Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

8 Péntek, 1986. október 17. Mihail Gorbacsov beszéde (Folytatás az I. oldalról.) minden váratlan fordulattal Meg kell mondanom, elv­szemben be kell biztosítani társak, hogy az elnök első a SAI.T—!., BALT—és magunkat. Olyan fegyverről reakciója nem volt teljesen más szerződésekben, hanem van szó. amely mindmáig negatív. Sőt, kijelentette: vi- országunk védelmének mag- ,.Az. amit ön most elmon­vát alkotja. Ezért ki kell kü- dott, bennünket reménnyel szobölni mindent, ami a le- tölt el." Nem kerülte el szerelés folyamatában meg- azonban figyelmünket, hogy bonthatná az egyensúlyt:, s ki kell zárni a katonai fö­lényt biztosító új típusú fegyver létrehozásának bár­milyen lehetőségei. Tokéle­a nukleáris fegyverek szonylag rövid idő.alatt-tör lénö felszámolásáról. Első javaslatunk a hadá­szati támadófegyverekre vo­natkozott. Kijelentettem, hogy a következő öt évben készek vagyunk ezek ötven­százalékos csökkentésére. A hadászati fegyvereket szá­razföldön, a vízben és a le­vegőben is felére csökken­tettük volna. A megállapo­dás megkönnyítése érdeké­ben nagy engedményt let­tünk, feladva azt a korábbi követelésünket, hogy a ha­dászali egyensúlyban ve­gyük számításba a terüle­tünk elérésére képes köze- sitése érdekében pes hatótávolságú amerikai az elnöknek: az rakétákat, és az előretolt ál­lomásoztatású amerikai nukleáris eszközöket is. Ké- alább tíz éven át nem él a szek voltunk figyelembe szerződésből való kilépés jo­venni azt is, hogy az Egye- gával, s e tíz év alatt fel­sült Államokat aggasztják számolják a hadászati fegy­nehézrakétáink. A hadásza- vereket. ti fegyverekről szóló javas­latot úgy fogalmaztuk meg, hogy közben szem előtt tar­tottuk o fegyverek teljes felszámolását, amit meg ez év január 15-en javasol­tunk. Második javaslatunk a kö­zenes hatótávolságú raké­tákra vonatkozott. Indítvá­nyoztam az elnöknek, hogy maradéktalanul számoljuk fel Európában az ebbe az osztályba tartozó szovjet és amerikai rakétákat. E javas­tárgyaló partnereink (a be­szélgetésbe ugyanis ekkor már bekapcsolódott Sevard­nadze elvtárs és George Shultz is) kissé zavartak. Él­tesen jogosnak és logikus- ejtett megjegyzéseikben két­nak tartjuk ezt az állaspon- sé k é ellenvetések kaptak tot. \ S mivel ez így van, hatá­rozottan kijelentettük, hogy szigorúan be kell tartani az 1972-es határidő nélküli ABM-szerződésl. Sőt mi több e szerződés működési mechanizmusának megerő­javasoltuk Amerikai Egyesült Államok és a Szov­Weizsäcker látogatásai Richard von Weizsäcker és kísérete kedden délelőtt látogatást tett a solymári Kemipur magyar—NSZK vegyipari közös vállalatnál, amely a legnagyobb termelő vegyes vállalat Magyaror­szágon. A magas rangú poli­tikust — akit elkísért Szabó Imre ipari minisztériumi ál­lamtitkár, Kovács László, valamint Horváth István — az üzem bejáratánál a cég magyar és német ügyvezető igazgatója, Marlok Gyula és valamint a BASF hangot. Az elnök és a kül­ügyminiszter a nézeteltéré­sekről. véleménykülönbsé- Gerhard Miiller, gekről kezdett beszélni. Sza- j Klaus Canzler, vaikból kihallottuk azokat a} NSZK-beli vegyipari válla­régi hangokat, amelyeket lat képviselője üdvözölte. már hosszú hónapokon át| A vezetők rövid tájékoz ­.1 tatót adtak a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, a hallgattunk a genfi tárgya­lásokon: felhívták figyel jetunió vállalja, hogy leg- műnket a hadászati, nukleá­ris fegyverek különböző al­szintjeire, az európai raké­tákra vonatkozó közbülső megoldásra, s arra, hogy ne­künk a Szovjetuniónak csat­lakoznunk kell az SDI-hez, s az ABM-szerződést valami újjal kell felváltani. Csodálkozásomnak adtam Tekintettel a különös ne­hézségekre, amelyeket az amerikai kormányzat oko­zott önmagának ebben a kérdésben, amikor az elnök hangot Hogyan is van ez? az ürfegyverhez, az úgyne­vezett hadászati védelmi kezdeményezéshez kötötte magát, nem követeltük az e teren folyó munkák beszün­Mi azt javasoljuk, hogy Európában fogadjuk el az amerikai nulla-megoldást, az ázsiai közepes hatótávolsá­gú rakéták kérdésében pedig kezdjünk tárgyalásokat, s telesét. Kiindulópontunk ön. elnök úr. feladja a saját azonban az volt. hogy meg- korábbi álláspontját? Ez i erthetetlen. történik az ABM-szerzodes latot megfogalmazva is nagy valamennyi előírásának ma- A maga.részéről az elnök­engedményt tettünk, amikor rari(lkhhn betartása vaevis nek nehéz voU harcolnla sa" ...,„.,uu: I,,,. c,_ radektatan betartasa, vagyis ját nuila.megoidása ellen, hnRy az e téren végzett kutatások amelyet olyan hosszú időn venni és kísérletek nem lépnek túl át reklámozott. S mégis meg Nagy-Britannia és Francia- a laboratóriumon. Ez egy- kellett éreznünk, hogy az korábbi álláspontunktól el­térően kijelentettük nem kell figyelembe ország nukleáris rakétáit. Abból a meggondolásból in­dultunk ki, hogy meg kell tisztítani az utat nz európai enyhülés elölt, meg kell sza­badítani az európai népeket ;i nukleáris katasztrófa ré­métől. s aztán tovább kell amerikaiak az ázsiai szövet­forma korlátozás az Egyesült ^geseik sorsaval kapcsolatos Államok és a Szovjetunió különleges hivatkozva aggodalmukra meg akarják a megállapo­szamara. . , , . ,, akadályozni Az elnök, miután megnali- . gatott. megjegyzéseket tett, pontosításokát kért. A tár- A tárgyalásoknak abban a gyaluson határozottan és szakaszában, amikor már lepni az összes nukleáris egyértelműen felvetettük az teljesen világossá vált. hogy fegyver felszámolásáig, ellenőrzés kérdését, össze- a vita folytatása idöfecsér­kapcsolva azt a különleges les. emlékeztettem arra, felelősséget követelő poszta- hogy mi meghatározott cso­tom-korszakkal. Közöltem az magtervvel álltunk elö. és elnökkel, hogy ha mindkét arra kértem tárgyalópartne­ország a nukleáris leszerelés remet, hogy ezt vegye szá­útjára lep, akkor a Szovjet- mitásba. önnel a nuk.leá­unió megszilárdítja az ellen- ris fegyverzet nagymérvű Egyet kell érteniük velem, hogy ez bútor lépés volt ré­szünkről. Eleve számítva az esetle­ges ellenvetésekre, kijelen­tettük, hogy az ezer kilomé­ternél kisebb hatótávolságú őrzés kérdéseben foglalt ál- csökentésének lehetőségéről Chemolimptx, valamint a BASF cég által 1986 elejen közösen létrehozott vállal­kozás tevékenységéről. További solymári prog­ramja sorún Richard von Weizsäcker a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat köz­ponti telephelyének munká­jával ismerkedett. Az NSZK szövetségi elnö­ke délelőtt találkozott ma­gyar egyházi vezetőkkel. Délután Richard von Wei­zsäcker az Eötvös Loránd Tudományegyetemre látoga­tott, s találkozott a nagy múltú intézmény vezetőivel, a nemet, tanszék tanáraival. A bölcsészettudományi kar tanácstermeben Fülöp Jó­zsef rektor üdvözölte a ma­gas rangú vendéget és a kí­séretében levő személyisé­geket, s áttekintést adott az ELTE történetéről, tevé­kenységéről. A rektor átnyújtotta az NSZK államfőjének az egye­tem legrangosabb kitünteté­sét az Eötvös Loránd arany emlékgyűrüt. Este Richard von Weizsäk­ker és felesége — Losonczi Pál és felesége társaságában — megtekintette a Hambur­gi Balett előadását a Ma­gyar Állami Operaházban. A nap folyamán Marjai József, a Minisztertanács el­rakéták számát készek va­gyunk befagyasztani, és hajlandóak vagyunk azonnal 1 ás pontját. Az ellenőrzés- szóló közös álláspontot dol-, nókhelyettese a Parlament­nek reálisnak. átfogónak, gozhatnánk ki, és ugyanak­meggyözönek kell lennie, kor egyezségre juthatnánk az megkezdeni a tárgyalásokat Teljes bizonyosságot kell ABM-szerződés és a nukleá­további sorsukról. Ami pe­dig az országunk ázsiai ré­szén levő közepes hatótávol­ságú rakétákat illeti — ezt a kérdést, amely állandóan szerepelt Reagan elnök „át­fogó megoldásában" —, e kérdésben is azonnali tár­gyalásokat javasoltunk. Lát­hatják tehát, hogy itt is je­lentős komoly javaslatol let­tünk. amely alkalmat adott volna a probléma radikális megoldására. A harmadik kérdés, ame­lyet első találkozónkon fel­vetettem az elnöknek, s amely javaslat csomagunk szerves részét képezte, a ra­kétaelhárító rendszerekről kötött (ABM) szerződés, és a nukleáris kísérletek be­szüntetése. Álláspontunk e kérdésben a következő: ha gyökeresen új helyzetet ho­zunk létre, amikor megkez­dődik a nukleáris fegyverek számottevő csökkentése és belátható időn belül bekö­vetkező felszámolása, akkor teremtenie abban a kérdés- ris robbantások kérdésében ben. hogy a megállapodást Sajnos, a vasárnapi tárgyalá­betartják és tartalmaznia sok sem vezettek eredmény­kell a helyszíni ellenőrzésre re — mondotta többek kö­vonatkozó jogot is. zött az SZKP KB főtitkára. ben megbeszélést folytatott az NSZK-államfő kíséreté­nek tagjaként hazánkban tartózkodó Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter­rel, aki a kora délutáni órákban elutazott Budapest­ről. Ingvar Carlsson fogadta Szűrös Mátyást Stockholm (MTI) a kétoldalú kapcsolatok fej­Ingvar Carlsson miniszter- lesztésének lehetőségeit, elnök kedden fogadta a svéd Megállapították, hogy a két kormány meghívására Stock- ország kapcsolatai jól fejlöd­holmban tartozkodó Szűrös nek. ami egyútta] hozzájárul Mátyást, az MSZMP Köz- az európai együttműködés ponti Bizottságának titkárát, elmélyítéséhez, valamint a az Országgyűlés külügyi nemzetközi béke és bizton­bizottságának elnökét. A ság erősítéséhez is. szívélyes léKk°rű megbeszé- tó,áikozón részt vett lesen áttekintettek a nemzet­közi helyzet néhány idősze- Szigeti Karoly, hazánk svéd­rű kérdését, és megvitatták országi nagykövete. Hazánkba látogat az iráni miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meg­hívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Mir Iloszcin Muszavi, a.; Iráni Iszlám Köztársaság mi­niszterelnöke. Képviselők tanácskozásai A posta munkájáról, fei- Kedden Gödöllőn — Horn lesztésének lehetőségeiről Péter elnökletével — ülést tanácskoztak az Országgyű- tartott az Országgyűlés me­lés építési és közlekedési bi­zottságának kedden tartott ülésén a Parlamentben. A képviselők meghívott szak zőgazdasági és kulturális bi­zottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ma­róthy László, az MSZMP értök bevonásával elemez- Politikai Bizottságának tag­ték, véleményezték azt beszámolót, amely a témá­ról — a már ismert napirend ja, a Minisztertanács elnök­helyettese. A napirenden a biotechnológia hazai hely­szerint — az Országgyűlés zete és fejlesztési lehetőse­őszi ülésszakán hangzik el gei szerepeltek. íílfrrif m O •li IJJNW::;: • %!|ll! liiiii! INTERSZPUTNYIK­TANACSÜLÉS Kedden Budapesten RADIOTELEX kedden Koppenhágába, hogy részt vegyen a dán főváros­ban szerdán megkezdődő TOT Szállóban megkezdte béke-világkongresszuson. munkáját az Interszputnyik SZOVJET—ARGENTIN Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet Tanácsúnak XV. MEGBESZELESEK >dése: Az ötnapos tanácsko- A moszkvai Kremlben záson a szervezet tagorszá- kedden megkezdődtek a gainak képviselői, valamint szovjet—argentin tárgyalá­st szolgáltatásokat igénybe sok Andrej Gromiko, az vevő országok szakemberei SZKP KB PB tagja, a Leg­vesznek részt. felsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke és Raul Alfon­MAGYAR DELEGÁCIÓ sjn argentin köztársasági el­UTAZOTT nök között. Az argentin ál­KOPPENHAGABA lamfő hétfőn érkezett hiva­Sztanyik B. Lászlónak, az talos látogatásra a szovjet Országos Béketanács elnök- fővárosba, a Legfelsőbb Ta­helyettesének vezetésével nács Elnöksége és a szovjet magyar delegáció utazott kormány meghívására. A Szegedi Konzervgyár értesíti nyugdíjasait, hogy október 17-en, penteken 15 órai kezdettel a vállalat klubjában tartja hagyomanyos NYUGDlJAS­TALALKOZÓJAT Minden nyugdíjas dolgozót szeretettel várunk Ezen a napon nyugdíjasaink részére 9—14 orálg feláru konzervvasar les/. A meghívót kerjuk. hozza magaval. Konzervgyár, Sz. B. Megyénk mezőgazdasága a téeszkongresszuslelött Október a mezőgazdaságban a számveté­sek időszaka, a gazdasági új esztendő kez­dete is. Betakarítják az őszi termésű növé­nyeket, vetik a búzát, őszi kalászosokat is. Ez az esztendő mégis jelesebb a többinél, a hatodik ötéves terv teljesítése immár számokkal is érté­kelhető, elkezdődött a hetedik ötéves terv, és decemberben kerül sor a mezőgazdasági szö­vetkezetek V. kongresszusára. Az MSZMP XIII. kongresszusa megerősítette eddigi, bevált agrárpolitikánkat, ennek szelle­mében készülnek a Csongrád megyei mezőgaz­dasági szövetkezetek az értekelö és tisztújító küldöttközgyűlésre, majd a mezőgazdasági szö­vetkezetek V. kongresszusára. A szövetkezetek az elmúlt tervidőszakban — mintegy 274 ezer hektár területen — folyó áron, ötévi átlagban, csaknem 10 milliárd forint üzemi termelési értéket állítottak elő, 45,9 szá­zalékkal többet, mint az előző tervidőszak át­lagában. Ezen időszak alatt a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer 100 főről 26 ezer 880 főre csökkent. A folyamatos árváltozás miatt a fej­lődést pontosabban mutatja, hogy az ötéves ter­vek átlagában a búza termésmennyisége 247 ezer tonnáról 272 ezer tonnára nőtt, meghalad­va a kukerica 230 ezer tonnáról 223 ezer ton­nára történő aszály miatti visszaesését. A ser­téshústermelés 15 ezer 094 tonnáról 1H ezer 359 tonnára emelkedett, a vágóbaromfi-termelés 12 ezer 962 tonnáról 16 ezer 29 tonnára nőtt, vagy a kilejt tej mennyisége 52,3 millió liter­ről 78,3 millió literre nőtt. Ügy érezzük, mind­ezek olyan példák, melyek meggyőzően repre­zentálják a szövetkezeti mezőgazdaság fejlődé­sét, amire az ott dolgozók joggal büszkék. Ezt a fejlődést azért is alá kell húzni, mert egy olyan időszakban következett be, amikor a ter­mészeti, piaci-közgazdasági tényezők egyaránt nehezítették a gazdálkodók tevékenységét. Az 1983. évi pusztító aszály után is aszályos esz­tendők következtek, a szövetkezetek növekvő mértékben járultak hozzá a költségvetéshez is, így a ráfordítások hatékonysága, az újraterme­lés feltétele romlott. Beruházásaink között kiemelten folytatódott a tervszerű melioráció, ami a megyében több mint 53 ezer hektáron valósult meg. Ahol le­hetőség volt, ott az öntözés feltételeit is figye­lembe vették. Legfőbb természeti kincsünkkel, a földdel való gazdálkodás, továbbra is a me­zőgazdasági termelés alappillére, a jövő fejlő­désének záloga, a hetedik ötéves tervben is ki­emelt progreri. A termelés jelentős növekedése mellett, gepre a szükségesnél jóval kevesebbet for­díthattunk, közben a technika is igen megdrá­gult, ennek következtében, sajnos, a „0"-ra le­írt, termelésben levő gép- és járműállomány ér­téke az 1980. évi 715 millió forintról több mint kétszeresére, 1 milliárd 699 millió forintra emelkedett; például az össztraktorállomány több mint fele „0" értékű. Ez komoly figyel­meztető jel, a termelés költségét jelentősen emeli, biztonságát veszélyezteti, összességében gondnak tartjuk, hogy beruházásokra, a meg­szokotl 1 milliárd forint helyett, csak 850 milli­ót fordítottunk 1985-ben, s ez 1985-ban is vár­hatóan ennyi lesz. Mostanában sok szó esik or­szágosan is a műtrágya-felhasználás visszaesé­séről. Nálunk ez az országos átlagnál kisebb mértékű, a csökkenő üzemi jövedelmekkel függ össze. Több, alacsony hatékonyságú szövetkezet­ben. ahol a pénzügyi tartalékok kimerültek, a szükségesnél is kevesebb műtrágyát tudnak vá­sárolni, ezekben az üzemekben ez vált a ter­melés növelésének korlátozó tényezőjévé. Itt hasznos lenne a felhasználás ösztönzése, ked­vezményes feltételű hitelekkel is. Az elmúlt időszakban a növénytermesztést sújtó aszályról sokat beszéltünk, de talán itt is maguk helyett beszélnek a számok. 1982-ben rekord terméssel zártunk; gabonából 600 ezer 286 tonna termett; ez az aszályos 1983-as évben 452 ezer 168 tonnára esett vissza, a tervidőszak­nak ez volt a mélypontja, melynek hatását a gazdálkodásban még most is érezzük. Az állattenyésztés, számos gondja ellenére, az egész tervidőszak alatt a gazdálkodás stabili­záló tényezője volt. Évi növekedési üteme meg­haladta a 3,9 százalékot. A vágóállat-termelésen belül dinamikusan fejlődött a vágóbaromfi-ter­melés, ahol az évi növekedési ütem megközelí­ti a 4,6 százalékot. Ebben az ágazatban — a növényházak fűtéséhez hasonlóan — nagy sze­repe van a termálvíz-hasznosításnak is, mely lehetővé teszi, hogy vágóbaromfi-előállításunk, országosan is, Csongrád megyében a legolcsóbb. Az egy tehénre jutó kifejt tejmennyiség a ter­vet meghaladóan nőtt; a tervezett 4 ezer 100 liter helyett meghaladta a 4 ezer 800 litert. A naturális eredmények mellett a hato­dik ötéves tervben felhalmozódtak a gon­dok az állattenyésztésben; a szükülő jöve­delmek nem tették lehetővé a termelés meg­újítását, rekonstrukcióját. A feltételek neheze­dése mellett, a keresetekben sem tudtuk elis­merni azt a leterheltséget, hogy itt minden szombat, vasárnap dolgozni kell, és a termelés igényli a kiemelt gondozást és figyelmet. Ál­lattenyésztésünkön belül kudarcnak ítéljük, hogy a juhállomány az 1980. évi 100 ezer 416 darabról 72 ezer 268 darabra esett vissza, an­nak ellenére, hogy a juhhús a világpiacon iól eladható, és a mezőgazdaságilag hasznosított terület 18,9 százaléka gyep; tehát a feltételek továbbra is az eredeti állomány visszaállítását sugallják 3 i 4

Next

/
Thumbnails
Contents