Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

Kedd, 1086. október 14. 5 Mégis inkább: utána! Beszéljünk szakmai dolgokról? A legkevésbé ez érdekelheti az olvasót, egy-két kérdést most mégis nehéz megkerülni. Nem egyszerűen ürügyként szolgál az a tény, hogy az elmúlt héten két televíziós műsor előtt is a Budapesti Művészeti Hetek emblémája jelent meg; kényszerítenek is a tapasztalatok. Szóval: régi gondja mindenkinek. aki a televízió műsorairól újságokban ir, hogy — utána kénytelen! Mármint az adás után, ha nem egy teljes héttel, de napokkal... Hova lesz így a kritika több feladata, különösen pedig az, mit úgy szokás megfogalmazni: támpontokat, segítséget adni az érték kiválasztásához. Az úgynevezett orientáló szerepet miként tudná betölteni az a kritika, amely utólag beszél arról a müröl, amelyet csak egyszer, csak akkor, csak ott, a tévében láthatni? Ki emlékszik, mi vólt napokkal korábban a műsorban? — mondják sokan, nyilván okkal, tapasztalat szerint. Hiszen a televíziós műsorfolyamnak önmagában is olyan a természete, hogy egyik adás homályosítja, felepteti, kimossa a másikat. a következő az előtte levőt! Hát még ha több napot, ilyen szempontból iszonyú hosszú időt kell(ene) úgyszólván meg nem történtté tenni? Reménytelen. Reménytelen ? Abszurd-nevettető mivoltunkban is sok igazságot tartalmazó anekdotákat hallgattam a minap — televíziós embertől. A történetek arról szóltak, hogy tulajdonképp tökéletesen mindegy, egyremegy, milyen műsort sugároz a tévé; mindig a nézőtől függ, miből mit lát és mit hall (meg). Élni már nemigen tudunk a doboz nélkül, része a mindennapjainknak, és a műsor olyan — amilyenek mi, előfizetők-fogyasztók vagyunk, amilyennek mi látjuk. Vitázhatunk ezzel az állásponttal, elismerve részigazságait, de elutasítva, amennyiben hivatkozási alapul szolgálhat (tévés) önfelmentö elvekhez. Am mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy valamely műsor sugárzását megelőzően érdemes volna-e befolyásolni a nézőt, beleszólni, milyen legyen a mindenkor intim, sajátos, egyedi „találkozás". a műsor és nézője közötti, egyszeri viszony A magam részéről nem hiszek ennek jogosultságában (S ez szerencse, mert ellenkező esetben küszködhetnék szervezési, technikai problémákkal, hiszen itt a „végeken" legföljebb a helyi stúdió műsorait lenne mód az adás előtt szemrevételezni!) Sokkal hasznosabbnak vélem, hogy a,nézőnek módja van a saját, egyedi „találkozását", egyéni élményét, jó, vagy rossz benyomásait összevetni a mások másmilyen élményevei. Sajnos, utólag, de ez sem mindig reménytelen, tudniillik sem a pozitív, sem. a negatív benyomások nem múlnak el napok alatt, nyomtalanul. Legalábbis, felidézhetők. Vagyis a fő kérdés nem annyira az, hogy kritika — de mikor? Sokkal inkább: kritika — de milyen? Az egész pedig a Budapesti Művészeti Hetek emblémájáról jutott eszembe. Amely ugyanis a tévések szándéka szerint védjegy, önmagában is márkás műsort jelez, ha megjelenik, bizton számíthatunk rá, érték következik Mindenkinek ajánlható, főmüsorban „fogyasztandó" Lám, a televíziós hozzáértők nem haboznak márkajelet tenni némely műsorok elé, előre közölni, ez az igazi a sok közül, erre tessék figyelni! Nem haboznak átvállalni kritikusi feladatot, amelyei ugyebár — objektív okok miatt — nem tudnak megoldani a kritikusok. Am, hogy milyen veszélyes vállalkozás előre minősíteni mű és közönsége találkozását, kétszer iá bebizonyosodott. Az „emblémások" közül sem Hegedűs D. Géza műsora, sem a vasárnap esti Vészi Endre-műsor (Szép szó) nem ütötte meg a mértéket. Rosszul szerkesztett, átgondolatlan volt mindkettő, a Vészi-portréban még alapvető müsorkészitői hibák is hemzsegtek — ügyetlen vágásoktól, az invenció, ötlet nélküli felvételekig. Ez a csúcs — mondhatta a néző, jobb el sem képzelni, milyen hanglejtéssel. -Sulyok Erzsébet Múltidéző riportok tj'ip 7" raawjigyelo A múlt hét péntekjén két szegedi illetősegü műsorra is figyelhettek a rádióhallgatók. Vagy inkább háromra: Czine Mihály kritikáját a Szerette város című Péter László-könyvről kétszer is sugározták, á tizenegyedik évfordulóján száznegyvenkettedszer jelentkező Válogatott perceink vendége pedig Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára volt. A közelmúltban elhangzott riportok javából perget vissza ez a magazin, melynek mottója lehetne: a riporterek szalagjain találhatók a valóság legélesebb percei, mégis ez a műfaj a legillékonyabb. Ismételt lehetőség nyilik tehát visszakeresni a legérdekesebbeket. Ezekről beszélgetett, élőben, Szél Júlia a szegedi politikussal, aki pécsi tanácskozásról érkezeit a stúdióba, mely körülmény hallhatóan meg is zavarta a műsorvezetőt. Pár pillanatig nem tu^ dott kikeveredni a bakiból, azután is a másik déli nagyvárosban tapasztaltakról faggatózott minduntalan, holott eladdig Szegedről sem tudtunk meg túlontúl sokat. Többet viszont a vendégről, hisz „névjegykártyájáról" kiderült; közéleti tevékenysége mellett győzi a katedrát is; számitástechnikára oktatja az egyetemistákat. Örömmel újságolta a frissen avatott Szegedi Nemzeti Színház szépségét, s hozzáfűzött mondata ugyancsak megszivelendö: „ezt a gyönyörű keretet ugyanolyan tartalommal kell megtölteni." Az elhangzott riportokhoz, vagy inkább tágabb témájukhoz kapcsolódva nemcsak véleményt mondott, tovább is gondolta, s Tiszaparti város problémáival hasonlította többek közt a nyugdijasok. a zöldterületek, az állami gondozottak helyzetét. Hasznosnak, tanulságosnak tűnik e gyakorlat, közéleti emberek véleményét hallhatni. Am ami sokszor segíti, most zavarta a riportert: a rutin. Igazából érdeklődve, netán felkészültebben, feszesebbre húzhatta volna a kérdések-feleletek láncát. Most pedig percnyi csend, vagy kipontozott sor következhetne, hogy valamennyire is illusztrálható legyen, amit mindannyian éreztünk Ruttkai Eva halálhírére. Mert sajnáljuk, akik szivárványívű pályát hátrahagyván, hajlott korban távoznak, ám megdöbbenünk, amikor váratlanul, idő előtt. Váratlanul? Tagadhatatlan a pletyka, ami errefelé is keringett: súlyos betegséggel küszködött, nem is egyfélével. S a másik gyanús jel: egyszerre többet foglalkozott vele a tömegkommunikáció. Riportok, interjúk, nagylemez, műsor a három Ruttkai testvérről, zenés beszélgetés, meghívás az éjszakai műsorba. A kitűzött időpont előtt pár nappal derült ki; utóbbi már sosem teljesülhet. Pályatársak, kollégák beszéltek helyette, és sajnos, emlékeztek rá most már. Különös, megrendítő volt ismét hallgatni az egy húnappa] ezelőtti beszélgetést, a művésznő frissen megjelent Hogy volt című nagylemezéről. Régebbi sikereit gyűjti csokorba ez a korong, melynek kapcsán sok-sok mindenről szó esett. Drukkoltunk Lörincz Andreának; tapintatos, tartózkodóan kedves műsorvezetésébe. nehogy kétértelmű hangsúly csússzék ... Am amikor olyasmikre terelődött a beszélgetés, hogy mennyire is őrzi a lemez az embert, hogy a „csillagok örökké élnek, nem fogynak el, mint az élet", elszorult a szívünk. Hallgattuk Ruttkai Évát, amint kupiéhősnőként bolondozott, Juhász Gyula szavaival vallott szerelmet, duettet énekelt Sztankayval, Darvassal, Latinovitssal... Néhány hónapja csupán, hogy feltűnést keltett Szegő András szokatlanul bensőséges, őszinte hangú interjúja a Képes 7-ben. A színésznő, akkor, Latinovitsra emlékezve, azt mondta, nem, az lehetetlen, hogy öngyilkosság történt. Mindenesetre, ha majd találkoznak a túlvilágon, feltétlenül számonkéri tőle. Maga sem sejtette, milyen hamar megtudja, mi is az igazság. Varjú Erika Bemutatkoznak: a vas mesterei Annak idején hírt adtunk arról, hogy a Kiosz terveinek megfelelően — első alkalommal a kézműves és faipari szakmák művelőinek munkáiból rendezett kiállítást. Tegnaptól, péntekig ezúttal a vasipari szakosztály tagjai mutatják be termékeiket a Kiosz Horváth Mihály utcai székházában. Tizennyolc mester — kovács, lakatos, esztergályos, galvanizáló, drótfonatkészítő — árui láthatók ott. A különböző, környezetünket széppé tevő használati tárgyak, állólámpák, kandalló tüzkészletek, míves kovácsoltvas kapuk és -kerítések mellett szerszámokat, gépalkatrészeket is találnak a kiállításon az érdeklődők. A gyártók nem titkolt szándéka, hogy bemutatójukkal megrendelőkre is szert tegyenek. Eddigi tárgyalásaik is reményt keltők. A Manager piackutató és -közvetítő gmk képviselőjével folytatott megbeszélések alkalmával fölkeltették az érdeklődést az esztergályos és a szerkezeti lakatos szakmák termékei iránt. A bemutatón is látható lemezperemezö gépre várják is a megrendeléseket, de úgy tűnik, Történelemtanárok találkozója Holland és magyar történelemtanárok találkozója kezdődött hétfőn Budapesten, az Országos Pedagógiai Intézetben. Az egyhetes tanácskozássorozaton több mint félszáz szakember, holland és magyar középiskolai történelemtanárok, valamint az utrechti, leideni egyetem és a hazai tudományegyetemek oktatói vesznek részt. Egyebek között megvitatják a történelem oktatásának tartalmi és módszertani kérdéseit, s a holland történelemtanítás legújabb eredményeit. A találkozó első programjaként tudományos ülésszakot rendeztek az Országos Pedagógiai Intézetben. Ezen az 1848—49-es forradalmaknak a holland és a magyar történelemben betöltött szerepéről, valamint a két ország történetírásának ezzel kapcsolatos kérdéseiről folytattak eszmecserét a résztvevők. A holland történelemtanárok három szek.cióban tartottak tanóraelemzéseket. A vendégek a továbbiakban ellátogatnak két vidéki városba: kedden Kecskeméten megismerkednek a Katona József Gimnázium oktató-nevelö munkájával, csütörtökön pedig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen tájékozódnak a magyar történelemtanár-képzésről és -továbbképzésről, valamint ismertetik az ezzel kapcsolatos hollandiai eredményeket. (MTI) Nemzetiségi klubok Üjabb nemzetiségi klub alakult Baranyában, a németek lakta Nagynyárádon. Ez az első falusi német klub a megyebeli, eddig ugyanis csupán városokban — Pecsett, Komlón és Mohácson — működött ilyen nemzetiségi intézmény. A nagynyárádi klub a művelődési ház keretében tevékenykedik. s elsősorban az anyanyelv ápolását es a kulturális hagyomanyuk őrzését tűzte ki célul A Magyar Színházművészeti Szövetségben T • • r •' m ' I • • rrM r Tisztújító közgyűlés A Magyar Színházművészeti Szövetség hétfőn a pes1li Vigadóban tartotta meg VII. tisztújító közgyűlését. A tanácskozás megnyitása után Kállai Ferenc elnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük Berecz Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Radics Katalint, az MSZMP KB osztályvezetőjét, valamint az állami és társadalmi szervek vezető képviselőit. A közgyűlésnek Vámos László főtitkár számolt be a szövetségnek az elmúlt öt esztendőben végzett tevékenységről, elsősorban a színházművészeti problémáira irányítva a figyelmet. Szmhá/h:űvé> .'ct iink továbblépéséhez ma elsősorban a jelenlegi struktúra megerösítesére van szükségesség — hangsúlyozta a főtitkári beszámoló —, s ez olyan színházvezetők munkába állítását igényli, akikben megvan a szakmai hozzáértés és a társulatszervező erő. Színijátszásunk elszürkült a hetvenes évek végére, p ezt a jelenséget erősítik u dramaturgiában és a szcenikában tapasztalható gondok is. A magyar színházművészet ügye az utolsó, a 24. órába lépett, ezért a szövetség feladata elsősorban a cselekvés — mondotta befejezésül Vámos László. A főtitkári beszámolót vita követte. A vitát követően a közgyűlés elfogadta a főtitkári beszámolót, a szövetség úi alapszabályát, végül megralplszlottn a :t" tagú elnökségét. A testület egy későbbi időpontban választja meg a szövetség tisztségviselőit. kelendők lesznek a tömegesen gyártott csavarok, csapszegek is. Érdemes h£t szétnézniük a héten reggel 8-tól délután 4-ig nyitva tartó kiállításon a kereskedelmi egységek, vállalatok, áfészek képviselőinek is, hátha gyümölcsöző kapcsolathoz vezet a tájékozottság ... És még valami. Az ügyes kezű, pályaválasztás előtt még vacilláló fiatalok számára is hasznos, ha betérnek ide: a szép tárgyak látványa kedvcsinálónak sem rossz. Ch. A. Politikai könyvnapok A Kossuth Könyvkiadó immár 25. alkalommal rendezi meg az idén a politikai könyvnapokat. Az ünnepélyes megnyitót október 31-én Budapesten, az Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központban tartják, s ugyanott kiállítás is nyílik a könyvnapokra a megjelent kötetekből. A magyarországi politikai könyvkiadás ünnepéhez kapcsolódva országszerte könyvvásárokat, -bemutatókat szerveznek, s minden megyében, illetve a főváros több kerületében is lesz megnyitóünnepség. A könyvünnepre 23 kötettel készült a párt kiadója. A politikai könyvek iránti megnövekedelt érdeklődés kielégítésére több mint felmillió példányban jelenteti meg a Kossuth a politikai irodalom újdonságait. A kiadványok sorában több olyan mű szerepel, amely 1956 őszének tragikus eseményeivel foglalkozik, bemutatva egyúttal a szocialista megújulás folyamatát, fontos állomásait is. E kötetek közül már megjelent Gerélj Sándor és Hajdú Pál munkája, Az ellenforradalom utóvédharca című könyv, amely a november 4-e utáni helyzetet elemezve bemutatja az ellenforradalmi fegyveres csoportok létrejöttét, társadalmi összetételüket és felszámolásukat. A könyvesboltokban ismét kapható Berecz Jánosnak, az Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956 című munkája. A harmadik, bővített kiadásban a szerző újabb kutatások alapján tekinti át a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának körülményeit. Ugyancsak kapható már Salgd László ..A szuezi háromszög, 1956" című írása, amely a szuezi válság eseményeit taglalja. Drámai napok címmel hamarosan a könyvüzletekbe kerül Hollós Ervin és Lajtai Vera új kötete, amely az 1956. október 23. és november 4. között eltelt időt vizsgálja. A „30 év krónikája, iy5li—1986" című képeskönyv fotókkal, rajzokkal, karikatúrákkal, statisztikai összeáll i t ások k al mutaija be az Olvasóknak az elmúlt három évtized eseményeit. Az emlékező kötetek sorában lát napvilágot A szocializmus megújulása Magyarországon cimú könyv, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának az elmúlt 30 évben született írásaiból, beszédeiből nyújt válogatást. A könyvünnepre megjelenő kiadványok között tallózók megvehetik a Kulturális Kisenciklopédia című kézikönyvet. A kötet Magyarországon az első olyan vállalkozás, atnely a kultúra legkülönbözőbb területeit- igyekszik átfogni. Ancsel Éva új könyve „Etikai tanulmány a tudásról és a nemtudásról" címmel jelent meg a napokban. A külföldi szerzők müvei közül a Források sorozatban adják közre Palmiro Togliatti Előadások a fasizmusról című kötetét, amely Togliatti 1935-ben Moszkvában a Komintern Lenin Iskolája olasz hallgatóinak mondott beszédeit tartalmazza. A magyarok, románok, szlávok című kötetben az idén 80 éves Balogh Edgár erdelyi iró, publicista 1957 és 1983 között megjelent tnbb mint félszáz publicisztikai írását és tanulmányát adja közre. A kiadó megjelenteti az SZKP XXVII. kongresszusának jegyzökönyvét is. A Szivárvány-sorozat újdonsága Nagy László történész Hajdúvitézek című kötete, amelyben a történetíró a hajdúkatonák és -telepesek 1591 és 1699 közötti történetét beszéli el. E sorozatban jelent meg a napokban Szabó László Piave 1918 című munkája. A történész az első világháború idején az olasz fronton lezajlott eseményeket idézi fel ezrednaplók, és eddig ismeretlen osztrák levéltári anyagok alapján. A Távlatok című sorozat részeként lát napvilágot a Környezetünk jövőie című kötet, Ábrahám Kálmán munkája. Az 50 év című reprintsorozatban ezúttal Veres Péter Az Alföld parasztsága - című könyvét jelentetik meg. A Szülőföldem, Magvnrország Című anlolyg.. tan magyar írók vallanak „zükebb pátriájukról.