Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
fr Szombat, 1986. szeptember 20. 26 Nem változik egy csapásra Új oktatási törvény — a gyakorlatban Lassan egy honapja, hogy életbe lepett a/, új oktatási törvény. Amikor az iskolákban arról érdeklődtünk, hogyan is keltettek életre a paragrafusokat, úgy tűnt: torvény szabta pontos rend helyett inkább tanácstalanság uralkodik. Mi, s hogyan változik? E kerdések foglalkoztatják a napokban a pedagógusokat, de a közvéleményt is. Schmidt JózSefne, a Széchenyi gimnázium új igazgatója szívesen állt rendelkezésünkre. — Körvonalazódnak mar az újdonságok? — A megyei tanévnyitó igazgatói értekezleten eligazítást, indítást kaptunk. Am az igazi problémák majd csak a gyakorlatban mutatkoznak meg. Egyet máris említhetek: a tanterveket még halnapos hetre tervezték, pedig pár éve áttértünk az ötnaposra. Akkor 200, most csupán 163 tanítási nap áll rendelkezésünkre. Ennyi idő alatt szinte lehetetlen elvégezni a kitűzött munkát. Epp a törzsanyagra elegendő, a kiegészítővel mindenki úgy gazdálkodik, ahogy tud. — Ezzel mar a tanári szabadsag kérdését érintjük . . . — ... mely az új oktatási törvény szerint nőni fog. Tehát választhat a pedagógus. s kell is választania, a fakultáció anyagából például. Alternatív tankönyveket terveznek, egy tárgyból kiki többféle közül döntheti el, melyikből tanít. Növekszik a munkaközösség-vezetők szerepe is. jobban támaszkodunk rájuk ezután, össze kell fogni, egységes szemléletet kialakítani, öszszehangolni a szakmai munkát — S a dia kok oldaláról? — önállóbbak lesznek ők is. Erősödik a KISZ politikai jellege, élcsapattá alakul, így érdek vedelemmel inkább a diáktanács, osztál.v-diákbizottságok foglalkoznak. Nagyobb súllyal esik latba vélemenyük az iskola működési szabályzatának és házirendjenek kialakításában. Utóbbiakat minden tanintézet külön-külön készíti el, hogv minden iskola önálló arculatot kapjon. Uj, igen fontos törekvés meg. hogy szorosabbá kell tenni az iskola és a szülői ház kapcsolatát. Ezentúl mind több ügyben — például iskolaváltoztatás, kimaradás hiányzás — szükséges a szülői beleegyezés. Nélkülük, akárhogy szeretnénk jól. s jóra nevelni a gyereket, nem megy. s — Az önök tanintézetében gimnázium, óvónői és vízügyi szakközépiskola él együtt. Ez speciális problémákat sejtet — Valóban, nehez a helyzetem. nincs gyakorlatom. Igaz. 18 éve tanítok itt, egy esztendeig igazgatóhelyettes is voltam, de most egészen más. Ismerni kell mindkét iskolatípus gondjait. Bár van műszaki helyettesem, aki a gyakorlati dolgokat intézi. de mivel egy személyben vagyok felelős, meg kell tanulnom mindent. Mondják a kollégák, egyszerű nekem hisz nem kell elfelejtenem a régit. . . Egyébként az új törvénnyel nem változik minden egy csapásra, folyamatos az áttérés, így érkeznek a rendeletek is. Igazi véleményt csak egy év múlva tudok mondani, egyszer végig kell csinálni, hogy ilelhessen az ember. V. E. A hangversenyévad elé Vezető hangversenyrendezö intézményünk, az Országos Filharmónia, a hagyományoknak megfelelően, az iden is Bartók Béla halálának előestéjén, szeptember 25-én nyitotta meg az új évadot. Fz a koncert, amelynek ezúttal a Budapest Kongresszusi Központ a színhelye, egyben a Budapesti Művészeti Hetek ünnepélyes megnyitója is. Vidéken már a hónap elejetöl kezdődően megindult a koncertélet, s bár a teljes „zenei üzem" ott is csak szeptember végén, október elején kezdődik. Az Országos Filharmónia a fokozódó, s a zenei életet is érintő gazdasági nehézségek ellenére az idén is gazdag programokat kínál a zenekedvelöknek. De eppen a nehézségek miatt a kínálatban ezúttal elsősorban a szelesebb közönségréteget vonzó műsorok szerepelnek. Ilyenek főkén! a nagyzenekari. illetve az orulorikus koncertek, valamint a jól ismert zenetörténeti korszakok, stílusok, zeneszerzők muzsikáját műsorra tűző kamarazenekari koncertek. Mellettük természetesen helyet kapnak szólóhangversenyek, kamaraestek is. Mint a korábbi években, az új évadban is ellátogat a' fővárosban vendégszereplő jó néhány külföldi művész egyegy vidéki varosba, de fellépnek olyan művészek is, akik Budapesten nem szerepelnek. így például a Ljubjanai Rádió es Televízió Szimfonikus Zenekara Antiin Nanul vezényletével, es a neves francia zongoramtf'vész, Frans Clidat közreműködésével Szombathelyen koncertezik szeptember 29én. Elmondhatjuk tehát, hogy a budapesti koncertélet sokoldalúsága, gazdasága kisugárzik az , egesz országéra, nem utolsósorban azért is. mert a fővárosi hangversenyek jelentős részét közvetíti a rádió, nemelyiket a televízió. Különösen az évad elején, a szeptember 25lól október 27-ig tartó budapesti zenei hetek ideje alatt. Ebben az időszakban látogat hazánkba többek között az Amszterdami Barokk Együttes, amely szeptember 27-én a budapesti Zeneakadémián, két nappal később pedig Szegeden lép fel művészeti vezetőjük. Ton Koopman irányításával. Ezt a hangversenyt a Holland kultúra Magyarországon elnevez.ésü országos rendezvénysorozat jegyében rendezik meg. 's ekkor kerül sor Ton Koopman ónálló csembalóestjére is szeptember 28-án a Zeneakademián. Holland művészek mutatkoznak be továbbá ugyancsak szeptemben 29-én Kaposváron, itt a Pentacost Vocal Ensemble ad hangversenyt, valamint Dunaujvarosban, ahol az Amsterdami Loeki Slardust Quartettet hallhatjuk. Nagyra becsült vendége lesz az öszi koncerleletnek Sebők György, . a szegedi születésű, ma már világhírű zongoraművész ?s pedagógus, aki az Egyesült Államokban él. az Indiana Egyetemen tanít, s aki mindössze tizenegy esztendős volt. amikor szülővárosában Fricsay Ferenc vezényletével előadta Beelhoven C-dúr zongoraversenyét. Az idős művész szeptember 2K-án Pécsett. 30-án pedig a Zeneakademián ad önálló zongoraestet. Természetesen országszerte ünnepi koncerteken emlékeznek meg Liszt Ferenc születésének 175. évfordulójáról, ebből az alkalomból október 21-én Doráti Antal vezenyel Liszt-műveket a Zeneakadémián. Vendégeink lesznek továbbá a főváros és részben a vidék hangversenytermeiben lobbek között a Moszkvai Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara. a London Bai'oque együttes. Tatjána Nyikolajeva. nagy hírű zongoraművész. Viktor Pikaj/.en. az új szovjet heged üsgeneráció egyik legtehetsegesébb tagja, a Hágai Ütősök együttese, Vera Beths holland hegedűművésznő, a Hanns Eisler újzenei csoport stb. És természetesen hallhatjuk legkiválóbb hazai zeneművészeinket is országszerte: a Liszt Ferenc Kamarazenekart, a Tátrai-vonósnégyest, a Schola Hungaricat. a Corelli Kamarazenekart, a Camerata Hungaricat, s vezető szólistáinkat, valamint a fővárosi nagyzenekarok mellett hat vidéki együttesünket. Az új hangversenyévad a gazdasági nehézségek. s a megfelelő hangversenytermek leren évek óta fennálló mostoha kprü.1 "lények ellenére várhatóan méltó lesz a magyar zenei hagyományokhoz, s a közép-európai elvárásokhoz egyaránt. Testvéri látogatás Szabadkán Hírül adtuk lapunkban, hogy a múlt héten szegedi népfrontdelegáció látogatott Szabadkára, Alföldi Lajos akadémikusnak, a népfront városi bizottsága -elnökének vezetésével. A szocialista szövetség községi választmánya vendégeként ott-tartózkodott küldöttség gazdag programja, a szeretetteljes fogadtatás hozzájárult ahhoz, hogy tovább mélyüljön a két testvérváros immár hagyományos, tettekben és érzelmekben egyaránt megnyilvánuló, jó kapcsolata. Az indulás órájában még az időjárás is barátságáról biztosított bennünket, s attól kezdve mindvégig társunk maradt a szívet-lelket simogató, őszi napsugár. A hivatalos látogatások szokásos jelzői, a „meleg, baráti légkör'' azonban r.?m csupán a magas Celsius-fokoknak. a protokolláris illemkódex bel i előírások maradéktalan teljesítésének volt köszönhető. A horgosi határállomáson két hivatalos testület képviselői találkoztak, ám rokonnak kijáró, őszinte örömmel. S hogy nem megalapozatlan ez a kölcsönös kötődés, bizonyítja az az eddig bejárt, közös életút, amely az immár 20 esztendős kapcsolatot jellemzi. Neorcic Petur, a községi választmány elnökségének elnöke példásnak ítélte Szabadka és Szeged testvérkapcsolatát. Elmondta:' amellett, hogv a küldöttségek évenként ellátogatnak . egymáshoz, az utazások közti hosszabb időszakot igyekeznek számos más közös ténykedéssel kitölteni, mintegy demonstrálva, hogy a megbeszélések célkitűzései a gyakorlatban megvalósulnak, több intézmény hasznára és sok-sok szegedi, szabadkai ember elégedettségére, örömére. Elhatározták a gazdasági együttműködést: legsikeresebbek a kisipari vásárok és az ahhoz hasonló találkozók Sajnálatosnak tartják azonban, hogy az utóbbi időben visszafogottabb a kishatárforgalom. és — egyes intézkedések hatására — akadozik az árucsere, a kereskedelmi forgalom is. A megbeszélések során kiderült: azonos gondjaink vannak az oktatásügy terén is. A képzési rendszer és a gazdasági szükségletek egyeztetése hasonló feladatok elé állit bennünket. A szegedi pedagógiai intézetben szerzett tapasztalatok alapján, a szabadkaiak i-s foglalkoznak a pályairányítás gondolatával. A teendőket az oktatási érdekközösség szegedi szakemberekkel közösen igyekszik meghatározni. Közös érdeklődési terület a számítástechnikai oktatás, a szociális intézményekben folyó munka — mindez máris számos tapasztalatcserére adott alkalmat. Egyes művelődési intézmények között eddig js volt élő kapcsolat, ezt azonban tovább szerelnénk bővíteni. A Szabadkán keramikusok részére megrendezett kepzőművészeli találkozón magyar alkotók is részt vettek. sőt legutóbb éppen hazánkfia kapta a legrangosabb elismerést. A színházi társulatok is rendszeresen föllépnek a határ túlsó oldalán, figyelemmel kísérik egymás szakmai munkáját csakúgy. mint az egveb szívügyeket: nemregiben megtekintették a szabadkaiak az újjávarázsolt szegedi színházépületet is Velemenvük szerint büszkék leheSzegedi filozófus könyve II spanyol egzisztencializmusról A Gondolat Könyvkiadó őszi újdonságainak egyike A spanyol egzisztencializmus törtenete című monográfia, amelynek szerzője szegedi. Csejtei Dezső, a JATE Filozófia Tanszékének oktatója, aki több, e témakörrel foglalkozó tanulmány után most egy nagyobb terjedelmű öszszefoglalás elkészítésére vállalkozott. A sors szomorú iróniája, hogv a kötet ihletője és tervezett szerzőtársa, Suki Béla. korai halála miatt nem érhette meg. Pedig öt esztendővel ezelőtt ö javasolta Csejteinek, hogy közösen irják meg a spanyol egzisztencializmus krónikáját. Suki tanár nemcsak a Ságvári gimnázium pedagógusa volt. hanem mint a filozófiai tudományok kandidátusa. amolyan szegedi iskolát teremtett az egzisztencializmus kutatására. Egykori tanítványai egymás után jelennek meg müveikkel. Nem véletlen, hogy a szerző monográfiáját Suki Béla emiékenek ajánlja. A modern spanyol bölcselet. amely bizonyos népszerűségre már a két világháború közötti időszakban szert tett hazánkban — fellelhető Szerb Antal. Halász Gábor és i'öleg Németh László munkásságában —. a felszabadulást követő első évtizedekben indokolatlanul kiszorult látókörünkből. Ennek számos oka van. elsősorban a Franeo-iliktatúra egészen a 70-os évek közepéig fennmaradó rendszere. De közrejátszott benne az 50-es évek magyar kultúrpolitikája is. A 70»es evektől tapasztalható újraérdeklödés egyik fontos dokumentuma C sejtek monográfiája. A munka négy fö részre tagolódik. Az elsőben a szerző vázolja a spanyol társadalom e.s filozófia 19—20. századi történetének fő vonásait. Meggyőzően ábrázolja azt a folyamatot, hogy Spanyolország filozófiai modernizálása miért nem ölthetett testet például a . katolikus filozófia vagv a pozitivizmus formájában. miért tölthette be polgári horizonton az egzisztencializmus ezt a szerepet. Ezután következik a két fő rész, Miguel de Unamunö, illetve Jósé Ortega y Casset bölcseletének részletes bemutatása. A nálunk kissé kevésbé ismert, baszk származású Unamunóról megtudhatjuk, hogv ő képviseli Spanyolországban az egzisztencializmus úgynevezett vallásos válfaját, amely keresztény is. katolikus is. ám mégsem egyházias vallásosság, hanem messzemenően személyes veretű és egyfajta „saját töltésű" misztikába torkollik. Unamuno filozófiai és vallási tanítása az átértelmezett Don Quijote-f igurában teljesedik ki. melyben a spanyol kullúrhagynmány és az európai bölcseletből (Nietzsche, Kierkegaard) vett gondolat- és élményanyag egy bedolgozásának utolérhetetlen remekmüvet alkotta meg. Külön említést érdemel még az Unamuno hispanizmusáról szóló rész melyben a szerző biztos kézzel igazit el a baszk gondolkodó egyetemes spanyol patriotizmusának bonyolult labirintusában. A harmadik részben a modern spanyol filozófia talán legnagyobb hatású képviselőjéről, Jósé Ortega y Gassetröl olvashattunk részletes, ám nagyivü pályaképet. A fő hangsúly a filozófus lételméletére, társadalom- és történetfilozófiai nézeteire esik nem véletlenül, hiszen e téren alkotta a legmaradandóbbal. Ortpga az elsők között hívta fel a -figyelmet a társadalom — századunkban egyre erőteljesebb — el tömegesedési tendenciáira; ennek ellensúlyozásaképpen dolgozta ki híres kisebbségelméletét, melyben természetesen bőven akadnak utópisztikus vonások, ám a cselekvő, alkotó, te-, remtö emberhez szóló üzenetes réven máig sem vesztett aktualitásából. A negyedik, befejező részben először a két filozófus életújának kereszteződési pontjairól esik szó; a kötet e filozófiák nemzeti jelentőségének méltatásával zárul. Csejtei szakít azzal a marxista filozófiatörténetírásban korábban megfigyelhető. abban igen sok kárt okozó, leegyszerűsítő állásponttal. amely úgyszólván kísérletet sem tett a filozófia valódi horderejének mélyebb megértésére. (Fhél.veU kimerült annak sommás — e.s legtöbbször felszínes — bírálatában.) Mindenekelőtt arra törekszik, hogv e két gondolkodóról hiteles képel adjon. Részletes elemző ismertetése során Unamuno es Ortega bölcseletének maradandó oldalát igyekszik kiemelni, de eközben c filozófiák vitatható — vagy egyenesen el sem fogadható — tételeinek felmutatásáról sem feledkezik meg. Monográfiája a magyar olvasó szamára meghízható kalauz a modern spanyol filozófia területén. Halász Miklós tünk rá, azt viszont, ők újságolták, nem titkolt elégedettséggel, hogy a szabadkai gyermekszínháznak szegedi törzsközönsége van. S ha már a szívügyeknél tartunk: szó esett az információáramlásról is. A Délmagyarország és a Suboticke Novine szakmai és emberi kapcsolata jónak ítéltetett, amit mi sem bizonyít jobban, mint. a szomszédolásokról szóló beszámolók, vagy az, hogv az újságírók kölcsönösen „jelen vannak." a 'testvérlap hasábjain. Egyetértettek a vendégek és vendéglátók abban, hogy megfelelő szinten kezdeményezik: legyen kapható Szegeden a 7 Nap. Szabadkán pedig a Délmagyarország. A szegedi rádióstúdióban újabb lehetőséget látnak a szabadkaiak az együttműködés elmélyítésére: csak a januári „startra" várnak, hogy megtegyék az első hivatalos lépéseket ez ügyben. A Hazafias Népfront égisze alatt működik Szegeden a gazdag közösségi életéről híres délszláv klub, amelynek tagjai rendszeres kapcsolatban állnak az anyaországbeliekkel. S hogy ez a vonzalom kölcsönös, a iultanú hitelességével állíthatom. ugyanis a községi választmány elnökségének titkára, Ljubo Craovac, a délszlávok báljainak legnagyobbikaként emlegette a szegedit. A határon túl is nagy már a készülődés a november 29-i eseményre, amikor is zenéről, énekszóról a szabadkaiak gondoskodnak. S készülődik már a györgyéni helyi közösség küldöttsége is, hogy Szöregre látogasson. Szó esett még a sportegyesületek között kibontakozó kapcsolatokról is, amelyeket — további célként — fejleszteni kell, hogy rendszeres, folyamatos, szelesebb társadalmi alapon nyugvó találkozókra, versenyekre is sor kerülhessen. Hogy mi minden fűzi öszsze testvérként ezt a ket varost, arra szinte csak vázlatszerüen volt alkalmam válaszolni. Ennél jóval terjedelmesebb lenne az a tetteket, kapcsolatokat, érzelmeket fölsoroló visszaemlékezés, amely az elmúlt 20 esztendő időszakát ölelné föl. Egy ilyen összefoglaló kiadvány megjelenése sem álom: a két város — jó testvérhez méltóan — illóképpen kíván megemlekezni erről az évfordulóról. Szabadka — hiszem — a szegediek számára már többel. jelent csábító áruházainál. Amint regen ott járt vendégként barangoltam az öszi verőfényben ragyogó Belvárosban, a kipufogó gázoktól. motorzajtól mentes sétálóutcán, a frissen festett, hajdan volt hangulatot árasztó épületek között, s ismét megbámultam, immár megújuló szépségében a díszes városházát, úgy éreztem, csupán a hangúlat kedvéért is gyakrabban el kellene jönnöm ide. Aztán kalauzom, a szabadkai rádiónál dolgozó kolléganőm, csábító mesébe kezdett a színház előtti téren, a Madách-kommentárok épületen kivuli jeleneteiről Amíg — sajnos, csak képzeletben — megelevenedett előttem egy különlegesnek ígérkező színházi élmény, hallottam, hogv mellettem a férfiak arról beszélnek: első ligás lett a szabadkai futballcsapat. S az elnök hozzátette: „Pénzbe kerül mindez, de az elégedettségért fizetni kell." És azt hiszem, az elégedettségnek más fedezete is van: s ez a szabadkai emberekben re j lik. Tet t rekészségü k be n. abban, hogy a jó közérzet érdekében nem restek cselekedni. Akkor sem, ha a szomszédról van szó, Chikan Ágnes 1 i