Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

•fto p VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JF DELMAGYARORSZAG 7G. évfolyam, 223. szám J98G. szeptember 22., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Emberi méltóság A

nyári aszály tette volna, vagy a társadalmi menetrendváltozások, de érezhetően hajszoltabban élünk. S főként ami ezzel együtt jár, durvábban is. Egy művész múltkoriban, Szegedet szemlélve, a forgalmat, és az általános nyüzsgést bámulva, riadtan idézte Pestet. Dicséret vagy sem, ki-ki maga döntse el, van itész bőseggel. Persze, a mai világban nem gond a durvaság, inkább az ellenkezője. Igaz, egy szép nőnek készséggel segítünk cipekedni, ám sajna, a küllem múlékony varázs, tehát előbb-utóbb ők is megtanulják a módit. Pedig az ember általában érzékeny lény, ki rejtett, ki nyilvános módon, de kényes méltóságára. Érteimiségi munkahelyen tisztségviselőt választanak, aki majd képviseli érdekeiket, óvja nézeteiket, egyszóval, vállalja a veszélyt, mint a villámháritó. Egyedül a viharos sötétben közvetíti felülről lefelé a feszültséget. Jelen fázisban azonban még három a jelölt, s egyelőre beszélő viszonyban mérkőznek. Előzetes tanácsot tartanak, miképpen legyen a szavazás, ki, hogyan voksoljon? Én rád, ő is rám? Netán, fordítva? Győz a bölcs bizalom, szavazzon mindenki magára, hiszen ismerjük saját gyengeségünk. Meg aztán, könnyen botlik az ember, hiába ígéri. Ez a tiszta munka, tevedes kizárva, egymás átvágása elvileg lehetetlen, győzzön aki jobb a többi szemében. Ki-ki természetesen magát ajánlja, mintha csak odaát... így szoktuk meg, ezt tanította az elődök — hányszor véres — tapasztalata, hogy mindenki magáért, kívülem mindenki ellenség? Csak a ki-kit győz le igazsaga érvényes, s költői vágyakozás az összefpgás ? A doktornő és a főorvos úr munkatársi és házastársi viszonyban vannak, illetve voltak. Két évtized nagy idő, ami összekötött gombölyüség, mára eltávolít. A főorvos úr jó főnök volt, a doktornő engedelmes beosztott. Most azonban elszakadt a babaruha, kettétépte a rút ármány. Dehogy is rút, inkább hamvas ártatlanság, és legfőképpen akkor született, amikor a doktor úrék ismerkedtek. Alkudozás, kötélhúzás, gyerekkönnyek, idegtépés. A doktornő még a városból is elmegy, új életet kezd négy és fél iksz körül. De búcsúzóul kap valamit az együtt töltött évek nyomán, mely apró figyelmesség csupán: szigorú megrovást, a késésekért. Tehát a rovatba bekerül, hogy fegyelmivel távozott. Valamikor, nem is olyan régen, kis hazánk egén virított a jelszó, nálunk legfőbb érték az ember! Kezdetben ez jogos büszkeséggel töltötte el az új világ építőit, hiszen harcuk eredményét üdvözölték a jelszóban. Később annyi minden megváltozott, s a jelszavak lassan tünedezni kezdtek. A mai huszonévesek számára ez a jelszóhiányos világ a természetes, s bizonyosan így van ez rendjén. Tűnjenek csak el az üressé kopott szólamok, ha tartalmuk valósággá vált. De valóban a forma változzék, s ama régi kiáltások üzenetében az idők próbáját kiállott célt őrizzük ma is. Nevezetesen a gazdasági gazdálkodási, sőt, gazdagodási láz ne vonja szemünkre a vörös ködöt, lássuk mindvégig az embert, akiért a küzdés folyik. Ha ő elvész tekintetünk elől, öncélúvá válik minden gazdagodás. Tekingetve a hazában, olyan sok jó receptet nem látni; aki gazdagodik, az is útkereső. Mintha még a pénzt is könnyebb lenne megtalálni, mint utat az emberhez méltó értelmes élethez. Keseregni felesleges, de a helyzet önmagunk előli elrejtése is értelmetlen. Lehet mondani, legyen értelmes a dolgozó pihenése is, hát még ha szervezett alapon megy. Barátom beutalóval üdült, irigykedve hallgatom beszámolóját. Az üdülő fogadószintjén, szóval a földszinten, ahol folyton nyüzsög a nép, csoportosulásra meg hangos csilingelésre figyeltek fel. Közelharc árán eljutottak a forráshoz, s kissé csodálkozva észlelték a három pénznyelő automatát, mely mágnesként vonzotta a pihenő dolgozókat. Megjegyzendő, hogy a porta éjjelnappal szolgálatot tartva váltotta be a fémtízeseket, ily módon is segitve a megszorult játékosokat. Igaz, itt is voltak dörzsöltek, akik levonultak éjjel játszani, hogy akkor majd nem lesz nyüzsi, de tévedtek, mert akkor is dolgoztak a masinák ... N

ehéz kérdés lehet, hogy mindig kell a méltóság? Nem lehet legalább időnként letenni? Emberek vagyunk, és nem istenek, glóriával. Az emberi sors könnyebb s súlyosabb próbákat egyaránt elénk hoz. Forgandó mai világunk kevéssé tiszteli a biztonságot, talán még a terveinket sem szavatolja. Elszoktunk ettől, váratlanul kerültünk szembe az újjal. Reményeink is valamiként a múlt felé fordulók, hogy majd csak túl leszünk ezen is, és viszszaköszönt a nyugalom. Kétséges esélyű óhajtás, mert a világ más irányba tart. Ám, ez nem teszi fölöslegessé az értelmes élet tiszteletét. Legfeljebb, több erőfeszítést kíván valamennyiőnktől. Tráser László Ot eu ucaltozasai a kisiparban A KIOSZ megyei küldöttgyűlése A megyében a kisiparosok száma az elmúlt év végén 6 ezer 365 volt. öt év alatt 1 ezer 181-gyel nőtt. A legtöbben a személyszállítók és a teherfuvarozók közül váltottak új iparengedélyt. Figyelemre méltó, hogy a létszámnövekedés tavaly a fél százalékot sem érte el. öt év alatt jelentősen csökkent a fényező, vas- és fémszerkezeti lakatos, cipész, férfiszabó, ács-állványozó, szekeres fuvarozó és fodrász kisiparosok száma. A gmkknak 1420 tagja van. Fél évtized alatt a kisiparosok bruttó termelési értéke közel kétszeresére emelkedett. A megyében az összes felvevőhelyek és műhelyek 87 százalékát a kisiparosok üzemeltetik. A műhelyek szétszórtságukkal, méretükkel általában jól alkalmazkodnak az igényekhez. Gond, hogy a nyitva tartásuk jórészt egybeesik a lakosság munkaidejével. Az ügyeleti szolgálatba, a hoszszabb nyitva tartásba a tagságnak még csak a 15 százaléka kapcsolódott be. A kisiparosok lakossági szolgáltatásban való részaránya az elmúlt időszakban kismértékben csökkent. A legnagyobb részt ebben az ágazatban (70-80 százalékot) az építőipari és a mé—>ruházati szolgáltatás foglal el. Az elmúlt években Tegnap, vasárnap, Szegeden ülésezett a Kisiparosok Országos Szövetségének Csongrád megyei küldöttgyűlése. Az eseményen megjelent Molnár József, a KIOSZ elnöke, Bartha László, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára és Fraknóy Gábor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának titkára is. A tanácskozás résztvevői meghallgatták és megvitatták a megyei adóközösség vezetőségének beszámolóját a társadalmi adóztatásban végzett munkáról, a középszervezeti válaszmány jelentését az 1981-es küldöttgyűlés óta elvégzett feladatokról. Elfogadták a következő ötéves időszakra vonatkozó és az országos küldöttgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Sor került különböző kitüntetések átadására is. Az építőipari és városfejlesztési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését vehette át Vass Sándor vízés gázszerelő. A pénzügyminisztertől a Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Ferenczi Ottói kendőfestő. Az ipari miniszter a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta Farkas Dezső üvegezőnek. A KIOSZ elnökének Kiváló Szervezeti Munkáért adott kitüntetése arany fokozatát kapta Csontos Imre vízvezeték-szerelő (valamennyien szegedi kisiparosok). Megválasztották — lapzárta után — a megyei választmány és az ellenőrző bizottság tagjait és póttagjait és az országos küldöttgyűlés küldötteit. (A választás eredményét holnapi lapunkban közöljük.) szélesedett a szakmák köre. Személyszállítók, teherfuvarozók, autómentők, kútfúrók, lakástakarítók, láttak munkához. A vasesztergályosoknál, villanyszerelőknél, szobafestőknél többször hiányoztak a megrendelések. Nőtt az árutermelés mértéke. Megélénkült a hiánypótló. a választékbővítő és a divatcikkek gyártása. A hagyományőrző kézműipari termékek gyártásában további visszafejlődés mutatkozott. Az orvosegészségügyi eszközök, berendezések. a kozmetikai műszerek gyártásában kiemelkedőek az eredmények. A megye kisiparosai gyártanak például izületpótló protézist, csecsemőlélegeztetö berendezést és magnetoterápiás készüléket is. A műszaki fejlesztés adómentes elszámolásának lehetősége segített abban, hogy élénküljön a vállalkozókedv a műhelyek, berendezések korszerűsítésére. Bővültek a hitelfeltételek, de a kamatok mértéke is nőtt. A hiteligénylők száma és az igénybevett összeg csak mérsékelten emelkedett. A pénznek több mint a felét műhelyépítésre kérték. A vámtételek csökkentése, a vámmentesség szélesítése is segítette a munkaeszközök korszerűsítését. A műszaki fejlesztés különböző lehetőségeivel a kisiparosoknak csak a töredéke tudott élni. A nagyobb fejlesztést tőkehiány, a gépek szűk kínálata és a konzervatizmus gátolta a beszámoló szerint. Az anyag- és alkatrészhiány többször meghiúsította vagy késleltette a megrendelések teljesítését. Gond, hogy változatlanul csak néhány kisiparos újít fel alkatrészeket. A beéDÍtett — nem mindig feltétlenül szükséges — új részegységek jelentősen növelik az árakat. A KIOSZ országos küldöttgyűlésének a mepvei küldöttek elé került állásfoglalás-tervezete hangsúlyozza: a szervezet felépítését és a testületek tevékenységét úgy kívánják fejleszteni. hogy alkalmasabbá váljanak az érdekképviselet és érdekvédelem hatékonyabb ellátására. A testületi döntések előkészítésébe szeretnék jobban bevonni a tagságot. Elengedhetetlen, hogy ezeknek a testületeknek az elhatározásai jobban tükrözzék a KIOSZ tagságának/ differenciált érdekeit a társadalmi és gazdasági életben végbemenő változások közepette. B. I. BNV Mint lapunkban beszámoltunk róla, az elmúlt hét péntekjén megnyílt az idei öszi Budapesti Nemzetközi Vásár, s a most kezdődő hét vasárnapjáig várja a látogatókat a kőbányai vásárvárosban. (Jegyzetünk a BNV-ről a 3. oldalon.) Nagy László képriportja