Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

37 Péntek, 1986. október 3. A gondolkodás grammatikája Nyelvészeti könyvek zajos sikert nem szoktak aratni. A tudományban egyébként is a szakma csöndes elis­merése a siker. Békési Imre fenti című munkájában a siker is, a zaj is előre lát­ható. Valóban van gramma­tikája a gondolkodásnak? Valóban létezik az itt le­irt szabályrendszer, amely­re eddig nem tapintottak rá más kutatások? És ha léteziK. melyik tudományág lett volna a legilletékesebb? A nyelvészet? Az irodalom­elmélet? Vagy legalább any­nyira a lélektan, a retorika, a stilisztika? Esetünkben a nyelvészet válaszát várjuk, hiszen grammatikát ígér a könyv cime. De a gondolkodásét? Ügy látszik, a szerző is át­gondolta ezt a problémát, mert arra a kérdésre, hogy miért nem a szöveg gram­matikájáról beszél, miért a gondolkodáséról, a követ­kező választ adja: „Azért, mert a szöveg a gondolkodás által, azt szolgáivá alakul olyanna, amilyen; vagyis a valóság, a valóságot tükröző gondolat s a gondolat nyelvi formájaként keleUezett szö­veg hármas egységére fi­gyelve több esélyünk van a szöveg szerkezetének feltá­rására. mintha elkülönitve. önmagában vizsgálnánk azt." Az idézetből két tanulság világlik ki. Először, hogy a könyvtől „a szövegfelépités tartalmi-logikai szabály­rendszerét" kell elvárnunk, amint azt a belső címlapon szereplő alcím is jelzi. A másik tanulság már mesz­szebb vezet. A szöveget a szerző nem elkülönitve, ön­magában, azaz formálisan vizsgálja. hanem tágabb összefüggéseiben, a gondol­kodás es a kommunikáció folyamatába ágyazottan. Ez a megközelítés a funkcioná­lis nyelvszemlélet sajátos­sága, azé. amelyet Magyar­országon Deme László nsve fémjelez. (A szellemi ro­konság természetesen nem véletlen; a könyv Deme professzor szegedi évtizedét is visszaigazolja ) Vitathatatlan. felkészült kutató igen alapos munkája ez a Könyv, de kételyeink azért maradnak Vajon be­latható idön belül beepul-e nyelvtanításunkba az a sza­bály, hogy a háromtagú mellérendelő összetett mon­dat már elemi szövegforma. És ha a nyelvészetben elfo­gadják is ezt, mikor vál­hatik iskolai gyakorlattá? Félő, hogy csak a következő században. Sikert és zajt jósoltam ennek a könyvnek. A siker — új terület és új össze­függésrendszer feltárásáért. — a nyelvészetből várható, a valószínű vita zaja pedig a határtudományok felöl. Igényes, szép kivitelű — és szegedi illetőségű könyvet vehet kezébe az olvasó. A Tankönyvkiadó kitett ma­gáért. Természetesen az é.-a is eléri a könyv nívóját. Am ez a mú kézikönyvnek ké­szült, mai- és leendő taná­rok számára. Ezt csak a példányszáma és az ára akadályozza meg. 1900 pél­dányban készült, 74 fo­rintért. Napok alatt elkap­kodták. Nem lehetne az utánnyomást olcsóbb, egy­szerűbb változatban megje­lentetni? Na és sokkal na­gyobb példányszámban. Hogy az lehessen, ami a rendeltetése: kézikönyv — közkincs (Tankönyvkiadó, 1986. 374 oldal.) Mucsányi János Oktatóprogram és kutatás r Értékelés — azonnal Kellemes helyiség a plafonig érő lambériával. Inkább főiskolán a számitástechni­gondolná az ember pinceklubnak, mint tanteremnek. A ka? padokon Commodore 64-es számitógépek, kis- és nagy- — Szerintem egyáltalán képernyős, fekete-fehér és színes tévékészülékek. Itt is- nem. Egy tárgyat csak ak­merkednek a számítástechnika alapjaival az élelmiszeripa- kor nehéz oktatni, ha néni risok. Aki pedig az újságírót ismerteti a végzett munká- alakul ki iránta — szakszó­val, Nagy Elemérné adjunktus, a főiskolai kar egyik, szá- va' — a pozitív attitűd. A mítástechnikát oktató tanára. Afi a célja a hallgatok szőrtől. Ezzel az új oktató­számitástechmkaha való be- rendszerrel lehelöseg van vezetésének? Ö? elmaradások egyeni kom­penzálására. A lemaradott - Nem akarunk gyenge ha„gatók tanorán kívül old­programozokat kepezm In- hatnak meg segitő feladato­kább olyan készségét szeret- ka(. szám ¡tógéppel. A nénk a dákjainkban kiala- program azonnal ertekel is. kítani. hogy felismerjek hol Xovabbha|adm az anyaggal lehetne hasznain, a szarni- csak megfeleiő tudásszint számítástechnikával nincsen nyen gond. Az azonnali ér­tékelés sikerélményt ad Böle István Kelet-Európa konferencia CsütortoKön Szigetváron megkezdődött a kilencedik Kelet-Európa konferencia. Témája: a hazánkban eld délszlávok, németek, romá­nok, és szlovákok nemzeti-, ségi tudatának alakulása. A háromnapos tudományos ülésen elsősorban a nemze­tiségi tudat felszabadulás: utáni fejlődésével és a/| egyes nemzetiségek társadal­mi beilleszkedesevel foglal­koznak a történészek, s ér­tékelik a Baranya megyei' nemzetiségek helyzetét, AZ országnak ezen a vidékén él ugyanis a magyarországi! németek negyven százaléka és a délszlávok egynegyede. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat 1978 óta minden év őszen megrende­zi ezt az országos jellegű; konferenciát. Két éve a ma­gyar nemzeti tudat, tavaly a szomszéd -.épek nemzeti tu­data, az idén pedig a hazai nemzetiségek tudata alkotta, illetve alkotja a tanácsko­zások témáját. A három esz-, tendő előadásainak anyagat kötetbe szerkesztve kiadják A konferencia résztvevői az alkalmat felhasználjak! arra is, hogy megismerked­jenek a rádió és a televízió pécsi stúdiójának nemzeti­ségpolitikai munkájával, ai stúdiókban készülő délszláv és német műsorokkal. (MTI) Ha ősbemutató, holnap színházavató Karinthy Ferenc—Fényes Szabolcs—C. Dénes György A leánykereskedö cimú két­részes zenés vígjátékát mu­tatják be ma, pénteken este 7 órakor a Kisszinházban Árkosi Árpád rendezésében. Varga Mátyás díszleteivel, £k Erzsébet jelmezeivel (a koreográfus — vendégként — Tóth Sándor, a zenei ve­zető Nagy Imre lesz). A da­rab magyarországi ősbemu­tató: a nagyszínház nyitá­nyára meghirdetett, meghí­vásos drámapályázatra ér­kezett, s Karinthy Ferenc ezzel a művével egyértel­műen a zené.s középfajú színdarabok Molnár Ferenc-i természetű hagyományait igyekszik fölvállalni. A tör­ténet hőse egy 45 éves köz­gazdász (Király Levente aiakitj'a), akinek csupán pa­píron van állása, valójában konnyúvérú lányok nyugati kuncsaftoknak történő ki­árusításából él, míg egyszer aztán ... A helyzetkomiku­mokra is épülő, igazi Fé­nyes Szabolcs-i dallamvi­lágga' fűszerezett. G. Dé­nes György szellemes dal­szövegeivel „tálalt" darab­ban lobbek között Janisch ' Évát, TTőgye Zsuzsát, Tarján Pétert,,, liorács Zsoltot, Holl Zsfe^» Gazsó Györgyöt is fftl ftSIfíi a közönség. Ölte,. A Ktsszinház ma esti be­mutatója előtt, este fél 7­kor a szomszédos Horváth Mihály Utcai képtárban nyí­lik °a"IVfóra Ferenc Múzeum és"«!''1 Szegedi Nemzeti Szin­hát* '«kffeos. Színház szüle­téwpnm—1886—1986) cimú kí&lfittlíív. A nagyszínház átadááy"' alkalmából ren­dezett kiállítást Nikolényi istvdh?* lapunk kulturális roVatáfffák vezetője nyitja még."-' közreműködik Gulkó Bence, a színház művésze. Mint azt bizonyára már nagyon . sokan tudják a vá­rosban, holnap, szombaton elérkezik egy nagyon régen várt, örömteli (ünnep)nap: este 8 órakor gálaműsorral avatják föl a felújított nagyszínházát, előzőleg, este fél 7-Kor pedig ünnepélyes keretek között avatják fol az előcsarnokban Vaszy Vik­tor mellszobrát. Tóth Valé­ria alkotását. D. L. tógépet, el tudják mondani a matematikusnak gondjai­kat, a szoftverpiacon prog­ramot tudjanak választani. birtokában lehet. — A főiskolán sokoldalú kutatási munkát is végez­nek. Be lehet-e ebbe kap­— Mindehhez hany tan- csoini a számítástechnikát? óra áll rendelkezésre? , ... — Igen. Nagy szerepük — összesen százöt. Az volt a íúszerpaprika-őrle­élelmiszer-technológus halli meny gyártástechnológiája gatók 75 órán keresztül az számítógépes irányítási alapokkal ismerkednek. Ok- rendszere kidolgozását'.,!, tatjuk, hogy a számítógép Ezt a megoldást hamarosan parancsokat teljesít, ismer- a termelésben alkalmazz;? tétjük a technika alkalmaz- majd a Szegedi Paprikafel­hatóságának hatásait. Jut idő dolgozó Vállalat. A kutató­a BASIC-nvelvre. Élelmiszer- munkák közé sorolnám u2 ipari esettanulmányokkal előbb említett oktatórend­is foglalkozunk. Például kü- szer továbbfejlesztését. Most ltonbozö keverékek elkészítő- az ábrák, képek programban seinek legolcsóbb módoza- való feldolgozásának lehe­taira várjuk a választ a tőségéit keressük. De szinte számítógéptől. A kész prog- minden kutatási munkánál ramok használatát gyakoroU adódnak feladatok a szá-) juk. Harminc órában d munkra. Ugyanis egy új mé­szaktárgyhoz kapcsolódó rési módszernek a régivel esettanulmányok adnak té- való összevetésére is a leg­mát. jobb a számítástechnika. Amikor szakdolgozatírásra A szegediek által kidolgo­kerül a sor, sokan visszatér- zolt oktatórendszer iránt nek a számítógépekhez. Egv- más főiskolák is érdeklőd­re többen jönnek rá. hogy nek. Például a pécsi Pollák méréseik értékelése így pon- Mihály Műszaki Főiskolán is tosabb és gyorsabb. Dolgoz- szeretnék alkalmazni már a nak a Commodore-kon tu- közeljövőben, dományos diákköri munkát — Van-e számítógépes végző hallgatók is Az el- nyelvoktatás a főiskolai múlt 5 evben mindig volt káron? — kérdeztem Nagy elsó helyezett ilyen tárgyú Elemérnét. dolgozatokból az OTDK-n. Tavalyelőtt Plovdivban a nemzetközi diákköri konfe­rencián Bitai Tibor élelmi­szer-technológus hallgató ert, el második helyezést. — Szervezett számítás­technikával segített nyelvok­tatás meg nincs nálunk. Az angol nyelv gyakorlására programot már beszerez-, 1ünk. Beszélgettünk tanár­— Mire használják meg a társaimmal^ a nyelvoktatás számitógépeket? esetleges megindításáról. A ., , . _ , ,. jövőben talán erre is sor ke­— Az elelmiszer-technolo-, ra| gusok biológiából és kémiá­ból felvételiznek a főiskolai ~ Mál> tárgyakkal mi a karra. Mivel érdeklődési kö- helyzet? riiktól távol áll a matema­tika. sokan közülük nehezen birkóznak meg e tárgy kö­vetelménveivel. Ezért a fel­' zárkoztatáshoz oktatórend­szert dolgoztunk ki. En a doktori disszertációmat ii ebből a témakörből írtam. Munkámhoz sok segítséget tananyagot és teszteket, kaptam Nagy József profesz- — Nehezen oktatható — Az oktatórendszerrel bármely tantárgy tanítható. Mechanika-gépelemekből már van programcsomag. Nagyon bízom benne, hogy más tantárgyakhoz is irnak hamarosan a tanártársak Hétköznapok: 79 >i Ilyen címen ne keresse senki a tele­fonkönyvben', mert úgysem találna rá. Ellentmondásokkal megrakott korunkban még azon sem csodálkoznék, ha pont Egyetértés vagy, mondjuk, Barátság néven anyakönyvezték volna. Félreértés csak ké­sőbb lett belőle . . . De kezdjük az elején, mielőtt a kereszt­apaságot végleg nekem tulajdonítaná va­laki, ötven koruli férfi keresett meg, hogy van hetvenkét mázsa paprikája. Ennyit ugyan, ha a kamra minden zugát, megtöl­tenenk sem tudnánk eltenni, így hát az. ajánlatot, köszönöm, nem kérem. Nem úgy ám! Nem is nekünk szánta, a mienk csak a tortenet. Jó két hete elment embe­rünk a „Félreértés Tsz" átvevőjéhez, aki­től megkérdezte, szedhetné-e a paprikáját, átvennenek-e száz-egynéhány mázsát. Meg is egyeztek hamar, A határban ne­velkedett embernek olyan a másik szava, mint a szentírás. Nem sokat gondolkodott, hanem szedte, és elvitte . . . volna. De mire odaért, már nem kellett az áruja. Bocsánat, tévedés! — gondolná az ember, de ezzel még nincs elintézve semmi. Et­től a kár még kár marad. Átvettek: ugyan harminc-valahány mázsát a lesze­dett száztízből, a többit meg vigye, aho­vá akarja. Vitte is, de mire máshová el­ért a sok töltenivalóval, úgy megfonnyadt, hogy a kutyának sem kellett, se a Bos­nyákon. se Bergengóciában. Most már, paprika helyett, legföljebb az igazát ke­resheti. Eddig a történet, de a mesének még itt sincs vege. Messziről jött ember azt mond, amit akar. Mielőtt leírnánk, jó megkér­dezni a másik felet is. A „Félreértés Tsz" főkönyvnöke pedig igazán készséges. Is­meri az ügyet, ki is vizsgálják majd, de ez nem tartozik a sajtó nyilvánosságára. Különben is, miért nem kért írást a ter­melő, akkor követelhetne... A szó ugyan­is elszáll. No már most, ha ez „ügy", ak­kor valami már nincs rendjén, ha ki kell vizsgálni, akkor még jobban sántíthat a do­log. Ha már a Bosnyákot megjárva is, fonnyadt lett a paprika, mi lesz belőle, mire kivizsgálják. És ki hajlandó úgy zárni a vizsgálatot, hogy a szövetkezetnek fizetnie kelljen? Különben se volt szer­ződése. Erre ugyan mit válaszol a drót túlsó végén ülő? Könnyen lehet, hogy a portástól kért engedélyt a gyanútlan ter­melő — vágja rá a választ —, az meg honnan tudja? Az ajtónálló az nem át­vevő, így hát csak félreértésről lehet szó. Tárlatok Szegeden és Vásárhelyen Izgalmas és színvonalas meg. Tanulságos végigkísér- színei megvilágosodták, t'e.s­képzőmüvészeti eseményeket ni festői témáinak változá- tészete oldotta. légiesen kínálnak a szegedi és a kör- sait. A hatvanas években könnyeddé vált, miközben jiyékbeli galériák. Ma, pén- kora vérzivataros esemé- mindvégig uralták képiéit a teken nyílik meg Nóvák nyeire, a vietnami háború- rá jellemző ismérvek, a kü­András gyűjteményes tárla- val terhelt mindennapokra Ionos, néha misztikus hangu­ta a múzeum képtárában, tragikus hangvételű, exp- latok (Oratórium), a virtuóz Nóvák szegedi festői müko- resszív indulatokkal megfes- ecsetkezeles (Asztalom), elcsenek .legjavát' mutatja .tett képekkel reagált. Később Akik a színek szenvedélyes izzását, a vérbő koloiitokat kedvelik, es szívesen belefe­ledkeznek a szi nek es for­mák kepzelelet megindító világába. azoknak Kollár György esztergomi festő ki­állítását ajánljuk szombaton, a Paletta Galériában, Kollár sajátos, „felülnézetű" pers­nektívából ábrázoló, szinte absztrakt képi világa foko­zatokon keresztül ugyan, de minden izében az alföldi táji környezet festői megértésé­ből alakult ki. Négy évvel ezelőtti nagy sikerű szegedi kiállítása még minden bi­zonnyal sokak emlékezetében él. Csoóri Sándor a festmé­nyeit „lelkiállapot-doku­mentumokként" jellemezte. Kollár táblaképei és japán papírra rögzített szín-forma improvizációi a képzőmű­vészetben érzelmi felindulást és intellektuális izgalmat keresőknek lehet vonzó. Végül a vasárnap kínálja a vásárhelyi kötődésű művé­szet ielen állapota iránt ér­deklődőknek a teljes körű tájékozódást. Nyit az őszi tárlat, melynek — bár meg­ért kedvezőbb fogadtatást biztosító művészeti viszonyo­kat. is — közönségvonzása szinte ma is a legnagyobb, és a megújulás, az értékóvás számos jegyét viseli magán. A vásárhelyi kötődésű alföl­di festészet meghatározó je­lentőségű mesterei közül ez­úttal Szálay Ferenc, Palay László, Németh József ké­peire hívnám föl a figyel­met. Szellemiségükben ezek őrzik leginkább az őszi tár­lati hagyományokat, a nem­zetben. világegészben gon­dol kodii festői magatartást. Fejér Csaba szokott virtuo­zitása. isKsokakat vonzhat. megíg .gz idei tárlaton mél­tán Tornva!--J;-­László szecessziós ízű festői teljesítményei eeaeiiu-*-. megkülönböztetett figyelem­re. Ámde hiba lenne önkénye­sen bé/»Jy ásol ni azokat, akik .megtisztejik látogatásukkal az őszi' tárlatot. Száznál több alkotó festmjnyei, szobrai, grafikái..« nagy múltú tárlat koncepciózusán őrzött realis­ta szepíjgleti keretei között minden igenyes ízlésnek megfelelhetnek, Tóth Attila Az is igaz, hogy a főkönyvelő viszont nem portás. De ez a dolgokon mit sem változtat. A beszélgetést fejezzük be. Ha ez számomra nem megnyugtató, akkor néhány nap múlva hívjam vissza az el­nököt, addig talán a vizsgálatot is meg­ejtik Juszt se hívom! Ha a dolog nem tarto­zik rám, akkor minek szaporítsam a szót? Igaz, hogy érvényben van már az a saj­tótörvény, amelyik eldönti, mi tartozik rám és mi nem. Lehet, hogy ezt még a portás se tudja. Kutyaugatást szőrivel... ? Igazság szerint a harapást szokták sző­rivel orvosolni, de mióta feltalálták a jobbnál jobb csodaszereket, erre a mon­dásra csak az iszákosok esküsznek. Uga­tás dolgában viszont annál többet érhet ez a gyógymód . . . Évek óta járok a Kemes utcában, az­óta ugat rám egy hatalmas német juhász hazafelé. Eleinte még tetszett is a dolog,' ahogyan a szokatlanul alacsony, nyolc­van-kilencven centis kerítés tetejére fel­ugrik a derékig érő eb, és teli torokból üdvözöl De egyre ravaszabb lett... Mog­várta, míg gyanútlanul végigsétálok a ke­rítés mellett, s mikor már úgy éreztem, megúsztam a „koncertet", akkor ugrott oda, hátha megijeszt. Saját panaszát te­gye félre az ember, kerültem a kerítést, ezzel le is zártam magamban a dolgot. Láttam, sok más arra igyekvő sem tesz másként. Vasárnap délután azonban három-négy­éves forma kislányát sétáltatta arra a gyanútlan anyuka, amikor a kutya ismét fölugrott a kerítésre, és rázendített. A kislány nem értékelte igazán a produkciót. Legföljebb akkor, ha a sírógörcsöt műbí­rálatnak lehet nevezni. Nem kell a legélénkebb fantáziánkat előszedni ahhoz, hogy elképzeljük, mi történik, ha mondjuk egy idős. szívbeteg embert tréfál meg a rakoncátlan eb. A ruházati szövetkezet, akinek a portékáját a derék kutyus őrzi, lehet, hogy eddig nem is gondolt arra, meg is köthetnek négylábú „munkatársukat"? Vagy úgy vannak vele, hogy kutyaugatást szőrivel érdemes gyógyítani? Akinek nem tetszik, ugasson vissza! Rafai Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents