Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

•fto p VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JF DELMAGYARORSZAG 7G. évfolyam, 223. szám J98G. szeptember 22., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Emberi méltóság A nyári aszály tette volna, vagy a társadalmi menetrendváltozások, de érezhetően hajszol­tabban élünk. S főként ami ezzel együtt jár, durvábban is. Egy művész múltkoriban, Szegedet szemlélve, a forgalmat, és az általános nyüzsgést bá­mulva, riadtan idézte Pestet. Dicséret vagy sem, ki-ki maga döntse el, van itész bőseggel. Persze, a mai világban nem gond a durvaság, inkább az el­lenkezője. Igaz, egy szép nőnek készséggel segítünk cipekedni, ám sajna, a küllem múlékony varázs, te­hát előbb-utóbb ők is megtanulják a módit. Pedig az ember általában érzékeny lény, ki rejtett, ki nyilvá­nos módon, de kényes méltóságára. Érteimiségi munkahelyen tisztségviselőt választa­nak, aki majd képviseli érdekeiket, óvja nézeteiket, egyszóval, vállalja a veszélyt, mint a villámháritó. Egyedül a viharos sötétben közvetíti felülről lefelé a feszültséget. Jelen fázisban azonban még három a jelölt, s egyelőre beszélő viszonyban mérkőznek. Elő­zetes tanácsot tartanak, miképpen legyen a szavazás, ki, hogyan voksoljon? Én rád, ő is rám? Netán, for­dítva? Győz a bölcs bizalom, szavazzon mindenki magára, hiszen ismerjük saját gyengeségünk. Meg az­tán, könnyen botlik az ember, hiába ígéri. Ez a tiszta munka, tevedes kizárva, egymás átvágása el­vileg lehetetlen, győzzön aki jobb a többi szemében. Ki-ki természetesen magát ajánlja, mintha csak oda­át... így szoktuk meg, ezt tanította az elődök — hányszor véres — tapasztalata, hogy mindenki ma­gáért, kívülem mindenki ellenség? Csak a ki-kit győz le igazsaga érvényes, s költői vágyakozás az össze­fpgás ? A doktornő és a főorvos úr munkatársi és há­zastársi viszonyban vannak, illetve voltak. Két év­tized nagy idő, ami összekötött gombölyüség, mára eltávolít. A főorvos úr jó főnök volt, a doktornő en­gedelmes beosztott. Most azonban elszakadt a baba­ruha, kettétépte a rút ármány. Dehogy is rút, inkább hamvas ártatlanság, és legfőképpen akkor született, amikor a doktor úrék ismerkedtek. Alkudozás, kö­télhúzás, gyerekkönnyek, idegtépés. A doktornő még a városból is elmegy, új életet kezd négy és fél iksz körül. De búcsúzóul kap valamit az együtt töltött évek nyomán, mely apró figyelmesség csupán: szi­gorú megrovást, a késésekért. Tehát a rovatba be­kerül, hogy fegyelmivel távozott. Valamikor, nem is olyan régen, kis hazánk egén virított a jelszó, nálunk legfőbb érték az ember! Kezdetben ez jogos büszkeséggel töltötte el az új világ építőit, hiszen harcuk eredményét üdvözölték a jelszóban. Később annyi minden megváltozott, s a jelszavak lassan tünedezni kezdtek. A mai huszon­évesek számára ez a jelszóhiányos világ a természe­tes, s bizonyosan így van ez rendjén. Tűnjenek csak el az üressé kopott szólamok, ha tartalmuk valóság­gá vált. De valóban a forma változzék, s ama régi kiáltások üzenetében az idők próbáját kiállott célt őrizzük ma is. Nevezetesen a gazdasági gazdálkodási, sőt, gazdagodási láz ne vonja szemünkre a vörös ködöt, lássuk mindvégig az embert, akiért a küzdés folyik. Ha ő elvész tekintetünk elől, öncélúvá válik minden gazdagodás. Tekingetve a hazában, olyan sok jó receptet nem látni; aki gazdagodik, az is út­kereső. Mintha még a pénzt is könnyebb lenne meg­találni, mint utat az emberhez méltó értelmes élet­hez. Keseregni felesleges, de a helyzet önmagunk előli elrejtése is értelmetlen. Lehet mondani, legyen értelmes a dolgozó pihe­nése is, hát még ha szervezett alapon megy. Barátom beutalóval üdült, irigykedve hallgatom beszámolóját. Az üdülő fogadószintjén, szóval a földszinten, ahol folyton nyüzsög a nép, csoportosulásra meg hangos csilingelésre figyeltek fel. Közelharc árán eljutottak a forráshoz, s kissé csodálkozva észlelték a három pénznyelő automatát, mely mágnesként vonzotta a pi­henő dolgozókat. Megjegyzendő, hogy a porta éjjel­nappal szolgálatot tartva váltotta be a fémtízeseket, ily módon is segitve a megszorult játékosokat. Igaz, itt is voltak dörzsöltek, akik levonultak éjjel játsza­ni, hogy akkor majd nem lesz nyüzsi, de tévedtek, mert akkor is dolgoztak a masinák ... N ehéz kérdés lehet, hogy mindig kell a méltó­ság? Nem lehet legalább időnként letenni? Emberek vagyunk, és nem istenek, glóriával. Az emberi sors könnyebb s súlyosabb próbákat egy­aránt elénk hoz. Forgandó mai világunk kevéssé tisz­teli a biztonságot, talán még a terveinket sem szava­tolja. Elszoktunk ettől, váratlanul kerültünk szembe az újjal. Reményeink is valamiként a múlt felé for­dulók, hogy majd csak túl leszünk ezen is, és visz­szaköszönt a nyugalom. Kétséges esélyű óhajtás, mert a világ más irányba tart. Ám, ez nem teszi fölösle­gessé az értelmes élet tiszteletét. Legfeljebb, több erőfeszítést kíván valamennyiőnktől. Tráser László Ot eu ucaltozasai a kisiparban A KIOSZ megyei küldöttgyűlése A megyében a kisiparosok száma az elmúlt év végén 6 ezer 365 volt. öt év alatt 1 ezer 181-gyel nőtt. A legtöb­ben a személyszállítók és a teherfuvarozók közül váltot­tak új iparengedélyt. Figye­lemre méltó, hogy a létszám­növekedés tavaly a fél szá­zalékot sem érte el. öt év alatt jelentősen csökkent a fényező, vas- és fémszerke­zeti lakatos, cipész, férfi­szabó, ács-állványozó, sze­keres fuvarozó és fodrász kisiparosok száma. A gmk­knak 1420 tagja van. Fél évtized alatt a kis­iparosok bruttó termelési ér­téke közel kétszeresére emelkedett. A megyében az összes felvevőhelyek és mű­helyek 87 százalékát a kis­iparosok üzemeltetik. A mű­helyek szétszórtságukkal, méretükkel általában jól al­kalmazkodnak az igények­hez. Gond, hogy a nyitva tar­tásuk jórészt egybeesik a lakosság munkaidejével. Az ügyeleti szolgálatba, a hosz­szabb nyitva tartásba a tag­ságnak még csak a 15 szá­zaléka kapcsolódott be. A kisiparosok lakossági szolgáltatásban való rész­aránya az elmúlt időszak­ban kismértékben csökkent. A legnagyobb részt ebben az ágazatban (70-80 százalé­kot) az építőipari és a mé­—>ruházati szolgáltatás foglal el. Az elmúlt években Tegnap, vasárnap, Szegeden ülésezett a Kisiparosok Or­szágos Szövetségének Csongrád megyei küldöttgyűlése. Az eseményen megjelent Molnár József, a KIOSZ elnöke, Bar­tha László, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára és Fraknóy Gábor, az MSZMP Szeged Városi Bi­zottságának titkára is. A tanácskozás résztvevői meghall­gatták és megvitatták a megyei adóközösség vezetőségének beszámolóját a társadalmi adóztatásban végzett munkáról, a középszervezeti válaszmány jelentését az 1981-es küldött­gyűlés óta elvégzett feladatokról. Elfogadták a következő ötéves időszakra vonatkozó és az országos küldöttgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Sor került különböző kitünte­tések átadására is. Az építőipari és városfejlesztési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését vehette át Vass Sándor víz­és gázszerelő. A pénzügyminisztertől a Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Ferenczi Ottói kendőfestő. Az ipari mi­niszter a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta Farkas Dezső üvegezőnek. A KIOSZ elnökének Kiváló Szervezeti Munkáért adott kitüntetése arany fokozatát kapta Csontos Imre vízvezeték-szerelő (valamennyien szegedi kisiparosok). Megválasztották — lapzárta után — a megyei választ­mány és az ellenőrző bizottság tagjait és póttagjait és az országos küldöttgyűlés küldötteit. (A választás eredményét holnapi lapunkban közöljük.) szélesedett a szakmák köre. Személyszállítók, teherfuva­rozók, autómentők, kútfúrók, lakástakarítók, láttak mun­kához. A vasesztergályosok­nál, villanyszerelőknél, szo­bafestőknél többször hiá­nyoztak a megrendelések. Nőtt az árutermelés mér­téke. Megélénkült a hiány­pótló. a választékbővítő és a divatcikkek gyártása. A ha­gyományőrző kézműipari termékek gyártásában to­vábbi visszafejlődés mutat­kozott. Az orvosegészségügyi eszközök, berendezések. a kozmetikai műszerek gyár­tásában kiemelkedőek az eredmények. A megye kis­iparosai gyártanak például izületpótló protézist, csecse­mőlélegeztetö berendezést és magnetoterápiás készülé­ket is. A műszaki fejlesztés adó­mentes elszámolásának lehe­tősége segített abban, hogy élénküljön a vállalkozókedv a műhelyek, berendezések korszerűsítésére. Bővültek a hitelfeltételek, de a kamatok mértéke is nőtt. A hitel­igénylők száma és az igény­bevett összeg csak mérsékel­ten emelkedett. A pénznek több mint a felét műhely­építésre kérték. A vámté­telek csökkentése, a vám­mentesség szélesítése is se­gítette a munkaeszközök korszerűsítését. A műszaki fejlesztés különböző lehető­ségeivel a kisiparosoknak csak a töredéke tudott élni. A nagyobb fejlesztést tőke­hiány, a gépek szűk kínálata és a konzervatizmus gátolta a beszámoló szerint. Az anyag- és alkatrész­hiány többször meghiúsítot­ta vagy késleltette a meg­rendelések teljesítését. Gond, hogy változatlanul csak né­hány kisiparos újít fel al­katrészeket. A beéDÍtett — nem mindig feltétlenül szükséges — új részegysé­gek jelentősen növelik az árakat. A KIOSZ országos kül­döttgyűlésének a mepvei küldöttek elé került állás­foglalás-tervezete hangsú­lyozza: a szervezet felépíté­sét és a testületek tevékeny­ségét úgy kívánják fejlesz­teni. hogy alkalmasabbá vál­janak az érdekképviselet és érdekvédelem hatékonyabb ellátására. A testületi dön­tések előkészítésébe szeret­nék jobban bevonni a tag­ságot. Elengedhetetlen, hogy ezeknek a testületeknek az elhatározásai jobban tükröz­zék a KIOSZ tagságának/ differenciált érdekeit a tár­sadalmi és gazdasági élet­ben végbemenő változások közepette. B. I. BNV Mint lapunkban beszámol­tunk róla, az elmúlt hét péntekjén megnyílt az idei öszi Budapesti Nemzetközi Vásár, s a most kezdődő hét vasárnapjáig várja a látoga­tókat a kőbányai vásárváros­ban. (Jegyzetünk a BNV-ről a 3. oldalon.) Nagy László képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents