Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

72 Szerda, 1986. október 8. Hazánk vendége a holland királynő (Folytatás az 1. oldalról.) Parlamenthez hajtattak. Az Országházban Losonczi Pál és Beatrix királynő megbe­szélést folytatott. kori Nemzeti Zenede létre­hozásához Liszt Ferenc is hozzájárult jótékony célú koncertjeivel. A vendégek nagy érdek­lődéssel hallgatták a tájé­Beatrix holland királynő u , ,T • .a ,, ^ £ és Losonczi Pál, az Elnöki k°ztatast. maJd Ugnn Gábor Tanács elnöke szívélyes lég­körű megbeszélésen áttekin­tette a magyar—holland kap­csolatok alakulását, tnvább­karnagy szolfézsóráján a ze­neoktatás gyakorlatával is­merkedtek. A holland királyi pár, ki­fejlesztésük irányait, illetve sérete <* magyar vendéglátó­a nemzetközi elet általános lk az Operaházban mcg­kérdéséit. A találkozó után Beatrix tekintették a Holland Tánc­színház előadását; a balett­királynő egy ezüst tulipánt ámulat műsorán Martinu— adott át Losonczi Pálnak, Kylian: Katona mise es Ra­jelképéül annak a tízezer­nyi virágnak, amelyet Ma­gyarország számára nemesí­tettek ki Hollandiában. Losonczi Pál délután dísz­ebédet adott Beatrix király- gon rendezvénysorozat kere nő és Claus herceg tisztele- tében Debrecenben tartott tére a Parlament vadászter- magyar—holland felnőttne­meben. A diszebéden Loson- velési szeminárium résztve­czi Pál és Beatrix királynő vői kedden megkoszorúzták vei—Kylian A gyermek és a varázslatok című műve sze­repelt. * A Hollandia Magyarorszá­pohárköszöntöt mondott. a nagytemplom mögötti kert­Beatrix királynő és Claus ben a gályarabok emiékosz­herceg délután ellátogatott a lopát. Az 1675-ben gályarab­Bartók Béla Zeneművészeti nak eladott negyvenegy ma­Szakközépiskolába. Vajda gyar protestáns lelkesz ne­György művelődési minisz­terhelyettes és Szabó Tibor, vét megörökítő oszlop elő­lapján bronzgálya látható, s az iskola igazgatója fogadta alatta az életben maradottak neve olvasható, őket 1676. kedveskedtek február U-en, Nápolyban Ruyter Mihály holland admi­rális szabadította ki fogsá­a vendégeket, s a tanulók vi rágcsokrokkal nekik. A zeneművészeti szakkö zépiskola múltjáról és jelen- gukból. legi munkájáról adott tájé- A kegyeletes koztntásban az igazgató el­mondta, hogy az intézményt 1840-ben alapították, s az ak­ii nnépségén B. van Cent, a leideni álla­mi egyetem professzora mon­dott beszédet. keretében kedden ülést tar­tott az űrfegyverekkel fog­lalkozó munkacsoport. HORN GYULA sterlinges kóltseggel — va­NEW YORKBA lósagos erőddé változtatták. UTAZOTT ÜLÉS GENFBEN Kedden elutazott New­Yorkba Horn Gyula külügy- A nukleáris és űrfegyve­minisztériumi államtitkár es rekről Genfben folyó szov­átvette az ENSZ-kozgyüles jet—amerikai tárgyalások 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezeté­sét. KÍNAI—MAGYAR MEGBESZÉLÉSEK Tien Gsi-jün kínai minisz­terelnök-helyettes kedden fo­gadta Szépvölgyi Zoltánt, a budapesti Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nökét, aki küldöttség élén egy hetet tartózkodott Kíná­ban. A BRIT KORMÁNYPÁRT KONFERENCIÁJA Példátlan biztonsági rend­szabályok közepette kezdő­dött meg kedden a brit konzervatív kormánypárt idei konferenciája Bourne­mouthban. A dél-angliai ten­gerparti üdülővárost — becs­lések szerint egymillió font vsz­konferencia A Varsói Szerződés tagál­lamai hadseregei politikai főcsoportfőnökségeinek V. konferenciája kezdődött meg kedden Budapesten. A ta< nácskozásra hazánkba ér­keztek a politikai főcsoport­főnökök ideológiai munkával foglalkozó helyetteseinek ve­zetésével a bolgár, a cseh­szlovák. a lengyel, az NDK. a román és a szovjet hadse-i regek delegációi A konfe­rencián — melyet Horváth István altábornagy, a Ma­gyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes nyitott meg — a hét testvéri hadse­reg küldöttségei A szocialis­ta országok harca a béka megőrzéséért és a fegyveres erőkben folyó ideológia; munka című témakörben cserélik ki tapasztalataikat, értékelik eddigi munkájuk eredményeit. Marjai József megbeszélései A kormány meghívására Magyarországon tartózko­dó Gurij Marcsukot, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Tudomá­nyos Műszaki Állami Bizott­ság elnökét, kedden fogadta Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A megbeszélésen részt vett Té­tényi Pál. az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nöke és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete. Marjai József kedden fogadta Ante Milovi­csot. a JSZSZK Horvát Szocialista Köztársasága Végrehajtó Tanácsának (kor­mány) elnoxét, valamint a Horvát és a Szlovén Szo­cialista Köztársaság Végre­hajtó Tanácsának három rr.ás tagját A vendégek az Alpok-Adria Nemzetközi Munkaközösség észak-adriai kikötőket bemutató rendez­vénye alkalmából tartózkod­nak hazánkban. Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 13. Az értelmiség és a kulturális politika A konszolidálódás legbo­nyolultabb feladata az értel­gyakran előfordult, hogy aki- déseket tárgyalva ez a doku­vel együttműködtünk, azt mentum is elítélte az elvsze­miség megnyerése, és egy ha- nem bíráltuk, akit pedig bí- rütlen taktikázást, az udvar­tékony kulturális politika ráltunk, azzal nem működ- lást, amellyel Rákosiék a megteremtése volt. Minthogy tünk együtt. Tudatában kell népiekhez közeledtek, ahe­a kulturális életben a jobb­oldali erők november 4-e után is nagy aktivitást fej­lenni annak, hogy az értei- lyett, hogy ideológiailag tisz­miséget elsősorban nem tázták volna a pozíciókat, anyagi és erkölcsi juttatá­tettek ki, s erre az érteimisé- sokkal lehet megnyerni. A gi szövetségekben (írók, mű­vészek, újságírók szakmai Alapvető, és mind eszmei állásfoglalásaiban, mind pe­kölcsön«, bizalom csak elvi d[ a gyakorlati követkeZte­alapon fejlődhet ki, ame y tpßek levonásában wérIe,t legális politikai hadállásai­kat kihasználták, 1957. janu­ár közepén ezek működését a egyesületeiben) megszerzett nem nélkülözheti az őszinte dokumentum volt Az baráti bírálatot sem." MSZMP művelődési politiká­Visszatekintve erre az idő- jának irányelvei című 1958. re, meglepőnek látszik, hogy július 25-i munka. Mélyre­kormany rendeletileg felfug- az MSZMP vezetése viszony- ható, tényekkel alátámasztott gesztette. Ezután ellenforra- ]ap mjlyen hamar és milyen elemzését adta a kulturális dalmi szervezkedés címén szÍvÓS tervszerűséggel látott forradalomnak és eredmé­több írót, újságírót letartóz- hozzá a kulturális élet elvi, nyeinek, megvédelmezve azt tattak és elítéltek. A burzsoá timéleti kérdéseinek áttekin- az ellenforradalmi propagan­éS.-í"!.VÍZÍ°nÍS'a befolyás az léséhez. Mindenütt a tudo- da hazugságaitól. Egyidejű­mányos megalapozottságot leg tárgyilagosan bírálta a értelmiség soraiban legtovább megtartani tudta eros ösztönözte, az egyes területek kulturális életben 1949—53 pozícióit, és amikor ez foko- 1<>gjobb szakértöit — nagy között elkövetett hibákat ÍS, zatosan gyengült is, még so- számban pártonkívülieket — aláhúzva, hogy a szektás tü­káig passzivitás jellemezte e bevonta a kérdések tanulmá- relmetlenség, illetve a kultu­nyozásába. és az álláspontok rális művelődési feladato*­kialakításába. E dokumentu- tói közvetlen termelési, polí­mok természetesen tartal- ti kai hatások elvárása, és az különösen fontos volt, hogy maztak CSUpan az időhöz értelmiségiekkel szemben az milyen elvi alapon és milele köum aktualitásokat is, vol- általánosító jellegű bizalmat­lak olyan megállapításai, lanság milyen súlyos követ­amelyeket a későbbi kutatá- kezmén.vekkel járt. Mind­köröket. Ilyen körülmények között módszerekkel lát hozzá a pártvezetés ahhoz, hogy elő­relépjen. Az első, ami szem- sok módosítottak vagy korri- ezek alapján részletesen fog­mert merőben gáltak. (Például Lukács lalkozott a dokumentum a betűnő volt különbözött az értelmiségi György munkásságát nem kultúra es művelődéspolitika és kulturális politikaban is helyesen értékeltek, a szoci- minden szektorával, és te­addig megszokott szektás áldemokrata pártnak a mun- endőikkel, valamint a párt­modszerektol —, hogy mi- kásművelődés terén végzett és állami irányítással. „Az közben a politikai vezetes tevékenységét nem jelentősé- irányítás fő eszköze az esz­türelmes volt «s messzemenő gének megfelelően méltá- rnei befolyásolás. Ez a mar­tapintatot tanúsított, az el- nyolták, a szocialista realiz- xizmus—leninizmus tanitá­vekben sziklaszilárdnak mu- mus helyét és szerepét túl- sának, és az erre épülő párt­tatkozott. Még a szellemi elet hangsúlyozták stb.) De fő politikának szüntelen ma­Iegnagyobbjait. a legtekinté- mondanivalójuk es szelle- gyarázását, a káros, ellensé­gesebbeket sem udvarolta mük mindmáig érvényes ges nézetek elleni harcot je­körül, ha valamit ellen,sé- mintegy beépült a szocialista lenti. Az irányítás módsze­gesnek vagy a szocialista kultúrába és szellemiségbe, "reiben is messzemenően fi­, . ., . gvelembe kell venni az •AL. W P ; egyes kulturális területek sa­tikai bizottsági határozat 1957. szeptember 12-én szú- az irányiláR bürokratizmusa letett az irodalommal kap- e]Iendokumentum nem csolatos egyes intezkedese*-. utas(tás hanem vezérfonal a rol szol. Ebben fontos megal- kultúra a szeIIemi élet lapitás olvashato: az .ro koz- résztvevőinek munkájához. „_ él«1/ es politika, szerepenek A részletes tennivalókat ők területért elsősorban irodalmi mun- ;naguk doIgozzák ki ennek Magyarországra látogat Richard von Weizsäcker eszményekkel ellentétesnek, illetve politikai szempontból ,<•>,. ..„..„.„..„ -,„­elfogadhatatlannak tartott, _ bizottsági határozat játosságaiti s harcolni kell azt nyiltan szemébe mondta az ellenzékieskedő vagy vi­tapartnernek. Találóan for­mulázta meg ezt a szilárd el­vi magatartást Kállai Gyula, a párt Kozponti Bizottsága­nak akkoriban g felelős titkára: „A "múltban tós-ságában kell tükröződnie, alpján —T^úíy ózzák a Helytelen kovetelmeny ha művelödési poUtika irá tőle publicisztikai allasfog- ejvej lalást követelnek a minden­napi élet apróbb kérdései- 1959 februárjában még egy ben. vezető pártszerv dokumentu­.. „ . , .... ma foglalkozott a felszaba­Nagyon figyelemremelto dulás utánj jroda. volt a Kozponti Bizottság lom néhány kérdésével, majd januar ez ¿v g^n a burzsoá nacio­nalizmusról és a szocialista ciai kapcsolatok felvételére. A kétoldalú politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális kontaktusok azóta jelentősen fejlődtek. Intenzív a kapcsolat a két ország törvényhozó testüle­tei között is. SZEGED MEGYEI TANÁCS V. B. IPARI OSZTÁLY PÁLYÁZATOT HIRDET A SZEGEDI ECSET- ÉS SÉPRÜGYAR Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos latogatásra hazánk­ba érkezik Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztarsaság Szövetségi elnöke. A magyar—NSZK kapcsolatokról A Magyar. Népköztársaság problémamentesek az együtt­es a Nemet Szovetsegi Köz- működés minden területén, társaság kétoldalú kapcsola- A közelgő államfői találko­tai rendezettek, alapvetően zó jelentőségét kiemeli, hogy Richard von Weizsäcker második legnagyobb gazda­személyében először látogat partnerünk, az arucse­Magyarországra a Német re-forgalom 1385-ben a ko­Szövetségi Köztársaság el­nöke. 0 • igazgatói munkakörének HATÁROZOTT IDEJŰ (5 évre) BETÖLTÉSÉRE. A válla'at általános vezetését a dolgozók küldött­gyűlése látja el. Az igazgatót a küldöttgyűlés vá­lasztja meg. — A vállalat fő tevékenysége: ecset- és .seprűgyártás, valamint egyéb faipari termékek gyár­tása. — A pályázat feltételei: —közgazdasági egyete­mi végzettség vagy felsőtokú műszaki iskolai végzett­ség; — középfokú politikai végzettség; —legalább 10 éves vezetői gyakorlat; — erkölcsi és politikai fedd­hetetlenség A pályázat tartalmazza a fent ismerte­tett feltételek részletes bemutatását. — A pályázatot a Szeged Megyei Városi Tanács V. B. ipari osztályára kell benyújtani: Szeged, Széchenyi tér 9. — A pá­lyázat benyújtásának határideje: 1986. október 24. A gazdasági és pénzügyi együttműködésnek kiemel­kedő szerepe van kétoldalú kapcsolatainkban. Az NSZK rábbi évek mérsékelt növe­kedése után rekordnagysá­Nagy jelentőségűek a két ** ^áTkat^Álmagyar ország vezető, kozott. ma- e t áru.szerkezetében ha­gas szintű talalkozok. Ezek „_.-.„., ,, ... ,,-T" gyománvosan nagy aranyt kiemelkedik Kadar ^pvisefnek az agráripan közül János 1977-es NSZK-beli lá­togatása. amely után rend­szeressé vált a Magyar Nép­köztársaság és a Német Szó­termékek. s mintegy negy­ven százalék az anyag és a félkésztermék. Az NSZK­vetségi Köztársaság közötti ból elsősorban nagyberen­legfelsöbb szintű politikai dezéseket, gepeket, műsze­párbeszéd. 1979-ben Magyar- reket vásárolunk A magyar orszagra latogatott Helmut , .-,, , . . . Schmidt. az NSZK akkori ~NSZK külkereskedelmi szövetségi kancellárja. 1981- forgalom folyamatos bovite­ben Lázár György minisz- set szolgálja a két ország terelnök járt az NSZK-ban. vállalatai közötti mintegy Kádár János 1982-ben ismét 330 kooperációs megállapo­dás. , . ,,.„, . .. ,, , Dinamikusan fejlődik az sagban. 1384-ben ped.g Hel- idegenforgalom. Tavaly mut Kohl szovelseui kan- _ ? ° hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársa­csaknem egymillió NSZK­beli állampolgár járt ha­zánkban, 10 százalékkal mut Kohl szövetségi kan cellár utazott hazánkba. A két ország kereskedel­mi kirendeltségeit 1964-ben több, mint 1984-ben; ugyan­Budapesten. illetve Frank- akkor 32 százalékkal, 161 furt am Mainban nyitották ezerre nőtt a Német Szövet­meg. maid 1973. december ségi Köztársaságba látogató 21-én került sor a diplomá- magyarok száma. Titkárságának 1958. 31-i határozata a Társada­lom- es Termeszettudomany. hazafiságról szóló állásfogla­Ismeretter jeszto Tarsulat lar> jelent Az a « munkájáról A hely/e et rea- .szeIlemi munka_ ame) ezek'_ hsán er ekelve, megallapdot- az a|aDVetö dokumentu­a a Tttkarsag hogy a tarsu- mokban, ide„lógiai, kulturá­jat eloadoi altalaban tartóz- lis elemzésekben is megtes­kodnak a v.lágnezet. koyet- t(Siül _ a2 ezek szellemé­keztetesektol, es nem folyik ben vé u türelmes a ró. vita a teve6, ellenseges ne­munka az ertelmiseg köre­ben — meghozták az ered­ményeket. 1959 júliusáig helyreállították a művészeti szövetségeket, 1959. szeptem­ber 25-én az írószövetség is megválasztotta vezetőségét. A művészi élet megpezsdült, az 1956. november 4-e után hallgató íróknak nagy része újra művekkel jelentkezett, miközben már helyet kért magának egy új nemzedek is. »etek ellen. , A népfrontpoli­tikára való hivatkozással gyakran kerülik az értelmi­ségiek előtti határozott ál­lásfoglalást, nehogy »elri­asszák« az értelmiséget a társulattól." Pedig enélkül nincs előrehaladás. Türel­mes, meggyőző munkával, kölcsönős viták útján lehet csak leküzdeni az értelmiség széles tömegeiben még meg­levő helytelen, jobboldali né­zeteket. . , , , , A kölcsönös bizalom erő­Az egyik legerdekesebb KÖdésén alapuló fejlődést, az dokumentum ebből az idobot értelmiségnek a párt felé az J958 juniusaban született fordulását jól példázta, hogy kulturális munkaközösségi míg ,fl57 júniusában az or­allasfoglalas a nepi irokrot. szágos pártértekezleten a Ez a terjedelmes tanulmany párttagság 6.9 százaléka vo'.t a magyar szellemi elet hosz- értelmiségi, addig 1962-ben a szú évtizedeken át befolya- közben félmillióra növeke­soló irányzatnak történelmi- dett taglétszámból már 10 3 leg megalapozott elemzoset szúzalek tartozott e kategó­adta, és olyan ideológiai kér- rjába. désekben fejtette ki a mar­xista nézeteket, mint az úgy­nevezett harmadik út, a A forradalmi erők és esz­mék a szellemi és kulturális nemzeti sajátosságok és az éIet területén is gyózedel osztályszempontok viszonya, az értelmiség helye es szere­pe a társadalmi küzdelmek­ben, a nacionalizmus, haza­fiság, internacionalizmus ke­zelése stb. A gyakorlati kér­meskedtek az ellenforradal­mon, (Következik: Aki nincs ellenünk, az velünk van.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents