Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. A stílus: az ember Az írás és a beszéd stílusa egyaránt árulkodó, ám a kamerák elütt beszelő ember talán mégis „meztelenebb". A televíziós újságíró ilyen szempontbol még akkor is kényes-veszélyes-rizikós helyzetben van. ha lehetősége adódik előre megfontolni, mit fog mondani es miként. Hát meg. ha amúgy röpteben, azonnal, előzetes fontolgatások nélkül kénytelen megnyilvánulni! Ezért szoktuk mondani, hogy ez bizony szakma, amit tanulni kell. gyakorolni — megszakítatlanul, állandóan. Meg azt is, hogy a kamerák előtti beszéd rutinja mégsem elég. Mi kell meg? Bizony, nem kevés: ember, akt valamilyen, más, mini a többi, sajátos egyeniség — a tévénézők szolgálatában. E sokszor ismetelt dolgokat legutóbb a Külpolitikai fórum szerdai adása juttatta eszembe. A kérdésekre válaszoló külpolitikai újságírók régóta „ismerőseinknek" számítanak, hiszen naponta beszelnek hozzánk. A nézők kozul ki-ki óhatatlanul „skatulyázza" őket; megnyilvánulásai alapján ítélünk az emberről — ez a közszereplést vállalók sorsa. Igen ám, de ennyien együtt ritkán szerepelnek. leginkább csak a hagyományos és mindig kozonsegerdeklódesre számot tartó fórumok alkalmából. S ennyien együtt talán meg sohasem keltettek ilyen ktrivóan előnytelen hatást, mint most szerdán. Az egymás szavába vágó, egymás ismeretanyagát lekicsinylő, egymás eltérő véleményét nem tűrő „vitázókat" rosszkedvűen nézlemhallgattam. A televízióból a hamisítatlan, valódi hétköznapok kemény, kíméletlen atmoszféraja áradt. Ami önmagában akár erénye is lehetne egy-egy műsornak. Ám: nem ennek! Mert hiszen úgy képzelem — talán tobb nézotarsammul —, hogy a fórumokat elsősorban ismeretterjesztő célzattal rendezik. azért, hogy a világ doLgairól nálunk tájékozottabbak tói tájékozódhassunk, a napi hírek rendszerbe szerveződhessenek, a hátterük is megvilágosodhasson, s mi nagyjából sejthessük, milyen közegben is élünk. Vagyis a jorum értünk van, s nem azért, hogy közszereplésre vállalkozó emberek túlzott exhibicionista hajlamait tanulmanyozliassuk. Szakmai rivalizáció volt. van és lesz a nyilvánosság előtt szereplök között — szerencsére. Szakmai, mondom. amelynek választott stílusa már önmagában is elsőbbséget vagy hátrányt jelenthet. A" legutóbbi fórumban fölmutatott modor nem egyszerűen a résztvevőket, mint embereket minősítette, hanem — sajnos — az egész szakmát tüntette töt olyankent, mint amelynek képviselői nem tisztelik akikért vannak. Szerencsere ellenpéldákat is találni a heti programban. Az önmutogatás vádjával ellensegei sem illethetik Vitray Tamast. ellenkezőleg, nepszerusegének egyik titkát sokan abban látják, hogy amennyire csak lehet, igyekszik a hattérben maradni, beszélgetőtársát, vagy -társait, s nem magát megmutatni, s paradox módon éppenhogy ebből. így ismerszik meg személyisége, melynek jellemző vonása a másik, a mások tisztelete. Televíziós újságírói bölcsességnek is nevezhetnénk e minden Vilray-müsorban megnyilvánuló magatartást, ám valószínűtlen, hogy szimplán rutin alakította szakmai, fogásról lenne szó. A néző hite mindenesetre megdönthetetlen: ilyen ő, az ember — nemcsak műsorkészítés közben! Egy este a Neux York-i Fészekben című. penteken sugárzott riport műsora akár amolyan anti műsor — lehetett volna. Hiszen mi sülhet ki abból, ha egy műsorban kettőnél több ember beszélget? Ráadásul, ha ezt a viszonylag sok beszélgetőt — az Egyesült Államokban élő magyar művészeket és művészetekhez kapcsolódókat — kifejezetten a teve kedvéért csődítették össze? Hogy érdekes és élvezhető műsor kerekedett — alighanem kizárólag Vitrav spontán-természetes és szakmai kíváncsiságának, embertiszteleténok, beleérző • képességének köszönhetjük. Alig szolalt meg. S mégis: stílusa volt, melyből a föntiekre lehetett következtetni. Mintha csak őt „utánozta" volna Zöldi László, aki Balogh Edgarral beszélgetett az „Egyedül vallhatok szint" című, ugyancsak pénteki, de az éjszakába dugott műsorban. A kisebbségi lét mindentudóját úgy hagyta beszélni, idézzen múltat és tanítson a jövendőre, hogv vele, a riporterrel együtt a bölcs szavakra szomjas tanítványokként érezhettük magunkat; a mesterrel közvetlen kapcsolatban, egy érdemes. élvezetes, lélekemelő élet-tanoran. Sulyok Erzsébet Oszmanisztikai kongresszus Pécsett ülésezjk a VII. oszmanisztikai világkongresszus. Az oszmán-torok civilizációval foglalkozó tudósok most először ta'álkoztak egymással hazánkban. A tudományos ülésen mintegy 25 európai es tengerentúli ország oszmanistái vesznek részt: történészek, nyelvészek, irodalmárok, néprajzkutatók, művészettörténészek. régészek és más tudományágak képviselői. A háromnapos kongresszus hétfőn kezdődött a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Magyar, francia, angol és török nyelven hangzottak el az üdvözlések. Az oszmanisztikai tanulmányok nemzetközi bizottságának elnöke, Róbert Mantran párizsi professzor nyitotta meg a kongresszust. Előbb plenáris ülésen, majd szekciókban tanácskoztak a szakemberek. A fő téma az oszmán-török uralom Európaban a XVI—XVII. században, különös tekintette] Magyarországra és a Balkánra. A további témák: az oszmán birodalom történeti kutatásainak forrásai és módszerei. valamint az oszmán tartományok társadalma a XIX. században. A három, témakörben csaknem 130 "előadás hangzott el, amelyeket kötetbe gyűjtve kiadnak és így hozzáférhetővé tesznek minden érdeklődő számára. (MTI) Értékeink, mint a piramis Hogyan lehet természettudósnak vesszőparipája a társadalomtudományok, öszszessége? Mondjuk, az illető idegfiziologus, azaz az illegek élettani folyamataival foglalkozo szakember, s kutatásai során ráébredt, nem minden a biológia. Vagy mégis? Érdekes, élénk szellemű, mérsékelten absztrakt beszélgetést hallgattunk a Vesszőparipáink sorozat múlt heti adásában. Ha még sosem találkoztam volna a szerkesztő műsorvezető Mihancsik Zsófia nevével, most biztosan megjegyezném: elismerést érdemlően gondolkodott egvutt Grastyán Endre professzorral, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazgatója-' val. Meg — szakmai ártalom — azt is beleszámítva, hogy a nyersanyagon természetesen sokat lehet finomítani, nyesegetni, illeszteni (nos, ha ez segített, bravúros a vágás), ám hadd higgyük: az eredeti dialógus is ilyen frappáns volt. értő elmék randevúja. Nyilván hoszszabb, mint az elhangzott fél óra; ennyi mélységes-mély filozófiai, fiziológiai, biológiai kérdés közül egy is elegendő, egesz műsorba. Az idegrendszer legbonyolultabb jelenségei nem érthetők meg a társadalomtudományok nélkül. Fordítva is áll, olyannyira, hogy a lélek jelensegeit egyenesen az idegrendszer törvényszerűségei határozzák meg. A kutatóknak, sőt. messzebbre tekintve, a társadalomnak is figyelembe kell vennie, hogy az ember döntéseiben alapvető az emóció, különféle motivációk, késztetések. Nincs érzelemmentes logikai döntés még a matematikában sem! Maguknak a tudósoknak. matematikusoknak is a szakma legjobb trükkjeit kell alkalmazniuk, hogy a kiküszöbölhetetlen emóciók hatására ne kötelezzék el magukat tévhiteknek — állitojta a professzor (kinek világos, meggyőző magyarázatai sokunknak példaként szolgál Illatnak). Mindenben van szubjektív töltet, s ez a kreativitás korlátja: igy sosem lesz képes az ember, ahogy elkepzelte. hideg fejjel legyőzni a természetet. Valójában mi is történik a civilizációval — csak maroknyi ember érti. A tömegek előtt a dolgok lényege rejtve marad, mivel manapság egyre inkább csak az alkalmazási ismeretek vegtelen sorát sajátítják el. S hogy mennyi re nem elvont területet érin tünk: ez már az oktatás, a pedagógia problémája is. Az átlagember tudása döntő ré szét az iskolában szerzi. Pontosan illik ide az űj oktatási törvény, melynek formálódó célja az univerzális ember, aki az élet bármely területén képes eligazodni. Ehhez azonban mindenekelőtt alapok, méghozzá biológiai ala pok szükségeltetnek. Erre epül fel ugyanis értékvilágunk, mint a piramis. Az emberi értékek története biológiai érdek társadálmasodása. Amin az ember átesik. vizsgaiható, mint ideg rendszeri mechanizmus. Ez pedig fogódzó, segítség, hogy a lélek jelenségei ne tűnjenek beláthatatlan mélységeknek. Agresszívebbé válik az ember, ha nem érti a másikát, s sajal magát sem; önismeretének fejlődésével viszont egyre türelmesebb lesz. A műsor ez utóbbira késztetett. Varjú Erika Tudományos konferencia A mikroelektronika. a fénytávközlés, a lézertechnika és a számítástechnika nélkülözhetetlen alkatrészeinek az alapanyagáról, a galliumarzenidről hétfőn négynapos nemzetközi konferencia kezdődött Budapesten, a TOT szabadság-hegyi szállójában. A tanácskozáson hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kína, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — tudományos akadémiáinak 120 szakembere arról tanácskozik, hogy a mikroelektronika olyan űj területein, ahol a szilícium nem hasznosítható, milyen szerepe lesz a galliumarzenidnek. A galliumból és arzénből előállított vegyület kedvező fizikai tulajdonsá gai miatt egyre nagyobb szerephez jut a félvezetőgyártásban. A konferenciának különös jelentőséget ad, hogy a csúcstechnológia körébe tartozó gyártmányok nélkülözhetetlen alapanyagából, a galliumból Magyarország jelentős mennyiséggel rendelkezik. Könyvtár - információ Tanácskozás Szegeden Könyvtárosok értekezlete kezdődött meg tegnap, s folytatódik ma Szegeden, az szmt központi könyvtárában. A Tolbuhin sugárúton, nemrég felújított épületben székelő intézmény vezetői és dolgozói nem egyszerűen vendéglátók: az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtártudományi és módszertani központjával közösen azért szervezték meg a kétnapos tanácskozást, hogy ezzel is elősegítsék a közművelődési és a szakkönyvtárak eddiginél jobb együttműködését. A mintegy, száz résztvevős konferenciát Dobóczky Károlyné, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának titkára üdvözölte, Szente Ferenc, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgató-helyettese mondott megnyitót. A tanácskozás hivatalos címe: A közművelődési könyvtárak szerepe a műszaki-gazdasági szakirodalom közvetítésében. A tartalma, szándéka, mint azt A népművészet tette híressé A Tolnn megyei Sárköznek, hazánk e népművészetéről ismert tájegységének neve már az 1459-ból származó oklevelekben megtalálható. A népi eredetű néprajzi tájnév a Sárvíz és a Duna folyó közti területet jelöli. A név mindmáig használatos, pedig az ármentések nyomán a táj képe teljesen megváltozott. Lapályos terület, és öt községet foglal magában: Öcsény. Decs, Sárpilis. Alsónyék és Ráta községeket. E kis földrajzi tájegység ártere, dúsan termő fekete földje gazdag életmódot biztosított lakóinak. A Sárközben ma is virágzó népművészet első írásos emlékei az 1715-os évekre nvúlnak vissza. A híres sárközi szövésről-fonásról ez időből maradtak írásos feljegyzések, amikor a földesúr bizonyos adónemek helyett szőttest kért. Áz idők folyamán egyre színesedett, fejlődött a népviselet. mely a XVIII. században még egyszerű volt. a XIX. század első felébon mar gazdag, sokféle lett. Az igénytelen, saját készítésű bútorok mellett elterjedt a faragott, festett asztalosbútorok. és a színes cserépedények használata is. A gazdag és középparasztok lakásaikat polgár: kényelemmel rendezték be, gyönyörű viseleti darabjaik ládákban hevertek. A két világháború között a hagyományőrző területek egyre kisebbé zsugorodtak. A felszabadulás után a népművészét minden ágának funkciója és megjelenésformája is megváltozott. A kezdeti nehézségek ulán kibontakozott a régi hagyományúi ncseket őrző és ápoló sárközi népi iparművészet díszítőművészeti I munkássága. Sárköz nevét a népművészet tette híressé. 1952-ben Decsen, „Sárköz fővárosában" 36 parasztaszszony szövetkezetet alakított. Kezdetben népművészeti szőttessel, hímzéssel és hímestojás-készítéssel foglalkoztak. Közülük többen — a legtehetségesebbek — hivatásos művészekké váltak, vagyis népművészekből nepi iparművészekké, a népművészet mestereivé lettek. A szövetkezet később kiteljesedett. bővült, bevezette a hímzett konfekció, népi kisbútor, népi fazekasáruk, faragott dísztárgyak, népművészeti baba. és a nép viseleti ruhák készítését — utóbbit a Magyarok Világszövetsége és neves néptánccsoportok részére. Szőttesei (párnái, terítni. futói, szádái es hímzett blúzai) országhatárainkon túl is ked"eltek. Mintaelemeiket a természetből vették. A szőtteseken: a csiL lagrózsa, kerekrózsa, csiOeszem. vasmacska, páros galamb, lóherelevel, a him zéseken: a kiskutya, baglyos, napos, .sütőlapátos, „három rúzsa, három levél, három lik" makikos, pávaszemes, a bútorokon: a tulipán és gránátalma elnevezés is erre utal. A décsi tájmúzeumban bemutatják Sárköz falvainak építkezési stílusát, lakás- és öltözködési kultúráját. S. E. Skaliczky Judittól, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetőjétől megtud lük, segíteni és sürgetni olyan könyvtárak létesítését és működését az üzemekben, amilyenekre a dolgozóknak munkájuk jobb ellátásához valóban szükségük van. Az a cél, hogy a könyvtár minden információt képes legyen szolgáltatni, amit a gazdaságos termelés igényel. Ha ez nincs igy, a könyvtár funkciótlanná válik és előbb-utóbb elsorvad. Az információs tárak 'ilyenféle fejlesztésében az új feltételek között működő szegedi szakszervezeti központi könyvtár más intézmények számára is utat mutatva elkezdte a szakirodalmi szolgáltatásokat. Igazgatója, Nóvák Akos, a konferencián a működési terveikről beszélt. Ebből idézünk: „Kettős feladatkörű, megyei modellkönyvtár szerepét vállaltuk. Az üzemek termelő tevékenysége, az innováció, a brigád- és az újítómozgalom fokozott támogatósára a szakműveltség emelésére a könyvtár lényegesen bővíti gyűjtőköréi, állományfeltáró és szolgáltató tevékenységét — a gazdaságpolitika, a közgazdaságiés a műszaki tudományok terén. A felsorolt témakörökben szakkönyvtári szolgáltatásokat. közgazdasági és műszaki információkat biztosit a szakembereknek, murtkn.soknak és tanulóknak. Közvetíti számukra az Országos Széchenyi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, az AGROINFORM, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem Központi Könyvtára, az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Információs Könyvtára kiadványait és szolgáltatásait." Az értekezleten résztvevők összesen • 12 előadást hallgathatnak meg. s ma délben fejezik be munkájukat. Őszi-téli divatbemutató Az új őszi—téli divat legszebb modelljeit mutattak be a ruházati szövetkezetek és az Okisz-Labor divatbemutatóján a Duna-Intercontinental haltermében