Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

Péntek. 1886. szeptember 5. fl belkereskedelmi törvény módosításáról A belkereskedelmi törvény és a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosításáról Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatót tartott csütörtökön a minisztériumban. Az ez év október l-jén életbe lépő módosítás lényege, hogy a törvény ezentúl a belkereskedelem tevékenységéül elsősorban a kereslethez igazodó árukínálat kialakítását, a kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatások bővítését határozza meg az eddigi, jórészt elosztási jellegű ellátási feladatok helyett. A törvény szabta feladatok ellátásához szükséges, hogy rugalmasabbá váljék a kereskedelmi munka. Ennek az a feltétele, hogy a kereskedelem vegyen részt a termelésben, fokozza termeltető tevékenységét, s a külkereskedelemben is vállaljanak aktívabb szerepet a belkereskedelmi vállalatok. A törvény alapján több adminisztratív kötöttség megszűnik, nem kell például külön engedélyt kérniük a vállalatoknak a nagykereskedelmi tevékenységhez. A módosított törvényerejű rendelet korszerűsíti a magánkereskedés feladatának meghatározását. Leszögezi, hogy a magánkereskedelem hosszú távon is fontos kiegészítője az állami és a szövetkezeti kereskedelemnek. Lényeges változás — s egyben könnyebbség a magánkereskedők számára —, hogy a rendelet értelmében a jövőben lehetőség lesz a magánkereskedői és a kisipari tevékenység együttes gyakorlására is, elsősorban a kistelepüléseken, az ott élők ellátásának javítása érdekében. Országgyűlési bizottságok ülése A külkereskedelmet és az exportot érintő gazdasági kérdésekről tárgyalt az Országgyűlés kereskedelmi és ipari bizottsága csütörtöki együttes ülésén a Parlamentben. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A testületek tagjait és a meghívott főhatóságok vezető képviselőit Gorjanc Ignác, az ipari bizottság elnöke köszöntötte. A képviselők megvitatták a külkereskedelmi pályázati rendszer tapasztalatait, az ipari export 1986-os alakulását, s tárgyaltak az iparvállalatok érdekeltségi rendszeréről. A kereskedelmi bizottság tagjai Nyers Rezső vezetésével a szocialista, a fejlett tőkés, és a fejlődő országok piacainak hazánk külkereskedelmében betöltött szerepét vitatták meg. Előadás és repülőbemutató Barátkozó „sárkányok" /r Itt nincsenek aktákr csak emberek" Beszélgetés a Vöröskereszt városi titkárával Hazánkban a Hódgép az első olyan vállalat, amely sorozatban is gyárt különböző motoros sárkányrepülőket. A szegedi olvasók az ipari vásár alkalmával kiállított gépeken közelről is megbizonyosodhattak arról, milyen sikeres konstrukciókkal rukkoltak elő a gyártók. Ezt a seregszemlén elnyert nagydíj is megerősítette. A sportrepülés mellett nagy súlyt helyez a gyártó vállalat arra is, hogy minél praktikusabb, biztonságosabb típusokat fejlesszen ki a mezőgazdaság számára is. A hazai piacon — igaz, egye-, lőre legtöbb helyen méjg csak kísérletként alkalmazva — máris nagy sikere van a jó repülési tulajdonságokkal rendelkező és gazdaságosan üzemeltethető gépeknek. A hazai sikereken felbuzdulva, a gyártók szerettek volna kitekinteni a világba: milyen esélyekkel indulhatnak „sárkányfronton" a külföldi megrendelőkért vívott versenyben. tgy sikerült kapcsolatot teremteni a francia Distri Snap céggel, amely nemcsak gyártja ezeket a masinákat, hanem a mezőgazdasági növényvédelem területén szolgáltatási feladatokat is ellát. Az idén júliusban jártak első ízben Szegeden a francia cég képviselői. Már az első találkozás is azt az elképzelést erősítette, hogy a kölcsönös bemutatkozáson túl, mindkét fél számára hasznos lenne, ha sikerülne a megkezdett úton továbblépni. Most a Hódgép és a szegedi repülőklub által szervezett háromnapos tapasztalatcsere keretében, előadásokon és gyakorlati bemutatók során ismerhetik meg egymás technikai, technológiai tapasztalatait. A két vállalat szakemberei, -pilótái működés közben is kipróbálják egymás felszerelését, kicserélik a repülés közben szerzett benyomásaikat. A francia partnerek már edA mesebeli hétfejű sárkány is megirigyelhetné azt a „karriert", amit az elmúlt esztendőkben a motoros sárkányrepülők futottak be hazánkban. Magyarországon mindössze nyolc esztendeje repülnek az első látásra törékenynek tűnő masinákkal. A kezdetben sportés oktatási célokra használt gépeket mára már a mezőgazdasági termelés szolgálatába is beállították. Sőt több új, speciális területen is „bevetik": határszemlék, kárfelmérések, vadszámlálás, légi fotózás, csővezeték ellenőrzése, geológiai kutatások és gyors szállítási feladatok megoldása szerepel ma már a sárkányok tudományában. dig is nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a sárkányrepülők mezőgazdasági felhasználásában, a gépek gyártásában, forgalmazásában. Az ismerkedés utáni órákban ugyan konkrét megállapodásokról még korai lenne hírt adni, annyi azonban valószínűnek látszik, hogy a gyártási kooperáció, valamint a harmadik piacon való közös megjelenés elől sem zárkóznak el a partnerek. Várható az is, hogy hamarosan a francia géptípusok némelyikét gyárthatják is a Hódgépnél, ha a műszaki és kereskedelmi megállapodásokat sikerül végleges formába önteni. Ezenkívül közös agrokémiai méréssorozat végrehajtását is tervezik. Tegnap, csütörtökön délelőtt az Ifjúsági házban tartott előadás-sorozat után a repülőtéren francia és magyar pilóták mutatták be gépeik tudományát. A sárkányok barátkozása szemmel láthatóan jól sikerült. Igaz, egyiknek! sem volt hét feje. A meglevő egyet pedig hasznosabb ötleteken törték ... Szerencsére. R.G. Mozgórendelő Jól vizsgázott Kínában az esztergomi Granvisus Gyár látásvizsgáló ambulanciaautóbusza. A mozgó szakrendelő prototípusát küldte el a távoli országba az esztergomi üzem. A kedvező tapasztalatok alapján a kínai partner ezt megvásárolta, és most 50 db — egyenként 5 millió forint értékű — ilyen autóbusz megvásárlására jelentette be igényét. A gördülő ambulancia tulajdonképpen egy szemorvosi-optikusi laboratórium; az autóbusz egyik felében szemvizsgáló eszközök vannak — köztük speciális fénytörési vizsgálatokra és glaukómaszűrésre al kalmas műszerek is —, másik részében pedig az optikusműhely, ahol nyomban elkészítik az orvos által felírt szemüveget. A látásvizsgáló autóbuszt az esztergomi gyár azzal a szándékkal fejlesztette ki, • hogy segítségével a szemorvosok és az optikusok felkereshessék a városoktól távol élőket, és ilyen módon megkönnyítsék a szemüvegre szorulók dolgát. (Hazánkban egyelőre még csak egy gör dülő látásvizsgáló ambulan ciával rendelkezik az egészségügyi szolgálat. Alig négy hónapja, hog> hírül adtuk: Pásztiné Mészáros Éva lett a Vöröskereszt városi vezetőségének új titkára. A nyár „uborkaszezon'' ugyan a szervezet életében, arra azonban mindenképpen alkalmasak voltak a csöndesebb hónapok, hogy ismerkedjék egymással ember, és feladat. Vajon befolyásolj i-e a vezető személyisége egy társadalmi szervezet tevékenységét? — egyebek között erről beszélgettünk Pásztiné Mészáros Évával. * — Mi az, amit másként csinálna, mint elődei? — Azt hiszem, ha nem akarnám, valamelyest akkor is másként alakulna a yöráskeresztes munka az én irányításom alatt. Véleményem szerint minden tevékenységen nyomot hagy az ember egyénisége. Elődöm, Zsarkó Imre nagyon lelkes, pontos, megbízható, lelkiismeretes titkár volt, ezeket a jó tulajdonságokat magam is példának tekintem. Számomra jó iskola volt a KISZ, titkárként szert tettem némi szervezőkészségre, általánosító képességre, megtanultam bánni az emberekkel, mindezt, úgy hiszem, kamatoztatni tudom a Vöröskeresztnél is, s talán a pedagógiai szakon szerzett ismereteimet is. — Mit talál merőben másnak eddigi munkájához képest? — Meglepett, hogy mi mindent csinálnak a vöröskeresztesek. Véleményem szerint nincs is benne a köztudatban, hogy milyen sokan dolgoznak másokért, lelkesen, önzetlenül — de nagyon csendben. Aztán: az éleinek eddig — a fiatalok között, a gondok ellenére is — csak a napos oldalát láttam. Itt» máris ezernyi súlyos emberi problémával találkoztam, s meggyőződésem, hogy a Vöröskeresztnek egyik legszebb feladata az, hogy á maga módján segítsen a rászorulókon. — Éspedig? — Napjaink egyik égető gondja h magány, az emberi kapcsolatok hiánya. Ezek föloldására legalkalmasabbnak a lakókörzeti szervezetek látszanak. A kisebb közösség tagjai ismerik egymást, Időben, térben kevesebb akadály merül föl, ha adott a segítőszándék. Márpedig vallom: ez nem halt ki az emberekből. Nem is tudom, mi lenne az egyedül élő kisnyugdíjasokkal, ha ezek a „csöndben" dolgozó aktivisták nem tartanák velük a kapcsolatot. Van, aki magányosan él ugyan, de közösségre lel, ha elmegy a klubestekre, s van, akinek esemény egy véradás is, noha csak „nézőként" van jelen. Sajnos egyre több oz olyan idős ember, akit a négy fal zár maga köré: őket rendszeresen látogatják a vöröskeresztesek. Van, aki tiszteletdíjas gondozóként, s akadnak, akik „csak" emberségből, el lenszolgál tátás nélkül. Elérzékenyültem, amikor megtudtam: egyik aktivistánk saját pénzén vásárol ennivalót, ruhaneműt szomszédjának, a másik kifestette a magatehetetlen idős asszony lakását — saját költségén. — Hány tagja van jelenleg a városi szervezetnek? — Szegeden 23 ezer embert tartunk nyilván, s hogy fogalma legyen tettrekészségükről: Tarjánban a 390 tag közül csaknem 50-en bekopogtatnak a rászorulókhoz, ha kell, orvoshoz kísérik, kiváltják neki a gyógyszert, s elterjedőben levő szükség szülte szokás — az évszaknak megfelelő ruhaneműkkel látják el főként az idős embereket. — Vajon tudja-e mindenki, miféle kéréssel fordulhat a Vöröskereszthez? — Talán nem eléggé tájékozottak ez ügyben az emberek, bár itt létem 4 hónapja alatt is igen sokszor kopogtattak már az ajtón. Igyekszünk eleget tenni ielzőszerepünknek: aki segélyre szorul, annak érdekében „eljárunk" a tanácsnál. Ha házi szociális gondozóra lenne szükség, a kérést továbbítjuk a szociálpolitikai csoporthoz, a családi élet gondjain a családvédelmi tanácsadó igyekszik enyhíteni. — Ügy tűnik, mintha főként az idősebbek életén őrködne a Vöröskereszt... Való igaz, ók azok, akik manapság leginkább támaszra szorulnak. De gondol-e ez a humanitárius szervezet — a volt KISZ-iitkár — a fiatalabbakra is, épít-e munkájukra? — Igaz, hogy tagjaink sorából is hiányzik a fiatal korosztály. Nem róhatók meg emiatt: szerintem némi érettség, tapasztalat is kell ahhoz, hogy az ember érzékennyé váljék mások bajai iránt. Ettől függetlenül régi célja a szervezetnek a fiatalítás, bizonyítják ezt a fölsfifokű intézetekben, középiskolákban sikeresen működő alapszervezetek. Emellett azonban többet akarunk törődni a segítségre szoruló fiatalokkal is. Nyáron például közreműködésükkel 32 nagycsaládban élő gyerek táborozhaott az újszegedi KISZ-táborban, s pénteken (ma) nyílik ugyanott a mozgáskorlátozott gyerekek tábora. Tervünk, hogy még nagyobb figyelemmel forduljunk a diákok felé, ezért föl is vettük a kapcsolatot az úttörőházzal és az ifjúsági házzal is .,. — Ismerve hazánk és a megye egészségügyi mutatóit: gondoltak-e a helyes életmód népszerűsítésére? — Hagyományos tevékenysége ez a szervezetnek. Egyre kedveltebb a Boda professzor kezdeményezte Családi körök rendezvénysorozata. Az idén az elméleti ismereteket fiziológiaival egészítjük ki, hogy a leendő édesanyák fölkészülhessenek a fájdalommentes szülésre is. A védőnők, a Vöröskereszt aktivistái vállalták, hogy személyesen keresik föl a babát váró kismamákat, meggyőzendő őket a részvétel hasznosságáról. Latolgatjuk egy fogyókúra-és egy lipidklub szervezését is. A nyugdíjasok hónapjában, októberben megtartandó műsor bevételét pedig befizetjük a helyi rákellenes alapítvány számlájára. — Hogy mit szándékozik adni a Vöröskereszt a városnak, erről beszéltünk eddig. Megkérdezem azonban azt is, mit vár ezért cserébe » — Először is bizalmat. Mert ez nem hivatal, itt nincsenek akták, csak emberen; itt nincs fogadóóra; itt mindig tárva az ajtó. S, hogy mit szeretnék még? Azt, hogy a vöröskeresztes munkát is olyan elismerés övezze, mint a többi közéleti tevékenységet. Hogy az önzetlen segítőkészségért járjon kevéske jó szó, olykor legalább egy vállveregetés .., Hiszem, hogy ezek a dolgukat szerényen, csöndben levő emberek legalább ennyit megérdemelnek. Ch. A. Ami a Sajtófórumbői kimaradt... Az augusztus 20-án, ópusztaszeren rendezett Sajtóíórum hallgatósága kérdéseire túlnyomórészt választ kapott a jelenlevőktől. Néhány kérdésre azonban, időhiány miatt, nem kerülhetett sor. Az alábbiakban ezekre válaszolunk, csokorba fogva az útépítéssel és általában a közlekedéssel foglalkozó kérdéseket. Kérdések: Mikorra készül el az :E5-Ös autópálya Szegedig? Javítják-e a Kisteleket Öpusztaszerrel összekötő közutat? Épül-e benzinkút Makón a 43-as főközlekedési úton? Mikorra épül meg a szegedi medencés kikötő, növekszik-e a tiszai hajóforgalom? Válaszok: A VII. ötéves tervben is jelentős anyagiakat fordít a népgazdaság a termeléshez szükséges infrastruktúra fejlesztésére. Kiemelt céljaink között ugyan az útépítések nem szerepelnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a halaszthatatlanul szükséges munkákra ne kerülne sor. Az E5-ös autópálya a tervek szerint Kecskemétig kiépül. Sajnos, az alsóbbrendű utak — így a Kistelek, ópusztaszer közötti — jelentős korszerűsítésére nincs anyagi fedezet. Vonatkozik ez a főútvonalak korszerűsítéséhez hozzátartozó kiszolgáló létesítményekre is. így tehát bár a megyei fejlesztési tervekben szerepel a 43-as út mellett, Makón tankolóállomás létesítése, mai ismereteink szerint megépítése nem tekinthető biztosnak. Ugyancsak a pénzügyi források szűkössége következtében módosult a szegedi medencés kikötő építési programja. Bizonyos vállalati források pótlólagos bevonásával azonban a VII. ötéves terv végére alkalmassá válhat ez az objektum a tiszai teherhajózás kiszolgálására. Vasúti és közúti csatlakozást kell teremteni a kikötő és a meglevő szállítási kapacitások között, s ezek nagymértékben segíthetik a tiszai víziszállítás mennyiségi növelését. Kérdés: Miért nem szerepel a VII. ötéves tervben a csongrádi vízlépcső építése? Válasz: A beruházások tervezésekor messzemenően figyelembe kell venni a népgazdaság anyagi teherbíróképességét. Erre tekintettel maradt ki a VII. ötéves tervből a csongrádi tiszai vízlépcső építésének folytatása. A korábban elvégzett munkák eredményeként létrejött objektumok állagmegóvására azonban megfelelő gondot fordítanak a vízügyi szervek. Sajnos, a vízlépcsővel összefüggő üdülőkörzet kialakítása is csak a későbbi években képzelhető el.