Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 23 mindhalálig Aznn gondolkodom, hogy ha -•hetilapunk jegyzetírója után szabadon — most elgondolkodnék. miért nézzük a Hétvége című laza műsorfolyamatot oly eltökélt Kitartással — mit írnék? Talán ilyeneket: hogy megtudjuk, Endrei Judit tantija vajon miért kapcsolja ki a készülékét, ha Rózsa Gyuri következik. És hogy Rózsa György neje vajon pásztói avagy nem pásztói, vagy majdnem pásztói; és vajh milyen rokonsági fokozatban áll azzal a — gondolom — hölggyel, aki olyan meggyes rétest tud sütni, hogy Feledi/ Péter képtelen kivárni a műsor végét, benne, az adásban eszi — mit eszi, zabálja — a ránézésre is valóban ínycsiklandó csemegét. És: hogy Tarnóit Gizellának vagy Gabriellának hívják valóban, s ha így vagy- úgy. akkor mért szólították egyszer így, s másszor úgy. Érdekfeszítő, nemde? S még nincs vége! Mert Horvát Jánost is szólították (éppen Tarnói .. . ella!) Horváth Ádámnak, ám ne szőrözzünk, ez nyilván baki volt. húsz a neves rendező ziher, hogy nem ülne be hétvégézni. me/thogy más a dolga... Vagy Horvát ' Jánosnak is más — lenne? Ezen érdemes elgondolkodni, bár fenyegető a veszély, hogy előnytelen következtetésekhez jutunk e fonalon — az egész Magyar Televízióra nézvést. Mert mi lenne, ha Horvát János nem tenne mást, csak válogatná és vásárolná a tévében bemutatandó filmeket a teljes, rendelkezésére álló segédlettel, úgymint — mondjuk — pénz!? Valószínűleg kerülnének nézhető filmek a műsorba. Ám ezeK föltehetően műsoridőt rabolnának, és akkor nem lehetne nonstop, monstre Hétvége! Viszont fölszabadulnának érdemes erők. úgymint ember és technika, s talán csinálhatnának valamit, amire egyébiránt eredendően rendeltettek. Például tévéjátékot. dokumentumfilmet, riportműsort, miegymást. És azokat is beadnák egyszer! Mi lenne? Végképp kielégítetlenek maradnánk, mert soha az életben nem részelhetnénk sem az ¡mént sorolt érdekességekből, de még azt sem tudnánk meg, hogy dr. Csehák Judit, a kormány elnökhelyettese milyen volt 15 évvel ezelőtt, körzetorvos korában. sem azt, hogy Szegvári Katalinnak vagy Berkes Zsuzsának mennyit számít a férfiak lompossága vagy jólöltözöttsége, de még azt sem — ami nekünk itt különösen fontos —. hogy Regös Sándor\ a szegedi stúdió vezetője még most is tud zongorázni, nemcsak pécsi bárzongorista korában tudott! És legfőként.: hosszas fejtörés után sem tudnánk eldönteni. hogy melyik stábban, a szolnokiban, a pásztóiban, a keszthelyiben, vagy a „központiak", a stúdióbeliek között ütötte föl a fejét először a fáradtság, valamint melyik stábtag reszket jobban a hűvös éjszakában, miközben Pásztóröl jönnek azok az eszméletlen csujogatók. Szolnokról majdnem a Rolling Stones zenél. és egyáltalán — dalolva hunynak ki a monitorok, egyik a másik után . .. Remélem, a kedves olvasót meggyőztem: kell nekünk ez a Hétvége. így, ahogy jön, természetes tévészerűséggel. Mely módinak mind a föntiek jellemzői, plusz, ráadásnak a zalai áramkimaradások, mik folyományaként azt az embert sem hallhattuk, akit valóban érdemes lett volna, Makovecz Imre építészt... De ha mégsem kell nekünk ez a Hétvége, akkor is kell — a tévének. Hogy dokumentáltassék: vagyunk. ilyenek vagyunk, mi, tévések, a magunk természetes egyszerűségével és sokoldalúságával, humorérzékiségünkkel (például: „Rossini olyan, mint a kapadohány: rossz színi. Boí csánat.'), a hétköznapi ember iránti érzékiségünkkel (például: mit csináltak az esküvő után? — kérdezte Déri János az új pártól), a vidék iránt Pestről sugárzó kíváncsiságunkkal (például: lám-lám, ott lent kastélyok vannak, itt fönt meg csak paloták!) — és egyáltalán! Ha kell. kétnapos rohangálás, fáradozás, fázás. alvatlanság árán, a teljes techpikánk bátor összpontosításával is megmutatjuk neked, te megátalkodottan fals- önértéktudatos néző. hogy láss is végre, ne csak nézz a szemeddel: ez itt egy provincia! Életünket és vérünket e kies hon polgárainak önismeretéért! Míg ki nem hunynak a monitorok! Ámen. Sulyok Erzsébet nídifífigi/elö Simándy bán Ha jól számítom a távolbol, édesanyám úgy háromszor fakadhatott sírva múlt csütörtökön. Előbb a tévé, majd a rádió jóvoltából. Nem, nem bizonyos műsorok keserítették el ennyire, szeme a meghatottságtól lábadt könnybe, valahányszor lelcsendült kedvencé, a Hazám, hazám. Aznap, nem véletlenül, többször is. Mit sem sejtve, kíváncsian (ejnye, talán enyhe kárörömmel) lestem Czigány György délutáni műsorát, a Találkozás a stúdióban címűt. A szűkszavú előzetes annyit közölt csupán, vendég: Simándy József. A fenti, zárójelbe foglalt várakozás nyitja: szinte kilátástalannak tűnt, hogy az adásba csipetnyi eredetiség is csempészhető lenne. Mindent tudunk már róla, ha máshonnan nem, életrajzi könyvéből: Bánk bán elmondja. Meg persze riportok, cikkek, kritikák, lemezek sokaságából. Hogyan lehet, lehet-e • egyáltalán kerek órás műsorban kikerülni a közhelyeket, olyanokat például: neve összeforrt Bánkéval, a legnagyobb ter.orszerepeknek egyformán hiteles alakítója, hogy autószerelő volt, meg operaházi kórista ... S íme, megint csak az emMtett ária szólalt meg elsőnek, lám. lám . . . Am a következő percben minden világossá vált, mikor a műsorvezető szeretettel gratulált nemzeti tenoristacsillagunknak, hetvenedik születésnapja alkalmából. így. már kötelező is, hogy felelevenítsük a zeneszámot, nagyszerű produkciót, mely művészi tökéletessége mellett bensőséges, szívdobogtatöan meleg előadásmódjával lett. méltán, igen-igen népszerű (jó ideje nincs is igazi zenés összeállítás, kívánságműsor, melyre ne Simándy bán áriája tenné a koronát). A születésnapi adás régi felvételeket porolt le (hogy pontosan milyen régieket, nem derült ki, sajnos), ám, ha nem említik, bizony észrevehetetlen: ma, vagy harminc éve rögzítették a baíázdákat. Nagyívű pályára tekinthet Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész birtokosa: felejthetetlen Otelló, Radames, Manrico, éppúgy, mint Don Jósé. Lohengrin, Florestan, vagy Hunyadi. (Aki jól ismert, ékes-fényes hangját szeretné hallani, négyszer is teheti a héten. hétfőn, csütörtökön, pénteken és szombaton születésnapi összeállításokat sugároz a rádió.) Hat éve, hogy visszavonult. „Mindent elénekeltem" mondta, „amit célul tűztem, nincs hiányérzetem. Mindig szívből énekeltem . . ." Legutóbb is, az Operaház megnyitóján, és mostanában néhány koncerten. Beszélik a városban: megújult deszkáin köszönti őt a szegedi színház, s ő a színházat* október 4-én. a nyitó gálán. Hogy mivel? Van egy tippem ... Varjú Erika Vasárnaptól ismét filmmúzeum A címhez azonnal hozzátehetnénk: hivatalos nevén a Szegedi Filmbaráti Kör, amely — ki hinné? — immáron harmincadik évadját kezdi meg. Szeptember 28án, vagyis az első vetítésnapon, az immár szokásos időDen, délelőtt 9 és 11-órai kezdettel a Vörös Csillag moziban elsőként a Jávor Vul és Kabos Gyula főszereplésével 1936-ban készült. Nászút féláron című magyar iilmet tekintheti meg a közönség, s azután, vagyis október 5-én szintén régi magyar alkotás lesz műsoron, a Fizessen, nagysád. Az első félév kínálatában egyébként most is — a fáradhatatlan, elnyűhetetlen „főnök", Gruber László élelmességének és áldozatos munkájának köszönhetően — olyan „csemegék" lesznek láthatók, mint például A kaméliás hölgy Greta Garbóval, a Waterloo Bridge Vivien Leigh-gcl, továbbá a Hegedűs a háztetőn, a Sa~ lemi boszorkányok (október 12-én. a két főszereplő: Simoné Signorét és Yves Montandl), továbbá a Dalol a flotta című Fred Astairefilm és a Fö az egészség című francia vígjáték. A filmmúzeum előadásaira bérletek folyamatosan, mindennap délelőtt 10 órától a JATE rektori hivatalában (Dugonics tér 13.. II. emelet) kaphatók. Hatásos, célszerű élelmiszer-kezelés Teljesen ártalmatlan a szervezetre — Tudod, hogy megint mit találtak ki? — állított meg a kérdéssel ismerősöm. — Sugarazzák a fagyasztott baromfit .. . — Mit csinálnak? — Mondom, hogy sugarazzák. Nemrég vásároltam fagyasztott baromfit, s a tasakjában volt egy cimkp és egy kérdőív. A címkére az volt írva, hogy az árut radioizotóp besugarazásával fertőtlenítették. A szöveg szerint az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte a kórokozó baktériumok elpusztításának ezt az új módszerét, mert a sugárkezelt élelmiszerek fogyasztása az egészségre teljesen ártalmatlan. A mellékeli; kérdőív pedig azt tudakolta tőlem, hogy milyennek tartom a „sugaras" baromfi minőségét, és a jövőben vásárolnéK-e hasonló terméket. Én nem tudom, miért eszelnek ki ilyesmit, ráadásul Csernobil után — mondta szinte egy szuszra. aztán elköszönt. A bolti eladó megerősítette ismerősöm állítását: valóban lehet kapni ilyen baromfit. sőt burgonyát, vöröshagymát, gombát is. — Akkor pedig induljunk az illetékeshez bővebb információért. mert itt tényleg nincs valami rendjén — gondoltam, s felkerestem a budapesti „sugárműhelyt", s tájékoztatást kértem dr. Farkas Józseftől, a Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettesétől. — Kezdjük a legfontosabbat: mennyi igaz a hírből. hogy sugaras élelmiszert árusítanak? — A hír alapja igaz: valóban lehet kapni az üzletekben sugárkezeléssel fertőtlenített vagy tartósított élelmiszereket. A Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézeten belül egy üzem létesült a sugárkezeléses kísérletekre, s néhány éve az üzem önállósult, neve Agroster Vállalat, feladata pedig a kidolgozott technológiák gyakorlati bevezetése. Eddig több tonna nyershúst, vágott baromfit fertőtlenítettek sugárkezeléssel, illetve gyümölcsöket tartósítottak ily módon. Ezek kísérletek, nagyüzemileg még sehol sem alkalmazzák .. . — ... így a szakembereken kivül a vásárlók nagy többsége nem érti ennek lényegét, hasznát, gazdaságosságát. És nem utolsósorban veszélyérzetet kelt az emberekben, hogy az WV kezelt élelmiszer fogyasztásával sugár jut a szervezetbe. — Éppen ezért kell beszélni róla. Először is tudni kell azt, hogy más dolog, ha az embert sugárzás éri, és teljesen más a sugárzás hasznosítása. A besugárzott anyag, például valamilyen étel, nem válig sugárzóvá. Kampelmacher holland professzor tavaly hazánkban járva nagyon érzékletes példát mondott ezzel kapcsolatban: az ember tudja, hogy az áram veszélyes, mégis használja. Ugyanez a helyzet a sugárral is. Nem az embert, hanem az élelmiszert sugarazzák, de ezáltal, még egyszer hangsúlyozom, nem válik sugárzóvá. — Mégsem eléggé meggyőző, amit mond, gondolva a Csernobilban történtek utáni helyzetre ... — Természetes az emberek óvatossága, illetve az, hogy pontos információkat várnak. Nos, az elmúlt 10— 15 évben nemzetközi kutatócsoport foglalkozott azzal, hogy a sugárkezelt élelmiszerek, mérgezőek-e vagy sem. Huszonöt ország, köztük Hazánk szakemberei folytattak vizsgálatokat, s megállapították, hogy a sugárkezeit élelmiszerek fogyasztása egyáltalán nem káros a szervezetre. A kutatócsoport munkájának eredményét , 1980-an az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által összehívott szakértői bizottság értékelte, s megállapította, hogy a sugárkezelt élelmiszerek egy bizonyos dózison belül alkalmasak a fogyasztásra, nem keletkeziK a szervezetben semmilyen toxikus anyag, s a tápérték és a minőség is megfelelő. A jelentést a WHO egy kiadványban megjelentette. s az ENSZ minden tagországnak elküldte. A WHO a FAO-val közösen élelmiszer-szabványosítási programot is kidolgozott — Codex Alimentarius —. s ebben részletesen meghatározták a technológiai irányelveket. 1983-ben ezt is megküldte az ENSZ tagállamainak, hogy e szabvány alapján alkalmazzák a sugárkezeléses eljárást. — S az eredmény? — Az elmúlt években egyre több ország kormánya engedélyezi a radiojzotópos fertőtlenítést, illetve tartósítást . .. — .... ezek szerint vannak országok, amelyek nem engedélyezik. De miért, ha van tudományos alapja annak, hogy a szervezetre valóban ártalmatlan? — A tudományos bizonyíték csak lassan változtatja meg az emberek ezzel kapcsolatos' beállítottságát pszichéjét. Nehezen oldódik az emberek ellenállása. — Mi a haszna az új eljárásnak? — A hagyományos tartósítással szemben a sugárkezeiéses módszer előnye egyebek között az, hogy felmelegítés nélkül lehet pasztőrözni az élelmiszert. így a sugárkezelt gyümölcs jobban megőrzi frissességét, a burgonya egyáltalán nem csírázik ki. és soroihatnám tovább. Hozzáteszem azt is, hogy gazdaságilag is versenyképes. Az USA-ban például az ételekben levő baktériumok, főként a szalmonella okozta megbetegedésekből évente mintegy' kétmilliárd dollár kár keletkezik Az orvosi kezelés, a betegellátás, a kiesett munkaidő. az esetleges bírósági eljárások tetemes költséget jelentenek. Több olyan ország van, ahol ennél még roszszabb a helyzet. Tehát egészségügyi és gazdasági, okból is célszerű az új sugárkezeléses eljárás bevezetése, nagyüzemi hasznosítása — mondta dr. Farxas József. Az új eljárással kezelt élelmiszerektől tehát tartani, félni nem kell, (/e azért mindehhez tegyünk hozzá két megjegyzést: az eddiginél nagyobb nyilvánosságot érdemel ez és más hasonló újítás, hiszen a szakembereken kívül a vásárlók, tehát valamennyien közvetlenül érintettek vagyunk. Ez megnyugtató lenne, mint az is, hogy van választék . .. Tarnai László Szegeden a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese A Lengyel Néphadsereg 180 tagú Központi Művészegyüttese érkezik ma, kedden Szegedre. Magyarorszagi vendégjátékuk során 13 föllépésük lesz. Az újszegedi Sportcsarnokban csütörtökön este 6-tól mutatkoznak be kétrészes, közel kétórás programjukkal, s egybek között fellépnek Hódmezővásárhelyen is. Negyven éve indult a falujáró mozgalom „A falujárásnak az egész magyar vidéket átfogó mozgalommá kell fejlődnie" — hangzott a Magyar Kommunista Párt felhívása 1946. szeptember 20-án. A kommunisták tudták, hogy a falujárásnak gyökerei vannak. A népi írók mozgalma a felszabadulás előtt ugyanúgy a vidéki gyökerekből táplálkozott, mint az egyetemista ifjúság falukutatása. A Magyar Kommunista Partnak jelentős erői voltak falun, s ezekre építve országos mozgalommá kívánta fejleszteni a falujárást, szorosabbá téve a munkás-paraszt szövetséget. A felhívás nyomán vonatba és teherautóra ültek munkások és értelmiségiek, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül a gépszerelők ekéket javítsanak, építőmunkások utakat egyengessenek, cipészek lábbeliket talpaljanak, orvosok fogat húzzanak és orvosságot írjanak fel, ügyvédek jogi tanáccsal szolgáljanak. „Templomokat, iskolákat, utat., hidat, kutakat, kultúrházakat javítanak, meg gépeket. szerszámokat, edényeket, szegényparasztok lakásait hozzák rendbe... a telekkönyvi szakemberek az új gazdáknak beadványokat, kérvényeket fogalmaznak, eljárnak az ügyekben a jogászok a hatóságoknál" — összegezi az MKP a falujárás első tapasztalatait. A falujárás a községi pártszervezetek erősödését hozta magával, olyan tekintélynövekedést, amely bizalmat szült. összegezve a fenti vázlatos felsorolást mai szóhasználattal így fejezhetnénk ki: a szövetségi politika magvetésé a falujárás volt a felszabadulást követő esztendőben. Ugyanakkkor a türelmes szövetségi politika évei is voltak ezek. A Magyar Kommunista Párt így utasítja a falura utazókat: „Ne avatkozzanak be az elvtársak szervezeti kérdésekbe, személyi viszályokba, hanem ilyen tapasztalataikról azonnal tegyenek jelentést a felettes járási vagy megyei vezetőségnek. Általában viselkedjenek a városi elvtársak pártszerűen, óvakodjanak minden fölényeskedéstöl. A falulátogatásokat ne használják fel sem bevásárlásokra, sem ivásra." Ma is megszívlelendő útmutatás ez. A számos tanulság mellett még kettőt. A falura érkező munkások magától értetődőnek tartották azt, hogy a segítségnyújtás mellett még kultúrelőadásokat is tartsanak. Ez még nem a „csasztuska korszak", Bartókot és Kodályt énekeltek, József Attilát szavaltak. Nemcsak kultúrát vittek a falukba, hanem' tanultak is a magyar vidéken" élőktől. Negyven év múltán csak akkor tudjuk megérteni, hogy miért sikerült az 1956-os fegyveres ellenforradalom leverése után egy-két esztendővel a mezőgazdaság szocialista átszervezését megvalósítani, ha ismerjük az- „előtörténetet". Az a mag, amelyet 1946ban elvetettek, megfogant és szárba szökkent. Tudjuk, hogy volt jégverés is, tudjuk, hogy voltak olyan esztendők, amikor tragikus torzulások szikkasztották a vetést, mégis ma ennek a magvetésnek a gyümölcseit tesszük gyermekeink elé. Ruttkay Levente