműből, s halad tovább a mellékutakon Vásárhely, Szolnok, Kecskemét, Makó, Kistelek irányába. Csönd és nyugalom. A drótkerítéssel elzárt acélerdő porcelánszigetelői felől hallani csupán neszezést. Sisteregnek a kötések a 400 ezer voltos feszültség alatt. Az atom legbékésebb hangjai. G. I. Áru, ár, tábla VTT.AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A piac szerte a világon, az életszínvonal tükre. A felhozatal és a vásárlókedv jól mutatja a környék és a lakók életszínvonalát. Szegeden a Marx tér a legnagyobb. Ott 22 ezer négyzetméteren lehet turkálni a portékák között. Zöldségből és gyümölcsből október 31-ig 7 ezer 804 tonna árut kínáltak eladasra. Kevesebb ez mint a múlt év hasonló időszakában volt. Akkor 8 ezer 425 tonna termény „fordult" meg a piacon. A szakemberek a szarazságnak tulajdonították a kevesebb árut. Nyáron eperből és málnából bőség volt, hasonlóan salátából, szólóból, almából és paradicsomból. Ami kevés és drága, az a fokhagyma. Az úgynevezett nagybani piac országos hírű. A mostoha körülmények ellenére jól megy az üzlet. Biztosított a viszonteladás, messziről hozott árut messzire viszik. Hasznos azért is, mert lényegesen nagyobb a faitaválaszték, mint más városukban. Cserehely a piac, de az adok-veszek mellett történik ott más is. Láthatjuk Nagy László képein: a pontos méréshez hozzátartozik az újságolvasás, a fillérre precíz fizetéshez a „tyúkszelídítés", az áruhoz az artábla.