Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 26 Várkonyi Péter megbeszélései New Yorkban Ahmed Talcb Ibrahimivei. az Algériai Demokratikus és Népi Köztarsaság külügyminiszterével az időszerű nemzetközi és regionális kérdésekről folytatott megbeszélést. Megtárgyalták a magyar—algériai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit is. Várkonyi Péter és Rnberto Costa de Abreu Sodrc brazil külügyminiszter találkozóján hangsúlyozták az országok közötti békés együttműködés előmozdításának fontosságát, síkra szálltak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elmélyítéséért. Magyarország és Brazília kétoldalú kapcsolatairól megállapították, hogv a/.ok problémamentesek, az utóbbi években eredményesen fejlődnek. A miniszterek megjegyezték, hogv politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi téren egyaránt sok még a kihasználatlan lehetőség a kel ország közötti kapcsolatok előmozdítására. Várkonyi Péter es Paavo Váyrynev finn külügyminiszter találkozóján a kétoldalú kapcsolatokról szólva •m egei égedésse 1 állapították meg. hogy a magyar—finn együttműködés az ez év májusában megtartott államfői találkozón megfogalmazott RÁOIÖTEIIX TANÁCSKOZÁS BUKARESTBEN Szeptember 23—24-én Bukarestben találkoztak a szocialista országok kommunista- és munkáspártjai központi bizottságainak kulturális kérdésekkel foglalkozó osztályvezetői. TUDÓSÍTÓK KIUTASÍTÁSA Kiutasították Kubából a Reuter brit és az AFP francia hírügynökség havannai tudósítóit. Róbert Powellt és Noel Lorthois-l — közölték csütörtökön a szigetország fővárosában. JARUZELSKI— KIM IK SZEN TAI.Al.KOZO Lengyel—koreai megbeszélések kezdődtek csütörtökön Phenjanban. A tárgyalóküldöttségeket lengyel részről Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke, a KNDK részéről Kim Ir S/.cn, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke vezeti. SZOLIDARITÁSI NAGYGYŰLÉS Kazincbarcikán, a város sporttelepén csütörtökön csaknem tízezer kazincbarcikai és környékbeli középiskolás fiatal részvételével nicaraguai szolidaritási nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésén a fiatalok köszöntöttek Petro Hurtado Vegát, a Július lll. Sandinista Ifjúsági Szövetség általános vezetőjét, Emöd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára szólt a fiatalokhoz, majd Pedro Huartado Vega beszélt a nagygyűlés résztvevőihez. Algéria. Brazília, Finnország, Írország. Olaszország és l'.i-Zéland külügyminiszterével tartott megbeszélést New Yorkban Várkonyi Péter. A külügyminiszter az ENSZ közgyűlésének 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget vezeti. céloknak megfelelően fejlődik. Áttekintették ugyanakkor az európai együttműködési fórumok tevékenységét, és véleményt cseréltek a novemberben Bécsben kezdődő konferencia előkészületeiről, Peter Harry ir külügyminiszterrel Várkonyi Péler véleményt cserélt a nemzetközi élét fontosabb kérdéseiről. Megbeszélésük során kiemelt figyelmet szenteltek az európai együttműködési folyamatnak, a nemzetközi beke és biztonság erősítésének. Megállapították, hogy Peter Barr.v idei áprilisi magyarországi látogatása új lendületet adott kapcsolatainknak. Egyetértettek abban. hogy folytatni kell az erőfeszítéseket az együttműködés kölcsönösen előnyös területein. A magyar külügyminiszter találkozott Gtuitr> Andreotti olasz külügyminiszterrel is Megelégedéssel állapította meg, hogy a stockholmi konferencia eredménye hasznosan járul hozzá a bécsi ulókonferencia előkészítéséhez és kifejezésre juttatták érdekeltségüket az európai együttműködési folyamat továbbfejlesztésében, A találkozón kifejezésre jutott, hogv a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság a jövőben is törekszik a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés fejlesztésére, és tevékenyen támogatja a béke megőrzésére, az enyhülési folyamai továbbvitelére irányuló erőfeszítéseket. Frank O'Flynnel. Uj-Zéland külügyminiszter-helyettesével megtartott találkozóján a magyar fél üdvözölte a dél-csendes-óceáni atommentes övezel megteremtései. és támogatta azt az újzélandi törekvést, hogv az egyezményhez valamennyi nukleáris nagyhatalom csatlakozzék. Megelégedéssel állapították meg a felek*, hogy a magyar—új-zélandi kapcsolatok jó ütemben fejlődnek. Egyetértettek abban, hogv gazdasági -kereskedői mi téren a kölcsönös előnyök alapján számos közvetlen lehetőség kínálkozik a kapcsolatok bővítésére. Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 4. Á huszadik kongresszus és az MDP / Európa két közössége Kommentár Bizonyosnak látszik, hogy az 1986-os év egyfajta fordulópont lesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatainak fejlődésében. A szorosabb kapcsolatfelvétel kérdése jó másfél évtizede napirendre került már, am kézzelfogható eredményt mindeddig nem értek cl. Az akadályt szinte mindvégig a/ jelentelte, hogy az EGK nem tekintette kompetens megállapodó félnek a KGST vezető testületeit. Azon egyszerű oknál lógva, hogy az európai szocialista országok együttműködési szervezetének nincs államok feletti hatalma, nincs összehangolt vám- és kereskedelmi politikája. Ekként nem is lehel vele szervezetként egyezményt kötni — érveltek a brüsszeli EGK-közpiinlban, és az illetékes nyugati fővárosokban. Az elmúlt egy-máslél évben azonban mindkét oldalon változóit a megközelítés. A KGST-tagállamok immár külön-külön is fenntarthatnak szerződéses kapcsolatokat az KGK-val, párhuzamosan a két közösség közötti hivatalos kontaktusokkal. A gátat tavaly egv fontos szovjet kezdeményezés kezdte áttörni: maga a szovjet pártfőtitkár. Mihail Gorbacsov ajánlotta a hivatalos kapcsolatok felvételét a Moszkvában tárgyaló olasz kormányfőnek, Craxinak, aki akkoriban az EGK soros elnöke is volt. A KÖZÖS Piac' hamarosan kedvezően válaszolt, majd beindullak a szakértői tárgyalások, amelyek nyomán a nyár elejére az összes KGST-tagország elfogadta a kétoldalú szerződésekről szóló közös piaci eszmét. Ezután már csak technikai akadályok maradtak a KGST és az EGK közötti megállapodás kimunkálásához. A jelek szerint az előkészítő munka az utolsó szakaszába lépeti ezen a héten, amikor Genfben a két közösség szakértői tanácskoztak a részletekről. Avar Károly Az MDP Központi Vezetőségének 1955 márciusi és áprilisi ülése újabb fordulatot hozott a politikai irányvonalban. és ez lényegében visszatérési kísérlet volt az 1953. június előtti politikához. A jobboldali vagy annak kikiáltott jelenségek és intézkedések elleni harc lett a pártvezetőségnek legfőbb gondja. S hogv ez mit je*lentett. azt jól tükrözte az 1956. évre kidolgozott, rendkívül feszített terv, amely a nehézipar .fejlesztését irta elő. A beruházásokat az előző évhez képest mintegy 10 százalékkal növelték, ennek 40 százaléka a nehézipart iliette, míg a mezőgazdaság részesedése a maga 18 százalékával jelentősen csökkent az előző évhez viszonyítva. A személyi fogyasztás növekedését erőteljesen visszafogták, bérjavítást nem irányoztak elő. A propagandaban és az ideológiai jellegű megnyilvánulásokban ismét azt hangsúlyozták, hogy a szocializmus előrehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződését váltja ki. Rákosi a szektás fordulat végrehajtásában a nemzetközi helyzetnek 1954 végén és 1955 első hónapjaiban valóban tapasztalható éleződésére is hivatkozott és spekulált. Tavaszra azonban, a szovjet vezetés békeofíenzívája nyomán, más irányú tendenciák kezdtek felülkerekedni (miközben persze az imperialistáknak ellenkező irányú hidegháborús lépései és törekvései is jelen voltak). Magyar szempontból különösen két esemény volt nagy jelentőségű. 1955 májusában a négy nagyhatalom Bécsben tető alá hozta az államszerződést, amelynek nyomán Ausztria az örök semlegesség státuszaba került. 1955. június 2án Belgrádban aláírták a Marxista—katolikus párbeszéd Budapesten A társadalom és az etikai értékek címmel marxistakatolikus párbeszédet tartanak október 8. es 10. között Budapesten. A tudományos tanácskozás védnökéi a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége es a Vatikáni Nem-Hívók Titkársága. A tudományos tanácskozás lebonyolításának feladatat a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intezete és a Római Papai Gergely Egyetem vállalta magára. A tanácskozás alapvető célja az. hogy ol.van világhelyzetben, amelyben minden jószándékú ember oszszefogásáru és együttműködésére szükség van, a résztvevő tudósok kifejtsék álláspontjukat és megvizsgáljak Válságtanácskozás a terrorizmusról ^London (MTI) Az EGK 12 tagállamának belügyminiszterei a francia kormány kérésere csütörtökön válságtanácskozásra ültek össze Ixindonban. Douglas Hurd brit belügyminiszter a tanácskozás megnyitása előtt a BBC rádiónak adott nyilatkozatában kifejtelte, hogy ezen a találkozón elsősorban kél igen sürgős tennivalóra- kivánjá felhívni a résztvevők figyelmét 1 Közös álláspontként kell leszögezni azt az alapelvet. hogy a közösség egyetlen tagallamanak kormanya - m '¡M' .• - .i.. • i.. • sem bocsátkozik tárgyalásokba. vagy alkuba terroristákkal 2. Létre kell hozni a terrorista tevékenységre vonatkozó felderítő adatok és információk gyors és mindenoldalú cseréjének hatékony mechanizmusát. Szorgalmazta annak az alapelvnek elfogadását is, hogv a terrorista csoportok tagjait nem szabad „ellenseges katonákként" kezelni, hanem „közönséges bűnözőkként". akikel bíróság ele kell állítani, hogy elnyerjek buntelesuket. Ennek megfelelő en brit részről sürgetik a kiadatási törvények átdolgozását. A brit belügyminiszter közölte, hogy kormánya nevében rövidesen il.ven értelmű törvénymódosító javaslatot terjeszt az angol alsóház elé, s az EGK többi tagállamát is a kiadatás meggyorsítását szolgáló módosításra kívánja buzdítani. A mostani londoni tanácskozáson megvitatják azt a francia javaslatot is. hogy egységes vizu mszubaly« út léptessenek éleibe az EGKhoz nem tartozó országok állampolgárai számára. »'• "... aju. a marxisták és a katolikusok közös cselekvéseinek lehetőségeit is. A tanácskozásnak nem célja a világnézeti alapkérdések szembesítése. sem hasonló vagy eltérő alapelvek keresése. A tanácskozas védnöki testületének tagjai az MTA részéről Beiend T. Ivan akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kopeczi Béla és Szentágothai János akadémikusok; a Vatikáni Nem-Hívők Titkárságának részéről Paul Poupard bíboros, a titkárság elnöke, Franz König bíboros, a titkárság volt elnöke és Paskai László érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A konferencián 15—15 katolikus és marxista tudós vesz részt. Ausztriából. Belgiumból, Csehszlovákiából. Franciaországból. Kubából. Lengyelországból. Magyarországból. az NDK-ból. az NSZK-ból. Olaszországból. Spanyolországból, Svájcból es a Szovjetunióból. A tanácskozás témái: az ember marxista es keresztény felfogása; az emberek közötti kapcsolatok marxista és keresztény koncepciója; az ember autonómiája és felelőssége marxista és keresztény nézőpontból; az etikai értekek, ahogyan azokat marxisták és keresztények látják; a munka marxista es keresztény koncepciója: ' a társadalmi együttélés es együttműködés marxista es kereszteny felfogásban. szovjet—jugoszláv nyilatkozatot. amely kiküszöbölte a két ország kapcsolatainak akadályait, mindenekelőtt azzal, hogy önkritikusan felülvizsgálták és mint hamisat visszavonták az úgynevezett Tájékoztató Irodának a jugoszláv pártot és vezetőit nemcsak elmarasztaló, de rágalmazó 1949 évi határozatát. Minthogy annak idején ez a határozat nagymértékben a Rajk-per koholt vádjaira épült, Rákosit és csoportját a legközvetlenebbül érintette a jugoszláv kérdésnek a testvérpártok, mindenekelőtt az SZKP által, önkritikus módon való rendezése. 1956. február 14—25-én ülésezett az SZKP XX., történelmi jelentőségű kongreszszusa. amely nemcsak a Szovjetunió életére, hanem a világpolitikára és az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányvonalára kiható, új következtetésekre jutott. Míg korábban elméletünk a világháború kirobbanását elkerülhetetlennek tekintette, megállapították, hogy az erőviszonyok megváltozásává! a harmadik világháború megakadályozásának megvan a lehetősége. Elvetette azt a sztálini tételt, hogv a szocialista építés előrehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződésével jár. Megerősítette viszont, azt a lenini tételt, hogy az egves országok és nemzetek különböző utakon juthatnak el a szocializmushoz, a hatalmat az országok egy részében a munkásosztály a polgárháború elkerülésével is kivívhatja. Hangsúlyozta az átmenetben és a szocialista építés folyamán az egyes országok, nemzetek sajátosságainak jelentőségét. vagyis óvott a szovjet gyakorlat mechanikus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlatként értékelhetők a gazdasági intézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fejlesztését, az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényesítését, a lakossági szükségletek kielégítését illette. Általában a XX. kongreszszus bátor kérdésfeltevéseivel. elemzésével, a dogmatikus gondolkodás és gyakorlat elleni fellépéssel, a szocializmus eszméi és gyakorlata megújulásával biztatott. E tekintetben korszak; alkotó jelentőségű, hogy feltárta a személyi kultusz okozta hibákat, a Sztálin vezetése idején elkövetett törvénysértéseket, és intézkedéseket foganatosított a pártélet lenini normái helyreállítására. a kollektiv vezetés lenini elvének érvényesítésére. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai megalapozásuk átgondolására, és politikai irányvonaluk felülvizsgálatára biztatta a kongresszus A magyar pártot felkészületlenül és váratlanul érte a kongresszus, hiszen egy évvel ezelőtt, szektás megfontolások alapján, éppen azzal ellenkező szellemű fordulatot hajtott végre. Rákosi Mátyás, aki a magyar küldöttséget a moszkvai tanácskozáson vezette, ezért igyekezett a XX. kongresszus jelentőségét kisebbíteni. Az első politikai bizottsági ülésen, ahol a kongresszusról beszámolt, az ő szájából különösen hamisan hangzó „mi nem másolhatjuk a Szovjetuniót" érveléssel igyekezett az MDP-t a tanulságok levonásától visszatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülésén. amelynek, napirendje a XX. kongresz*s/.usból adódó magyar teendők meghatározása volt, odáig ment, hogy kijelentette: „A kongresszus határozatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól latja a feladatokat, és helyesen szabja meg e feladatok megoldására a rendszabályokat. Minden részében helyesnek és iránymutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határozatai." Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitatták ezt a megállapítást, és a politikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemében való felülvizsgálatát szorgalmazták, végül elfogadták a semmitmondó halarozatot. és újra megtámogatták Rákosit és politikai irányvonalát. Nem így a párttagság és a közvélemény politizáló része. A kongresszus olyan élénkülést, politikai aktivitást váltott ki, amilyenre sok-sok éve nem volt példa Magyarországon. Ezekben kifejezésre juttatták a pártvezetéssel szembeni elégedetlenséget, és egyre több helyen Rákosi Mátyás alkalmasságát a vezetésre is kétségbe vonták. S különösen nagy erővel követelték nemcsak a rehabilitáció befejezését, hanem feszegetni kezdték azt is. hogy kik és miért rendezték meg a koncepciós pereket. Nagy Imre és csoportja kihasználta azt. hogy Rákosiék nem vonták le a megfelelő tanulságokat, és ennek nyomán is a pártban eszmei-politikai elbizonytalanodás bontakozott ki. önmagukat kiáltották ki a XX. kongresszus eszmei letéteményesének, és a magyar viszonyokra alkalmazandó szocializmus megvalósítását tűzték zászlajukra. A dolog természeténél fogva, nem egy kérdésben közös platformra kerültek u hibákat egészen más célzattal ostorozó különböző reakciós, burzsoá restaurációs körökkel. Ezek természetesen előszeretettel húzódtak meg a „jobboldali". „nemzetközi" kommunistáknak a „szektás", „dogmatikus", „sztálinista" kommunisták elleni harca árnyékában. Rákosi kezdte elveszteni a talajt a lába alól, és kapkodott. Egyrészt egvre hatástalanabb adminisztratív intézkedésekkel próbálkozott a jobboldallal szemben, másrészt rákényszerül hogy egy májusi nagy-budapesti nagyaktíván elismerje felelősségét a súlyos törvénytelenségekért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A páet és az ország válsága sürgősen változást követelt. (Következik: Kétfrontos harccal a válság leküzdéséért.) Iraki—iráni harcok i o Teherán (MTI) Az iráni erők szerdára virradó éjjel kétéltű harcjárművek bevetésével támadast intézték a Tigris-folyó keleti partján, Hur-al-Azim tersegeben elhelyezkedő kel iraki tumaszpont ellen, es az iraki hatodik hadtest egyik századát megsemmisítették. Egy bagdadi közlemény szerint az iraki erők szerdán visszaverték egy iráni század támadását a front deli szakaszán. i. J