Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

r Szerda, 1986. szeptember 24. 5 Történelmi tabló, színes kosztümökben Holnap mutatkozik be Szegeden a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese A második világháború harcai közepette született a Lengyel Néphadsereg Mű­vészegyüttese, a Szovjet­unióban szerveződött I. Len­gyel Hadosztállyal alakult meg 1943-ban frontszínház­ként. A Kis színház a szi­várvány alatt nevet viselő együttes részt vett az ország felszabadításában, majd a háború befejezése után újjá­szerveződött. Egyre gazda­godó repertoárral igyekszik megismertetni a lengyel ka­tonákat népük ezeréves tör­ténetével, s ehhez sikerült megfelelő formát is találni. Tematikai sorrendben egy­másra épülő műsorszámaik a zene, a tánc és a látvány egységében jelennek meg a színpadon. Így született a magyarországi vendégsze­replésre hozott zenés törté­nelmi produkciójuk is, mely Szabadságunkért címet vi­sel, s az együttes alapvető eszmei, művészi törekvéseit tükrözi. A Szegedre érkezett 180 tagú művészegyüttes veze­tőit tegnap Szelesi János ezredes, szegedi helyőrség­parancsnok fogadta. Jan Mi­ka ezredes, a Lengyel Nép­hadsereg Művészegyüttesé­nek igazgatója elmondta, összeállításuk háromszáz évet ölel át tematikában; zenében, táncban, még ru­hákban, kosztümökben is. A magyar és a lengyel nép­nek közös hősei támadtak a történelem során, így a leg­ismertebb Bem tábornok, akirő] szintén megemlékez­nek a közel kétórás, két­részes műsorban, ahol a kó­rus például magyarul is megszólal. „Majdnem egy hadosztállyal gurultunk be — mondta tréfásan az ezre­des —, s lányokat is hoz­tunk. A kórusunk 50 tagú, 45-en játszanak a zenekar­ban, 28 táncosunk van, 9 szólistánk, és nagy műszaki gárdánk, mert hiszen a csa­pat teljesen önellátp " Közel ezer kosztümöt is becsoma­goltak abba a két nagy ka­mionba, mely náluk most a legmodernebb katonai jár­mű, más alakulatoknál nincs is még. A Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese tegnap Bé­késcsabán mutatkozott be. Szegeden holnap, csütörtö­kön este 6-tól, lépnek föl a Sportcsarnokban (belépőket a helyőrségi művelődési ott­honban lehet igényelni), Hódmezővásárhelyen 27-én, szombaton adnak műsort es­te 6 órától a Petőfi műve­lődési központban. N. I. Katonatisztek lesznek Soroka szegedi középiskolai honvédkollégiumról Jelentkezni már lehet A Magyar Néphadsereg 4. Középiskolai Honvéd Kol­légiuma 1983-ban kezdte meg működését Szegeden. Legidősebb növendékei 1987. májusában már érettségiz­nek, sikeres letétele után felvételi vizsga nélkül foly­tatják tanulmányaikat a katonai főiskolákon, külföl­di katonai tanintézetekben, valamint a legjobbateohazai egyetemeken. * Megkezdődött az új tanév. Az elsőévesek már túl van­nak az egymás közötti, a nevelőtanárokkal, a kollé­giumi élettel való első is­merkedésen. Kollégiumi növendékek. A jövő katonatisztjei lesznek. Kinek hosszabb az út ad­dig, kinek rövidebb. Szá­mukra biztosítottak azon feltételek, amelyek a tanu­láshoz, az egyéni képességek kibontakoztatásához, a szóra­kozáshoz, a művelődéshez, a sportoláshoz, a pihenéshez szükségesek. A növendékek­nek egy dolguk van. legjobb képességeik szerint tanulni. A kollégiumba a bejutás nem könnyű, mert maga­sak a követelmények. Fel­vételre a jó (4) tanulmányi eredményű — magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, történelem és orosz nyelv legalább jó (4) érdem­jegy — szorgalmas, jó ma­gatartású. egészséges, a kö­zösségi munkában is élenjá­ró fiataloknak van a legna­gyobb esélyük. Februárban — az előírt követelményeknek megfelelt pályázók részére — Veszp­rémben a sorozóközpontban felvételi beszélgetésre ke­rül sor. Keretében a hivatá­sos szolgálatra, a középisko­lai továbbtanulásra való egészségi, pszichikai és ér­telmi alkalmassági vizsgála­tok is lesznek. A beszélgeté­sen a felvételizők leendő is­kolai osztályfőnökei, a kollé­gium igazgatója és a kollé­gium nevelőtestületének pe­dagógusai vesznek részt. A felvételi beszélgetés eredmé­nyéről a kollégium igazgató­ja áprilisban levélben értesí­ti a szülőket. A szerződéskö­tés — a felvettek részére — április végén történik meg. * A kollégiumba felvett és tanuló növendékek Szegeden — a Déri Miksa szakközép­iskola mechanikai szakcso­portjában gépészeti szak­irányban, — valamint a Rózsa Ferenc Szakközépis­kola gépjármütechnikai szakirányban tanulnak. A növendékek teljes és ingyenes ellátásban részesül­nek. A taníttatás, az iskolai felszerelésekkel, tanköny­vekkel, tanszerekkel való el­látás költségeit a kollégium fedezi. A növendékeknek divatos nyári és téli forma­ruhájuk van, amit meghatá­rozott — ünnepi — alkal­makkor viselnek. A többi ruházatot a kollégium a növendékek egyéni ízlésének megfelelően vásárolja meg. A növendékek havonta az I—II. évfolyamon 300 forint, a III—IV. évfolyamon 500 forint zsebpént kapnak. Ta­nulmányi eredményüktől függően (3,51 átlagtól) ta­nulmányi pótlékot kapnak 100-tól 300 forintig, a telje­sítés alapján. A kollégium saját kony­háján elkészített menüből napi háromszori étkezésben részesülnek a növendékek, ezenkívül tízórait is kapnak. A főétkezésnél kétféle me­nüből választhatnak. Tanévenként a kollégium hat alkalommal téríti meg a hazautazás költségét. * A növendékek kulturáltan berendezett szobákban van­nak elhelyezve. Az iskolai tanórákra külön tanulószo­bákban készülnek. A tan­órákra felkészítésben a ne­velőtanárok sok segítséget adnak a növendékeknek, ezenkívül szoros kapcsolatot tartanak a szakközépiskolák oktató tanáraival. Az igaz­gatónak, nevelőtanároknak a szülők részére fogadóóráik vannak. Rendszeresek a szülői értekezletek. Rend­szeresek a növendékek ré­szére a kollégium és az is­kolák szervezésében a kö­zös rendezvények. A kollégiumban KlSZ-bi­zottság működik. A mozgal­mi élet a KlSZ-alapszerve­zelekben folyik, amely sajá­tos mozgalmi eszközeivel formálja a növendékek po­litikai arculatát, világnéze­tük szilárdítását, a közössé­gek fejlődését, erősödését. A növendékek a külön­böző irányú érdeklődésüket a szakkörökben elégíthetik ki. így a modellező, a rá­diótechnikai, a fotó, a szá­mítástechnikai és hadtörté­neti szakkörben. Az egész­séges életmódra nevelésben fontos helyet foglal el a kollégiumban a testedzés, a sportolás, amelv segíti a növendékek fizikai erőnlé­tének, edzettségének alakí­tását. hozzájárul szabadide­jük kultúrált és hasznoí kitöltéséhez. Kondicionáló­terem és erőgépsor áll a növendékek rendelkezésére. A sportolás feltételei a kollégiumhoz közeli sport­pályán biztosítottak. Nép­szerűek a középiskolai hon­védkollégiumok közötti or­szágos atlétikai bajnoksá­gok. A növendékek az SZVSE atlétikai szakosztály munkájába aktívan bekap­csolódnak. Az öntevékeny művésze­ti munkához tehetséget érző növendékéket irodalmi szin­pad, fiúkórus, tánccsoport várja. A kollégium nagy gondot fordít a növendékek művelődésére. A könyvtár­ban megtalálható a magyar és a világirodalmi könyve­ken kívül a tudománnyal, technikával, a honvédelem­mel foglalkozó könyvek is. Ezenkívül rendelkezésre állnak a különböző napila­pok, hetilapok, folyóiratok. A 4. Középiskolai Honvéd Kollégiumba mostantól ja­nuár 31-ig lehet jelentkezni az általános iskolák 8. osz­tályos tanulóinak. Jelentkez­hetnek az iskola igazgató­jánál, osztályfőnököknél, valamint a Megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Parancsnokságon, Szeged, Széchenyi tér G. * Ha a fiatalok és a szü­lők bizonytalanok lennének a katonai pályára való elő­zetes alkalmasságot illetően, részletesebb felvilágosítást a kollégiumi életről a had­kiegészítési és területvédel­mi parancsnokságon kap­nak. A szegedi kollégium megtekinthető — az általá­nos iskolák szervezésében — az érdeklődő tanulók részé­re csoportosan. A látogatás bejelentését előre kéri a kollégium igazgatósága. Természetesen itt is szíve­sen válaszolnak a kérdé­sekre. Barna Péter őrnagy anyanyelvünk Vannak — és nem is ke­vesen —, akik azt hiszik, hogy a hivatalos nyelvben csak idegenszerű, nehézkes szakkifejezések vannak. A hivatalos nyelv a pontatlan­ságtól tartva valóban létre­hoz a köznyelvben ismeret­len, vagy alig ismert fordu­latokat, szóalkotásokat; de túlzás lenne azt állítani, hogy minden, ami hivatalos, egyszersmind nyakatekert, vagy körmönfont. Pedig hi­vatalos nyelvünk képes — és nem is ritkán! — közért­hető szavak alkotására, illet­ve arra is, hogy ezeket a köznyelvi szavakat hivata­lossá tegye. Lássunk példákat is! Ami­kor ezt halljuk: település, helység, vagy teljesen hiva­talosan : közigazgatási egy­ség, akkor tudjuk, hogy ezek az elnevezések összefoglaló jellegűek. A tanya a legki­sebb egység, de ismerünk bokortanyát és tanyaköz­pontot is. Őket a falvak (más szóval: községek) kö­vetik. Jő pár évvel ezelőtt a kis lélekszámú helységek (azaz apróvalvak, aprófalvas települések, törpeközségek) megszűntek önálló tanácsú községnek lenni. A közös ta­nács egy közel levő nagyobb településen működik, ame­lyet székhelyközségnek szoktak nevezni. Egy-egy székhely vonzáskörébe több kisebb falu is tartozhat; ezeket kevésbé szerencsés kifejezéssel csatolt község­nek hívják, noha jobb len­ne társközségnek nevezni, ezzel utalhatnánk a mellé­rendeltségre. Erősen hang­súlyozza az. alárendeltséget a járás helyett kialakított városkörnyék szó is; ezért meglehetősen szerencsétlen szóalkotás. Maradjunk azonban a ki­sebb településeknél! Sokkal bővebb a választék: nyaraló­falu, üdülőfalu, szabadidő­falu, határörközség. Avagy a település jellegétől függet­lenül: gyógyhely, üdülőhely, háttértelepülés. A százezer­nél nagyobb lélekszámú vá­rosok nagyvárosoknak szá­mítanak, ezzel is megkülön­böztetve őket a kisvárosok­tól. * Azért ne feledkezzünk meg a régebbi elnevezésekről sem! Budapestet annak ide­jén székesfővárosnak nevez­ték, aztán egyszerűen fővá­ros lett. Ismertünk termelő' szövetkezeti, illetve szocia­lista községet is. Az olvasók becsületére le­gyen mondva, elég sűrűn fognak tollat nyelvünk vé­delmében. Néhány évvel ez­előtt az egyikük kifogásolta a községfejlesztési adó elne­vezést, mivel ő budapesti. Az adónem első kivetésének idején a község szónak még közösség (azaz egy-egy hely­ség lakossága) jelentése volt. Az eredeti jelentés megma­radt a hivatalos nyelvben, a köznyelvből pedig kiveszeít, ez okozta a nyelvérzék in­gadozását. Nos, hivatalos nyelvünk alkalmazkodott a köznyelvhez, s létrejött a te­lepülésfejlesztési adó, illetve hozzájárulás kifejezés. Igaz, kissé terjengős, de lerövidí­tették: tefo, illetve teho. Ez viszont már szörnyszüle­mény, különösen az utóbbi nagyon kellemetlen hangu­latú. A kérdés egyelőre: be­fogadja-e nyelvünk, vagy mást alkotunk helyette? A felsorolt szavaknak, ki­fejezéseknek csak egy része hivatalos. A mindennapi életben azonban gyakran használjuk őket mind szó­ban, mind írásban. Örömmel fogadjuk, hiszen megtörik a hivatalos elnevezések egy­hangúságát: egy-egy fogal­mat változatos formában, ár­nyaltan fejeznek ki. Kívánatos lenne, ha hiva­talos nyelvünk ezen az űton haladna, azaz a köznyelvből merítve fejlődne tovább M. L. Recenziók ürügyén Két kötet tanulság _ egészer. vékonyka könyv van a kezemben. Mindkettő verseskötet, s az is közös bennük, hogy a szerzők mindkét esetben vi­déken élnek. Ám a különb­ségek, miként az már lenni szokott, most is jótékonyan maguk alá gyűrnek minden­féle egyöntetűséget — több megszívlelendő tanulságot azonban együtt, egymást erősítve adnak. Bódi Tóth Elemér A nyomtalanság csodái című, az Ifjúsági Lap- és Könyv­kiadó Vállalat, továbbá a Karancs Mgtsz támogatásá­val megjelent verseskötete a Salgótarjánban élő szerző nem első jelentkezése iro­dalmunkban — ellentétben a Tolna megyei Szanyban al­kotó Devecseri Zoltánnal, akinek 1969—1984 közötti verseit tartalmazó, Mikor mozdulnak a kulcsok című, a szekszárdi közművelődési KISZ-alapszervezet kollektí­vája által megjelentetett gyűjteménye a 38 éves köl­tő első kötete. És máris itt az első meg­szívlelendő tanulság. Bódi Tóth Elemér, kinek nevét az országos sajtóból is ismer­hetjük, jobban büszkélked­het azzal, hogy e könyvéhez az az Alföldy Jenő írt — nem is akármilyen — ajánló sorokat, aki a mai magyar líra egyik legkiválóbb isme­rőjének számit. „Akadnak mások, akik az élet átmen­tését sóvárogják verseikben, de senki sincs, aki ezeket a gyönyörű verseket Bódi Tóth Elemér helyett megírhatta volna." Kötve hiszem, hogy holmi protokollízű megfon­tolások késztették volna Al­földyt ily fogalmazásra. Ami meg a tanulságot illeti, gondoljunk a szóban forgó szerző helyzetére, a látszat­analógiákból fakadó és gyakran hallható, „krahácsi" ihletésű panaszözönre — no meg ama igazságra, hogy az igazi érték végül a földgolyó akár legeldugottabb fertá­lyából is megismerszik. Azért érték ugyanis. A következő tanulság leg­alábbis kettős fénytörésben szemlélendő: Devecseri Zol­tán kötete egy sorozat — a helyi kiadású Alkalom — első darabjaként látott nap­világot, s a szekszárdi kiadó a füzetke hátlapján adja hí­rül, valóban alkalomnak szánják e sorozatot, bemu­tatkozásra, ismerkedésre al­kotónak és olvasónak, s sze­retnék, ha minél több tehet­séges helybeli fiatal élne az Alkalom alkalmával — „ha míves alkotása vár megjele­nésre, keressen minket". Hej, ha egyszer, valaha va­lami ilyesféléről közelebbi tájakkal kapcsolatosan ad­hatnánk hírt... Azután: Devecseri köteté­be a szerkesztő irt ajánló bevezető sorokat, akit úgy hívnak — hogy Baka István. Az a Szegeden élő, országo­san ismert, Graves-dijas költő, aki nemcsakhogy so­hasem tagadta meg mélyen benne élő szekszárdiságát, de lám, ilyen, nem minden­napi gesztussal is adózni tud egy szeretett város kulturá­lis élete (no meg az igazi te­hetség szakmai féltékeny­ségtől-irigységtől mentes, segítőkész elismerése) előtt. Jó lenne most elborongani azon, ugyan mit, milyen irigylésre- megfogadásra méltót adhatott Baka István­nak Szekszárd, mi lehet a titka, hogy magyar városok — nem is a legnagyobbak: Salgótarján, Szekszárd — láthatóan nemcsak megtar­tani, de gondozni így is tud­nak — ám most inkább De­vecseri Zoltán egyik gyönyö­rű sora jut eszembe: „ölel­jük hazává / e négyfalnyi Hungáriát!" És Hungária, tudjuk, mindenkor kisebb rész-Hungáriákból tevődik össze — melyekről jó hinni, hogy már egyik sem hiszi közülük az ölelést — ökle­lésnek. Domonkos László Mérnökök és közgazdászok országos megbeszélése A mérnökök és közgazdá­szok első országos szeminá­riumát október 2. és 4. kö­zött Nyíregyházán rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság — jelentették be a szer­vezők sajtótájékoztatójukon, az MTESZ székházában. Elmondották: a rendez­vény célja, hogy hozzájárul­jon a gazdasági élet minden területén kulcsszerepet ját­szó mérnökök és közgazdá­szok együttműködésének ja­vításához. Búzatermesztés talajművelés nélkül A búza talajművelés nél­küli monokultúrás termesz­tésével kísérletezik gyenge minőségű, mindössze 10-12 aranykorona értékű szántó­in az Öriszentpéteri Őrség Termelőszövetkezet. Az an­gol licenc alapján kialakí­tott technológia — a tarló­hántás, magágy-előkészítés hagyományos munkáinak és természetesen költségeinek megtakarítása mellett — le­hetővé teszik, hogy a szoká­sosnál egy hónappal koráb­ban vessék el a magot. En­nek az őrségi termőhelyi adottságok közepette külö­nösen nagy jelentősége van. Egyelőre kísérleti jelleg­gel 25 hektáron próbálkoz­nak meg az új termesztési eljárással. Amennyiben a terméseredményeket tekint­ve is beválnak a talajműve­lés nélküli búzatermesztés­hez fűzött remények, jövő­re már a gazdaság búzater­mő területének harminc szá­zalékán alkalmazzák az új módszert. Ez egyúttal lehe­tővé tenné azt is, hogy a jövőben a hagyományosan előkészített táblákon is op­timális időben befejezhes­sék a búzavetóst. 1

Next

/
Thumbnails
Contents