Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

r Szerda, 1986. szeptember 3. 3 Közgazdász-konferencia Tegnap, kedden délelőtt a A konferencián 28 orszag­Magyar Tudományos Akadé- ból ötszázötvenen vesznek mián megkezdődött az öko- fés Európából, s jo­nometriai Tarsasag péntekig tartó európai konferenciája. len vannak amerikai, kana­Minden esztendőben rendez- dai tudósok is. Hét szekciő­nek ilyen összejövetelt. Ez- ban 350. előadás hangzik ei úttal másodszor tartják Ma- a négy nap alatt. A tanács­gyarországon, s ez eiismeré- kozást Berend T. Iván, az se a honi közgazdasági kiita- Akadémia elnöke nyitotta tásoknak. meg. Koszorúzási ünnepség Emlékezés Heckenast Gusztávra Heckenast Gusztáv szüle- lapok, tésének 175. évfordulója al- je, a közép-európai könyv­kalmából kedden, tegnap kultúra egyik megalapozója Pozsonyban megkoszorúzták és fáradhatatlan munkása, az evangélikus temető ká- Heckenast Gusztáv, 1811'— polnájának falán elhelyezett 1878." Magyar könyvek Pekingben Először szerepelnek ma­gyar könyvek Pekingben, a szeptember 5—11. között tartandó nemzetközi könyv­kiállításon. A Kultúra Kül­kereskedelmi .Vállalat a magyar könyvkiadás leg­újabb terméséből válogatott anyagot mutat be, tizen­nyolc könyvkiadó tevékeny­ségét reprezentálva. Több, idegen nyelven készült könyvet is bemutatnak a magyar részlegben: ezek az Akadémiai és a Corvina Ki­adó 1985—86-ban megjelen­tetett tudományos és művé­lapok, folyóiratok terjesztő- szeti kiadványai. Az előzetes hírek szerint a legnagyobb érdeklődés a tudományos könyvek iránt várható, elsősorban szak­könyvtárak és egyetemek részéről. A Kultúra ennek megfelelően állította össze a magyar könyvkiadás sok­színűségét érzékeltető válo­gatást: a kiállított 300 kötet több mint kétharmada tár­sadalomtudományi, közgaz­reskedö mnminr »¿ra»i ¿c dasági, műszaki és orvostu­reskedo, magyar, nemet es pozsony! magyar fokonzula-i domanyj témákkal fogiaiko. szlovák nyelvű művek, hír- tus képviselője is. (MTI) I zik. Csak ne váljék divattá! Homokkutatás Laikusként az első gondo- öszi árpával és búzával sonló szerepük van, ha nem lata az is lehet az ember- kezdtük, most fogjuk ki- is ennyire közvetlen'és azon­nek, hogy mi a csudát kell terjeszteni a napraforgóra, nali. Emellett egy határig a o homokon kutatni. Évezre- Két év eredményét most nitrogénműtrágya a száraz­dek óta itt van a helyén, s összegeztük, s már ebből ság elleni védelmet is szol­azt sem mondhatjuk, hogy levonhatók alapkövetkezteté- gálja, a kevés'vizet jobban az ember nem hasznosítja. A sek, amelyek az évek során hasznosítja a növény. A fo­tapasztalatokból, paraszti tovább finomíthatok. kozott aszályhajlam. a bölcsességből, leleményből az — S a segítség tényleg szeszélyes időjárás és csapa­idők folyamán kialakult a nem maradt el? dékeloszlás miatt minimum tájra jellemző termelési — Megnyertük a MÉM ku- 4-6 fajta termesztése indo­szerkezet. Mégis, mi újat tud tatási és műszaki fejlesztési kolf úgy, hogy ebben mind ehhez hozzátenni egy in- pályázatát, így három évig, a négy éréscsoport szere­tézmény, a Gabonatermesz- évi 2 millió forintot kapunk peljen tési Kutató Intézet? erre a célra. Mi a jó széljá- _ Hogyan lehetnek köz. Ahogy Harmati István tu- rast igyekszünk kihasznalni, fcinccsé a2 lttem íapaszta[a. dományos osztályvezető sza- s terjeszteni a tevekenyse- tok? magyar és szlovák nyelvű emléktáblát. Az emléktábla szövege a következő: „Könyvkiadó és könyvke­A koszorúzáson Zöld Fe­rencnek, a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatójának a vezetésével magyar delegá­ció vett részt. Jelen volt a vaiból kitűnik, nagyon is günket. Az országos hálózat bc­— Célszerű a téesz.szövet­sokat. Igaz, ők egy részterü- részeként megyénkben vonjuk az üzemi kísérletek- st6cn Delui a nomoki szo­s nem minden nő" be a Ruzsai Népszabadság, ve kezeteknek az eddigiek­s nem minden no- g Csengelei Aranyhomok nel szorosabban egyuttmu­Tsz-t, s a Domaszéki Szőlő- kodni- az egymásközti ta­fürt Szakszövetkezetet. ök Patalatcsereknek még na­letet, a gabonaféléket vizs gálják, vényt, de azt tudományos a Tóth Szeles István alapossággal és körültekin­tessel. maguk jelentkeztek nálunk* |yobb tpret kel1 biztosítani. ~ Az '9J°:es tervezés ke„_e nagyobb bizonyíték ar- Ennek helyszíne evente egy­utan a GKI-ban meg kel- ra bogy a kutatás tényleg ket alkal°mmal a mi dorozs­lett szüntetni a homoki te- m;glevő termelési célokért mai telepünk is lehet. A jó­ruletek kutatasat. Közben a jndult el ismét Két ter- tanacs nem kerül pénzbe, s mezőgazdasági termelés ug- me]ési rendszer — a GITR a'kalmazásával a termesztés rásszerüen fejlődött, fel- és u BRK _ partnerünk biztonsága és eredményessé­gyorsult a termesztett faj- _ Mlk a leglényegesebb ge törvényszerűen javulhat, ták cserélődése. Szakember következtetések» Az effélp tartalékaink hasz­legye n a talpán, aki elsőre A kipróbált búzafajták nosítása nélkül aligha kép­eligazodik. hogy a jelenlegi közöu hektáronként egy zelbetö el a mezőgazdasági 21 búzafajtából, vagy az öt tonn;it jóva, meghaladó kü- termelés kiegyensúlyozott arpafajtabol melyiket va- jönbségek is adódtak. Az fejlődése, lassza, s így a legkedvezőbb igen koraiak k5zül a GK termest takaríthassa be. A Kmcsö és az MV_i4, a ko­Novenytermesztesi es Mino- raiaUbói a GK öthalom és sito Intezetnek homoki te- a SágVári, a középérésűek lepe nincs, így a speciális csoportjában a GK Zombor, homoki viszonyokra nem ad az MV_9 az MV_io a támpontot. A szantofoldi kdzépkéseiek közül a Bu­novenytermesztesben a ho- csányi—20 fajta vizsgá­moki gazdaságok kutatási, zott a legjobban a ho­szaktanacsadoi hatter nel- moktalajon. A másik főn­kül maradtak. Pedig itt tos megállapítás, hogy a nem biztos, hogy az a fajta nitrogénműtrágya rendkívüli a legjobb mint a kötött ta- mértékben megnöveli a ter­lajon, s egészen más agro- mést, azaz megfelelő nitro­technikára s eszközökre van génellátás nélkül homokon ... . nem lehet eredmenyes a ga­szukseg. bonatermesztés. — Vagyis a legdrágább — Csakhogy épp ezeken a megoldás maradt, mindenki gyengébb területeken jut a a maga szakállára döntött legkevesebb pénz a műtrá­egy-egy fajta mellett. Az gyára. Mi lehetne a megol­igényes szakember esetleg dás, hogy ne halmozódjon a „házi" összehasonlító par- hátrány? cellákat hozott össze, míg a _ Nemcsak üzemi hanem kevesbe hozzaerto csatlako- népgazdasági érdek is az, zott valamelyik „divat.rany- hogy erre mindenképp zatnoz . jusson pénz, ha másra nejn — Az erők szétforgácsoló- is. Huszonhat fajta átlagá­dását nem néztük tétlenül, ban a 60 kilogramm nitro­Számtalan fórumon felve- gén-hatóanyaghoz képest, tettük aggályainkat. Aztán ahol 180 kilogrammot alkal­1983-ban elhatároztuk, hogy máztunk a termésátlag meg­erőnkhöz mérten belevá- duplázódott, s megközelítet­gunk, s ehhez keresünk párt- te a hét tonnát. Természe­fogókat. A következő évben tesen kellő foszfor-, kálium­belső átszervezéssel elkezd- és humusztartalmú területe­tük az érdemi munkát, fel- ken végeztük a kísérletet, újítottuk a homoktalajú kis- Ebből az is látszik, hogy kundorozsmai telepünket, ezeknek a tényezőknek ha­Amikor dicsérnek M csodálatát Metternich Alfonz her­ceg, a FIA (nemzetközi autósszö­vetség) német elnöke: „Októberben még csak tervek voltak, februárban elkezdték, mostanra minden készen áll, és ráadásul 'tökéletes. Nálunk ennyi idő alatt talán egy autópálya egy kilométeres szakasza készült volna el!" Persze, a Forma—1 versenypályáról mondta ezt a derék úr, s mi tagadás, jólesik olvasni, az még csak emeli szívünk hevét, hogy egy osztrák napilapban. Talán nemcsak udvariasság nekünk és önserkentő indulat az ő ipa­ruknak, hanem valamelyes igazság is. Múltkoriban befurakodtam a kivétele­zettek közé, és megnéztem a színházat. Igazándiból csupa nagy betűvel kellene írni, hiszen aki már látta, egyetért, szebb lett, mint volt. Ékszerdoboz lesz városunk színháza, ha nem is olyan ütemben épül­ve, mint az imént említett autópálya. Többet nem mondok, mert csak álmélko­dó néző vagyok, nem felkent műítész, de nem is kell a sok szöveg, inkább a csen­des öröm, hogy immáron elkészül rövi­desen. (Ne tűnjék sopánkodásnak az ag­gódás, de nagyon vigyázzunk rá mind­annyian!) Jószerével eltelt a nyár, s hazajöttünk Bécsből, Rétyről, láttak Trabantot Mün­chenben, sőt valaki esküdözik, hogy ne­kik Madridban rabolták ki a papírjagu­árt. Szert tettünk olyan tapasztalatra is, milyen nyelven neveljük a más gyerekét nemzetközi kempingben? Pityu bógve s verve jött, anyuka, miként szokás, ordít­va indult elégtételért, csak... A fránya más gyereke próbálkozott angolul vagy tán franciául, anyuka meg lehervadt, hogy sajna ő így nem vitaképes. Volt, aki az óceán túlsó partján néze­lődött, s azt hitte, rosszul lát, amikor a házigazda éjféltájt szó nélkül autóba ült, s ment a gyereknek cumit venni. . . Szó­val, ha valaki képes lenne összeszámolni, hány millió kilométert jöttünk-mentünk ezen a nyáron, is, közel s távol a hazától, tán el se hinnénk az eredményt ebben a takarékos világban, önmagában ez még nem lenne dicséret, mint ahogy otthon ülni sem az, csak ha kiokosodtunk kissé, az lenne ok örömre. Megtörtént vagy sem, megmutatkozik az eredményeken, hi­szen az utazás lehetőséget ad magunk megértésére, valóságos helyzetünk meg­ítélésére. Szemlélteti a Hol tartunk cimü tantárgyat, s ma már kijártunk annyi szemináriumot, képesek vagyunk meg­vonni a mérleget. Nem kis dolog ez, tudatlanság lebecsül­ni, hiszen ahhoz, hogy elhelyezzük ha­zánkat a keleti s nyugati világ különbö­zőségeiben, tájékozódnunk kell. A tájé­kozottság pedig már önmagában is ér­ték, mert útbaigazít, féken tartja vágya­id, ösztönöz munkádban, csitítja önhittsé­ged. Tájékozatlan, világról nem tudó kul­túrát — s ez történelmi tapasztalat — mindig a zsarnokságok kényszeri tettek alattvalóikra. Elmúlt három évtizedünk egyik legmesszebbre ható változása, hogy kitárult ajtónk a világra, tömegek sze­mélyes élménye lett az utazás. Tőlünk eltérő szokásokat láttunk, és megtanul­hattuk annak tudomásul vételét, hogy a mi utunk egy a lehetségesek közül, s sza­kaszonként jobbítva, olykor új pályákra térve haladunk. A szocialista út történel­mi szükségszerűsége nem mentes ütközé­sektől, társadalmi feszültségektől, miköz­ben azonban Európa-szerte is elismerést keltő értékeink képződnek. Nyitott szemű világjáróink nem szorulnak oktatásra sa­ját eredményeink értékelésében, hiszen az ő és elődeik munkája nyomán épültek újjá településeink. De aki elfelejtette volna, azt emlékez­tetni kell a honnan indultunk kissé meg­kopott, mégis jelenvaló kérdésére, hozzá­téve a mennyi áldozatba került mindez megszorítását és tiszteletét. Goethe arról panaszkodott egyik itáliai útja alkalmával, hogy képtelen kellőkép­pen gyönyörködni a tájékban, oly gyor­san robog vele a postakocsi. Manapság tán megütközünk ekkora maradiság hal­latán, pedig utánagondolva, rá kell jön­nünk, igazat állított. Annak a kétszáz évvel ezelőtti világnak olykor túlságosan is gyors jármüve volt az igyekvő célfu­var. Valami ilyesféle helyzettel küzdünk ma is. Az elmúlt évtizedek robogó ütemű fejlődéséből következtek az eredmények, s jöttek az újabbak, a vártak és terve­zettek. Persze a világ is rohant körülöt­tünk, szinte mámorosan a növekedés üte­métől. Aztán néhány helyen gondolkodni kezdtek a fejlődés árán. a növekedés gyorsaságának következményein, és idege­sek lettek. Rájöttek, hogy a robogó posta­kocsi fura mód eltájolja őket, hamis ké» pet mutat a világról, ráadásul egy idő után még az utat is könnyen elvétik. Iga­zuk lett, már megint, a fontolva haladók­nak. '¡felénk még mindig sokan kétel­kednek a gondolkodás és a változ­tatás együttes igazában, talán sa­ját érdekükben. Pedig amiért dicsérnek bennünket, az ilyen előzmények után született eredmény, s csak ritkán a vé­letlen műve. Teljesítményt követel tőlünk is. másoktól is a világ, de ma már nem mindegy, milyen áron robogunk. Mondhatni, a bölcs emberek kora jött el? A gondolkodó és helyesen cselekvő embereknek ma sem könnyű, de talán növekvő mértékűek a lehetőségeik. Mun­kájukért dicsérnek bennünket, és azt a bontakozó együttélési rendszert. amely erősíti jószándékukat. Küzdésünk tétje, mint már annyiszor, jövőnk lehetőségeit hordozza. Tráser László M1 Lá7*r Mihály felvétele A nagyobb tételekben termelt borszőlőkre még ezután kerül sor, de a korábbi fajták, így a Zalagyöngye és a Muscat Ottonel, már beértek a pusztamérges! határban. A Rizling Tsz nagyüzemi tábláin még mindig kísért a tavalyi fagy, lassan szaporodnak a tőkék tövébe tett vöd­rökben a fürtök. Aki sokat akar szedni, nagy utat bejár, még szerencse, hogy legalább a napfényes időjárás ked­vében jár a szüretelőknek Napirenden A dolgozó nők munkaegészségügyi helyzete A dolgozó nők munka- egészségügyi Intézet ezzel napok száma, és e helye­egészségügyi helyzetéről kapcsolatos jelentését az ken melyek a jellemző tárgyalt keddi ülésén a Ma- 1982—1986 közötti időszak munkaegészségügyi prob­gyar Nők Országos Taná- tapasztalatairól. lémák. Ezek többségében, csanak elnöksége. A testület Az elemzésből kitűnik, például a textil- és élelmi­megvitatta és elfogadta az hogy a női dolgozók mun- szeriparban a nők aránya Országos Munka- és Üzem- kakörülményei 1982 és 1986 'f?en magas. Az ő helyzetű­között mérsékelten javultak, kön is szándékozik javítani A főként nagyobb üzemek- az az. idén kezdődő komp­nól, vállalatoknál megváló- 'le* vizsgálatsorozat, ame­suló pozitív változások mel- 'yet ezekben az iparágak­lett azonban az általános ban végez az intézet — a helyzetet kedvezőtlenül be- területi munka- és üzem­folyásolják a kisebb üze- egészségügyi szolgálatokkal mekben, szövetkezetekben, együttműködve —, a megbe­melléküzemágakban megöl- tegedések gyakorisága és a datlan higiénés problémák, munkahelyi körülmények További — előre nem lát- közötti összefüggés tisztázá­ható — következményekkel sa érdekében, járhat a vállalati gazdasági A mezőgazdaságban dol­munkaközösségekben a nők gozók között a táppénzes foglalkoztatása, illetve mun- megbetegedés aránya a kaegészségügyi helyzetük vizsgált időszakban nem megítélése. vo|t magas, azonban az ága­Ebben az időszakban az nagyarányú fejlődése, intézet és az. irányítása gépesítése, a felhasznált ve­alatt álló szakterületek több gyi anyagok es az uj tech­szempontból is foglalkoztak nológiák veszélyessege mi­a nőket érintő munkaegész- att lU végeznek majd fel­ségügyi kérdésekkel. E fel- méréseket. Egyes íoglalko­mérések eredményeképpen zási körökben — így a ker­olyan intézkedéseket, illet- tészetben, a növénytermesz­ve intézkedésekre vonatko- tésben, az állattenyésztés­zó javaslatokat dolgoztak be" — különösen sok a nő­ki, amelyek javíthatnak a dolgozó, ezért a vizsgalatok nők helyzetén. az ő egészségi állapotuk ja­AZ elmúlt években az vítását U előseeRi­Országos Munka- és Üzem- A jelentés beszámol arról egészségügyi Intézet meg- is, hogy ott. ahol főfoglal­vizsgálta azt is, melyek kozású üzemi orvos dolgo­azok az iparágak, ágazatok, zik, ez évtől teljes körű ahol a legnagyobb a dolgo- szűrővizsgálatok kezdődtek, zók megbetegedési aránya, amelyek természetesen a s ezért magas a táppénzes nőkre is vonatkoznak. i

Next

/
Thumbnails
Contents