Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 26 Várkonyi Péter megbeszélései New Yorkban Ahmed Talcb Ibrahimivei. az Algériai Demokratikus és Népi Köztarsaság külügymi­niszterével az időszerű nem­zetközi és regionális kérdé­sekről folytatott megbeszé­lést. Megtárgyalták a ma­gyar—algériai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit is. Várkonyi Péter és Rnber­to Costa de Abreu Sodrc brazil külügyminiszter ta­lálkozóján hangsúlyozták az országok közötti békés együttműködés előmozdítá­sának fontosságát, síkra szálltak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok elmélyíté­séért. Magyarország és Bra­zília kétoldalú kapcsolatairól megállapították, hogv a/.ok problémamentesek, az utób­bi években eredményesen fejlődnek. A miniszterek megjegyezték, hogv politi­kai, gazdasági, műszaki-tu­dományos és kereskedelmi téren egyaránt sok még a ki­használatlan lehetőség a kel ország közötti kapcsolatok előmozdítására. Várkonyi Péter es Paavo Váyrynev finn külügymi­niszter találkozóján a kétol­dalú kapcsolatokról szólva •m egei égedésse 1 állapították meg. hogy a magyar—finn együttműködés az ez év má­jusában megtartott államfői találkozón megfogalmazott RÁOIÖTEIIX TANÁCSKOZÁS BUKARESTBEN Szeptember 23—24-én Bu­karestben találkoztak a szo­cialista országok kommunis­ta- és munkáspártjai köz­ponti bizottságainak kultu­rális kérdésekkel foglalkozó osztályvezetői. TUDÓSÍTÓK KIUTASÍTÁSA Kiutasították Kubából a Reuter brit és az AFP fran­cia hírügynökség havannai tudósítóit. Róbert Powellt és Noel Lorthois-l — közölték csütörtökön a szigetország fővárosában. JARUZELSKI— KIM IK SZEN TAI.Al.KOZO Lengyel—koreai megbe­szélések kezdődtek csütörtö­kön Phenjanban. A tár­gyalóküldöttségeket lengyel részről Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke, a KNDK részéről Kim Ir S/.cn, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnö­ke vezeti. SZOLIDARITÁSI NAGYGYŰLÉS Kazincbarcikán, a város sporttelepén csütörtökön csaknem tízezer kazincbarci­kai és környékbeli középis­kolás fiatal részvételével ni­caraguai szolidaritási nagy­gyűlést tartottak. A nagy­gyűlésén a fiatalok köszön­töttek Petro Hurtado Vegát, a Július lll. Sandinista Ifjú­sági Szövetség általános ve­zetőjét, Emöd Péter, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára szólt a fiatalokhoz, majd Pedro Huartado Vega beszélt a nagygyűlés részt­vevőihez. Algéria. Brazília, Finnország, Írország. Olaszország és l'.i-Zé­land külügyminiszteré­vel tartott megbeszélést New Yorkban Várkonyi Péter. A külügyminisz­ter az ENSZ közgyűlé­sének 41. ülésszakán részt vevő magyar kül­döttséget vezeti. céloknak megfelelően fejlő­dik. Áttekintették ugyanak­kor az európai együttműkö­dési fórumok tevékenységét, és véleményt cseréltek a no­vemberben Bécsben kezdődő konferencia előkészületeiről, Peter Harry ir külügymi­niszterrel Várkonyi Péler véleményt cserélt a nemzet­közi élét fontosabb kérdései­ről. Megbeszélésük során ki­emelt figyelmet szenteltek az európai együttműködési folyamatnak, a nemzetközi beke és biztonság erősítésé­nek. Megállapították, hogy Peter Barr.v idei áprilisi ma­gyarországi látogatása új lendületet adott kapcsola­tainknak. Egyetértettek ab­ban. hogy folytatni kell az erőfeszítéseket az együttmű­ködés kölcsönösen előnyös területein. A magyar külügyminiszter találkozott Gtuitr> Andreotti olasz külügyminiszterrel is Megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a stockhol­mi konferencia eredménye hasznosan járul hozzá a bé­csi ulókonferencia előkészí­téséhez és kifejezésre juttat­ták érdekeltségüket az euró­pai együttműködési folyamat továbbfejlesztésében, A ta­lálkozón kifejezésre jutott, hogv a Magyar Népköztársa­ság és az Olasz Köztársaság a jövőben is törekszik a köl­csönösen előnyös kétoldalú együttműködés fejlesztésére, és tevékenyen támogatja a béke megőrzésére, az eny­hülési folyamai továbbvite­lére irányuló erőfeszítése­ket. Frank O'Flynnel. Uj-Zé­land külügyminiszter-helyet­tesével megtartott találkozó­ján a magyar fél üdvözölte a dél-csendes-óceáni atom­mentes övezel megteremté­sei. és támogatta azt az új­zélandi törekvést, hogv az egyezményhez valamennyi nukleáris nagyhatalom csat­lakozzék. Megelégedéssel ál­lapították meg a felek*, hogy a magyar—új-zélandi kap­csolatok jó ütemben fejlőd­nek. Egyetértettek abban, hogv gazdasági -kereskedői ­mi téren a kölcsönös előnyök alapján számos közvetlen le­hetőség kínálkozik a kapcso­latok bővítésére. Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 4. Á huszadik kongresszus és az MDP / Európa két közössége Kommentár Bizonyosnak látszik, hogy az 1986-os év egyfajta fordu­lópont lesz a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Kö­zösség kapcsolatainak fejlő­désében. A szorosabb kap­csolatfelvétel kérdése jó másfél évtizede napirendre került már, am kézzelfogha­tó eredményt mindeddig nem értek cl. Az akadályt szinte mind­végig a/ jelentelte, hogy az EGK nem tekintette kompe­tens megállapodó félnek a KGST vezető testületeit. Azon egyszerű oknál lógva, hogy az európai szocialista országok együttműködési szervezetének nincs államok feletti hatalma, nincs össze­hangolt vám- és kereskedel­mi politikája. Ekként nem is lehel vele szervezetként egyezményt kötni — érvel­tek a brüsszeli EGK-köz­piinlban, és az illetékes nyu­gati fővárosokban. Az elmúlt egy-máslél év­ben azonban mindkét olda­lon változóit a megközelítés. A KGST-tagállamok immár külön-külön is fenntarthat­nak szerződéses kapcsolato­kat az KGK-val, párhuzamo­san a két közösség közötti hivatalos kontaktusokkal. A gátat tavaly egv fontos szovjet kezdeményezés kezd­te áttörni: maga a szovjet pártfőtitkár. Mihail Gorba­csov ajánlotta a hivatalos kapcsolatok felvételét a Moszkvában tárgyaló olasz kormányfőnek, Craxinak, aki akkoriban az EGK soros elnöke is volt. A KÖZÖS Pi­ac' hamarosan kedvezően vá­laszolt, majd beindullak a szakértői tárgyalások, ame­lyek nyomán a nyár elejére az összes KGST-tagország elfogadta a kétoldalú szer­ződésekről szóló közös piaci eszmét. Ezután már csak technikai akadályok marad­tak a KGST és az EGK kö­zötti megállapodás kimun­kálásához. A jelek szerint az előké­szítő munka az utolsó szaka­szába lépeti ezen a héten, amikor Genfben a két közös­ség szakértői tanácskoztak a részletekről. Avar Károly Az MDP Központi Veze­tőségének 1955 márciusi és áprilisi ülése újabb fordula­tot hozott a politikai irány­vonalban. és ez lényegében visszatérési kísérlet volt az 1953. június előtti politiká­hoz. A jobboldali vagy an­nak kikiáltott jelenségek és intézkedések elleni harc lett a pártvezetőségnek legfőbb gondja. S hogv ez mit je*­lentett. azt jól tükrözte az 1956. évre kidolgozott, rend­kívül feszített terv, amely a nehézipar .fejlesztését irta elő. A beruházásokat az előző évhez képest mintegy 10 százalékkal növelték, en­nek 40 százaléka a nehéz­ipart iliette, míg a mezőgaz­daság részesedése a maga 18 százalékával jelentősen csökkent az előző évhez vi­szonyítva. A személyi fo­gyasztás növekedését erőtel­jesen visszafogták, bérjaví­tást nem irányoztak elő. A propagandaban és az ideo­lógiai jellegű megnyilvánu­lásokban ismét azt hangsú­lyozták, hogy a szocializmus előrehaladása szükségszerű­en az osztályharc éleződését váltja ki. Rákosi a szektás fordulat végrehajtásában a nemzet­közi helyzetnek 1954 végén és 1955 első hónapjaiban va­lóban tapasztalható éleződé­sére is hivatkozott és spe­kulált. Tavaszra azonban, a szovjet vezetés békeofíenzí­vája nyomán, más irányú tendenciák kezdtek felülke­rekedni (miközben persze az imperialistáknak ellenke­ző irányú hidegháborús lé­pései és törekvései is jelen voltak). Magyar szempont­ból különösen két esemény volt nagy jelentőségű. 1955 májusában a négy nagyha­talom Bécsben tető alá hoz­ta az államszerződést, amelynek nyomán Ausztria az örök semlegesség státu­szaba került. 1955. június 2­án Belgrádban aláírták a Marxista—katolikus párbeszéd Budapesten A társadalom és az etikai értékek címmel marxista­katolikus párbeszédet tarta­nak október 8. es 10. között Budapesten. A tudományos tanácskozás védnökéi a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöksége es a Vatikáni Nem-Hívók Titkársága. A tudományos tanácskozás le­bonyolításának feladatat a Magyar Tudományos Aka­démia Filozófiai Intezete és a Római Papai Gergely Egyetem vállalta magára. A tanácskozás alapvető célja az. hogy ol.van világ­helyzetben, amelyben min­den jószándékú ember osz­szefogásáru és együttműkö­désére szükség van, a részt­vevő tudósok kifejtsék állás­pontjukat és megvizsgáljak Válságtanácskozás a terrorizmusról ^London (MTI) Az EGK 12 tagállamának belügyminiszterei a francia kormány kérésere csütörtö­kön válságtanácskozásra ül­tek össze Ixindonban. Doug­las Hurd brit belügyminisz­ter a tanácskozás megnyitá­sa előtt a BBC rádiónak adott nyilatkozatában kifej­telte, hogy ezen a találkozón elsősorban kél igen sürgős tennivalóra- kivánjá felhívni a résztvevők figyelmét 1 Közös álláspontként kell leszögezni azt az alap­elvet. hogy a közösség egyet­len tagallamanak kormanya - m '¡M' .• - .i.. • i.. • sem bocsátkozik tárgyalá­sokba. vagy alkuba terroris­tákkal 2. Létre kell hozni a ter­rorista tevékenységre vonat­kozó felderítő adatok és in­formációk gyors és minden­oldalú cseréjének hatékony mechanizmusát. Szorgalmazta annak az alapelvnek elfogadását is, hogv a terrorista csoportok tagjait nem szabad „ellense­ges katonákként" kezelni, hanem „közönséges bűnözők­ként". akikel bíróság ele kell állítani, hogy elnyerjek bun­telesuket. Ennek megfelelő en brit részről sürgetik a kiadatási törvények átdol­gozását. A brit belügymi­niszter közölte, hogy kor­mánya nevében rövidesen il.ven értelmű törvénymódo­sító javaslatot terjeszt az angol alsóház elé, s az EGK többi tagállamát is a kiada­tás meggyorsítását szolgáló módosításra kívánja buzdí­tani. A mostani londoni tanács­kozáson megvitatják azt a francia javaslatot is. hogy egységes vizu mszubaly« út léptessenek éleibe az EGK­hoz nem tartozó országok ál­lampolgárai számára. »'• "... aju. a marxisták és a katoliku­sok közös cselekvéseinek le­hetőségeit is. A tanácsko­zásnak nem célja a világ­nézeti alapkérdések szembe­sítése. sem hasonló vagy el­térő alapelvek keresése. A tanácskozas védnöki testületének tagjai az MTA részéről Beiend T. Ivan akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, Kopeczi Béla és Szentá­gothai János akadémikusok; a Vatikáni Nem-Hívők Tit­kárságának részéről Paul Poupard bíboros, a titkárság elnöke, Franz König bíbo­ros, a titkárság volt elnöke és Paskai László érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A kon­ferencián 15—15 katolikus és marxista tudós vesz részt. Ausztriából. Belgiumból, Csehszlovákiából. Francia­országból. Kubából. Len­gyelországból. Magyaror­szágból. az NDK-ból. az NSZK-ból. Olaszországból. Spanyolországból, Svájcból es a Szovjetunióból. A tanácskozás témái: az ember marxista es keresz­tény felfogása; az emberek közötti kapcsolatok marxis­ta és keresztény koncepció­ja; az ember autonómiája és felelőssége marxista és keresztény nézőpontból; az etikai értekek, ahogyan azo­kat marxisták és kereszté­nyek látják; a munka marxista es keresztény kon­cepciója: ' a társadalmi együttélés es együttműködés marxista es kereszteny fel­fogásban. szovjet—jugoszláv nyilatko­zatot. amely kiküszöbölte a két ország kapcsolatainak akadályait, mindenekelőtt azzal, hogy önkritikusan fe­lülvizsgálták és mint hami­sat visszavonták az úgyne­vezett Tájékoztató Irodának a jugoszláv pártot és veze­tőit nemcsak elmarasztaló, de rágalmazó 1949 évi ha­tározatát. Minthogy annak idején ez a határozat nagy­mértékben a Rajk-per ko­holt vádjaira épült, Rákosit és csoportját a legközvet­lenebbül érintette a jugo­szláv kérdésnek a testvér­pártok, mindenekelőtt az SZKP által, önkritikus mó­don való rendezése. 1956. február 14—25-én ülé­sezett az SZKP XX., törté­nelmi jelentőségű kongresz­szusa. amely nemcsak a Szovjetunió életére, hanem a világpolitikára és az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányvonalára ki­ható, új következtetésekre jutott. Míg korábban elmé­letünk a világháború kirob­banását elkerülhetetlennek tekintette, megállapították, hogy az erőviszonyok meg­változásává! a harmadik vi­lágháború megakadályozásá­nak megvan a lehetősége. Elvetette azt a sztálini té­telt, hogv a szocialista épí­tés előrehaladása szükség­szerűen az osztályharc éle­ződésével jár. Megerősítette viszont, azt a lenini tételt, hogy az egves országok és nemzetek különböző utakon juthatnak el a szocializmus­hoz, a hatalmat az országok egy részében a munkásosz­tály a polgárháború elkerü­lésével is kivívhatja. Hang­súlyozta az átmenetben és a szocialista építés folyamán az egyes országok, nemze­tek sajátosságainak jelentő­ségét. vagyis óvott a szov­jet gyakorlat mechanikus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlat­ként értékelhetők a gazda­sági intézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fej­lesztését, az anyagi érdekelt­ség elvének fokozott érvé­nyesítését, a lakossági szük­ségletek kielégítését illette. Általában a XX. kongresz­szus bátor kérdésfeltevései­vel. elemzésével, a dogmati­kus gondolkodás és gyakor­lat elleni fellépéssel, a szo­cializmus eszméi és gyakor­lata megújulásával bizta­tott. E tekintetben korszak; alkotó jelentőségű, hogy fel­tárta a személyi kultusz okozta hibákat, a Sztálin vezetése idején elkövetett törvénysértéseket, és intéz­kedéseket foganatosított a pártélet lenini normái hely­reállítására. a kollektiv ve­zetés lenini elvének érvé­nyesítésére. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai meg­alapozásuk átgondolására, és politikai irányvonaluk felül­vizsgálatára biztatta a kong­resszus A magyar pártot felkészületlenül és váratla­nul érte a kongresszus, hi­szen egy évvel ezelőtt, szek­tás megfontolások alapján, éppen azzal ellenkező szel­lemű fordulatot hajtott vég­re. Rákosi Mátyás, aki a magyar küldöttséget a moszkvai tanácskozáson ve­zette, ezért igyekezett a XX. kongresszus jelentőségét ki­sebbíteni. Az első politikai bizottsági ülésen, ahol a kongresszusról beszámolt, az ő szájából különösen hami­san hangzó „mi nem másol­hatjuk a Szovjetuniót" ér­veléssel igyekezett az MDP-t a tanulságok levonásától visszatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülésén. amelynek, napirendje a XX. kongresz­*s/.usból adódó magyar te­endők meghatározása volt, odáig ment, hogy kijelentet­te: „A kongresszus határo­zatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól latja a felada­tokat, és helyesen szabja meg e feladatok megoldásá­ra a rendszabályokat. Min­den részében helyesnek és iránymutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határozatai." Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitat­ták ezt a megállapítást, és a politikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemé­ben való felülvizsgálatát szorgalmazták, végül elfo­gadták a semmitmondó ha­larozatot. és újra megtámo­gatták Rákosit és politikai irányvonalát. Nem így a párttagság és a közvélemény politizáló ré­sze. A kongresszus olyan élénkülést, politikai aktivi­tást váltott ki, amilyenre sok-sok éve nem volt példa Magyarországon. Ezekben kifejezésre juttatták a párt­vezetéssel szembeni elége­detlenséget, és egyre több helyen Rákosi Mátyás al­kalmasságát a vezetésre is kétségbe vonták. S különö­sen nagy erővel követelték nemcsak a rehabilitáció be­fejezését, hanem feszegetni kezdték azt is. hogy kik és miért rendezték meg a kon­cepciós pereket. Nagy Imre és csoportja kihasználta azt. hogy Ráko­siék nem vonták le a meg­felelő tanulságokat, és en­nek nyomán is a pártban eszmei-politikai elbizonyta­lanodás bontakozott ki. ön­magukat kiáltották ki a XX. kongresszus eszmei letéte­ményesének, és a magyar viszonyokra alkalmazandó szocializmus megvalósítását tűzték zászlajukra. A dolog természeténél fogva, nem egy kérdésben közös plat­formra kerültek u hibákat egészen más célzattal osto­rozó különböző reakciós, burzsoá restaurációs körök­kel. Ezek természetesen elő­szeretettel húzódtak meg a „jobboldali". „nemzetközi" kommunistáknak a „szek­tás", „dogmatikus", „sztáli­nista" kommunisták elleni harca árnyékában. Rákosi kezdte elveszteni a talajt a lába alól, és kapko­dott. Egyrészt egvre hatásta­lanabb adminisztratív intéz­kedésekkel próbálkozott a jobboldallal szemben, más­részt rákényszerül hogy egy májusi nagy-budapesti nagy­aktíván elismerje felelőssé­gét a súlyos törvénytelensé­gekért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A páet és az ország válsága sürgősen változást követelt. (Következik: Kétfrontos harccal a válság leküzdéséért.) Iraki—iráni harcok i o Teherán (MTI) Az iráni erők szerdára virradó éjjel kétéltű harc­járművek bevetésével táma­dast intézték a Tigris-folyó keleti partján, Hur-al-Azim tersegeben elhelyezkedő kel iraki tumaszpont ellen, es az iraki hatodik hadtest egyik századát megsemmisítették. Egy bagdadi közlemény sze­rint az iraki erők szerdán visszaverték egy iráni szá­zad támadását a front deli szakaszán. i. J

Next

/
Thumbnails
Contents