Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

5 Hétfő, 1986. szeptember 29. Pozivnica, invitatie, pozvánka... Hét végén Szegeden Indul a színházüzem ősbemutató, szobor- és épületavatás, gála . . . azaz meghívó invitálta az érdeklődőket szombaton egész napos programra Deszkre. Szíves meghívásból pedig egy is elég, hogy buszra üljön az ember. Négyszeres, mert négynyelvű, oka volt annak, aki a negyedik megyei nemzetiségi napra igyekezett. A megyében élő közel háromezer nemzetiségi, a szerbhorvátok, szlovákok, románok találkozóját a Hazafias Népfront megyei bizottsága segítő kezdeményezésére hívták életre nyolc esztendővel ezelőtt . . „ A találkozón délelőtt U órától a HNF megyei bizottságának - honismereti és nemzetiségpolitikai bizottsága tartott együttes ülést, ahol Hegyi András, a történettudományok kandidátusa „A nemzetisegi hagyományok ápolása Csongrád megyében" címmel tartott előadást. Ezután az új nyolc tantermes általános iskolába látogathattak el a résztvevők, ahol természetesen anyanyelvükön (is) tanulhatnak a nemzetiségi nebulók, öszszesen nyolcvanheten élnek ezzel a lehetőséggel. A délutáni program a deszki szerbség történetét és népéletét bemutató kiállítás megnyitásával folytatódott. A hagyományőrző bemutatót Anderléné Sajti Nagy László felvételei Enikő, a JATE docense ajánlotta az érdeklődök figyelmébe. Szabó G. László, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese, a politikai nagygyűlés szónoka beszédében szólt arról, hogy egy nemzethez tartozás tudatának fontos tényezője a saját nyelv használata. a népi kultúra ápolásának lehetősége. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani az itt élő más nemzetiségű népeknek. Hiszen céljaink közösek, bármilyen nyelvet is beszéljünk: a béke, a barátság fenntartása, erősítése. Ha igaz a mondás, hogy nyelvében él a nemzet, akkor legalább annyira igaz, hogy dalaiban, táncaiban is. Legalábbis ez derült ki abból a bemutatóból, amit a jelen levő népi együttesek tartottak a zsúfolásig megtelt deszki művelődési ház színpadán. A közönség vastapssal köszönte meg a produkciókat; a helyi Bánát táncegyüttes friss ritmusait, vagy a citerazenekar és asszonykórus felcsendülő dallamait. Nagy sikere volt a vendég fellépőknek is: a pitvarosi szlovák népdalkörnek, a román folklórt reprezentáló battonyai és kétegyházi együtteseknek. R. G. Simogat a szél A motoros a természet része Könnyebb megtalálni egy gombostűt a szénakazalban, mint Martinecz Györgyöt a Hungaroringen: nemzetközi motoros találkozót rendeztek a hét végén. Sőt, az előbbi található volt többedmagával, az utóbbi úr (kollega úr) egyáltalán nem. Újságírói munkája mellett a Motoros Szövetség főtitkára is. A ..fiatal" szervezet az iden január 25-én alakult. Hagyománya mégis van. Szakállas már a szövetség. éppen nyolcvan eves. Hogyan jön össze a „fiatal" és az aggastyán? A századfordulón született a Magyar Autómobil Club, s ennek része volt a motorosok társasága. Versenyt is rendeztek akkor Pesten, az ügetőn. A sikerrőt csak annyit: botrányba fulladt. Oka: a gépek nem indultak el, a keménykalapos urak és a legyezös úrhölgyek viszont igen: becsaputtan haza. Két év múlva, szintén a fővárosban sikeres volt a probálkozas. A közös szövetség ketkereküsei azonban mostoha gyerekek maradtak. de nem tehetetlenek. Akik motorral jártak, valamennyien iparosok, munkások voltak. Kinyitották a szájukat. A civakodás 1906ban úgy ért véget, hogy megalakították a Magyar Motorkerékpározók Egyesületét. Kérészéletű volt ugyan, de volt. Áprilistői júliusig tartott mindössze, viszont akkor szeptember utolsó hétvégéjén megrendezett túramotoros verseny után új néven újjászületett a közösség. Anyakönyvébe ezt írták: Magyar Motorkerekpárosok Szövetsége. Erre emlekezett az idei szeptemberi utolsó hétvégén a magát jogosan jogutódnak tudó motoros szövetség az emlekversenyen. Ezen 358 gép vett részt — szólóban es oldalkocsival. A végcél, mint annak idejen: Veresegyháza. Sajnos, nem tudok ízelítővel szolgálni arról, hogy milyen volt, mert nincs arra jelző. Látni kell! Látni a kardántengelyes, 250-es Simsont, a betekerűs Sachs mopedet, az ezüst tankos Csepelt meg a Puch-csodákat. Apropó! Puch. Öt Jánosnak hívták, és magyar volt. Grácba települt es teleszórta a világot nyugodt járású motorjaival. Másik honfitársunkra is büszkék lehetünk. Laurint Klement Csehországba költözött, mint könyvkereskedő és megalkotta azt az a utócsodát, amit saját nevére keresztelt. Itthon is maradt alkotó. Dedicsék lemásolták a három hengeres W-betűre emlékeztető, az Anzani repülőkbe készített motort, amihez csak egy bicikliváz kellett. Veresegyházán ^szerencsém volt beszélgetni a „főgazdával". Pásztor Béla tanácselnökkel. Verbeli motoros. Közös nevezőnk: ő is a 250-es Jawa szerelmese. Érdekes volt érdeklődése a találkozó iránt. Tudta, hogy történik községeben „valami". de csak ott a strandon értette meg (a főtitkár magyarázatából) a találkozó lényegét. Az egyik legfontosabb, jelesen azt, hogy a KBT tájékoztatása szerint a motorosok közösségbe tömörülése óta 45 százalékkal csökkent Magyarországon a kétkerekezők okozta balesetek száma. Ilyet is mondott: a motoros a természet része, érzi azt, mert simogatja a szél... A. S. S. könyvvásáron Lubmann Rela felvétele Ruttkai Éva Szegeden, 1967-ben Az ember tragédiája Évaszerepet játszotta. Felvételünkön: Tari Jánossal, a Játékok igazgatójával, az öltözőben. A 38 frankfurti nemzetközi könyvvásáron — amely október l-jén nyitja meg kapuit — a Hungexpo szervezésében nyolc magyar vállalat mutatja be kínálatát. Mintegy kétezer magyar- és idegennyelvű kiadványt ajánlanak a külföldi könyvszakma képviselőinek. A magyar könyveket jól ismerik Frankfurtban, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 30 éve folytot eredményes együttműködést NSZK-beli partnereivel. A vállalat képviselői várhatóan a vásáron kötik meg a következő évre szóló már előkészített szerződéseket. Egyben felajánlják a magyar nyomdák jövő évi szabad exportkapacitásait is. A nemzetközi könyvvásáron idegennyelvű művészeti, illetve tudományos könyveket mutat be a Corvina és az Akadémia Kiadó. Kiállítja újdonságait az Interpress. a Generalprintex. a Kartográfiai Vállalat az Ifjúsági Lapkiadó Vallalat, valamint az Artisjus is Egv hetet sem alszunk, új színházra ébredünk. Mármint hivatalosan is: október 4-én, tehát szombaton avatják — nyolcesztendős kényszerszünet, nagyszabású rekonstrukció után gálaesttel a Szegedi Nemzeti Színházat. Ami ezekben a napokban (természetszerűleg, a dolgok precíz logikájának megfelelően) amolyan ..bolondokháza'. Mindenki lót, fut, robotol — művészek, műszakiak, vezetők, beosztottak. Lapunk egykori, nem feltétlenül birkatürelméről legendás fő szerkesztője mondogatta volt, midőn feje tetején állt a stáb: „gyerekek, én akkor vagyok nyugodt, ha mindenki ideges". Vajh a színház igazgatója. Nagy László, most nyugodt vagy ideges? — Feszült. Az utolsó simításoknál tartunk, 96 százalékos a készültség, ám éppen az a 4 százalék hiányzik, ami nélkül működésképtelen a színház. Technikailag tulajdonképpen a kísérleteknél tartunk, hiszen a begyakorlásra nem maradt idő. élesben kell dolgozni, s csak an.vnyi biztos, szombaton fölmegy a függöny. Művészileg pedig nehogy úgy járjunk, mint elődeink, hiszen a nyitóelőadások sohasem sikerültek. — Sokan szerettek volna bejutni a gálára, s csalódottan vették tudomásul, nem lehetett jegyet venni. — Ott kezdeném, hogy magának a gálának ténye, műsora több lejtörést okozott, mint az egész évad terve Mivel nyisson egy többtagozatú színház? Prózával? Operával? Seregnyi konzultáció révén döntöttünk a jelenlegi megoldás mellett, hogy színvonalas program kell, s minél többen kerüljenek színpadra, érezzék meg a pillanat különlegességét. Ezért például az operai műsorszámok között sem a szólista produkciókat részesítettük előnyben. Az elmúlt fél évtized sikereiből válogattunk, de néhány olyan művészt is meghívtunk, akik valamikor itt dolgozlak, s tán a legmesszebb jutottak a pályán. Ennek lehetett fokmerője, hogy két Kossuthdíjas operaművész lesz itt, Simándy József és Komlóssy Erzsébet. A prózisták közül Páger Antal tér vissza régi sikereinek színhelyére, Kállai Ferenc pedig a budapesti Nemzetit és a színházművészeti szövetséget „képviseli" a műsorban. Sajnos. Bessenyei Ferenc éppen most mondta le fellepeset. Ami a jegyeket illeti, közös döntésünk volt, hogy nem bocsátjuk utcai forgalomba. Meghívtunk országos és helyi politikai és állami vezetőket, Elhunyt Ruttkai Éva társadalmi vezetőket, a tervezők, építők képviselőit, a színház régi neves tagjait, a szakma országos tekintélyeit, tudományos intézetek es nagyobb vállalatok helyi képviselőit, hasonlóképpen tömegkommunikációs fórumokat, társművészeti szövetségek vezetőit, írókat, Szeged testvérvárosainak képviselőit, a fővárosi szegedi baráti kör néhány tagját, meg persze a színház régi szegedi baráti körének néhány tagját, Makó Lajos és Vaszy Viktor családját... A szioház dolgozóinak alig félszáz belépőt tudunk csak biztosítani. Azt szeretnénk tehát, ha a színház avatása a nemzeti kultúra ünnepe lenne. — Ha már itt tartunk, akadhatott feszültség a bérletezéskor is, hiszen az új épületet sokan szeretnék látni, s persze hozzá az elöadasokat is. Kivált a premier bérletekért seregeltek sokan. — A tervezettnél többet, 17 bérleti házat nyitottunk, összesen 10 ezer 654 bérlet kelt el, tehát teljes a telítettség. A premierberlökkel nehéz volt megértetni, kevesebb férőhelyünk van, mint a moziban s kivált a földszinten. A bérletezés lezárult, ezekre a házakra csak pár jegyet tudunk árusítani napi forgalomban. Ami a játekrendet illeti, hétfőn és kedden szünnap, a hét végeken esetleg többször is játszunk. Az új épület első bemutatója október 11-én: a Hegedűs a háztetőn. N. I. A Művelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Vígszínház mély fájdalommal tudatja, hogy Ruttkai Éva Kossuth-díjas színművésznő, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze hosszan tartó súlyos betegség után szombaton hajnalban. 58 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Az elmúlt színházi évadot Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása cimű darabjában a betegséggel birkózva még végigjátszotta. Az újabb darabnak, amelyben szerepet vállalt, a bemutatóját már nem élhette meg: szeptember 27-én este nélküle gördült fel a függöny Dosztojevszkij: Ördögök című darabjának bemutató előadásán a Vígszínházban. Ruttkai Éva 1951 óta mindvégig a Vígszínház színpadán játszott. Gyermekszínészként kezdte a pályát Lakner Artúr szinházában, majd a Vígszínházban tűnt fel A hattyú címszerepében bravúros beugrásával Az azóta eltelt évtizedek alatt klasszikus és mqi darabok, drámák és vígjátékok sorában csillantotta meg sokoldalú tehetségét. Egyéniségének bája, művészetének varázsa az egyik legnépszerűbb hazai színésznővé emelte. Gyakran írták róla: számára nem létezik kisebb vagy nagyobb szerep, mindenkor kimagasló alakítást igyekszik nyújtani. Ezer szállal kötődött a színpadhoz. Erről egyik interjújában így beszélt: eddig mindig megadatott, hogy mindazt, ami az életben nem sikerült, a színpadon valósítsam meg. Hogy ott boldog lehessek, hogy szerethessek, hogy szerethessenek, hogy királynő legyek, gazdag legyek, tündér legyek . . ." Az új évad első bemutatója pénteken, este 7-től, a Kisszinházban, ősbemutató lesz: Karinthy—Fényes—G. Dénes vígjátéka, a Leánykereskedö. Előtte fél 7-től a szomszédos Horváth Mihály utcai Képtárban rendez be színháztörténeti kiállítást a múzeum, melyet Nikolényi István, a Délmagyarország kulturális rovatának vezetője nyit meg. Másnap, szombaton délután, a sajtó képviselőinek mutatják be az új színházat, melynek előcsarnokában este fél 7-től avatják fel Vaszy Viktor szobrát, Tóth Valéria alkotását. Itt adják át a Pro Teatro díjakat is. A gála este 8-kor kezdődik, ám akik nem juthatnak be, a televízió 2-es csatornáján egyenes közvetítést láthatnak róla, s már előbb is, 6 órától, Szegedé a képernyő. A frankfurti