Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

Szombat, 1986. november 15. 3 Csak el ne sózzák! Sótakarékos gépek hótakarításí programok Nagy László felvétele A szemlén minden gépet alaposan átvizsgálnak Gépszemlére voltunk hivatalosak tegnap, pénteken délelőtt fotóriporter kollégámmal. A Szegedi Közúti Igazgatóság Dorozsmai úti üzemmérnökségének udvarán pprsze nem a mi kedvünkért állították példás sorba a téli hóeltakaritásba bevetendő marókat, ekéket, szóró járműveket, hanem a célból, hogy a szakemberek — „több szem, többet lát" alapon — még egyszer szemrevételezzék, ellenőrizzék a gépparkot. Hideg, „hószagú" szél fújt, nem tekinthető hát túlzottan korainak, hogy a gépek jó része már most, s mindegyike november 30-ig munkára készen áll. Kész persze a stratégia is, amelynek alapján Csongrád megye 265 kilométeres fő- és 1067 kilométeres alsóbbrendű úthálózatán megteremtik a téli időszaknak megfelelő közlekedés feltételeit. Azaz: a főútvonalakon naponta indítják az őrjáratos kocsikat, a mellékutakon pedig a veszélyes helyekre (vasúti, közúti kereszteződésekre, ivekre, kanyarokra, gyalogosátkelőhelyekre) ügyelnek legfőképpen. Ez azt is jelenti, hogy csúszós, jeges, havas útállapotok esetén csak ott szórják sóval kevert homokterhüket a munkagépek. A környezet- és korrózióvédelmi szempontokon túl ezt az is indokolja, hogy az igazgatóság Csongrád megyei üzemmérnökségei együttesen 31)00 tonna sóval számolhatnak a téli szezonban. (Csak összehasonlításul: tavaly a 38 síkos, illetve 25 havas napon 5078 tonnát szórtak ki az utakra. Meg is látszik a hatása az algvöi hídon, a főutak melletti fasorokon ..) A szolidabbra vett téli sófelhasználás miatt nyilván azok sem keseregnek, akiknek jármüvei megszenvedték a tavalyi sós latyakot. Szegeden — ami a városi átkelőszakaszokut és a többi burkolt utat illeti — az idei télen sem tervezik a „mindenáron — sózást". A városi tanács illetékes főelőadója így fogalmazott: csak ha már lehetetlenné válik a közlekedés, akkor küldik ki az utakra a szórógépeket. Addig: a hagyományos anyag, a homok is megteszi. Az IKV is az éles hóvágó szerszámok használatára ösztönzi házfelügyelőit, járdatakarítóit, nem az útszéli zöldsávok, fák kipusztítását eredményező sózásra. S ha már a járdáknál tartunk, ide kívánkozik: a városgazdálkodási vállalat be- randó sót, amelyet például szerzett egy olyan járdata- sáros, szeles időben akár karító gépet, amely a hó- nedvesítve is kijuttathatekék által az útszélre, jár- nak az útfelületre. Az adadára dúrt hóhalmokat szedi föl. A gépet elsősorban hidakon használják majd: az ottani járdákról a berendezés rögtön a Tiszába „fújja" a havat. S még egy gépújdonságról hadd szóljunk, de az már a közúti igazgatóságé: a 1' tonna terhet vivő jármű jelenleg a legkorszerűbb a maga műfajában. Az autópályákon is ilyet használnak. A pilótafülkéből programozható elektromos vezérlőegység adagolja a kiszógolót beállíthatják úgy, hogy a minimális mennyiséget szórja az útra. így a gép — négyzetméterenként 10 gramm sót számolva — akár 100 kilométeres útszakaszt is mentesíthet a síkosságtól utántöltés, üresjárat nélkül. S ha szóróberendezésére épp nincs szükség, a jármű hagyományos teherkocsiként is működtethető. Másfél millió forint körüli ára így már nern is tűnik olyan soknak... P. K. Tanácskozott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület állásfoglalás-tervezetet vitatott meg az 1987. évi népgazdasági tervjavaslatról, és' az ebből adódó szakszervezeti feladatokról. Foglalkozott többek között a munkahelyi demokráciáról 1982-ben hozott MT—SZOT határozattal kapcsolatos néhány kérdéssel. További napirendi ponttal foglalkozva az elnökség rámutatott: szükségesnek tartja, hogy a SZOT központi iskolán szociálpolitikai főiskolai tagozatot hozzanak létre. A testület megtárgyalta a SZOT-dij adományozásának eddigi tapasztalatait, és határozatot fogadott el az elismerés javaslati rendszerének fejlesztésére. Az elnökség fontosnak tartja a jelölés nyilvánosságának szélesítését, a szakszervezeti tagság aktívabb részvételét a javaslatok kialakításában. Befejeződött az őszi betakarítás Sajtótájékoztató a MÉM-ben Az őszi munkák helyzetéről, az állattenyésztés alakulásáról és a gépellátásról tartottak sajtótájékoztatót pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Kovács István, a mezőgazdasági főosztály vezetője elmondotta, hogy a gazdaságok — néhány száz hektár cukorrépa és kukorica kivételével — befejezték az őszi betakarítást. E növények behordásával várhatóan vasárnap estig végeznek. A cukorrépa felszedését a száraz talaj késleltette. A szokottnál másfél-két héttel korábban végeztek a nagyüzemek a rizs, a napraforgó, a szőlő, a szója és a fűszerpaprika betakarításával. Az ősziek talajelökészitése és vetése 1,8 millió hektáron befejeződött; ebből a kalászosok területe 1 millió 605 ezer hektár. A tervezettnél 2 százalékkal több. Az üzemek a szárazság miatt a vetöágy készítésére a szokottnál több energiát fordítottak. A növénytermesztés hozamairól elmondotta, hogy az aszály ellenére rekordtermés született napraforgóból, rizsből és szójából; a burgonya és a fűszerpaprika táblákon az elmúlt évek átlagát produkálták a gazdaságok, A hazai ellátáshoz elegendő cukorrépa termett, noha a száraz talaj miatt betakarítási veszteségek adódtak. Almából elegendő termett, minősége jobb a tavalyinál. A szőlő közepes hozamú. Az állattenyésztés helyzetét a szeptember 30-i adatokkal érzékeltetve elmondották: a sertések száma nőtt, a szarvasmarha- és a juhállomány csökkent. Nacsády Árpád, a műszaki főosztály vezetője arról adott tájékoztatást, hogy a gép- és eszközellátás alapjában megfelelő 1986-ban. Állomások - a televíziózásban Az idén november 24-én lesz tíz esztendeje, hogy az ország első két körzeti stú? diója, a pécsi és a szegedi megkezdte működését. A szülelésnapot most, vasárnap közös tévéműsorral ünnepli a két vidéki stúdió. A korábbi tervek szerint az idén novemberben kezdte volna meg a működését a szegedi városi televízió. Bár a kábeltévé- valamennyi „létesítményét" nem sikerült mostanra tökéletesen üzemképes állapotba hozni, ki— Hűvösről melegen Füstbe megy a jó szándék? Meleg ügyről, a jól befűtött Móricz Zsigmond Művelődési Otthonban, ,Mihályteleken falugyűlést tartottak csütörtökön este. A kultúra házától pár lépésre olvasom: Hűvös köz. A véletlen hozta „utcanév" jelzője jól illett a benti témához, tájékoztatáshoz. Gázról volt szó, a mihálytelekiek hőn imádott fűtőenergiájáról. Előbb Király Zoltán országgyűlési képviselő tájékoztatta választóit az elmúlt másfél évbqn végzett munkájáról, majd átadta a szót az. illetékeseknek, a Dégáz és a Démász képviselőinek. Ök mondták el, hogyan oldható meg a korszerű fűtés. Ha gázt akarnak, lehet, de Dorozsmáról kell odavezetni, s az 9-10 millióba kerül, amit a lakóknak kell fizetni. Ez csupán a fővezeték költsége, utána újra zsebbe kell nyúlni, hogy 'a hálózatot kiépíthessék. Ha igy lenne, ismét „pénzízű" munka következik, ami nem más, mint u lakóépületek belső szerelése, és a fűtőberendezések költsége. Olcsósitható lenne úgy, ha Gyálarét és Röszke is bekapcsolódna. Így — hozzávetőlegesen — 15 ezerbe kerülne a gerincvezeték, 10 ezerbe a hálózat, és 30-35 ezerbe a belső szerelés. Még kisebb lehetne a kiadás, ha valamely termelőszövetkezet is adna támogatást a fővezeték lefektetéséhez. A hozzászólók a mihályteleki téeszt okolták a nagy kiadás miatt, ugyanis ott már van gáz. Erről tudni kell: az úgynevezett kísérő gáz, amely nincs bekapcsolva az országos hálózatba. így bármikor elfogyhat, tehát lakossági fűtésre nem használható. Amennyiben az említett költségeket mégis fedezik, akkor sem kaphat valamennyi család gázt, mert az előírások szerint a cső csak úgy fektethető az utcákban, ha betartják a házaktól a 4 méteres védőtávolságot. Az alig 4-5 méter „széles" közökben ez lehetetlen! A Démász képviselője a villanyfűtést ajánlotta. Mi hályteleken 749 elektromos fogyasztót tartanak nyilván. Ebből 150 a villanykályha, és 82 a boyler, amiket éjszakai árammal működtetnek. Jelenleg 1200—1300 kilovatt a felek fogyasztása, amit bármikor meg lehet duplázni. Amennyiben így történne, akkor is csak 300an fűthetnének hőtárolós kályhákban. Tájékoztattak arról is, ha mind a 749 házat villanynyal fűtenék, a villamosenergia-mennyiséget tízszeresére kellene növelni. Ez transzformátorok cseréjét igényelné, amely darabja 15 millió forint! Mi lesz hát Mihályteleken? Hűvös? Marad a szénfütés, és füstbe megy a korszerű energia iránti igény? Nem tudni. A jelenlevők közül mindenféle támogatás elhangzott. Volt, aki felajánlotta, hogy társadalmi munkában elkészíti a tanulmánytervet. Ezt örömmel fogadta mindenki, hiszen nyernek ezzel 300—350 ezer forintot (ennyibe kerül a tanulmányterv), akkor szakember és lakó pontosabban láthatja a jövőt. Acs S. Sándor Ülésezett a kisteleki pártbizottság Tegnap délután tanácskozott az MSZMP Kistelek Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága. A testület megvitatta az ideológiai élet tapasztalatait, a párt káderpolitikai munkájának további feladatait, ezután a két ülés között végzett munkáról szóló tájékoztatót hallgatták meg. A hozzászólók: Gruber János (Pusztaszer), Fekete Ferenc (Csengele), Kiss István, Mucsi Ferenc né, Lantos Miklós, Keresztes János, Németh Imre, Császár András (Kistelek) és Varga István a megyei pártbizottság képviseletében. Az ülést Tóth Ferenc első titkár vezette. sérleti adásokra már képes a városi tévé: az első kísérleti műsorát hétfőn, 17-én vehetik — némely szerencsés városlakók. A születésnap és a kezdési kísérlet: állomások a helyi televíziózásban. Körzeti stúdió: r Évgyűrűk A körzeti Stúdiók létrejöttével, 10 évvel ezelőtt megszűnt a magyar televíziózás egyküzpontúsága. Decentralizálás, demokratizálás — ezek azok a szavak, amelyekkel jellemezni szoktuk mindazokat az egészséges folyamatokat — nemcsak a televíziózásban! —, amelyek az általános Budapest-centrikusságot oldják. A televíziózásban kétségtelenül gazdagodást, a músorkinalat színesedését, frissebb, pontosabb tájékozta, tast hozott az utóbbi 10 év; a körzeti stúdiók műsorkészítő tevékenysége révén mintegy 3 millió embernek, dél-dunántüli és dél-alföldi lakosnak nyilt módja arra, hogy meglevő, megtermelt értékeit megmutathassa az országnak. A vidék életéről beszámoló, a helyi gazdálkodási. szellemi, művészeti értékekét bemutató televíziós műsorok aránya jól érezhetően megnőtt: a szegedi stúdió mintegy 270 úgynevezett egyedi műsort (40-50 perces önálló programot) szolgáltatott ez alatt az idő alatt! A nézők nem egyszerűen megszokták, meg is kedvelték a körzeti stúdiók adásait, s ez azért is nagy szó, mert rendre meglehetősen előnytelen műsoridőket kaptak a vidéki programok. Decentralizálás és demokratizálás ide vagy oda, ténv, hogy a „nagytévében" 10 év után sem kezelik elég okosan a vidéki műhelyek produktumait. Szóljanak bármelyik közönségréteghez, legyenek bár tartalom es minőség szempontjából egyaránt az esti főműsorba valók — mindig kora délutánra szerkesztik őket. Aligha lehet véletlen, hogy a jubileumi közös műsor is a regionalitás mibenlétét. a demokratizálási törekvéseket igyekszik „körüljárni", illetve reprezentálni. A helyi tudományos és művészeti élet jeles képviselőivel, alkotásaikkal találkozhatnak a nézők vasárnap délután. A . két stúdióban egy-egy vendég — Szegeden Becsei József, a Békés megyei tanácselnök-helyettes a településpolitika kérdéseiről, a régiók sajátosságairól beszél majd. Ne tessék holmi komolykodó, fontoskodó, erőltetetten ünnepélyes jubileumi műsortól' tartani: az Évgyűrűk című adás, amelyben az említetteken kivül a két stúdió sajátosan egyedi programjaiból is kapunk ízelítőt (a szegediek gondozta gyulai Lírafesztiválról például, és a nemzetiségi, a román és a szlovák műsorokból). Vagyis holnap, vasárnap délután 4 óra előtt 10 perccel (Budapest 1.) érdemesnek látszik bekapcsolni a készülékeket! Városi tévé: kísérleti adás Akárcsak hétfőn este fel 8-kor, amikor is a 12-es csatornán Szeged városi televíziójának első önálló riportázsát láthatjuk. Pontosabban: láthatják abban az 1875 lakásban, amelyek a MaKkosházi körút, az Agyagos és a Lomnici utca által határolt területen vannak. Nagyközösségi antennarendszerük lehetővé teszi, hogy kipróbálják, milyen minőségű jelek jutnak el a tanácsházán Ideiglenesen működő városi 1évé-„központból" az egyes készülékekig. Ugyanilyen jellegű próbaadást terveznek egy héttel később, november 24-cn, akkor a Csongrádi sugárút Rózsa utcától a Rókusi körútig tartó szakaszán, 1680 lakásban. Mit láthatnak hétfőn a 12-as csatornán (a román adás helyén)? Először is, mindent megtudhatnak a kábeltévéről. A két új, most szerveződő, épülő tömegkommunikációs intézmény, a rádióstúdió és a városi lévé vezetői. Várkonyi Balázs és Pavlovits Miklós arról beszélgetnek — ki hogy áll? Vagyis: hol tartanak a stúdióépitkezések, miféle berende/esek. technikai fellélelek adottak eddig, kik dolgoznak máris a leendő tévés (és rádiós) műhelyben — és így tovább. A körülbelül 20 perces riportázs után a nyáron fölvett műsorokból összeállított csokor következik: Jézus Krisztus szupersztár a Dóm térről, jelenetek a tápai búcsúból, és a Szőke Tisza táncversenyről. Jó vételt és jó szórakozást kívánunk a városi tévé nézőinek! S. E. I