Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

2 Csütörtök, 1986. október 22. Ml? NOLP MIKOR? Történettudományi kutatások A Magyai- Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézetében folytatódnak a jelenlegi legnagyobb vál­lalkozásnak, a 10 kötetesre tervezett Magyarország tör­ténetének munkálatai, s emellett több részterületről készül összefoglaló munka, illetve forráskiadvány. A Magyarország története című kézikönyv első, har­madik, ötödik, hatodik, he­tedik és nyolcadik kötete már megjelent. Jelenleg ren­dezik sajtó alá a második, a negyedik kötetet, s előkészí­tésre vár a befejező kötet. A Történettudományi In­tézet 1990-ig szóló tervében fontos elemként szerepel a magyar történelem forrásai­nak rendszerezése, temati­kus feldolgozása és kiadasa. Ennek jegyében lát majd napvilágot Urbán Aladár és Pajkossy Gábor munkája, amely az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc dip­lomáciai iratait adja közre. Györffy György az Árpád­kori Magyarország történeti földrajzát foglalja kötetbe, Vida István pedig a II. vi­lágháborút lezáró, Magyar­országra vonatkozó fegyver­szüneti egyezmény és a pá­rizsi békeszerződés anyagát rendezi dokumentumgyűjte­ménybe. Szarka László és Szász Zoltán az 1918-as pol­gári forradalom nemzetisé­gi minisztériumának iratait gyűjti egybe. flz első magyar gőzhajó Az első gőzhajókat építő gyártelepeket hazánkban Széchenyi István szorgalma­zására hozták létre, így az óbudait, k Kis-sziget déli csúcsán, 1836-ban. Az első magyar gőzhajót, az Árpá­dot 150 éve, 1836. október 18-án bocsátották vízre. Má­sodik gőzhajónk is itt ké­szült 1837-ben, és az Erös nevet kapta. Az Árpád első próbaútját 1837. május 10­én tartotta, és ezen Széche­nyi István is részt vett. Az első menetrend szerinti já­ratra 1837. május 11-én ke­rült sor, amikor Bécsbe tar­tott. fedélzetén nyolcvan utassal és 40 tonna teherrel. Az első magyar gőzhajót, az Árpádot John Fowles ter­vezte, 54,72 m hosszú. 6,18 m széles (kerékdobbal együtt 12,90 m) volt. Merülése 1,1 méter, és befogadható uta­sainak száma 400 főig me­hetett. A DGT (Császári és Kirá­lyi Első Dunagőzhajózási Társaság) óbudai hajógyára 1851-ig félszáz gőzhajót és 200 uszályt épített, majd egy évtizeddel később az Óbu­dán vízre bocsátott gőzhajók száma már közelitette a 150­et. Ugyancsak itt készült az első balatoni gőzös, a Kis­faludy. amelynek próbaútját 1846. szeptember 21-én, a balatoni hajózást is szorgal­mazó Széchenyi István szü­letésnapján tartották. A fellendülő vállalkozás a múlt század hatvanas évei­A múlt század köze­péig virágzó hajóépítő iparunk, amelynek ran­gos telepei voltak Sze­geden is, ezernyi eve­zésre. vontatásra alkal­mas hajót ácsoltak. Pe­dig már ekkor előtérbe kezdett lépni a hajótes­tekben alkalmazott gőz­gép, vagyis a gőzhajó. ben a budapesti Duna bal partján két jelentős hajó­gyárat létesített. Az egyiket Hartmann József, a másikat Schoenicken Hermann ala­pította. Hartmann építette a Hableányt, és 1867-ben Szé­chenyi Ödön a Dunán és a Majna—Rajna-csatornán a párizsi világkiállításra ezzel hajózott. A másik hajóépítő iparos, Schoenichen, 1871-ben kezd­te meg a munkát a Hajó­gyári-szigeten. Először Ve­ruda Péterrel közösen, 1873­tól önállóan. Századik hajó­ját éppen 100 éve, 1886-ban bocsátotta vízre. Ezek mellett két másik nagyobb hajógyár is dolgo­zott itt, 1868—70 között a Magyar—Belga Gép- és Ha­jóépítő Rt... és 1880-tcl a Prágai Gépgyár Rt., amely­ből 1891-ben alakult meg a Danubius. Az 1866-ban alapított Ma­gyar Gőzhajózási Társaság fiumei hajógyára a pesti Duna-parton létesített fiók­Mikor hosszabbítható meg a felmondási i< •M M. B.-né szegedi olvasónk munkahelyén átszervezés fo­lyik. és a részleget, ahol dol­gozik, a vállalat megszünte­ti. Ügy hallotta, hogy a dol­gozókat máshová helyezik el, vagy ha ez nem sikerül, ak­kor a felmondási időt meg­hosszabbítják, amig el tud­nak helyezkedni. Szeretné tudni, milyen összegben, és meddig kapják a dolgozók a felmondási támogatást. Olvasónk kérdésére a vá­laszt a 28/1986. (VII. 16.) MT számú rendelet és a 11/1986. (VII. 21.) ABMH sz. rende­let tartalmazza. A rendel­kezések szerint, ha a mun­káltató működésével össze­függésben egyidejűleg leg­alább tíz dolgozó munkavi­szonyát megszünteti, akkor a dolgozónak, akinek a szer­vezett elhelyezése nem old­ható meg, a felmondási ide­jet hat hónapra meghosz­szabbitják. Erre az illetékes megyei tanács vb munka­ügyi feladítokat ellátó szak­igazgatási szervének előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, akkor, ha a dolgozó vál­lalja, hogy elhelyezkedése érdekében együttműködik a területileg illetékes munka­erő-közvetítő szervvel. Ez pedig azt jelenti, hogy tart­ja ezzel a szervvel a kap­csolatát, megkeresésére vá­laszol, és a felajánlott mun­kahelyen jelentkezik. A fel­mondási idő a hat hónapot a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg. A rendelkezések szerint a felmondási idő meghosszab­bításának idejére a mun­kavégzés alól fel kell men­teni a dolgozót. A mentesí­tés idejére átlagkereset jár, amit havonta utólag fizetnek ki. A dolgozók, ha a fel­mondási idő meghosszabbí­tásának ideje alatt munka­viszonyt (szövetkezeti tag­sági viszonyt) létesít, vagy más kereső foglalkoztatásba kezd, a felmondási idő ezt követő idejére az átlagkere­set nem illeti meg. Nem jár az átlagkereset számára ak­kor sem. ha a munkaerő­közvetítő szervvel (örténő együttműködési kötelezett­ségének neki felróható ok­ból nem tesz eleget. A munkaügyi szakigazga­tási szerv hozzájárulását ak­kor adja meg, ha a dolgo­zónak nem tudnak olyan munkahelyet felajánlani, amely képzettségi szintjének és egészségi állapotának megfelel, a várható kereset a meglevőnél tíz százalékot meghaladóan kövesebb len­ne, a napi munkába járás pedig — tömegközlekedési eszközzel — két óránál hosz­szabb időt venne igénybe. Ha a hat hónapos felmon­dási idő alatt nem tudnak a követelményeknek megfe­lelő munkahelyet felajánla­ni a dolgozónak, további hat hónapig elhelyezkedési tá­mogatás jár. Az elhelyezke­dési támogatás összege a fo­lyósítás első három hónapjá­ban a nettó átlagkereset 75 százaléka, a második három hónapban pedig 60 százalé­ka. Dr. V. M. Szeged a hazai lapokban Visszatekintés a Vízt kapuból Veszprémi történész szegcdi krónikája / R. I. Napló I Veszprémi. — szept. 15. — Szerző: Raffat István. — Ismer­tetés Veress D. Csaba: A szege­di var e. könyvéről SZIN-es változások / Bole Ist­ván •» Staféta. — 5. sz. — Eló­Zétcs az 1987. évi Ifjúsági napok­ról. • A zsongó Zsombó / Majoros Tibor - Staféta. — 5. sz. : 111. — Riport. Avató / (paify) — Magyar if­júság. — okt. 3. — Szerző: Pál­fy Katalin |?|. — Az újjáépített színház avatasáról. A nemzet színháza Szegeden (Képi / Eazckas László képri­portja — Békés Megyei Népúj­ság. — okt. 14. — Fényképek. Hogyan élnek a kutatók? : A szakszervezet vizsgálta Szege­den / F. S. Népszava. — oki. 14. — Szerző: Fuggyns Sándor. A garzon alkonya? Szegedi kulestablu / Halasz Miklós >. Magyar Nemzet. — oki. 16. — A szegedi garzonlakásokrOI. Poseta segedinskog Juznoslo­venskog kluba Subotici / Stipan 1986 42. Bundic — Narodne Novine. — oki 16. : ¡11. Megyei tudósítóink Jelentik a házi szociális gondozásról. Csongrád : Eljutni a tanyákra is / Tanars István — Népszabad­ság. — Okt. 17. Kacsa vagy puma? / M. T. Szabad Fold. — okt. 17. — Szer­ző: Majoros Tibor. — Rémhír elszabadult pumákról megyénk­ben. Színészek szegedi szentélyé­ben / Majoros Tibor -= Szabad Fold. — okt. 17. : 111. — Az újjá­épült Szegedi Nemzeti Színház­ról. Múltunk vallatnja : Beszélge­tés Mocsár Cábnrral / Polncr Zoltán — Békés Megyei Népúj­ság. — okt. 18. : tll. Kürkép : Hírközlő panoráma­képek : Képzőművészét / Ká­dár Márta. Hegyi Gyula « Ma­gyarorszag. — okt. 19. : 111. — Fcsz.ty Árpád honfoglalási kor­kepének restaurálásáról. Üdvözlet Szeged / ökrös László - Uj Tűkor. — okt. III. : III. — Az újjáépített színház avatásaról. A piros malom őre : Városok és emberek / (petri) — vasár­napi Hírek. — okt. 19. : ill. — Szerző: Pctri Ferenc. — Beszél­getés Soos Sándorral, a paprika­feldolgozó Vallalal paprikamol­nnrával­Gyógyudulo épül Szegeden Népszabadság. — okt. 20. A paraszti múltban lapozva / Lendvai Vera Népszava. — okt. 20. — Ismertetés Sz. Lukács Imre: Végig az uton c. köteté­ről. Kettős avatóünnepség : Mun­kásszállással és olajgyújtö­állomással gazdagodott az NKFV szegedi üzeme / Plskorskiné S/.ábó Erzsebet Alföldi Olaj­bányász. — 10. sz. : 111. Wltkiewlcz — Az örült és az apáca / Tarján Tamás — Kriti­ka. — 10. sz. — Kritika a stú­diószínházi előadásról. Egyezmény a Tisza vízminő­ségének védelmére / Borza De­zsöné Magyar Vízgazdálko­dás. — fi. sz. : ill. — Nemzetkö­zi értekezlet Szegeden. Tanarjelöltek peda .O .11. pszichológiai tevékenysége gyermekkórházban / Dombi Ali­ec — Egészségnevelés. — 5. sz — Tapasztalatok a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskolán. üzemet. Itt készült: a Pest­Buda, a Fiume, a Maros és a Leitha folyami monitor is. Ez a fióküzem 1873-ban szűnt meg, é> eddig 32 gőz­hajót építettek. Hartmann és Schoenichen halála után (mindkettő 1889­ben halt meg) gyáruk, vala­mint a Prágai Gépgyár kü­lönböző bankok kezébe ke­rült. Többszöri névváltozás­sal, 1906-ban alakult meS a Danubius Hajó- és Gépgyár Rt., majd öt év múlva egye­sült a Ganz-gyárral. Ujabb változással, Budapest—Fiu­me telephellyel működött a már nagyvállalat, ugyanis a Danubius 1906-ban Fiumé­ben is létesített gyárat, hogy tengeri hajókat is építhes­sen. (A fiumei kikötőt és az első ottani hajógyárat a Makón született és Szegeden iskolázott Hajnal Antal ter­vezte.) A Ganz-Danubius olyan hatalmas vállalattá vált. hogy 1914-ben 12 ezer munkást és több mint ezer mérnököt, valamint irodai adminisztrátort alkalmazott. Az újpesti telepről 1864 és 1918 között 1630 hajót bo­csátottak vízre, közöttük hét monitort és 11 őrnaszá­dot. Az adriai-parti két tele­pen (Fiumebergudi és Por­íete! oecli^ 51 nagv tengeri hajót építettek, köztük a Szt. István csatahajót, a Helgoland és a Novara cir­kálót, valamint 12 torpedó­rombolót. A magyar hajógyártás az első világháborút követően csak a harmincas években kezdett újra talpra állni. Ekkor építették meg az első Duna—tengerjáró áruszállí­tó hajót, amely 1934-ben a Budapest nevet kapta, majd ugyanebben az évben indult első útjára, neves hajóska­pitányunk, Kádár Ferenc parancsnoksága alatt. A következő években egy­más után épültek a ténger­járó hajók: a Szeged (1936, 'tervezte Balogh Béla), a Ti­sza (1937), Kassa, Ungvár, Kolozsvár stb., majd a min­den addiginál nagyobb, a Magyar Vitéz. Ezzel egyide­jűleg megkezdték a folyami vontatók és áruszállító mo­toroshajók építését: Etele, Buda, Hunor, Lehel. Magyar stb. Ezek a hajók az európai l'olyamhajók prototípusainak .számító"?.'.'., és a legneve­sebb külföldi szakkönyvek­ben iskolapéldaként szere­peltek. Hajógyáraink 1945 után előbb csak javításokkal fog­lalkoztak, majd a negyvenes évek végén indult meg a jelentősebb fellendülés, és kerültek vízre újabb és újabb hajóink. A nemzet építőmestere, Széchenyi István a tiszai gőzhajózás ügyében Szege­den is járt. Először 1823. május 13-án, majd tíz évre rá, 1833. szeptember 3-án, a Duna kis gőzhajó fedélze­tén. Sajnos. Széchenyi nem sokra jutott a gőzhajóval Szegeden, mert a nyakas ha­jósgazdák, meg a városi no­tabiliték is inkább maradtak a ló és ember vontatta ha­jónál. A kaszinóban tartott beszédében viszont minden­kit munkára, reformokra, haladásra és vállalkozásokra ösztökélt, mondván: A hiá­nyok és homályok eltagadá­sa s rejtegetése csak azt bi­zonyítja, hogy azokból ki­emelkedni nincs szándékunk vagy nincs erőnk." A szándéknak és az erő­nek némi megnyilvánulása csak 18K6 novemberében mutatkozik, amikor leime­rül a tápéi teli kikötő épí­tésé. Bátyai Jenő 1986. OKTÓBER 22., SZERDA — NÉVNAP: ELOD A Nap kel fi óra 12 perekor, és nyugszik Ifi óra 4K perekor. A llold kel 18 ora 53 prrek'or, és nyugszik 11 óra 18 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél k dden plusz 145 rm (áradó). SZÁZHETVENÖT ÉVE született Liszt Ferenc (isii— 1886) zeneszerző. zongoramű­vész. a 19. század zeneművésze­tének legnagyobb alakja. NYOLCVAN ÉVE halt meg Paul Cézanne (1839— 1906) francia festőművész. a posztimpressztonista festészet legnagyobb alakja, a modern festészeti törekvések egyik el­indító mestere. NYOLCVANÉVES Fritz Cremer (sz. 1906) német szobrász és grafikus. O alkotta a fasizmus áldozatainak emlék­műveit Buchcndwaldban. Ra­vensbrückben. Maulhauscnbcn, Auschwizben. Bécsben. NEGYVENÖT ÉVE halt meg Hona Zsigmond (1860 — 1941) meteorológus, a magyar éghajlatkutatás egyik úttörője, az időjárási és éghajlati prob­lémákká! foglalkozó tudomá­nyos szakirodalom hazai meg­teremtője. KISSZfNIlAZ fél 8 órakor: flair (Déryné 1. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Londoni randevú (szi­nes. m. b. angol bunugyi film). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Tündér Lala (színes, mese­sorozat) negyed 6 órakor: Vtsz­szaszámiaias (magyar film) fel 8 órakor: Ez Amerika! (színos amerikai film. III. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Szabadság: fél 4 órakor: Nős agglegény (színes, m. b. szovjet filmvígjáték) háromnegyed 6 és 8 órakor: Lenni, vagy nem len­ni (színes, amerikai iilm. III. helyár!). Kiskörössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 10 órakor: Kőmű­ves (színes hongkongi kung-fu film). Filmtéka: (Kígyó u. 4.) dél­után 6 órakor: Egy faun meg­késett délutánja (színes cseh­szlovák film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetét szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel sebészeti fel­vételi ügyeletet az. I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4 ). uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­ház tart. ii,. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órá(óJ5 reggel 7 óráig a felnötttakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél (bórától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FUL-OltR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégésze­ti ügvelet az Üjszcgedi Gyer­mekkórházban van (Szeced. odesszai krt. 37.). Telefon: 22-653. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tclcron: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap "2 órától reggel fi óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOI.GAl.AT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 18.55: A pályaépítés — angol rövidfilm 20.25: Torino—Rába ETO — UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés A szünetben: reklám 22.15: Szabadíogásu birkózó-vb — döntő 23.05: Képujsag RELGRAD 1. 13.40: Elmulasztottak — nézzék meg! 14.55: uton az ismeretlenben 15.15: Műsor tanároknak 15.30: Mi a film 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaikmüsor 17 00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: llosszii. fehér nyom — filmsorozat gyerekeknek 18.15: Művelődési műsor 18.45: Tv-kalcndárium 18.55: Számok és belük — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 18.30: Tv-napló 211.00: Játékfilm 22.30: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi korkép 19.00: Mindannyian egységesen a védelemben 19 30: Tv-naplo 20.00: Sportszerda (Labdarúgó Európa Kupák) UJ VIDÉK 17.00: lliradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Zene. idő, emberek 18.45: Az önigazgatas folyamatai 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Sportsz.erda •22.00: Híradó szerb­horvátul 8.20 8.50: 9.32 9.49 10.05 10.54 12.30 12.40: 12.45 13.00 13.33 14.03 14.09 14.25 13.00 16.05 17.00 17.25 18.02 18.25 18.30 19.15 20.00 20.16 21.03 BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Delta — (ism.) 9.25: Az élet szerelmese — tv-film — Vaszilij Suksin elbeszéléséből — (Ism.) 10.30: Képújság 17.00: Ilirck 17.05: Szabadfogású birkózó-vb 17.55: Rnckhullám — angol film 18.45: Képújság 18.50: A Közönség­szolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.03: Tv-torna 19.10: Esti ntesc t9.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Budapesti Művészeti Hetek — Szép Ernő e.<j a lányok Kompozíció 21.00: A het műtárgya 21.05: Bclüreklám 21.10: Ilirháltér 22.00: Híradó 2. 22.20: Himnusz BUDAPEST 2. 18.10: Képújság 18.13: Malgot István: Árgyélus és Tündér Ilona — bábmesejáték — (Ism.) 19.03; Nas ekrnn — a Pécsi Körzeti siúdiú szerb­horvát nyelvit nemzetiségi műsora 19.25: Hajnal előtt — portugál balettfilm — (ism.) 19.45: Tavasz a Kárpálokban — szovjet kisfilm 22.20: 22.30 : 22.50: 23.05 O.lll 0.15: 4.20 8.05 8.50 9.05 12.10 12.25 12.30 13.05 13.10 14.00 15.05 15.38 111.48 17.08 17.30: 18.30 19,05: 19.30 : 20.05 20.50 21.03: 21.23 •22,3«: 23,20; 0.14: 0.13: 4.20; KOSSUTH Eeo-mtx — (ism.) Kis magyar néprajz Magyar művészek opera fel vételeiből Mi ez a gyönyörű? — (ism.) Tücsökzene Íróvá avatnak Kamarazene­Ki nyer ma? Heklam >i Törvénykönyv Zenekari muzsika Muzeális nóta­felvételekből Müsorismcrtelés A magyar széppróza századai — Knbor Tamás: Borbála kutyája Oprraslágerek A Népzenei Hangos Ujsag melléklete MR 10—14 Egy évvel a választás után Barcsi nemzetközi fúvóstalálkozó Kritikusok fóruma Könyvújdonságok Esti Magazin Kilátó Régi híres énekesek műsorából Evfordulok nyomában Crenkl Imre népzenei teidolgozasaiból Hírek, érvek, vélemények Tíz perc külpolitika A Holland Kamara­kórus énekel Magyar gyógyszer a herpeszek ellen Nagy mesterek Himnusz. Eifél után . .. PETŐFI Idősebbek hullám­hossszán Tíz perc külpolitika — (isin.) Napközben Slavko Avsenik fúvós­együttese Játszik Útikalauz üdülőknek A Magyar Kadio népi zenekara játszik Reklám A tegnap slágereiből Színházi kívánságműsor Moszkvából érkezett Legkedvesebb verseiből válogat: Major Tamas — (isin.) Slágerfilmek — filnislagerek Diakfoei Görbe Nora es az FJso Emelet új nagylemezéről Ötödik sebesség Ritmus Közveliles a szabad­fogású birkózó-vb-rot Z.cntai Anna es ltatonyi Róbert operelt­felvételeiböl Hoekfoldröl érkezett Ugorvár lakója ... Verbunkos muzsika Közvetítés a Torino— Raba ETO UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről Billy Vaughn zenekara ).ns/ik \ ' 1985. ÓVi MollireilVi lio.i-ss/les/i ,.ó felvételeiből — L Könnyűzene Éjfél után .

Next

/
Thumbnails
Contents