Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 94 Újvidék A szomszédban jártam Nálunk szinte mindennek van vidéke. Pesthez képest Szeged is vidék, akár Lep­sény vagy Csajág. Borzoló­dik is a szőrünk, ha hall­juk. Csakhogy Szegednek is van vidéke, illetve hozzá képest minden vidék, ami nem szegedi. A posta ládá­ján is két luk van, egyik a helyi leveleknek, másik a vidékre menőknek. Üllésnek is van vidéke. Mindig lefelé nézve, fölfelé soha. Leg­többször annyit tesz csak, hogy környéke, de az nem érzékelteti fölsőbbségünket annyira, ennél fogva vidék a terjedőbb. És az ellene pisszegés. Ezért is csodálko­zom, hogyan lehet egy vá­ros, akkora mint Szeged, -vidék Meg is kérdezem mindjárt, ahogy beérek a Magyar Szóba, de nem ka­pok rá semmi feleletet. Amikor ezt a várost ke­resztvíz alá tartották, talán nem volt még ráragadt ki­sebbítő jelentése. •Utcái szélesek és szellő­sek. A néprajz a marhahaj­tással szokta magyarázni ezt a jelenséget, de nem tud­ni, hajtottak-e rajta annyi marhát egyáltalán, hogy ah­hoz kellett szélesíteni. Ta­lán csak arról van szó, hogy van hely rá bőven, mi­nek szoronganának? Amikor még lovas kocsival közle­kedtek, akkor is férniük kellett, és azóta se húzták összébb magukat. A sarki villanyrendőröknél is kóny­nyebben oszlik a büdösség, ha belekaphat a szellő. Villamost nem láttam, tro­libuszt se, sőt a közönséges buszok is ritkábban járnak, autóból viszont több van, mint Szegeden. Volvo-buszo­kat láttam, nagy időket fu­tottak már. Ülésük közön­séges hajlított deszka, pon­tosabban dekoritlemez, de ajtajaik ugyanúgy nyílnak, mint nálunk a legújabbak: egyben a fele Ott vannak a bokaficamitó vezető büty­kök is a lépcső közepén, mint nálunk, csak elkoptak Bontanak és építenek, akárcsak nálunk. Legújabb házaik teteje biztosan lej­tős, a régebbieket viszont nem figyeltem meg. Szépek az új házak, kívülről nézve, de belülről mintha ugyan­olyan gyorsan öregednének, mint a mieink. Az előttem ott járt kol­légéim biztosan leírták már, milyen hatalmas házban la­kik a szerkesztőség. Benne van a nyomda is, hasonló­an régi, mint a mienk, olt van a Fórum-könyvek ki­adója is. Éber kapusok vi­gyáznak a bejáratnál, hiá­ba megyek Rókus komám­mal, addig be nem léphetek, amíg telefonon nem tisztáz­zák. ki vagyok. Miért nem közölte előre, írásban a szerkesztőség, hogy jövök? Akárcsak nálunk, némely gyárkapuban. Nagy a szerkesztőség, legalább négyszerese a mi­énkének. Ugratva ugyan, de meg is kérdeztem a főszer­kesztőt, Sinkovits Pétert, akit egyébként mindenki csak Péternek szólít szem­ben is, ismer-e mindenkit. Kötélidegzetű ember, egy­folytában dolgozik, vagy ér­tekezletekre jár, de föl­csattani nem láttam Pedig őt már nem az újságírók választották, úgy nevezték ki. A mi lapunk hétköznap nyolc oldalon jelenik meg, az övék a dupláján, szomba­ton 24, vasárnap 32 oldal. Szokatlan státus a szerkesz­tőségben a fordító. Nekem szokatlan persze, nem ne­kik A Tanjug szerbül adja tudósításait, előbb le kell fordítaniuk magyarra. Az is szokatlan, hogy tisztán igye­keznek beszélni. Nálunk be­beüt a modernnek hitt ide­gen hatás is, a nyelvi le­zserség is, náluk ismeret­len, noha pillanatonként váltják beszédüket magyar­ról a szerbre. Mondtam is nekik, dicséretnek szánva, de Péter leint: ne mond­jam, mert sértésnek számít. Az csak természetes, hogy tudnak magyarul. Naponta értékelik a lapot, és rr.ivel terjedelmes, jó sokáig. A rovatszerkesztők leginkább azt veszik figye­lembe, melyik írás összege­reblyézésére mennyi idő ment el. Hetekre visszame­nően is számon tartják, és előre is tudják,* mennyi vár­ható majd. Pontoznak, fél pontjaik is vannak, a való­di teljesítmény a pontokból áll össze. És a minőség? Fi­gyelnek arra is, de más­ként, mint nálunk. Az új­ságírás ott is robotmunka. Nálunk meg-megesik, hogy a háta mögött másként be­szélünk valakiről, mint szemtől szembe. Azt hi­szem, minden zárt közös­ségre jellemző ez. Tréfával elütve zárt intézetnek szok­tam mondani. Meglepett, hogy ott emberek mögött is lehetett jót hallani, és még a hanghordozás se utalt el­lenkező értelemre. Gátlásta­lanul ki merik mondani, hogy ez meg ez nagyszerű újságíró. Ilyet mi szemben is nehezen mondanánk, nem­hogy mögötte. Ráadásul ők a magyar egyetemről szer­zik az utánpótlást. Legtöbb­ször gyerekkoruk óta ké­szülnek a pályára. Mondom, robot ott is az újságírás, lótni-futni kell az anyagokért, de a java újság­írókat, főleg a nyugdíj előtt állókat, kimélni akarják ott is a futkosástól, és főmun­katársak lesznek. Rájuk is értendő azonban, hogy fönn­tartás nélkül elismerik tu­dásukat, és ennek meg is felelnek. Sajnos, náluk is ismerős az infarktus, mint szakmai betegség. Rókus apja például, Kalapis Zol­tán, eddig kettőn esett át. Vele is találkoztam, a Ti­szára és a Dunára vonatko­zó adatokat is kaptam tőle. Ahová nem tudtam eljutni, de mégis írok róla, legin­kább reá támaszkodom majd. Gyakran jöhetnek, és sok­szor jönnek is Magyaror­szágra, Szegedet szinte ut­cánként ismerik. Drága az út, mostanában leginkább könyvekben számítják a hasznát. Ha megveszem ezt meg ezt a könyvet, már megéri. Árulnak ott is, tő­lünk származókat is, de drá­gán. A könyv pedig olyan fontos ebben a szakmában, mint a mindennapi kenyér. Várasnéző sétára mentem első nap délután. Láttam a Dunát, amelynek partjain a Hideg napok zajlottak. In­dulás előtt itthon hallottam még, tisztelni való őszinte­séggel bár, de csak a ma­gunk aljasságát írta le Cse­res Tibor. Előtte pár nappal az ottaniak rendeztek véres parádét. Két fasizmus, ugyanolyan módszerrel? Az emlékműre mindenesetre csak annyit írtak, hogy a fasizmus áldozatainak állí­tották. Vashíd vezet át Pétervá­racfra. Német hadifoglyok­kal építtették, közvetlenül a háború után. Aki mellékala­pált a szög fejének, az egye­nesítse ki! Külön falu Péter­várad, de el nem választha­tó Újvidéktől. Ámulni valók régi házai. Ha eléri egyszer a tatarozási hullám, gyöngy­szeme lehet az országnak. Óratornya a hajósoknak mutatja az időt. Biztosan benne van a hajósok káté­jában. a nagymutató számít itt kicsinek, hogy az órát láthassák jobban, a kicsi meg nagynak. Hajszálponto­san jár, bár hajót alig lá­tunk. Téglából készült nagy vá­ra is van, vízbe nyúló he­gyes bástyákkal. Ép és egész­séges a vár, földszintjén mű­termek sorakoznak. Bele­sünk néhányba, és elkez­dünk valamit nagyon nem érteni. Hozzászokott a mi .szemünk mindenféle igazi és hamis realizmushoz is, blöf­fökhöz is, izmusokhoz is. de csodálkozunk, ha életerős valakik a látomásos semmit akarják megfesteni sorozat­ban. Pedig ők is az utókor­ra akarják hagyni művei­ket, és azokból akarnak megélni ma is. Na jó, nem hitvitára jöttünk, csak lát­ni akarunk. Horváth Dezső fl szeptemberi Kincskereső Új — s ezentúl változó — címlappal jelent meg a Kincskereső szeptemberi száma. Rajza — két gyerek és egy különös formájú úr­hajó — a most induló foly­tatásos regényre, Simái Mi­hály: Szemközt az űrtigris­sel című izgalmas gyerek­sci-fijére hívja fel a figyel­met. A regény első részében máris jó néhány furcsaság­gal találkozunk: őrültek há­zából szökött öreg feltaláló­val, tizenkét éves gyerekké visszafiatalított részeges apával — de ne vágjunk az események elébe! A NEVETŐ IRODALOM­ÓRA Kántor Zsuzsa újabb vidám írását közli (Csuhaj nem kapkodja el), amelyben egy hálátlan, fukar tinédzser válik nevetségessé (sajnos, csak az olvasó előtt). Ke­rékgyártó Erzsébet: Szapáry Péter bosszúja című írása a török fogságot szenvedett hős Szapáry nemeslelkúsé­gét mutatja be. Gianni Ro~ dari: A kozmikus csibe cí­mű fantasztikus meséje egy különös csokoládétojás fel­bontásával kezdődik .. . Lá­zár Ervin (Tüskés varab'n) a gyermeki fantázia egyik szép példáját meséli el. Ion Creangát, a nagy román meseirót az erdélyi magyar irodalom legnagyobb mai alakja, Sütő András mutatja be; mellette olvashatjuk Creanga egyik meséjét is (Mese az emberi butaságról). Gazdag s változatos a szám lírai anyaga is. Az első ol­dalon találjuk Kosztolányi Dezső: Szeptember elején című költeményét, melynek hangulata' mások verseiben is visszatér (Kerék Imre, Nagy Gábor, Lukács Ottó): CSoóri Sándor Markó Béla és Kárpáti 'Kamii versei emelkednek ki a szeptembe­ri szám anyagából. Az ÖRÖKSÉG rovat Berzsenyi Dániel emlékét idézi, a TESTVÉRMÜZSÁKban Mó" ser Zoltán Liszt Ferencről szóló írásának első részét ol­vashatjuk. A Kincskereső szeptembe­ri számát Papp György. Ma­gyar Mihály, Berta Róbert, Hartung Sándor és Csala Károly illusztrálta. 1986. SZEPTEMBER 25. CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: EUFROZINA A Nap kel 6 óra 34 perckor, és nyugszik 18 óra 38 perekor. A Hold kel 22 óra 00 perckor, és nyugszik 14 óra 29 perckor. VIZA LLAS A Tisza v.zállása Szegeden szerdán plusz 94 cm (áradó). Vándorló madarak A helyzetváltoztatásra ké­pes állatok a kedvezőtlenné vált környezeti viszonyok elől egyszerűen megszöknek. Minden ősszel megfigyelhe­tő, hogy vándormadaraink csoportokba verődnek, majd megkezdik vándorlásukat a táplálék és éghajlat szem­pontjából kedvezőbb vidék­re. A madarak vonulását az utóbbi évtizedekben nagyon alaposan tanulmányozták: több százezer madarat gyű­rűztek meg, s a befutott je­lentések alapján meglehető­sen jó képet kaptak a ma­darak vándorlásának sebes­ségéről, vonulásuk irányá­ról és teli szállásáról. A tu­dósok elsősorban arra ke­resnek egyértelmű választ, hogyan találnak el a mada­rak idegenbe, s onnan visz­sza hazájukba. Póniszemíe Debrecenben A fajtiszta tenyésztés védelmére és a mennyiség, va­lamint a minőség számba vételére országos póniszemlét tartottak Debrecenben, az Agrártudományi Egyetem ál­lattenyésztési tanszékének szervezésében. A tulajdonosok az ország különböző részeiből ötven, formás lovacskát hoz­tak a bemutatóra. Az első kérdést nagyon behatóan tanulmányozta például a rossitteni (NSZK) madárvárta személyzete. A kísérletek legfontosabb ala­nyai a gólyák voltak, ame­lyeknek útvonala már hosz­szabb ideje elég jól ismert. A keleten fészkelő gólyák délkeletnek haladva, és a Közel-Keleten átrepülve tar­tanak afrikai téli szállásuk felé. A nyugat-németországi gólyák délnyugatnak tarta­nak, és Gibraltáron át re­pülnek ugyanoda. A kutatók fiatal keleti gólyákat kivet­tek a fészekből, meggyú­rűzték, és mindaddig fogva tartották őket, amíg ősszel valamennyi társuk útra nem kelt. A foglyokat azután Nyugat-Németországba vit­ték, és ott szabadon enged­ték. A kérdés az volt, hogy Gibraltáron át repülnek-é majd, mint nyugati társaik, vagy a Közel-Keleten, mint szüleik. A válasz meglepő volt: a gólyák a délkeleti irányt követték, amelyet ha­zájukból kellett volna követ­niük, s így Olaszországba érkeztek. A kísérlet világo­san bizonyítja, hogy a ván­dorlás az irány öröklött is­meretén alapul. De ezzel a problémának csak az egyik fele van meg­oldva, hiszen a vándorma­darak tavasszal visszatérnek hazájukba. Hogyan találnak vissza? A kérdés megvizsgá­lása végett számos költés­ben levő madarat befogtak, s fészküktől nagyobb távol­ságra szabadon engedték őket. A legtöbb madár azon­nal a levegőbe emelkedett, s a fészek irányába elrepült. A madarak nagy része visz­sza is talált a fészkére. A visszatalálásban a távolság­nak nem lehet nagy szere­pe. minthogy a kisebb távol­ságról szabadon engedett madarak éppen olyan jól ta­láltak haza, mint a nagyobb távolságra elvitt madarak. Németországból Svédország­ba és Angliába átszállított seregélyek és fecskék nagy része még onnan is visszata­lált. Egy nyaktekercset re pülőgépen szállítottak el Berlinből Szalonikibe, és a madár tíz nap múlva ismét visszatalált a fészkébe, te­hát naponta 160 kilométer távolságot tett meg, ponto­san az otthon irányába. Egy rejtélyt azonban a tu­dósok minden erőfeszítésük­kel sem tudták még megol­dani: hogyan találnak célba az állatok? (KS) KILENCVENÉVES Alessandro Pertini (sz. 1896) olasz szocialista politikus, pub­licista, az ellenállási mozgalom harcosa, 1978 és 1985 közt az olasz köztársaság elnöke. NYOLCVANÖT ÉVES Róbert Bresson (sz. 1901) neves francia filmrendező. René Cla­ire tanítványa. Számos forgató­könyvet írt. NYOLCVAN ÉVE született Dmitrij Sosztakovics (1906—1975) szovjet-orosz zene­szerző, a Szovjetunió állami dí­jas. Nemzetközi Lenin-békedíjas művésze. Mint zeneszerzéstanár Jelentős tanítványokat nevelt fel 1937-től a leningrádi, majd 1943 és 1948 között a moszkvai kon­zervatóriumban. Zeneszerző­ként 1926-ban lépett először nyil­vánosság elé. NYOLCVAN ÉVE született Nóvák István (1906— 1978) gyógyszerész, a szegedi egyetem gyógynövény- és drog­ismereti tanszékének tanára, 1953-tól tanszékvezetője. HATVANÉVES Bán Gábor (sz. 1926) állami dí­jas gépészmérnök. Nagyfeszült­ségű és nagv teljesítményű vil­lamos technikával és hálózatok­kal foglalkozik. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Az ember, aki túl sokat tudott (színes, m. b. amerikai film. III. helyár'). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Bumbó. az elefánt (színes, m. b. szovjet film.) Negyed 6 es fél 8 órakor: Hair (színes ameri­kai film. III. helyár!). Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 és 8 órakor: Nagy generáció (színes, magyar film). Kertmozi: (Újszeged) este 8 órakor: Máté evangéliuma (olasz film). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Hóbortos népség, I. rész (színes, botswanai film­vígjáték. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 8 órakor: A Kung-Fu lány (szines hong­kongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhin sgt. 57.) iart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FUL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12-ig a gyermek fül-orr-gégésze­ti ügyelet az Üjszegedl Gyer­mekkórházban van. (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet (Le­nin krt. 111.) Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 ó-áig. Telefon: 11-000. HQf/J 18.30: Képújság 16.35: Kerek világ — (ism.) 18.50: Zom-zom — szovjet bábfilm — (ism.) 19.05: Nalkut — szovjet kisfilm — (ism.) 19.35: A Budapesti Zenei Hetek nyitóhangversenye 20.40: Riport Eötvös Péterrel 21.30: Híradó 2. 21.50: Reklám 21.55: A nősülés viszontagságai — lengyel filmsorozat — 8. 22.55: Képújság BELGRÁD 1. 16.35: Művelődési műsor 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.40: Hirek 17.45: Műsor gyermekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és betűk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Színkép — politikai magazin 21.00: Kiválasztott pillanat 21.10: Út a tudás közepébe — vetélkedő 22.10: Tv-napló 22.30: Plusz műsor 0.00: Hírek BELGRÁD 2. 18.05: Hírek 18.10: Krónika 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Ifjúsági televízió 19.27: Ma este 19.30: Tv-napló 20.00: A ház — filmsorozat 21.15: Hírek 21.20: Művészeti est ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 47.45: Gyermekműsor 18.15: Az álmok naplója 18.45: Ifjúsági fórum 19.15: Nagy inyesmesterek kis tikai 19.20: Rajzfilm 19.30: Hiradó 20.00: A látogatás — tv-film 21.00: Branko-est 22.00: Hiradó 8.25 8.30 10.10 16.10 16.15 16.45: 17.15: 17.20 17.30 18.20 18.25 18.50 19.05 19.10 19.20 19.30 20.00 20.05 20.50 20.55 21.45 21.50 r\55 '..1.05 BUDAPEST 1. Tv-torna Doktornők — NDK tv­fiim — (ism.) Sanzonpodium — színészek énekelnek — (ism.) Képújság Hírek Perpetuum mobile Kapcsolatok Képújság Reklám Sárga tengeralattjáró Betüreklam Teles port Reklám Tv-torna Esti mese Reklám Hiradó Reklám Starsky és Hutch — amerikai bűnügyi tv-filmsorozat Betüreklam llirháttér A het műtárgya Dr. Romhányi György professzor — portréfilm Híradó 3. Himnusz BUDAPEST 2. 17.10: „Azok vagyunk, amit tettünk" — emlékképek dr. Kiss Árpádról 17.35: A nősülés viszontagságai — lengyel filmsorozat 8.20 8.30: 9.40: 10.05 10.35: 10.50 11.36 12.30: 12.40: 12.45 13.00 13.34 13.40 14.05 14.10 14.25 15.00 15.30 16.05 16.45 17.00: 18.25 19.15 19.35 20.25: 20.45: 21.30: 22.20: 22.30: 23.00: 23.48: 0.10: 0.15 4.20: 8.05: 8.20 8.50: 9.05 12.00 12.10: 12.25: 12.30 12.45 12.58 13.05 14.00 14.30: 15.05: 15.10: 15.45: 16.00 16.58: 17.08: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00 20.03 21.05: 21.39 22.09 23.20: 0.14: KOSSUTH Tóth Benedek frása Világhírű művészek operafel vételeiből Népdalkórusok Két keréken Magyarországon — (ism.) Labirintus — (ism.) Zenekari muzsika A plöMsÚW 'ember — Goda"Gábor régenye Ki nyer ma? Reklám Német utakon Szabó Ferenc műveiből Műsorajánlat Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót Műsorismertetés A magyar széppróza .századai — Bródy Sándor: Két munkás — (ism.) Zenei Tükör Olvasókör . . . Nóták Régi magyar világutazók nyomában — Tóth Lőrinc Kiss Benedek versei Rádiószínház: Menekülők Mocsár Gábor hangjátéka A Clark Sisters ének­együttes felvételeiből Könyvújdonságok A Bauhaus utolsó mohikánja Budapesti Zenei Hetek — a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye Egy pálya vonzásában A hangverseny­közvetítés folytatása olasz operákból Tíz perc külpolitika Vesszőparipáink Csembalóművészek — 10. Fűvószene Himnusz Éjfél után . . . PETŐFI Nóták gitáron A Szabó család . . . Tíz perc külpolitika Napközben Hírek németül, oroszul és angolul Filmzene Útikalauz üdülőknek „Énekeltem én : Asztalos József" Soproni Tendl Pál népi zenekara játszik Műsorismertetés Nosztalgiahullám Vásárrádió Porscht Frigyesnek hívják — foglalkozása: festőművész Tudományos K 'nyvespoie Operaslágerek Törvénykönyv — Sanzonpódium Műsorismertetés Babos Gyula dzsessz­kvartettje játszik Tanakodó Slágerlista Operett kedvelőknek Reklámparádé A Poptnrisznya dalaiból Madi Szabó Gábor rádiós szerepeiből — Néhány pere a halhatatlanságból — Gyárfás Miklós hangjátéka Moszkvából érkezett Verbunkosok, népdalok Hándeltöl a „Macskákig" Barbra Strelsand előadói albuma 0.15: 4.20: Éjfél után .

Next

/
Thumbnails
Contents