Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

Szombat, 1986. október 25. MAGAZIN Több mint évszázados múltra tekint­het vissza Szeged kórusélete. Az első szervezett, egyesületi alapon álló énekkar, a Szegedi Dalárda 1863­ban, a Polgári Dalárda 1868-ban jött létre. A két — hosszú ideig legjelen­tősebb — szegedi énekkar idejében is hívtak már össze kórustalálkozókat, például 1876-ban és 1889-ben. Eb­ben az időben alakult a még nap­jainkban is működő MÁV Hazánk Dalkör, 1908-ban pedig az Általános Munkásdalegylet. Szegeden a tízes-húszas években virágzott a kórusélet. Király-Kőnig Péter, a zeneiskola igazgatója, a ze­nei élet jelentős alakja lett a dalárda vezetője, akitől később szintén ki­emelkedő személyiség, Antos Kál­mán vette át az irányítást, amikor is oratóriumegyüttessé alakultak, Sze­gcdi Dalárda és Oratórium Egyesü­letté. 1938-ban elnyerték az akkori kóruselismerések legmagasabbikát, a Király-díjat. Nem hagyhatjuk szó nélkül persze azokat az énekkarokat sem, melyek Bartók és Kodály tevé­kenysége nyomán az új szellemű ze­nei életnek voltak úttörői. Például a tanárképző főiskola kamarakórusa, melyet Szeghy Endre vezetett, s ek­kortájt tett szert országos hírre. Eh­hez az irányzathoz csatlakozott az 1925-ben alakult egyetemi énekkar, hogy a harmincas években, Kertész Lajossal az élén, egyre több modern szellemű művet tűzzön műsorára. 1927-ben demonstratív országos ta­lálkozót tartottak Újszegeden, az akkori SZAK-pályán. Olyan töme­geket vonzott a kórusművészet, hogy 30 ezer ember gyűlt össze. A fá­ma szerint a hazafelé induló tömeg alatt kilendült a Tisza-híd. A felszabadulás után sorra alakul­tak az üzemi munkáskarok. Sajnos, döntő többségük megszűnt azóta. Közülük egy, a Démász Erkel Ferenc Kórusa maradt csak talpon. Az utóbbi évtizedekben alapított karok nagyobb része máig eredményesen munkálkodik. Az egyik legjelentő­sebb, a Délép Zenebarátok Kórusa 1957 óta működik — még a Szegedi Dalárda és Ofatórium Egyesület nyomdokain. Vezetőjük haláláig Vaszy Viktor volt, azóta Pál Tamás, illetve Molnár László. Egyetlen vidé­ki amatőr kórus, amely kizárólag oratóriumok előadásával foglalko­zik; nélkülözhetetlen szerepet tölt be Szeged életében. Évente 2-3 bemuta­A híd is kilendült DALÁRDÁTÓL A DALOLÓ PEDAGÓGUSOKIG tót tartanak, fellépnek szerte az or­szágban, sőt külföldön is. Eddig kö­zel ötven oratóriumot szólaltattak meg. A Bartók Vegyeskar születésének dátuma: 1967. Előbb Kardos Pál, majd 1972 óta Rozgonyi Éva igaz­gatja; hamar sikereket értek el, 1974-ben Ausztriában egy nem­zetközi versenyen az első díjat nyer­ték el, s a kiváló együttes cím tulaj­donosai. Tízszer szerepeltek külföl­dön, legutóbb — két évvel ezelőtt — Japánban. Idén 15 éves a Szegedi Ifjú Zene­barátok Erdős János vezette kórusa. Az utóbbi időben felléptek Lengyel­országban, az NSZK-ban, Angliá­ban. 1984-ben Bydgoszczból a nem­zetközi ifjúsági fesztivál Aranyhúr­nagydíját hozták magukkal. A legfiatalabb, ám máris az egyik leghíresebb szegedi kórus a Canti­cum. 1979 óta énekelnek együtt, Gyüdi Sándor irányításával. A ka­maraműfaj magas színvonalú műve­lőit többször hallhatni a rádióban, tévében; 1984-ben a pécsi nemzetkö­zi fesztiválon az „Ideális kamarakó­rushangzás" címet és a közönségdí­jat szerezték meg. Évtizedeken át kiváló teljesít­ményt nyújtott a Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusa, Mihálka György dirigálásával. Az énekkart most Cser Miklós vezeti. Jártak külföldi fesztiválokon; Ang­liában 1978-ban, Svájcban 1980-ban nyertek első dijat. Eredményesen te­vékenykedik a MÁV Hazánk Kórusa is: huszonkét éven keresztül Erdős János vezette, jelenleg Illés Mihály. A polgári dalárda mai utóda a Kiszöv Vegyeskara. Karnagya 85­ben bekövetkezett haláláig Várady Zoltán volt, most Delley Józsefné. A felsőoktatási intézmények kóru­sai közül első helyen.Jcell említenünk a Juhász Gyula Tanárképző Főisko­la női karát, melyet 1961—72 között országos hírű szakember, Kardos PáI vezetett. Több külföldi fesztivá­lon — Várnában, Arezzóban, Middlesborough-ban arattak nagy sikert. 1972-ben Mihálka György vette át a karmesteri pálcát. A ma­gyar kórusélet élvonalához tartoz­nak; az utóbbi években Belgiumban, valamint Angliában, a BBC Énekel­jenek a népek! versenyén szereztek díjat. Megkapták a Kiváló Együttes címet is. A tanárképző főiskolán persze még további két énekkar is te­vékenykedik: a 2. számú női kar, Ordast Péter — és egy kisebb vegyes­kar, Kreuter Vilmosné vezényletével. A Szegedi Egyetemi Énekkar az első magyar kórusok közé tartozott, akik külföldön szerepeltek. 1947-ben ausztriai és svájci hangversenykör­úton vettek részt. 1966-ig Kertész Lajös, 1985-ig Szécsi József, egy éve Gyüdi Sándor irányítja. 1973-ban Svájcban szereztek jubileumi nagy­díjat. Működik vegyeskar a SZOTÉ­n — Joó Ele vezetésével —, valamint a Zeneművészeti Főiskola szegedi ta­gozatán is. Utóbbi énekesei Delley Józsefnével gyakran szerepelnek a rádióban, s évente adnak önálló hangversenyeket. Különösen az új, modern művek bemutatásával érde­melték ki a közönség elismerését. Vezetőjük két éve Berényi Bogáta. A megye városaiban régebben élénk kórusélet folyt, sajnos, ennek nyomait már csak Hódmezővásárhe­lyen és Szentesen látni. A Hódmező­vásárhelyi Városi Vegyeskar méltó szinten képviseli a város kulturális életét (Steiner Béla és Lányi Lajos neve fémjelzi). A Szentesi Áfész Vegyeskara (dirigensei Nagy János és Majtényi András) az elmúlt ősszel Sikerrel szerepelt Jugoszláviában. Csongrádon és Makón jelenleg hi­ányzik az igazán ütőképes felnőtt­kórus. Ugyanakkor kisebb falvak­ban, például Zákányszéken, igen ko­mojy sikereket érnek el. a párasztkó­rusokt az utóbbin hírnévre tett szert a Monöki Lajos irányításával dolgo­zó együttes. Parasztkórus működik Mórahalmon is, Burkovics Férenccei az élen. Az Éneklő ifjúság mozgalom 1934-ben indult el Budapesten, ám már a következő évben Szeged és Hódmezővásárhely is bekapcsoló­dott. Azóta is él a hagyomány: az öt­venes évek kezdetétől, iskolai ének­karok közreműködésével, szinte minden évben megrendezik. Az em­lékezetes koncertek közé tartozott az 1947-es, mikor a Dóm téren három­ezer résztvevő alkotott összkart; 1953-ban pedig a szegedi Éneklő if­júság hangversenyére Kodály Zoltán is eljött, hogy a kétezres zárókórust a Nemzeti Színházban maga vezé­nyelje. A hetvenes években az Ének­lő ifjúság mozgalmat a Magyar Rá­dió karolta fel, s országos vetélkedő­vé bővítette. A szegedi kórusok ezen a fórumon is szépen szerepeltek: az 1. számú gyakorló iskola Bartók gyerekkórusa háromszor, a Tömör­kény gimnázium énekkara kétszer is győzött, de a szentesi ének-zene ta­gozatos iskola is nyert már. Ezekről a fellépésekről hanglemezfelvétel ké­szült. Az utóbbi években az Éneklő ifjúság koncertjeinek rendezését a KÓTA vette át, a résztvevők köre azóta is egyre bővül. 1985-ben csu­pán Csongrád megyéből 78 énekkar (ebből 13 középiskolai) nevezett; kö­zülük 27 arany oklevelet érdemelt. Ez messze meghaladja az országos átlagot. Szegeden és környékén há­rom ének-zene tagozatos iskola mű­ködik, a megyében pedig további öt. Ezeknek az iskoláknak énekkarai le­hetőségüknél fogva is élenjárói az Éneklő ifjúság mozgalomnak; a ka­rok minden évben találkozót rendez­nek a megye különböző városaiban. Az 1. számú gyakorló iskola Bartók kórusa (Erdős János és Erdősné Fag­ler Erika) tizenegyszer utazott kül­földre, Finnországtól Grúziáig. A zókusi iskola Kodály, kara Kalmár Ferencné vezényletével kétszer Prá­gában hangversenyezett. Az utóbbi évek látványosan fejlesztett kórusa a kisteleki Petőfi általános iskoláé — Balogh Irén vezetésével. A gimnáziumokban mindenütt, a szakközépiskolákban kevés helyen találni énekkarokat. Hiányoznak a kórusok a szakmunkásképző intéze­tekből is! A Tömörkény gimnázium Mihálka György vezette énekkara országos és nemzetközi szinten is sok szép eredményt ért már el. 1970-ben az első debreceni nemzetközi kórus­versenyen, de például Franciaország­ban is díjazták teljesítményüket. Hosszú ideig fáradozott a Ságvári gimnáziumban Szécsi József, a Rad­nótiban Joó Ete, a Széchenyiben pe­dig Hofszang Józsefné, s ennek kö­szönhetően hallattak magukról ezek az iskolai kórusok is. Szegeden 1970 óta minden évben megtartják a Mai Magyar Zene He­tét. Ennek keretében kórushangver­senyre is sor kerül, melyen a szegedi karok mai magyar zeneszerzőket népszerűsítenek. Kivették a részüket olyan jelentős zenei évfordulók ün­nepléséből is, mint a Bartók-, illetve Kodály-centenárium, a Bárdos-jubi­leum. Évente megtartják a daloló­napot, melynek érdekessége, hogy esténként a kórusok a város külön­böző pontjain adnak szerenádot. A kórusmozgalom terebélyes fájá­nak virágzó ágai a falusi népdalkö­rök és népzenei együttesek. A nagy­sikerű Röpülj páva vetélkedő óta a falvakban keresettebb a népdal; Csongrád megyében 25 népzenei együttes működik. Egy évvel ezelőtt országos minősítésen vettek részt, hat arany oklevelet szereztek. A felnőttkórusokat is rendszere­sen minősítik. Az 1984—85-ös évad­ban a legmagasabb minősítést, a ki­emelt hangversenykórus cfmet, a Canticum és a tanárképző női kara érdemelte ki. Hangversenykórus mi­nősítést kapott a Szegedi Ifjú Zene­barátok és az Egyetemi Énekkar. Fesztiválkórus lett a hódmezővásár­helyi városi vegyeskar, a szegedi MÁV Hazánk Munkáskórus, a sze­gedi Démász Erkel Ferenc kara, a Szakszervezetek Általános Munkás­kórusa. Aranykoszorúval jutalmaz­ták az Okisz Vegyeskart, a tanárkép- t ző főiskola II. számú női karát, a Szentesi Áfész Vegyeskart, valamint a Zákányszéki Parasztkórust. örvendetes, hogy a közelmúltban új énekkarok is születtek Szegeden. A Délép Liszt Ferenc Kamarakórusa és a Szegedi Pedagógus Női Kar his­tóriáját az elkövetkező időszak írja. VARJÚ ERIKA Péntek László: Hosszú az út hazáig * A szerzőnek a Szegedi Fotóklub III. negyedesi pályázatán díjazott képsora —J V

Next

/
Thumbnails
Contents