Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

4 Csütörtök, 1986. október 2. Nil? HOL? MIKOR? Közügy vagy magánügy a válás? A minap a televízió Hír­háttér című műsorában be­szélgettek a családjogi tör­vény módosításáról. A mű­sort két filmbejátszással is „színesítették": hallhattuk az ügyvédnő véleményét ar­ról, hogy a megegyezéses válás szigorításával milyen elviselhetetlen tortúra vár a válófélben levőkre. Majd egy kétgyermekes apa nyi­latkozott a csupa nőből ál­ló, és ezért „anyapárti" bí­róságon folyó válóperéről. A műsorvezető elmondta, hogy már egy éve tart tár­sadalmi vita a családjogi törvény módosításáról. Ezt a kijelentését a beszélgetés egyik résztvevője nyomban kétségbe vonta — teljes joggal —, mert ebben az évben társadalmi vita alig­alig fordult elő. A közel­múltban a Minisztertanács elé került jogszabályterve­zet szövegéhez pedig még a szakemberek is nehezen fér­tek hozzá, nemhogy társa­dalmi vitára bocsátották volna. Maga a beszélgetés lénye­gében a válás körül forgott, elsősorban a szabályok ter­vezett szigorításáról mond­ták el véleményüket a részt­vevők. Különös figyelmet érdemelt Férge Zsuzsa szo­ciológus fejtegetése; vajon a válás közügy, vagy magán­ügy. Ferge a törvénymódo­sítás indokolásával szállt vitába, és úgy foglalt állást, hogy miként a házasságkö­tés, úgy a házasság felbon­tása is két ember magán­ügye. Bár vannak ilyen né­zetek, de hogy ezt éppen Ferge Zsuzsa mondja ki, aki több évtizedes szocioló­gusi munkássága kapcsán nyilvánvalóan találkozott a házasságbomlások kedve­zőtlen tarsadalmi következ­ményeivel, az elgondolkod­tató. Hagyjuk azonban a véleménynyilvánító szemé­lyét, nézzük magát a véle­ményt. Azt hiszem, abból kell kiindulni, hogy alkotmá­nyunk és több törvényünk, de a XIII. pártkongresszus határozata és sok más fon­tos dokumentum is félre­érthetetlenül leszögezi: a szocialista társadalom alap­egysége a család, a házas­ság és a család védelme, erősítése kiemelkedően fon­tos állami és társadalmi fel­adat. Ezzel összhangban mondja ki többek között az új családjogi törvény indo­kolása, fel kell lépni azok ellen a nézetek ellen, ame­lyek szerint a válás két em­ber magánügye és a házas­ság, a család intézményé­nek védelme érdekében komplex társadalmi intéz­kedéseket kell tenni. A házasságok tömeges felbomlása a mi társadal­munk számára is egyre nö­vekvő tehertétel. Ez közis­mert, hiszen számos, alka­lommal elhangzott már a tv-ben, sajtóban, de sok egyéb fórumon, hogy a tö­meges válás növeli a kisko­rúak veszélyeztetettségét, és lelki tehertétel az elvált szülők számára. Újratermeli a lakásgondokat, általában növeli a társadalmi beillesz­kedés zavarait. Ebben az ér­telemben a válás nyilvánva­lóan közügy. még akkor is, ha azt személy szerint a házastársak élik meg. és maguk, esetleg gyermekeik viselik a következményeket is. Mivel a házasság két em­ber érzelmi és gazdasági kapcsolata, amelyet önként létesítettek, kézenfekvőnek látszik, hogy ők ketten dönt­sék el — állami beavatko­zás nélkül —, fenntartják-e. vagy felszámolják ezt a kapcsolatot. Két ember nem kényszeríthető egy általuk nem kívánt kötelékbe Csakhogy a tapasztalat, azt mutatia: a házastársak nem mindig vannak egv vé­leményen abban a kérdés­ben, hogy a házasságuk megérett-e a felbontásra. Gyakran hiányzik a tudatos, megfontolt egyetértés, még a „közös megegyezéssel" válni szándékozok esetében is. A közös megegyezéses válást ugyanis rendszerint az egyik fél kezdeményezi, és sokszor a másik — bár reményt lát a kibékülésre — beadja a derekát, mert úgymond „mit csináljak, ha ő válni akar". Vajon ebben a szituációban hol van a házasságkötésnél meglevő kölcsönös és önkéntes szán­dék? Beszélhetünk-e a há­zastársak magánügyéről, vagy helyesebb csak a vál­ni szándékozó, tehát az egyik házastárs magánügyé­ről szólni? Ez a fajta egyé­ni érdek, ha úgy tetszik, egyéni szabadság már üt­közik a másik házastárs, sót. a gyermek érdekével is, és ezért szembekerül a tár­sadalmi érdekkel. A társa­dalom ugyanis — amint er­ről fentebb már volt szó — abban érdekelt, hogy a csa­lád minél eredményesebben funkcionáljon. Mindaddig, amíg az egyik házastárs őszintén ragaszkodik a há­zasság fenntartásához, álta­lában van remény a csalá­di élet normalizálására, ezért a házasság fenntartása végett be kell avatkozni a kialakult krízishelyzetbe. Ez a beavatkozás a válási pro­cedúra, amely a törvényter­vezet szerint a bírósági el­járás mellett más módsze­rekkel is igyekszik segítsé­get nyújtani a házasfelek­nek. A válási procedúrában megnyilvánuló beavatkozást továbbá az is szükségessé teszi, hogy maga a válást kezdeményező fél sem biz­tos a szándékában A bon­tóperek mintegy 45-50 szá­zalékában nem születik íté­let, az eljárás különböző okokból megszűnik. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy a beavatkozás egyik esetben sem célozza a há­zasság mindenáron való fenntartását. A házastársak kibékítésére. felelősségük felkeltésére irányuló próbál­kozások eredménytelensége ugyanis egyben azt is bizo­nyítja. hogy a házasság vég­legesen megromlott, annak fenntartása egyik házastárs, sőt a gyermek érdekét sem szolgálja, következésképpen nem felel meg a társadalom érdekeinek sem. Az elmúlt évek tapaszta­lata azt igazolta, hogy sok volt a színlelt közös meg­egyezés. Elsősorban abban az értelemben, hogy az a fél is beleegyező nyilatkozatot tett, aki valójában nem akart válni. Ez párosult egy liberális, sőt, passzív bírói gyakorlattal, és ennek ered­ményeként még megment­hető házasságok bomlottak fel. A törvénytervezet ezért megszigorítja a megegyezé­sen alapuló válást, és segíti a bíróságot abban. hogy meggyőződjön a felek válá­si szándékának véglegessé­géről és megfontoltságáról. A szigorítás mikéntje: az, hogy ezentúl a vagyoni kér­désekben is meg kell egyez­ni. Továbbá csak kétévi kü­lönélés után lehet közös megegyezéssel válni, talán nem a legszerencsésebb — és ebben jó lett volna igazi társadalmi vitát rendezni —, de hogy a jelenlegi helyze­ten változtatni kell, az a közvélemény részéről is többszörösen kifejezésre jut­tatott óhaj. Egyet kell elérni, és ez nem kevés: akár közös meg­egyezéssel, akár az okok fel­tárásával csak azok válja­nak el. akiknek a házassága véglegesen és helyrehozha­tatlanul megromlott. Ehhez azonban nem elég a jogsza­bályt módosítani, elsősor­ban a szemléleten kel! vál­toztatni. Vissza kell állítani a házasság presztízsét, á ..legfeljebb elválunk" gon­dolkodás helyébe az alkal­mazkodásnak, türelemnek, a kölcsönös megbecsülésnek kell lépnie. Ez éppúgy köz­ügy mint magánügy. Gaál Sándor, a városi bíróság elnöke Véradók A Vöröskereszt és a vér­adó állomás több szegedi és városkörnyéki intézményben, laKóterületen szervezett vér­adást az elmúlt hónapban. Szóregen, a Tisza—Maros téeszben 27-en, a Csomi­tervnél 23-an, a Paprika­feldolgozó Vállalatnál 15S­en, a textilművek dorozsmai üzemében 71-en, a nagyáru­házban 20-an, a kereske­delmi raktárak dolgozói kö­zül 33-an adtak vért. Az alsóvárosi szociális otthon 20, a nyomda 49, az Éliker 20. a gumigyár 120, a me­gyei vendéglátóipari vállalat 70, a Démász 47 alkalma­zottja jelentkezett véradásra. A Konkordiánál 20-an, az Ikarus szegedi gyárában 40:en, az NKFV-nél 259-an, a Textilművekben 380-an, a kéziszerszámgyárban 35­en, a szalámigyárban 58-an, a Xl-es autójavító leány­vállalatánál 40-en, a Zöldért kirendeltségen 30-an. Zsom­bón 29-en, a Ruhagyárban 108-an, a Déltervnél 49-en, a tápéi Mahartnál 65-en vállalták önként, ellenszol­gáltatás nélkül a véradást. Humanitásukról tettek ta­núbizonyságot a Móra Fe­renc munkásörségtől 23-an, a gyógyászati segédeszközök gyárában 38-an, a kisteleki kábelgyárban 44-en, Baks lakói közül 38-an, valamint 35 tarjáni vöröskeresztes. Gyorsposta Belgiumba is Október l-jétől Belgium összes helységébe is fel le­het adni gyorspostai külde­ményt. A küldeményeket a feladási naptól és rendelte­tési helytől függően a bel­ga posta 24—48 órán belül kézbesiti. Gyorsposta-külde­ményeket Budapesten a 4­es, a 62-es és a 72-es, vi­dékén Miskolcon, Debrecen­ben, Szegeden, Pécsett az 1. számú, Győrött a 2. szá­mú postahivatalban lehet feladni. A Magyar Posta 1985-ben vezette be a nemzetközi for­galomban a Gyorsposta (EMS) szolgálatot. 1986. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: PETRA A Nap kel 5 óra 44 perckor, és nyugszik 17 óra 24 perrkor. A Hold kel 3 óra 47 perckor, és nyugszik 17 óra 2 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 69 cm (apadó). Á szegedi Eötvös Vajon hány embernek jut eszébe, aki elolvasta Szász Imre Ménesi út című köny­vét, hogy Szegeden is léte­zik Eötvös Kollégium? Mivel országos szinten is egyre többet hallunk a te­hetséggondozásról, az átla­gosnál jobb képességű fia­talokkal való kiemelt foglal­kozásról, úgy gondolom, ér­demes lenne nagyobb ' fi­gyelmet szentelni ennek az igen nagy hagyományokra visszatekintő intézménynek. Tagjai közül akadémikusok, világ- és európai hirü tudó­sok, egyetemi tanárok ke­rültek ki szép számmal. A budapesti mellett a mai na­pig is ez az egyetlen ilyen profilú létesítmény az or­szágban. Az 1931-ben ala­kult kollégium célja az volt, hogy összegyűjtse, közösség­gé formálja az igazán te­hetséges fiatalokat, akik az egyetem mellett elbírják a komoly tudományos munkát. Tagjainak kőtelezően kel­lett szaktárgyanként heti 2—3 órát jelentő előadáson, szemináriumon részt venni, két idegen nyelvet elsajátí­tani, ami szintén 4 órát je­lentett hetente, az egyetemi elfoglaltságon kívül. A kol­légiumba nem volt könnyű bejutni. Felvételi vizsgát kellett tenni, ahol elsősor­ban a kreativitást vizsgál­ták — a tárgyi tudás mel­lett A jeles érettségi, il­letve a már egyetemi hall­gatóknál a jeles tanulmányi eredmény elengedhetetlen feltétel volt. Ahhoz, hogy ezt az igen magas szinvonalat tartani Tudjál;, az Eötvös kollé­gistáknak jó képességeik mellett ambícióra, szorga­lomra. akaraterőre és lel­kesedésre volt szükségük. Ez utóbbit tartották ébren a kitűnő előadók — Szabó Zoltán. Szőkefalvi Nagy Béla. Zólyomi Bálint, Kal­már László, Grassely Gyula — segítségével. A kollégium 1947 és 1956 között szünetelt. Újjászerve­zése Grassely Gyula és sok lelkes volt Eötvös kollégista nevéhez fűződik. Anyagilag nem tudták megoldani az előadói tiszteletdíjak fizeté­sét, de a tanszéki oktatók úgy próbálták segíteni a tehetséges egyetemisták fej­lődését, hogy ellenszolgálta­tás nélkül is örömmel vál­lalták az órákat. Ez a kol­légium tehát szinte önerő­ből, illetve egyetemi okta­tók és tehetséges hallgatók lelkes munkájának eredmé­nyeként született ujjá. Ma lényegesen könnyebb a hely­zet. hiszen csak egy értékes hagyomány továbbfejleszté­séről, korszerűsítéséről kell beszélnünk. Nagyobb nyilvánosságot kellene adni ennek az intéz­ménynek. Ügy tűnik, hogy talán még az egyetemi han­gotoknak is jobban meg kellene ismerniük az ott folyó munkát, a kibonta­'kozófélben levő kezdemé­nyezéseket, amelyek nagy­mértékben köszönhetők Hat­vani Lászlónak, a kollégium jelenlegi igazgatójának. Különösen ma lenne nagy szükség egy ilyen intézmény 'támogatására, amikor or­szágszerte arról beszélünk, hogy a mennyiségi fejlődés­ről a minőségi fejlődésre való áttérésnek van létjo­gosultsága. G. E. Oktatóbázis Budaörsön Elkészült Budaörsön a szovjet Avtoexport Külke­reskedelmi Egyesülés ma­gyarországi oktatóbázisa. A mintegy 255 millió forintos beruházás a kitűzött határ­időn és az előirányzott költ­ségkereteken belül épült fel, a Vegyiműveket Epítö és Szerelő Vállalat (Vegyép­szer) fővállalkozásában. A korszerű, könnyűszerkezetes elemekből felállított épület­együttes terveit a Kipszer készítette, az építési generál­kivitelező pedig a Pest Me­gyei Állami építőipari Vál­lalat volt. A Vegyépszer szakemberei nemcsak irá nyitották a felszerelést, ha nem számos szerelési felada tot is elvégeztek. A tervezők és a kivitelezők ezzel a mun kájukkal beneveztek az épí­tési nivódíjpályázatra SZAZ EVE született Térey-Kuthy Sándor (1886—1955) költő, ügyvéd, író és műfordító, Debrecenben. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Macskafogó (színes, ma­gyar rajz-játékfilm. III. hely­ár!). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 orakor: Macskafogó (szí­nes. m. b. rajz-játékfilm. III. helyár!) fél 8 orakor: A tanitva­nyok (színes magyar film. 14 éven felülleknek!). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 órakor: Szerelem és galambok (színes, m. b. szovjet filmvígjá­ték) 8 órakor: Az elveszett frigyláda fosztogatói (színes, amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár!). Kiskörössy halászcsárda: (vi­deomozi) 8 órakor: A legyőzhe­tetlen kard (szincs hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR KlauzM tér 3. sz. (13/57-es) Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a Balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbu­hin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tar­ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100 GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12-ig a gyermek fül-orr-gégésze­ti ügyelet az CJszegedi Gyer­mekkórházban van. (Szeged, odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet (Le­nin krt 111.) Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel • óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged,. Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 11­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 001*1 BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna 8.30: Idózitett gyújtó — NDK tv-film 9.30: Kari Böhm próbál — NSZK film — (ism.) 10.35: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Ötszáz kád — jugoszláv tv-komédia 17.40: Képújság 17.45: Reklám 17.55: Uj Reflektor Magazin 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 20.00: Reklám 20.05: Meghökkentő mesék — angol tv-filmsorozat 20.30: Ok hárman — angol film 20.55: Panoráma 21.55: Betüreklám 22.00: Telesport — labdarúgó kupanap 23.05: Híradó 3. 23.15: Himnusz BUDAPEST 2. 18.05: Képújság 18.10: Jelenés — dok.­jatékfilm — (ism.) 18.30: A nősülés viszontagságai — lengyel filmsorozat — 8. — (ism.) 10.30: Dalok, táncok uzbegisztánbol — szovjet film 19.50: Fehér alapon fekete­feher negyzet — angol film — (ism.) 2J1.00: Tájkép 20.40: A nősülés viszontagságai — lengyel filmsorozat — 9. 21.30: Híradó 2. 21.50: Reklám 21.55: Apollinaire — francia tv-film — 1. 23.35: Képújság BELGRÁD 1. 16.10: Mese a színházi madárijesztőről 16.30: A mikrobiológia alkalmazása — művelődési műsor 16.50: Gyógynövények — művelődési műsor 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.20: Hírek 17.25: Krónika 17.45: A kis lazadó — sorozat gyermekeknek 18.15: Tudomány 18.45; Tv-kalendarium 18.55: Szamok és betűk — vetelkedó 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Panoráma — politikai magazin 21-00: Kiválasztott pillanat 21.10: Ut a tudás közepébe — vetélkedő 22.15: Tv-napló 22.35: Plusz műsor 22.55: Hírek BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi kórkép 19.00: Slágerlista helyett — fjusági műsor 19.30: Tv-napló 20.00: A ház — filmsorozat 21.20: Hírek 21.25: Művészeti est R.20: 8.30 : 9.33 : 9.4.1 : 10.05: 10.35: 11.05: 11.36: 12.45: 13.00: 13.40: 14.10: 14.25: 15 00: 15.27: 16.05 17.00: 17.50: 18.15: 18.25: 18.30: 19.15 20 06: 21.00: 21.30; 22.20: 22.30: 22.56 23.06: 0.15: 4.20: 8.05 8.20 8.50 9.05 12.10 12.30 13.05 14.00 15.10 15.45 16.00 16.15 17.08 17.30 18.30 19.05 20.03 KOSSUTH Jegyzet Bruno Walter vezényel Holland népdalok — 2. Nefelejcs Diákfélóra — (ism.) Hétszinvirág Magyar művészek opera­fclveteleiböl A planétás ember — Goda Gábor regénye — 20. Intermikrofon Zenekari muzsika Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót A magyar széppróza századai — (ism.) Szecsödv Irén, S/.abo Miklós es Bende Zsolt operett­felvétcleiból A csodák birodalmában — 4 A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttes nepi zenekarának felvételeiből Révkalauz Goluza úr halála — Branimir Scepanovic elbeszélése Hamarosan halljuk őket — világhírű művészek Budapesten Hol volt, hol nem volt. . . Könyvújdonságok Esti Magazin Pegazus istállója — Szegény Yorick — Kormos István vallomásaiból Nótaest Két szimfonikus költemény : Pro és kontra : Tiz perc külpolitika műsorából : Régi hires énekesek : Pintér István jegyzete Francia muzsika : Éjfél után . . PETŐFI : Máté Éva népdalokat énekel : A Szabó család — (ism.) : Tíz perc külpolitika — (ism.) : Napközben : Filmzene : Nemzetiségeink zenéjéből * : Nosztalgiahullám : Boldog születésnapot! Az ünnepeltek: Halász Judit. Gergely Ágnes, Gulyás István, (Adám Ottó?) : Operaslágerek — (ism.) : Torvénykönyv — (ism.) : Régi magyar muzsika : Kockhangversenyekböl : Ion Baciu triója játszik : Zöld telefon Slágerlista Operettkedvelöknek A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada ­— Nagy Endre: A kabaré regénye 22.04 : Slágerfilmek — filmslágerek 22.46: Virágénekek 23.20: 0.14: 0.15: 4.20: Pat Metheny együttese játszik Éjfél után . .. 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva — (ism.) 9.23: Thais — rszletek Massenet operajabol 10.14: Uj Melódia­lemezeinkből — Prokofjev: A Dnyeperen — balett 10.57: Rockarchivum 11.35: pillanatkép 11.40: Nagy mesterek kamara­zenéjéből 13.05: Kínával találkozni kellett — (ism.) 13.35: Rossini operáiból 14.22: Magyar zeneszerzők 15.00: Pophullám 16.00: Zenekari muzsika 17.00: Diákflóra 17.30: Opera­müvészlemezek 18.30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19.05: A kamarazene kedvelölnek 20.00: Stendhal s a muzsika — ll. 21.00: Cliff Richárd összes felvetele — 34. 21.40: Zenekari muzsika 22.29: Kortárs zene az NDK-ból I

Next

/
Thumbnails
Contents