Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

5 Hétfő, 1986. október 27. Grafikák Szegednek Születésnapi találkozás Kopasz Mártával Márta néni — mert Kopasz Márta — ezzel se- is képtelenség lenne azokat minden volt tanítványa gítve a ma már lassan nyűg- a művészeket, akik keze így szólítja 75 éves. dijba vonuló rajzpedagógu- alatt nőttek fej 1969-ig, A város és Csongrád sok hadát. Szívesen emlék- nyugdíjba vonulásáig megye Alkotó-díjas fes- szik vissza Lehel Istvánra. Vinkler Lászlóra, s többi tö-grafikusa Szeged művészeti életének tanúja, ma is alkotó, meghatározó tagja. Hétről hétre találkozhatunk vele kiállítások megnyitóján. Hol itt, hol ott tűnik fel. Jellegzetes, határozott mozdulataival kisérve, szól a város közéletének, művészeti életének Szerencsére soha nem különült el benne az alkotóművész. a pedagógus. a szegedi közéleti ember. 1936-ban végezte az Iparművészeti Főiskolát grafikusként, s 1938-ban a szegedi egyetem grafikai lektoraként kezdte pályáját. Az egyetem akkori művészettörténeti tanszékén fizetés nélküli gyakornokként — mai szóhasználat szerint — tanársegédként is dolgozott. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának utolsó szakaszában még együtt lehetett Ortutay Gyuláékkal. 1941-ben a Földrajzi Intézetben .ő rendezi meg az első nemzetközi kisgrafikai kiállítást. Kopasz Mártának köszönhető a szegedi kisgrafikai kultúra megteremtése, szervezése, ápolása, a mai napig is, 50 év eltedével. A Juhász Gyula Művelődési Központ 50 tagú kisgrafikai barátok klubjának vezetője. 1952-ben magas szintű oktató-nevelő közösség tagja lehetett. A tanárképző főiskolán ábrázoló geometriai, művészettörténeti és népi díszítőművészeti tankönyveket írtak — az utóbbit s egykori művésztanár társára. Egy negyedszázaddal ezelőtt is gyönyörű és nemes feladatot kapott a nemrég elhunyt Tápai Antal szobrászművésztől. 1960-ban megszerveze a Tömörkénv István Gimnázium és Műveszeti Szakközépiskolában az általános rajzoktatást és a jobbításáért. grafjkai szakot. Fölsorolni S közben, és azóta? Nemzetközi, országos, helyi kollektív és egyéni kiállítások sora, a szeretett szülőváros szobrainak, épületeinek, művészeti életének ápolását és védelmét szorgalmazva. Legújabb alkotását, a Szegedi háromkirályok címűt mutatja. 1985-ben ötven művészi grafikai lapját ajándékozta Szegednek. Czakő János Vérnász Operabemutató a nagyszínházban Az elmúlt csütörtök és szinte vakmerő módon — péntek nevezetes napja marad a szegedi művelődéstörténetnek, sőt, talán a magyar operajátszás történetének is: a szegedi operabarámagára vállalta a rendezést és a zenei irányítást egyaránt. A két összefonódó, de külön-külön is óriási terheket jelentő tevékenységi kör tok előtt is megnyíltak az egy személyben való egyesiújjáépített nagyszínház kapui. Sokan fogadták hónapokkal ezelőtt kétkedve a tervet, mely szerint az új épületben tartandó első bemutatón Szokolay Sándor nagy külföldi karriert befutott, több mint huszonkét éve komponált operája, a Vérnász hangzik el. A hallottak-látottak azonban mindenképpen azokat igazolták,' akik hittek a mű közvetlen hatóerejében, egyetemességében, aktuális mondandójában. és abban, hogy ez a társulat ezzel az alkotással meg tud felelni a kétszeres ünnep különleges elvárásainak. Szegedi háromkirályok (linómetszet. 1986.) •W Magvető-est a kávéházban A könyvvásárlók és -olvasók között aligha akad !ó idö közművelődési feladatokat lát el, különböző luhoznak a konyhára, például a két évtizede élő Albatrosz olyan, aki ne találkozott dományterületekröl tájékoz- sorozatunk. De ezek a köny volna már a Magvető Könyvkiadó valamelyik sorozatával vagy egyedi kötetével. A nagy föltűnést keltő kiadványok miatt időnként bátor kiadóként is emiegetatja a nagyközönséget. A Magyar Hírmondó, a Gondolkodó magyarok művelődéstörténeti funkciót tölt be. — Mi a feladata a nagy példányszámú antológiáktik. Hegedős Mária, a kiadó nak? vek egyetlen értékes alkotást sem szoríthatnak ki. A további fölmerülő kérdésekre, melyekre a szervezők számítanak, a kiadó „vezérkara" ma, hétfőn a Royal szállóbeli kávéházi irodalmi vezetője válaszolt kérdéseinkre. — Mi határozza meg a kiadó arculatát? — A Magvető Könyvkiadó elsődleges feladata a kortárs magyar irodalom megjelentetése. Ez természetesen nem csupán szépirodalmat jelent. Igyekszünk a kortárs szellemi élet más területeiről is hírt adni, közművelődési feladatokat ellátni. Vagyis könyveink révén jelen lenni napjaink alakulóváltozó világában. Profilunkba tartozik — kisebb mértékben — a kortárs Világirodalom bemutatása is. — Hogy a versek, novellák esten válaszol, és színművek éves terméséről hírt adjon az olvasóknak. Szerepük napjainkban különösen fontos. Az egyedi kötetek (versek, novellák, drámák) példányszáma kétségbeejtően alacsony. Ezek az antológiák viszont körülbelül 80 ezer példányban jelennek meg. — Hogyan alakul a kiadó gazdasági helyzete? — Természetesen egyre nehezebb a helyzetünk, de nem annyira, hogy amit értékesnek és fontosnak tartunk, ne jelentessük meg. A művek számát nem csökZsoldos Sándor Bár a „hivatalos" bemutató pénteken volt, azt sajátságos módon megelőzte egy „széria-előadás", melyet lelki ismeretlenség volna figyelmen kívül hagyni a produkció értékelésekor, már csak az eltérő szereposztás miatt is. A „fából vaskarika" eme színházi esete művészi szempontból nem bizonyult szerencsésnek : nem az egyéni teljesítményeket, hanem az összhatást tekintve a csütörtöki előadás volt az oldottabb, teljesebb, zavartalanabb, ugyanakkor a mérhető siker, a közönség lelkesedése pénteken többszörösen felülmúlta az előző napit. Kisebb pontatlanságokon túl, elsősorban a második felvonás bonyolult menny egzői kórusjelertetének intonációs és belépési zavarai indíthatták el azt az „idegességhullámot", amely alig észrevehetően bár, de — a csütörtökihez képest — mégiscsak béárnjfé-íü/IJa a színpadi események láncolatát a bemutatón. Mindezek ellenére győzöm hangsúlyozni — a produkció részesei az utóbbi évek legnagyobb, legmegérdemeltebb sikerét könyvelhetik el, olyan egységes, minden pillanatában szuggesztív művészi munka eredményeként, amely tisztességével, igényességével, odaadásával országosan is példamutató! Ebben kétségkívül oroszlánrésze van tésébe bárki könnyen belebukhatott volna. Oberfrank vállalkozása mögött azonban érezhetően a Garcia Lorcadráma és a Szokolay-muzsika olyan alapos ismerete, a gondolatok olyan fokú kiérleltsége, a közlési vágy olyan mélysége húzódik, amely nyilvánvalóan csak a mű gondolatterhével való több évtizedes együttélés nyomón, csakis szerelemből születhetett meg. Erről a rendezésről, a rendezés és a zene kapcsolatáról csak jót mondhatok: minden részletre van gondja, anélkül, hogy pillanatra is sáem elől tévesztené a grandiózus egészt, minden egyéni sorstragédia a legszemélyesebb átéltségben válik valamennyiünk kínjává és felelősségévé, a zene jól megragadott tempói és a gesztusok, az arcjáték, a beszédes tekintetek állandóan és kölcsönösen magyarázzák egymást. A Vérnász ebben az interpretációban nem opera, hanem megrendítő színházi élmény, összművészet, melyben egy-egy fényeffektus ugyanolyan kifejező lehet, mint valamely zenei mozzanat — gondoljunk csak a „vörösek" és „kékek ' egész művön végighúzódó párhuzamára, a szerelem-szenvedély-kéj-gy ülölet-halál, illetve a hidegség-kiüresedeltség-sivárság gondolatkörének szembeállításaként. A mozgások és a színpadkép megkomponáltsága kis és nagy méretekben egyaránt példás — elég csak a darab befejezésének, a gyertyás sifatójelenethek totokszoritó élményére utalnom. A színpadkép dicséretével egyúttal Mira János nagynem szerű díszlettervezői munkáját is méltatom, a mozgások kapcsán a táncjelenetek szuggeszti vitását biztosító Kuli Ferencet említem. A spanyol környezet csábításának okosan ellenálló jelmeztervezővel, Ék Erzsébettel együtt ők ugyanolyan értő partnerei voltak Oberfranknak, mint a zenei munkában fontos szerepet játszó karigazgató, Molnár László Oberfrank Gézának, aki — és a két korrepetitor. A Magvető adja ki hetente kentjük! A példányszámok 180—190 ezer példányban a viszont folyamatosan esnek. Rakéta Regényújságot is. különösen a versek, esszék — E célkitűzések hogyan és tanulmánykötetek eseté valósulnak meg a kiadó éves terveiben? — Évenként általában 230 művet tudunk megjelentetni. Ennék körülbelül a fele egyedi kiadvány, kortárs íróink es a határainkon kívül élő magyar alkotók regényei, novellái, verseskötetei, esszéi, tanulmányai. A termés másik fele sorozatainkban Iát napvilágot. Az életműsorozatokban jeles íróink összegyűjtött munkáit adjuk közre; az Üj termésben elsőkötetes prózaírók, költök jelentkeznek; a ra-re — Rakéta Regénytár — zsebkönyvtársorozatban elbeszéléseket, kisregényeket jelentetünk meg a magyar és világirodalomból; a Világkönyvtár a külföldi szépirodalomé; a szinmüsornzat a kortárs magyar írók drámatermését juttatja el az olvasókhoz. A Tények és tanúkban emlékiratokat adunk ki; a Gyorsuben. Fontos és sürgős feladat új lehetőségek keresése a kiadók és a terjesztők jobb együttműködése terén. — Nem hatnak-e zúllesztöen a kiadóra az úgynevezett ..sikerkönyvek", melyek egyre nagyobb példányszámban árasztják el a könyvpiacot? — A szenzáció mindig vonzóbb, mitn az értő közönséghez szóló müvek. Ez természetes. A baj az, hogy az arányok sok esetben eltolódnak, nem az aktuális, fontos, jó értelemben vett lektűr irányába, hanem a drága, de értéktelen kiadványok felé. Kiadónknak változatlanul értékcentrikusnak kell maradnia. kultúrpolitikai feladatokat kell ellátnia, ami nem azonos az üzletiéi. Ugyanakkor jól gazdulkodni napjainkban már kötelesseg. Nekünk is vannak olyan kiadványaink, melyek pénzt Lopott kocsival kereskedett 31 éves Bakos „ismerőse" volt bíróságnak, amikor ismét felelősségre A régi Tibor ra. Közben azonban — mimár a vei a csereautó mindig kinemrég sebb értékű volt — 22 ezer vonták forint készpénzt, majd egy Tizenhat éves kora óta rendszeres és visszatérő lakója a börtönöknek: legutóbbi, hetedik büntetéséből idén januárban szabadult. Főként lopás miatt volt elítélve, most azonban szélesedett a skála: a bíróság kilenc (!) tételben sorolta 30 ezer forintot érő tehenet is kapott ellenértékként. Végül az utolsó autót bontásra adta el. Nem sokkal később Békéscsabán egy 90 ezer forint értékű Lada személygépkocsit lopott a pillangóablak kifeszítésével. További bűncselekményeit az OTP-től személyi kölcsönt vett föl. A részleteket persze ó sem fizette. Ugyanezt megtette később Virág István is. A büntetés kiszabása során a bíróság Bakos Tibor esetében súlyosbító körülményként értékelte a bűncselekmények többszörös halmazatát, s hogy a vádlott cselekményeit a vagyon elleni bűncselekmény miatt föl cselekedeteit. Többek csak címszavakban érdemes kiszabott szabadságvesztésközött csalás, lopás, közokirat-hamisítás, devizagazdálkodás megsértése miatt vonták felelősségre. Most mit követett el Bakos Tibor? Egy éjszaka a kilincs kifeszítésével föltört egy Wartburg személygépKocsit!. Még ugyanaznap megemlíteni: többek között megsértette a devizagazdálkodásról szóló rendeletei azzal, hogy egy 10 ezer forint értékű gyűrűt értékesített szabadpiacon, aztán benzint lopott egy autóból, majd B és C kategóriára érvényes vezetői engedélyébe belehamisította a D és E kategóadásvételi szerződést kötött riára való érvényességet is. egy másik Wartburgra, amely üzemképtelen volt. A vételár kifizetésére azonban halasztást kapott azzal, hogy a gépkocsit a fizetésig nem Az ügy harmadrendű vádlottja. Szolil Julianna egy. a Magyar Kábelművek Szegedi Kábelgyára feliratú, ismeretlen módon birtokába viheti el, viszont megkapta került bélyegző fölhasználáannak rendszámtábláit és sával, élettársával, a másodforgalmi engedélyét. Ezután Bakos a lopott autóra a „zálogba" kapott rendszámot szerelte fel. a motorblokkra és az alvázra pedig az átvett forgalmi • engedélyben szereplő számokat üttette be. Ezután a Wartburgot elcserélte egy Ladára, majd a Ladát egy újabb Wartburgrendű vádlott, Virág Istvánnal áruvásárlási kölcsönigénylő lapot töltött ki. Ennek segítségével bútort vásároltak, amelynek részleteit később nem fizették. Szolil Julianna ezt a módszert elmesélte Bakos Tibornak, aki ugyanilyen módszerrel — Virág István kezességével — bői engedélyezett feltételes szabadság ideje alatt követte el. Ugyanígy Szolil Julianna esetében is súlyosbitó körülményként vették figyelembe, hogy bűncselekményeit végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés ideje alatt követte el. E cselekményekért a Szeged Városi Bíróság Bakos Tibort (Elek, Cinka Panna utca 18.) kétévi szabadságvesztésre és két évi közügyektől való eltiltásra, Virág Istvánt (Szeged, Londoni körút 18.) egyévi javító-nevelő munkára, Szolil Julián, nát (Szeged. Párizsi körút 7.) hathónapi szabadságvesztésre ítélte. i Az ügyet fellebbezés miatt tárgyalta a Csongrád Megyei Bíróság s az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett, B. T. A hallottak alapján nem lehet emlitetlenül hagyni, hogy a zenekar sokszoros figyelemmel, gonddal készült fel a nagy feladatra, a differenciált, plasztikus hangzásával, pontosságával megbízhatóan vehette vállaira az előadást. A Bartók Béla Művelődési Központ gyermekkórusa (karigazgató: Nemes Eva) a nagy hangerőigénynek és „vizsgadrukknak" tulajdonitható „felfelé húzó" intonáció ellenére hamvas, kedves színfoltja volt a számtalan titkot rejtő felnőttvilágnak. Az énekes szólisták munkájában beérni látszik annak az erőfeszítésnek az eredménye, amely — Oberfrank iránymutatása nyomán — az utóbbi években a zenés színházi stílus megteremtésére irányult. Enélkül a — remélhetőleg most már a társulat egésze által felvállalt — stílustörekvés nélkül igencsak kétes kimenetelű lett volna a Vérnász-vá I la! kozás. így azonban még a kevésbé telt, kevésbé nemes, kevésbé iskolázott hangok tulajdonosai sem váltak a nehézségek kiszolgáltatottjaivá: hiteles színészi játékuk általában nem engedte meg, hogy sokáig foglalkozzunk hangi fogyatékosságaikkal. A mű főszerepei közt is clsö az Anváé. Görtva Irén elsősorban a szerep énekelt részeinek szuggesztív megformálásával, míg Lengyel Ildikó a kulcsmondatokat tartalmazó félprózai részletek atmoszféra-teremtö tolmácsolásával tűnt ki. A két Leonardo közül Németh József már csak koránál, alkatánál, rendkívül erőteljes hángjáttáT fogva is meggyőzőbben .állította elénk a min-den gátat. ledöntő iszonyú erejű férfiszenvedély szimbólumait, de Andrejcsik István is súlyos figurává tudott nőni — igen dicséretes hangbeli-énektechnikai fejlődésről szolgáltatva bizonyságot. A Menyasszony szerepének megformálásában lényeges karakterkülönbséget mutatott a két előadás. Bajtay Horváth Ágota az önmagával is harcban álló, dacosan szenvedélyes nő alakját, kiegyensúlyozatlanul vibráló személyiségét rajzolta meg, mig Vámossy Eva alakítása a menyasszony kétségbeesett tehetetlenségét, kiszolgáltatottságát mutatta meg, minden pillanatban valami lebirhalatlan, mély szomorúsággal. A Vőlegény szerepével kapcsolatban kényszerültünk a leginkább kompromisszumra, bár Vajk György is. Fekete Imre is megtett mindent, amit jelenlegi hangállapotában, gyakorlatával. képzettségével megtehetett. A Vőlegény figurája azonban (kivált Feketénél) Leonardóval szemben túlontúl súlytalannak érződött, ami nem segíti a konfliktushelyzet érzékeltetését. A többi szereplő közül kiemelkedik Szakály Péter második felvonásbeli Apaalakítása: összeomlása az egész dráma egyik legmegrázóbb élménye. De a Szomszédasszony, a Feleség és Anyós, a Cselédasszony. a Halál és az egyéb epizódszerepék megformáló! is a nagy egészben betöltött funkciójuk megértéséről, a magasrendű közösségi munkában való odaadó részvételükről tettek bizonyságot. A szegedi Vérnász-előadás a legfontosabbat nyújtja nézőinek. olyasmit, amely mellett eltörpülnek a fogyatékosságok és kompromisszumok; a katarzist. Gönczy László