Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

Szombat, 1986. október 25. MAGAZIN Több mint évszázados múltra tekinthet vissza Szeged kórusélete. Az első szervezett, egyesületi alapon álló énekkar, a Szegedi Dalárda 1863ban, a Polgári Dalárda 1868-ban jött létre. A két — hosszú ideig legjelentősebb — szegedi énekkar idejében is hívtak már össze kórustalálkozókat, például 1876-ban és 1889-ben. Ebben az időben alakult a még napjainkban is működő MÁV Hazánk Dalkör, 1908-ban pedig az Általános Munkásdalegylet. Szegeden a tízes-húszas években virágzott a kórusélet. Király-Kőnig Péter, a zeneiskola igazgatója, a zenei élet jelentős alakja lett a dalárda vezetője, akitől később szintén kiemelkedő személyiség, Antos Kálmán vette át az irányítást, amikor is oratóriumegyüttessé alakultak, Szegcdi Dalárda és Oratórium Egyesületté. 1938-ban elnyerték az akkori kóruselismerések legmagasabbikát, a Király-díjat. Nem hagyhatjuk szó nélkül persze azokat az énekkarokat sem, melyek Bartók és Kodály tevékenysége nyomán az új szellemű zenei életnek voltak úttörői. Például a tanárképző főiskola kamarakórusa, melyet Szeghy Endre vezetett, s ekkortájt tett szert országos hírre. Ehhez az irányzathoz csatlakozott az 1925-ben alakult egyetemi énekkar, hogy a harmincas években, Kertész Lajossal az élén, egyre több modern szellemű művet tűzzön műsorára. 1927-ben demonstratív országos találkozót tartottak Újszegeden, az akkori SZAK-pályán. Olyan tömegeket vonzott a kórusművészet, hogy 30 ezer ember gyűlt össze. A fáma szerint a hazafelé induló tömeg alatt kilendült a Tisza-híd. A felszabadulás után sorra alakultak az üzemi munkáskarok. Sajnos, döntő többségük megszűnt azóta. Közülük egy, a Démász Erkel Ferenc Kórusa maradt csak talpon. Az utóbbi évtizedekben alapított karok nagyobb része máig eredményesen munkálkodik. Az egyik legjelentősebb, a Délép Zenebarátok Kórusa 1957 óta működik — még a Szegedi Dalárda és Ofatórium Egyesület nyomdokain. Vezetőjük haláláig Vaszy Viktor volt, azóta Pál Tamás, illetve Molnár László. Egyetlen vidéki amatőr kórus, amely kizárólag oratóriumok előadásával foglalkozik; nélkülözhetetlen szerepet tölt be Szeged életében. Évente 2-3 bemutaA híd is kilendült DALÁRDÁTÓL A DALOLÓ PEDAGÓGUSOKIG tót tartanak, fellépnek szerte az országban, sőt külföldön is. Eddig közel ötven oratóriumot szólaltattak meg. A Bartók Vegyeskar születésének dátuma: 1967. Előbb Kardos Pál, majd 1972 óta Rozgonyi Éva igazgatja; hamar sikereket értek el, 1974-ben Ausztriában egy nemzetközi versenyen az első díjat nyerték el, s a kiváló együttes cím tulajdonosai. Tízszer szerepeltek külföldön, legutóbb — két évvel ezelőtt — Japánban. Idén 15 éves a Szegedi Ifjú Zenebarátok Erdős János vezette kórusa. Az utóbbi időben felléptek Lengyelországban, az NSZK-ban, Angliában. 1984-ben Bydgoszczból a nemzetközi ifjúsági fesztivál Aranyhúrnagydíját hozták magukkal. A legfiatalabb, ám máris az egyik leghíresebb szegedi kórus a Canticum. 1979 óta énekelnek együtt, Gyüdi Sándor irányításával. A kamaraműfaj magas színvonalú művelőit többször hallhatni a rádióban, tévében; 1984-ben a pécsi nemzetközi fesztiválon az „Ideális kamarakórushangzás" címet és a közönségdíjat szerezték meg. Évtizedeken át kiváló teljesítményt nyújtott a Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusa, Mihálka György dirigálásával. Az énekkart most Cser Miklós vezeti. Jártak külföldi fesztiválokon; Angliában 1978-ban, Svájcban 1980-ban nyertek első dijat. Eredményesen tevékenykedik a MÁV Hazánk Kórusa is: huszonkét éven keresztül Erdős János vezette, jelenleg Illés Mihály. A polgári dalárda mai utóda a Kiszöv Vegyeskara. Karnagya 85ben bekövetkezett haláláig Várady Zoltán volt, most Delley Józsefné. A felsőoktatási intézmények kórusai közül első helyen.Jcell említenünk a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női karát, melyet 1961—72 között országos hírű szakember, Kardos PáI vezetett. Több külföldi fesztiválon — Várnában, Arezzóban, Middlesborough-ban arattak nagy sikert. 1972-ben Mihálka György vette át a karmesteri pálcát. A magyar kórusélet élvonalához tartoznak; az utóbbi években Belgiumban, valamint Angliában, a BBC Énekeljenek a népek! versenyén szereztek díjat. Megkapták a Kiváló Együttes címet is. A tanárképző főiskolán persze még további két énekkar is tevékenykedik: a 2. számú női kar, Ordast Péter — és egy kisebb vegyeskar, Kreuter Vilmosné vezényletével. A Szegedi Egyetemi Énekkar az első magyar kórusok közé tartozott, akik külföldön szerepeltek. 1947-ben ausztriai és svájci hangversenykörúton vettek részt. 1966-ig Kertész Lajös, 1985-ig Szécsi József, egy éve Gyüdi Sándor irányítja. 1973-ban Svájcban szereztek jubileumi nagydíjat. Működik vegyeskar a SZOTÉn — Joó Ele vezetésével —, valamint a Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatán is. Utóbbi énekesei Delley Józsefnével gyakran szerepelnek a rádióban, s évente adnak önálló hangversenyeket. Különösen az új, modern művek bemutatásával érdemelték ki a közönség elismerését. Vezetőjük két éve Berényi Bogáta. A megye városaiban régebben élénk kórusélet folyt, sajnos, ennek nyomait már csak Hódmezővásárhelyen és Szentesen látni. A Hódmezővásárhelyi Városi Vegyeskar méltó szinten képviseli a város kulturális életét (Steiner Béla és Lányi Lajos neve fémjelzi). A Szentesi Áfész Vegyeskara (dirigensei Nagy János és Majtényi András) az elmúlt ősszel Sikerrel szerepelt Jugoszláviában. Csongrádon és Makón jelenleg hiányzik az igazán ütőképes felnőttkórus. Ugyanakkor kisebb falvakban, például Zákányszéken, igen komojy sikereket érnek el. a párasztkórusokt az utóbbin hírnévre tett szert a Monöki Lajos irányításával dolgozó együttes. Parasztkórus működik Mórahalmon is, Burkovics Férenccei az élen. Az Éneklő ifjúság mozgalom 1934-ben indult el Budapesten, ám már a következő évben Szeged és Hódmezővásárhely is bekapcsolódott. Azóta is él a hagyomány: az ötvenes évek kezdetétől, iskolai énekkarok közreműködésével, szinte minden évben megrendezik. Az emlékezetes koncertek közé tartozott az 1947-es, mikor a Dóm téren háromezer résztvevő alkotott összkart; 1953-ban pedig a szegedi Éneklő ifjúság hangversenyére Kodály Zoltán is eljött, hogy a kétezres zárókórust a Nemzeti Színházban maga vezényelje. A hetvenes években az Éneklő ifjúság mozgalmat a Magyar Rádió karolta fel, s országos vetélkedővé bővítette. A szegedi kórusok ezen a fórumon is szépen szerepeltek: az 1. számú gyakorló iskola Bartók gyerekkórusa háromszor, a Tömörkény gimnázium énekkara kétszer is győzött, de a szentesi ének-zene tagozatos iskola is nyert már. Ezekről a fellépésekről hanglemezfelvétel készült. Az utóbbi években az Éneklő ifjúság koncertjeinek rendezését a KÓTA vette át, a résztvevők köre azóta is egyre bővül. 1985-ben csupán Csongrád megyéből 78 énekkar (ebből 13 középiskolai) nevezett; közülük 27 arany oklevelet érdemelt. Ez messze meghaladja az országos átlagot. Szegeden és környékén három ének-zene tagozatos iskola működik, a megyében pedig további öt. Ezeknek az iskoláknak énekkarai lehetőségüknél fogva is élenjárói az Éneklő ifjúság mozgalomnak; a karok minden évben találkozót rendeznek a megye különböző városaiban. Az 1. számú gyakorló iskola Bartók kórusa (Erdős János és Erdősné Fagler Erika) tizenegyszer utazott külföldre, Finnországtól Grúziáig. A zókusi iskola Kodály, kara Kalmár Ferencné vezényletével kétszer Prágában hangversenyezett. Az utóbbi évek látványosan fejlesztett kórusa a kisteleki Petőfi általános iskoláé — Balogh Irén vezetésével. A gimnáziumokban mindenütt, a szakközépiskolákban kevés helyen találni énekkarokat. Hiányoznak a kórusok a szakmunkásképző intézetekből is! A Tömörkény gimnázium Mihálka György vezette énekkara országos és nemzetközi szinten is sok szép eredményt ért már el. 1970-ben az első debreceni nemzetközi kórusversenyen, de például Franciaországban is díjazták teljesítményüket. Hosszú ideig fáradozott a Ságvári gimnáziumban Szécsi József, a Radnótiban Joó Ete, a Széchenyiben pedig Hofszang Józsefné, s ennek köszönhetően hallattak magukról ezek az iskolai kórusok is. Szegeden 1970 óta minden évben megtartják a Mai Magyar Zene Hetét. Ennek keretében kórushangversenyre is sor kerül, melyen a szegedi karok mai magyar zeneszerzőket népszerűsítenek. Kivették a részüket olyan jelentős zenei évfordulók ünnepléséből is, mint a Bartók-, illetve Kodály-centenárium, a Bárdos-jubileum. Évente megtartják a dalolónapot, melynek érdekessége, hogy esténként a kórusok a város különböző pontjain adnak szerenádot. A kórusmozgalom terebélyes fájának virágzó ágai a falusi népdalkörök és népzenei együttesek. A nagysikerű Röpülj páva vetélkedő óta a falvakban keresettebb a népdal; Csongrád megyében 25 népzenei együttes működik. Egy évvel ezelőtt országos minősítésen vettek részt, hat arany oklevelet szereztek. A felnőttkórusokat is rendszeresen minősítik. Az 1984—85-ös évadban a legmagasabb minősítést, a kiemelt hangversenykórus cfmet, a Canticum és a tanárképző női kara érdemelte ki. Hangversenykórus minősítést kapott a Szegedi Ifjú Zenebarátok és az Egyetemi Énekkar. Fesztiválkórus lett a hódmezővásárhelyi városi vegyeskar, a szegedi MÁV Hazánk Munkáskórus, a szegedi Démász Erkel Ferenc kara, a Szakszervezetek Általános Munkáskórusa. Aranykoszorúval jutalmazták az Okisz Vegyeskart, a tanárkép- t ző főiskola II. számú női karát, a Szentesi Áfész Vegyeskart, valamint a Zákányszéki Parasztkórust. örvendetes, hogy a közelmúltban új énekkarok is születtek Szegeden. A Délép Liszt Ferenc Kamarakórusa és a Szegedi Pedagógus Női Kar históriáját az elkövetkező időszak írja. VARJÚ ERIKA Péntek László: Hosszú az út hazáig * A szerzőnek a Szegedi Fotóklub III. negyedesi pályázatán díjazott képsora —J V