Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

4 Mintha zenét hallgattunk volna Olyan fergeteges hahotá­ban törtem ki a minap, hogy boldogságfészkünk úr­nője benyitott tizenhárom négyzetméterembe: — Hát léged mi lelt? — Olvasd! — nyújtottam neki a szöveget, miközben képtelen voltam fékezni a vidámságom. — A megje­lölt részt olvasd, kérlek, hangosan! Nejemasszony még min­dig szaporán pislogott, majd belekezdett: „Bará­tom aztán elmesélte, mi történt a feleségével, aki pedagógus és egyben az is­kola szakszervezeti titkára. Behívták őt és más titká­rokat a járási bizottságra és közölték velük: úgy ve­zessék a gyűléseket, hogy kritikus legyen. A járási titkár figyelmeztette is őket, hogy ellenőrizni fog­ja, és ha kevés lesz a kri­tika, megemlegetik. Az asz­szony visszautazott az is­kolába és az igazgatóval meg a tanulmányi vezető­vel leültek megtanácskoz­ni. mit csináljanak. Kriti­zálni' egyvalakit tudtak volna, de azt nem lehetett. Végül abban állapodtak meg, hogy egymást fogják bírálni." A végén már ketten ka­cagtunk. de úgy ám, hogy törölgettük a könnyeinket. — Mintha nálunk, a postán történt volna h».«j­danán — így a pírom --, amikor én szakszerveze­tis voltam. Azzal i különb­séggel, hogy mi komolyan vettük az ukázt, és nem egymást bíráltuk, hanem a főnököt. Lett is akkora balhé ... De mondd, miért nevetünk mi ezen ekkorát, hisz elég szokványos dol­gok ezek. — Tudod, ez olyasféle, mint a zenehallgatás — kezdtem volna tudálékosan magyarázni, ha ej nem fog minduntalan a röhögés. — Az benne az erdekes. söt, hogy ugy mondjam, öröm, hogy ráismersz a valami­kor mar hallott kádenciá­ra, reszletre, fordulatra .. . — Jó, jó, de ebben mi a humoros? — Hát, hogyismondjam­csak ,.. talán a komikum A komikum maga. Mint a következő sorokban is. Hallgasd csak! „...ho­gyan gondoskodnak a helyi vezetők a nyilvánosságról, összehívják az újságírókat, és alaposan lehordják őket, amiért, — úgymond — ki­teregetik a szennyest. „Ha az üzletvezető pult alól árulja a hiánycikkeket, gyere ide és jelentsd!" De a központi sajtóban csak a tipikus dolgokat lehet meg­írni. Tipikus az, ami lel­kesít. Lelkesíteni pedig csak pozitiv jelenségekkel lehet." Nóm közbeszólt volna, ha engedem neki. Olvastam tovább: „A kritikusokat fölszólítják, hogy kritizál­janak. Ez épp olyan, mint­ha az enekest arra akarnák rábeszélni, hogy énekeljen, az alkoholistát arra, hogy igyon ... Ha a parasztot arrój kell győzködni, hogy termeljen, akkor ott vala­mi nincs rendben." Abbahagytam és elkezd­tem kommentálni: az utóbbi mondat arra emlé­keztet, hogy 1951 őszén 63 cikket írattak velem is ar­ról, hogy a parasztok szántsanak-vessenek. S mi­vel mégsem haladt úgy az oszi munka, ahogy S. elv­társ elképzelte, nekem haj­tott, hogy rosszak voltak azok az írások. Hát nem aranyos?! Milyen jó. hogy mindez a múlté, és manap­ság csak derülünk raj­tuk . Alig észrevehető fintor jelent meg hitvesem szája szögletén. — Nagy bátorság, mond­hatom. Ugyan melyik új­ság cseverészik 'ezekről a regi dolgokról? — Te mindig olyan szkeptikus vagy. A Való­ság, kedvesem, a TIT fo­lyóirata. Azaz. . elné­zést . .. most látom csak . . amit olvastunk, azok idé­zetek a Lityeraturnaja Ga­zeta május 28-i számából. F. Nagy István Munkagazdasági konferencia Munkagazdasági konferen­cia kezdődött pénteken dél­előtt Budapesten, az Építők székházában, az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatal, va­lamint a-Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság rendezésében. A tanácskozás középpontjában a hatékony foglalkoztatással, a teljesít­ménykövetelményekkel, az ösztönzéssel kapcsolatos kérdések állnak. A gazdasági szakemberek legutóbb öt. évvel ezelőtt vitatták meg a munkaügyi folyamatok tapasztalatait és főbb tendenciáit. Az azóta eltelt időszak nem hozott lényeges javulást a foglal­koztatás hatékonyságában. A munka termelékenységének emelkedése nem érte el VI. ötéves népgazdasági tervben előirányzott gazdasági nö­vekedéshez szükséges szin­tet. Kedvezőtlenül változott a munkaerőforrás összetéte­le; a tervidőszak végére 3 százalékkal csökkent az ak­tív keresők száma. A válla­latok munkaerőigénye — bár folyamatosan mérséklő­dött — még mindig jóval' meghaladja a lehetőségeket. A hiányzó munkaerő pótlá­sára nem használták fel kellőképpen a rugalmasvfog­lalkoztatási formák, a napi feladatokhoz jobban igazodó munkaidőbeosztások széle­sebb körű bevezetésében rejlő lehetőségeket. A terv­időszak utolsó két évében háttérbe szorulta>c azok az üzem- és munkaszervezési intézkedések is, amelyek se­gítségével mérsékelni lehe­tett volna a létszámgondo­kat. Az elmúlt ötéves tervidő­szak során többször is vál­tozott a keresetek szabályo­zásának formája. A népgaz­daság egészében 1985-ben vezették be a korábbiaknál rugalmasabb, a teljesítmé­nyek ösztönzésére nagyobb lehetőséget adó üj kereset­szabályozás! rendszert, A • vállalatok nagy része azon­ban nem élt a keresetek nagyobb mértékű differen­ciálásának lehetőségével és a tapasztalatok alapján az is megállapítható, hogy a tel­jesítménykövetelmények la­zultam. A keresetek végül is sok területen elszakadtak a valós teljesítményektől. nlat A SZAFFI című magyar rajzfilmet vetítik ma. szom­baton délelőtt 10 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban levő Tisza Vo­lán-klub gyermekfoglalko­zásán. Ugyanitt ma este 8 és 11 órai kezdettel a ZSA­ROLÓ ZSARUK cimü fran­cia, holnap, vasárnap este 8-tól a VERI AZ ÖRDÖG A FELESÉGÉT című magyar filmet láthatják videón az érdeklődők. ELSODORVA, ELHAGYAT­VA a címe annak az olasz filmnek, amelyet a JATE FILMESZTÉTIKAI KÖRé­nek foglalkozásán vetítenek ma, szombaton délután fél 3-tól az egyetem Ady téri épületének auditórium maximumában. MOLEKULÁRIS f GENE­TIKA címmel Venetiáner Pál tart előadást A genetika tudományos és gyako lati jelentősége című biologiai szabadegyetemen holnap, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. CSALAVÉR, AZ ERDEI TUDÓS címmel Marik Ist­ván. Rakovics István, Bics­kei Károly és Bálint György. a Minerva Színpad tagjai gyermekelőadást mutatnak be holnap, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az olaj­ipari dolgozók Lenin körút 47. szám alatti 'klubjában. KÖNYVBEMUTATÓVAL egybekötött KlALLlTASt rendez a Sajtóház művész­klubja oktober 20-án, hét­főn este 7 órai kezdettel Hézsö Ferenc Munkácsy díjas festőművész kiállítá­sát Székely Sándor, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára nyitja meg. Kristó Nagy István Hézső Ferencről írt kötetét Kajetán Endre, a Képzőművészeti Kiadó szer­kesztője mutatja be az ér­deklődőknek. Egy igen friss, 1984-ben Woddy Allen és Mta Farrow főszereplésével készült fil­met, a ZELIG című Woody Allen-alkotást láthatja a kö­zönség a Tisza Volan-film­klub előadásán, október 20­án, hétfőn este fé] 7-kor a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Dugonics-mozi­ban. A népszerű slágerénekes­sel, VARGA MIKLÓSSAL TALÁLKOZHATNAK RA­JONGÓI..október 20-án, «hét­főn este 6 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. Varga Miklós bemu­tatja Játékszenvedely cimü nagylemezét, mely a hely­színen megvásárolható is AZ AMATORFILM ÉS A VIDEOTECHNIKA IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKNEK indít előadás-sorozatot a Juhász Gyula Művelődési Központ amatőrfilmes stúdiója. Ho­gyan lehet mások számára is élvezhető fokon alkotni? — ezzel a címmel a film- és videofelvételek készítésének elméleti, gyakorlati és eszté­tikai kérdéseivel foglalkoz­nak majd, első alkalommal október 20-án, hétfőn este 6 órától, a művelődési köz­pontban. A MOLNÁR DIXIELAND játszik október 20-án, hét­főn este 7 órától a Vár utca 1. szám alatti Délép-klub­ban. MAGYARNÖTA-EST lesz nyugdijasoknak október 20-án, hétfőn este 6 órai kezdettel az olajipari dol­gozók klubjában. Közremű­ködik: Ürmös Ilona, Kiss Gyula és Miskei Rózsa, to­vábbá Rácz Kálmán és Látó Ferenc népi zenekara. HÓDOLAT LISZT FE­RENCNEK — ezzel a cím­mel tart lemezbemutatót a Szegedi Hanglemezklub ok­tóber 20-án este 6 órától a Kárász utca 11. szám alatti TIT-klubban. Előadó: Szüts István. A SZEGEDI REGIONA­LIS TÉVÉADÁS október 21-én, kedden este fél 7-kor jelentkező programjában a né?ők többek között érte­sülhetnek e?y rúzsai szaba­dalom bonyodalmairól, 300 év távlatából fölidézhetnek egy csatát Szentesen, s be­pillanthatnak a békéscsabai Jókai Színház évadnyitó időszakába is. Hallottam, hogy... ... csökkent a társadalmi munka értéke. No. nem is annyira az így megtermelt fo­rintok összege lett kevesebb, hanem a pluszt vállalók elismertségével van manap­ság a legtöbb baj. „Ja, kérem, a géemká legyőzi ám a -jószándékot, meg aztán min­denki a piacról él..." — hallottam erre a leghétköznapibb magyarázatot. Bevallom, én nem tudom megmondani, milyen erős valójában egy géemká. Vi­szont szerencsés helyzetben vagyok, mivel ilyen telefonok szakítják meg szerkesztősé­gi szobánkban épp a közömbösségről zajló vitát: „A tápéi általános iskola Ady tagis­kolájában a Dégáz Hága László bri­gádja gázfűtés-tervezési és -szerelési mun­kákat, konvektorok beállítását vállalta, munkaidőn túli társadalmi munkában, tgy október közepétől, a fűtési idény kezdeté­től, 150 kisdiák tanulhat tiszta és meleg tantermekben. Ezért szeretne köszönetet mondani az iskola tanári kara." Az igazgató végül még hozzátette: „A munka értéke, úgy tudom, meghaladja a 120 ezer forintot is, de talán ennél is fon­tosabb, hogy a gyerekek ..." Egyetértek. Kérdésem csupán ennyi: a brigád tagjai talán nem a piacról élnek? Ha megengedik, válaszolok is: de, onnan. Legfeljebb gazdagabban, s most véletlenül sem a pénztárcájukra gondoltam ... - bátyi ­Differenciáltabb szolgáltatások A mezőgazdasági biztosí­tásban az elmúlt tíz év kár­rendezési tapasztalatai — ennyi ideig volt érvényben a jelenlegi biztosítási forma — arra az elhatározásra kész­tette az Állami Biztosító szakembereit, hogy új, kor­szerű, az igényekhez jobban alkalmazkodó biztosítási rendszert dolgozzanak ki a mezőgazdasági vállalatok számára. Kétségtelen, "hogy a most érvényét vesztő biz­tosítások jól szolgálták a mezőgazdasági termelés ér­dekeit, de az adatok azt bi­zonyítják, hogy az eddiginél differenciáltabb rendszerre van szükség. A tervezet job­ban szinkronban van a me­zőgazdaság fejlesztési politi­kájával, ugyanakkor az új szerződések megfelelnek az önfinanszírozási követel­ményeknek is. A mezőgazdasági vállala­tok kórében folytatott bizto­sítási tevékenység újraérté­kelését sürgette, hogy a biz­tositások díjbevétele hosz­szú idő óta nem fedezte a kárkifizetéseket. (Az ÁB az elmúlt tíz évben 5 milliár­dos veszteséget könyvelt.) Ugyanakkor az eltérő föld­rajzi és meteorológiai körül­méhyék feszültséget szültek az azonos biztosítási. ptódo­zattal rendelkező váima,tpk között t (a vízkárok, ÍB8 szá­zaléka,/a. ..tavaszi fagyk^bk 85 százaléka hét megyét érin­tett). S az is tény, hogy az osszevont biztosítási módo­zatok nem nyújtottak kellő választékot a mezőgazdasági vállalatoknak, kezdeménye­zéseik, igényeik találkoztak az ÁB elképzeléseivel. Az új biztosítási rendszer feloldja az ellentmondáso­kat. Nem egyértelműen arról van szó, hogy 1987. január l-jétől emelkednek a bizto­sítási. dijak, hiszen egyes esetekben csökkenésre is sor Az új mezőgazdasági biztosítások rendszere kerül. A lényege: a mező­gazdasági vállalatok na­gyobb kínálatból választhat­nak, az összevont módoza­tok megszüntetésévél egy­idejűleg 7 új növénybiztosí­tási formát vezetnek be. Ennek során a jövőben a választék 13-ra emelkedik. Az új biztosítási formák nagyobb hányada a növény­biztosítások rendszerét érin­ti. A legnagyobb változás, hogy januártól kétféle jég­kárbiztosítást lehet kötni, egyik a tetszőleges hozam­érték, míg a másik a három­éves átlaghozam biztosításá­ra szolgál. Erre azért van szükség, mert a jéggyakori­oág hazánk különböző letein nagyon változó. Ebből következik, hogy ahol gya­kori a jégverés, ott maga­sabb díjtételű biztosítást köthet a vállalat a várható kár fedezésére, ahol ritkább ez a káreset, ott kisebb díj­tételt vállalhatnak. A vá­lasztás joga a mezőgazdasági üzemé. Az új rendszer egyetlen összevont biztosítá­si módozata a jég- és tg­.vaszi fagykárbiztqsitás. En­nek magyarázta, hógy a ta­vaszi fagy "«¡; jég egy időben nagy valószínűséggel egy­szerre pusztít a növényi kul­túrákban. Vizkárbiztosítás esetén hároméves átlagho­zam biztositható. Ha a vál­lalat vizkár mellett egyide­jűleg jégkárra is biztosítást köt, abban az esetben a má­sodik 'jégkármódozatot köt­heti meg, természetesen azo­nos, hozamokra. Szerepel a módozatok között a téli fagykár, a homokveréskár, a viharkár-biztosítás is, pon­tosan kidolgozott feltételeit mellett. További hat biztosí­tási módozat — melyeket eddig is önállóan megköt­hették — feltételrendszere nem változik. Az állatbiztosítások vál­tozási aránya nem olyan nagymértékű, mint a nö­vénykultúrák esetében. Üj módozat — a meglevő hat mellett — nem születeti, új­donság viszont a díjosztá­lyok emelése négyről hétre. A mezőgazdasági vállala­tok álló- és forgóeszköz biz­tosításának lehetőségei is azonosak a korábbival. Emellett lehetőség van a gazdálkodó szervezetek va­gyonbiztosításának megkö­tésére is. Ebben az esetben a szerződési feltételek az iparvállalatokéhoz hasonló­an alakulnak. Mindkét mó­dozat mellett köthető a pót­lásiérték-biztositás, melynek előnye, hogy az AB a káro­sodott állóeszközt új értékig téríti meg. További válasz­tékot jelent a belföldi szál­lítmánybiztosítás, a közületi cgsco, a, gqptöréj, A tervezői felelősség és a munkaeszkö­zök szállítmánybiztosítása. összességében tehát Janu­ár 1-jétöl 28 fajta szerző­dest ajánl a megújult Álla­mi Biztosító a mezőgazdasá­gi vállalatoknak. Az új rendszer előnyei között nem csupán az lényeges, hogy teljesebbé és differenciál­tabbá válik a biztosítandó kockázatok köre, de legfő­képpen az, hogy azok a mó­dozatok inspirálják a kár­megelőzési tevékenységet, s ezáltal összhangban vannak gazdasági törekvéseinkkel, társadalmi céljainkkal. ff Törökvilág Magyarországon tt Mint tudjuk — 1686-jg; a hatott a Tisza-parti telepü­hadiútvonal keresztülszegte lés. a várost, Szegedet, lakói megfosztattak a normális életlehetőségektől. A vissza­foglaló háború során a kör­nyék elnéptelenedett. Pedig ... a középkorban a fővá­ros után a második volt a Emlékülés Szeged visszafoglalásának (1686. október 23.) 300. év­fordulójáról többféle dezvényen emlékeznek a következő napokban. A beszélnek a visszavívásról, Máriafóldy Márton előadá­sát a témáról a népfront Vörösmarty utcai székházá­ban hallgathatják az érdek­lődök, hétfőn délután 4-kor. A Magyar Éremgyűjtők ren- Csongrád Megyei Szervezete meg emlékérmet készíttetett ezüst sorban, a népesség tekinte- sorozat kiemelkedő esemé­tében. Négy szerzeteskolos- nye lesz á Csongrád Megyei torával, virágzó kereskedel­és bronz változatban. Fritz Mihály szegedi szobrászmű­vész alkotásnak előlapján az antik istennő, Fama hir­deti a győzelmet, alatta az 1686-os szegedi vár. Hátlap­ján az itt harcolt hősök ba­rokk síremléke látható — Levéltár szervezésében, s a város tanácsával, az akadé­mével, élénk vasáraival Sze- miai) bizottsággal, a megyei ged abban a korban gazdag TIT-tel,,;(a Móra Ferenc Mú­városnak számított — s zeummal közösen rendezen­mindez a gazdagság lett <jö emtéfc|lfs , amely hétfőn Tinódi-versrészlettei. .,..,. delelott 10 ^órákor kezdődik semmive a torok időkben/ a tanácsházán-/fcWsió Gyula A visszafoglalás azért jelen- professzor elnökletével tu­tős fordulópont a^várostör- dományos előadás-sorozaton tenetben, mert u'&na kez- tárgyalják a történészek ,„,. __ „ Szeged visszavételének Je­dodhetett az a fejlodes, fo- ]emőségét> a töfök ura^m lyamat, melynek során a alatti helyzetet, és a vissza­Dél-Alföld központjává vál- vívás utáni eseményeket. Szakály Ferenc, az MTA Történettudományi Intézet Régészeti hét Ülést tartott a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága Tegnap délelőtt Germánné tegtanácsok kezdeti tevé­Vastag Györgyi első titkár kenységének eddigi tapasz­vezetésével tanácskozott a talatai, es a közeljövőben tülete' AKInSaZpKSgkoz£ ™*tartandó uttörővezetők szerepelt a kádermunka, a megyei konferenciajanak te­bizottság mellett működő ré- mái is A következő napon, ked­den 18 órakor a múzeumi és műemléki hónap rendez­vénysorozatában tartják meg L. Kecskés András lantművész és együttese est­jét a múzeumban. A külön­leges. zenét, táncot, irodai­osztályvezetője és Vass Elöd mat ötvöző műsorban ugyan­fölevéltáros (Magyar Orszá- csak a „török világot" idézik gos Levéltár) tar$ előadást, a művészek — az évforduló a szegedi kutatók korrefe- alkalmából. A hét végén, rátumai a kor eseményeinek szombaton, a múzeumi ma­részleteit tárják föl. Hétfőn tinén a legkisebbek, az álta­este 6-kor a Royal kávéház- lános iskolás gyerekek is­ban szintén történészek em- merkedhetney meg a török­lékeznek meg az évforduló- kori hagyományokkal. Buda ról: Rákos István lesz a visszafoglalásának történe­,.házigazda". Szakály Fe- tével — Kómár Irén vezeté­renc. Szántó Imre, Tóth sével Sándor és Zombort István S. E. .J

Next

/
Thumbnails
Contents