Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

Szerda, 1986. augusztus 13. 5 Áz odasült ember nyoma r^ rádiófigyelő Hirosima és Nagaszaki neve ezekben a napokban sűrűn szerepel a különböző tömegkommunikációs fórumokor. Borzalmait a napi politika, a nukleáris háború veszélye is szüntelenül érzékeli. Ezért is felette aktuálisak azok a tények, adatok, melyek a Petőfi rádió csütörtök délutáni műsorában hangzottak el. Sokadszor hallottunk az atomkatasztrófa körülményeiről, részleteiről, mégis, ezúttal különösen erőteljes, megdöbbentő a hatás. Nem kegyeletteljes szónokokat — magukat az átés túlélőket szólaltatta meg Barát József. Ha Hirosimába érkezik, ma már jóformán semmi sem emlékezteti az odalátogatót a 41 évvel ezelőtti pusztulásra. Egy város a felhőkarcolós, neonfényes, zsú • folt japán városok közül. Az emberek barátságosak, kedvesek, s annyira gondterheltek csak, mint bármely más honfitársuk. A csillogó kirakatokból falatozni csábítanak a választékot prezentáló, illúziókeltő műanyag ételek, gyerekek hancúroznak az utcán, félóránként hajó indul a tündéri Mijadzsima-szigetre. fedélzetén csivitelő kirándulókkal; akár egy turistaparadicsom. Hihetetlen, hogy pár évtizede itt minden a földdel vált egyenlővé, 3 kilométeres körzetben minden megsemmisült. Kétszázötvenezren haltak meg, szinte egyszerre. A megrázó bizonyosság, hogy a tragédia színhelyén járunk, akkor vág mellbe, amikor hirtelen szétnyílnak az üvegbeton paloták, s mögöttük, előbukkan a - mementó: az épület, amely felett a bomba felrobbant. Kiégett kupolája, a nyugalmukban is vádló, roggyant falak nem engedik csillapodni a világ lelkiismeret-furdalását. A szomszédos múzeumban megelevenednek a szörnyűségek: nonstop dokumentumfilmvetítés, s a kiállított tárgyak „gondoskodnak" róla. hogy mély döbbenet ébredjen a látogatóban. Kődarab, melyen szemmel látható az odasült ember nyoma, szétégett óra, mely az idők végezetéig a robbanás pillanatát mutatja már, s élőkép a pokoli tűzben jajgatva menekülő, málló bőrű emberekről. „A gyerekek kicsit félnek tőlem" — vallotta egy túlélő zenetanár. „Félek minden este, ha zajt hallok" — mondta a riportban egy- magyar kisfiú. Tízezer kilométerre lakik Hirosimától. V. E. Az oktatási törvény végrehajtási jogszabályai Ezekben a hetekben folyamatosan készülnek el és jelennek meg az új oktatási törvény végrehajtását, szolgáló jogszabályok. Mint azt a Művelődési Minisztérium az MTI munkatársának elmondták, a törvény hatálybalépéséig, szeptember 1jéig, valamennyi jogszabály megjelenik, ugyanakkor a minisztérium gondoskodik arról, hogy ezzel egyidejűleg az oktatási intézményekhez külön kiadványként is eljussanak a rajuk vonatkozó rendelkezések. Ugyancsak augusztusban adják ki azt a gyűjteményes kötelet, amely tartalmazza az oktatási törvényt, továbbá a végrehajtására kibocsátott törvényerejű rendeleteket, minisztertanácsi és miniszteri rendeleteket. E kiadványok segítik majd a zökkenőmentes tanévkezdést, s azt, hogy az intézmények az oktatási évben önállóan kidolgozhassák a törvény szelleméhez igazodó intézményi működési szabályzatukat és házirendjüket, amelyek az eddig központilag előírt, s most a nevelőtestületek hatáskörébe utalt kérdéseket rendezik. Meghatározzák például a tanítás helyi rendjét, az tgyes pedagógusok munkaköri feladatait, s a diákokra vonatkozó magatartási követelményeket. Az iskolák munkáját segítendő a tervek szerint a Művelődési Minisztérium folyamatosan közread majd szakmai útmutatókat és mintákat ezek elkészítéséhez. A törvény hatálybalépése nem jelent az iskolák számára minden területen azonnali változást: a jogszabályok alkalmazása ugyanis folyamatos, épít az előzményekre és figyelerobe veszi a megvalósítás lehetőségeit is. így továbbra is a meglevő tantervek és óratervek hatá-* rozzák meg az iskolák tartalmi munkáját, és több rendelkezés — például a tankötelezettségről szóló — csak az 1987—88-as tanévi beiskolázáskor lép érvénybe. Az oktatási törvény végrehajtását szolgáló minisztertanácsi és miniszteri rendeletek közül már több megjelent a Magyar Közlöny hasábjain. Olvasható egyebek között a tankötelezettségről szóló miniszteri rendelet is, amely megteremti a gyermekek fejlettségéhez igazodó iskolakezdés jogi feltételeit, valamint a szaktanácsadásról szóló, amely a kialakítandó szaktanácsadói hálózat rendszerét és feladatait határozza meg. A Magyar Közlöny augusztus 1-jei számában jelenik meg az óvodákról, valamint az alapfokú nevelési, oktatási intézmények működéséről, majd ezt követően a középfokú intézményekről, továbbá a zeneiskolákról szóló rendelet. Ezek tartalmazzák egyebek között a nevelőtestületek, szakmai munkaközösségek, valamint a tanulói és szülői közösségek döntési, véleményező és javaslattevő jogkörét, az intézményekbe való felvétel és átvétel rendjét, a pedagógusok képesítési előírásait. A tanulmányi kérdések közül azok szerepelnek itt, amelyek a tanuláshoz való jog gyakorlásával közvetlen összefüggésben vannak, mint például az értékelés szabályai, a továbbtanulás feltételei (MTI) Hajdanán, mikor szerveződött még a televízió körzeti stúdiója, a három megyére szabott felvevőpiacról jegyezte meg egyik kollégám szellemes angol példával: készülődik Szegeden a bibicsi. Célozva kísérteties hasonlóságára a kezdőbetűknek: BBC — azaz Bács, Békés, Csongrád. Azóta, mint tudjuk, felnőtt a gyermek, s a második program heti rendszerességű, egy órásra duzzadt körzeti adásainak egyikeként — fővárosi és pécsi testvéreive! karöltve — komoly tömegkommunikációs lehetőségekhez jutott. Keddenként, fél 7-től, a szentesi csatornán) köszönt be a szegedi stúdió úgynevezett aktuális műsora, amely rendeltetésszerűen adja a táj eseményeinek, történéseinek esszenciáját, s amelyre lassacskán igénye is támadt e tájkörzet lakos-i ságának. Jelenleg ott tartanak tehát, hogy nem felkelteniük kell az érdeklődést, sokkal inkább megfelelni annak, huzamosan. Márpedig — elnézve legutóbbi jelentkezésüket, de a korábbiak tapasztalatait — úgy föst a dolog, ez a nehezebb. Nem amiatt elsősorban, hogy mi van, és mi nincs, mire érnek oda, és mit hagynak^ észrevétlenül tévés kollegáink, hiszen e tekintetben — miként a napilapoknál — sohasem lesz teljes elégedettség: fölös és hiányzó anyagokért mindig perelnek majd, a hangsúlyokat is vitatni fogják, mig a tömegkommunikáció tömegkommunikáció marad. Inkább az állandó elemek nyűgének permanenciájat kérdőjelezném meg itt és most, s vele összefüggésben a formát. Mintha a szegedi stúdió időnként nem venne tudomást arról, hogy van egy országos televízió, jóval régebben kialakult, állandóan formálódó műsorszerkesztési, tartalmi és formai konzekvenciákkal. Ez az adás is részletes, kimerítő időjárás jelentéssel indult. lévénl hogy dühöng a kánikula. De hat nem dühöng-e az egész országban? Rétegesen öltözködjünk, szedjünk vitamint. közlekedjünk óvatosan — sorjázik ezernyi jótanács. Mert igaz, hőguta kerülgeti az embert — de hát a front nem „bibicsi front", ahol a bibicsi meleghullámra bibicsi kezelés jár. Sokszor az az érzésem, a szegedi stúdió körzeti adása az országos tévé aktuális műsorainak Téve Híradó, A Hét, Stúdió) formai utánzata, s ettől kísért benne a bibicsizmus, vágj is hát a provincializmus veszélye. Hogy hiányzik az eredetiség, a tévés ötlet és szemlélet, ami sajátszerűvé tehetné, máshoz nem hasonlithatóvá e körzeti adások karakterét, emblemáját. Tudom, hasonmód érheti vád a napilapokat, az országosakat is. egyik olyan mint a másik, a hazai tömegtájékoztatás fazonja uniformizált. De hát ettől még a jelenség jelenség marad. A rádió mellé elővette 1980-as Szép Szó dobozát a tévé is. tisztelgőn a minap eltemetett Illés Endre emlékének. Sok szép szó esett ezekben a napokban a jeles íróról, irodalomszervezőről, akit már életében a század klasszikusaihoz sorolt az irodalmi tudat, közvetlenül Németh, Déry. Illyés társaságába — hogy csak a nemrég lávozottaknál maradjunk. Ujranézve e portrét kivált izgalmasnak tetszett átadni magunkat egyfajta sajátos varázslatnak, mint az írói műhelynek szükségszerűen pillanatállapota egy| már megváltozhatatlannak véglegességébe mosódott át. vagyis a jelenidejűség múltba fordulásának Illés észrevételei, elemzései ugyanis egyszeriben szentenciajellegüvé nemesedtek. Így kaDott különlegesen érzékletes fényt íróasztala, titkos fiókjáról Babits szelleme; véleménye Stendhalról és Csáth Gézáról, kritikusi attitűdje Kassák és Tamási Áron dedikációi kapcsán, Ferenczy Béni ceruzarajza, Dómján Edit búcsúzó magnótekercse stb. Mintha 15 ezer kötetes könyvtára zendült volna meg. Nem feltétlenül arányos harmóniában Ellenkezőleg. Epilógusnak felolvasott hitvallása ugyanis éppen ez: „a disszonanciát szeretem, elvontan, önmagában." N. I. - gyerekeknek Sanzonok hangján A Magyar Média és a Lapkiadó Vállalat közös kiadásában jelent meg Reményi Gyenes István könyve, címe: Sanzonok hangján. Versek, műfordítások szerepelnek a kötetben, Fodor András -szerkasztéséhtn. Ruzicskáj} György illusztrációival. A szerzőt aki különben a Spanyolországban élő és nemrég a Pesti Vigadóban kiállítást rendező világhírű fotóművésznek, Jüan Gyenesnek a fivére), jól ismeri a színházjáró közönség. Neve a dalok versszövegeinek fordítójaként számos plakáton szerepel: a West Side Story, a Hegedűs a háztetőn, az Edith és Marlene sok nótájának magyar dalszövegét írta. Azonkívül számtalan önálló sláger és sanzon magyar szövegének szerzője, köztük vannak George Gershwin számai, köztük Edith Piaf dalai (például a Mylord, a Nem bánok semmit sem és a Himnusz a szerelemhez), köztük Joseph Kosma, azaz Kozma József számtalan száma (Barbara, Régi Párizs főterén stb.). Arra már kevesebben emlékeznek, hogy Reményi Gyenes, kivált fiatal korában, sok önálló verset is írt, zene nélküli, a maga lábán megálló költeményt. Ez a kötete ezekből is összeválogatott egv csokorra valót. Érdekesek Reményi Gyenesnek a kötet elején szereplő írásai. Egyfelől felvázolja. a sanzon történetét, szerepét és jelentőségét a muzsika, és a dal világában. Másfelöl elmondja a sanzonna/ kapcsolatos személyes élményeit, beszél műhelyproblémáiról, a magyarítás gondjairól és szépségeiről, gyötrelmeiről és gyönyörűségeiről. Es riporteri érdekességgel szamot be a Panzsba elszármazott Kozma József első magyar .szerzői estjéről, amelyet 1956 őszén tartott meg a Bartók-teremben (a mai Pesti Színházban) Ájándékpark Nem mindennapi ajándékkal lepték meg a gyerekeket az ukrán Szumi város iparvállalatai — nagyszerű parkot építettek a fiataloknak. A tizenöt hektárnyi lerüíeien szinte minden megtalálható, ami a gyerekek szórakozásához szükséges: játszóterek, kis stadion, gyerekszínpadok, gokartpálya. Tavasztól őszig a szabadtéri színpadokon ének- és táncegyüttesek lépnek fel, és gyakran rendeznek vidám vetélkedőket is. Reggeltől estig vidám gyerekzsivajtól hangos a szumi park, amelyet egyébként társadalmi munkában, illetve a vállalatok támogatásával épitettek fel, és amely így sem volt olcsó, összesen egymillió rubelt fordítottak rá. Egy planetáriunií műszer, 29 000 darabrészből szerelték össze, (öbb mint 150 vetitője, 11 darab motorja van. Súlya 2500 kg, magassága 6 méter. Az ember érdeklődése a gömbök belsejében vízszintécsillagok iránt valószínűleg sen maradó padlózaton állva egyidős magával az ember- figyelhették a mesterseges rel. Tárgyi bizonyítékok égbolt lassú forgását a rávannak arról, hogy kőkori festett csillagképekkel, őseink már 30—50 000 évvel Bizonyossá lett azonban, ezelőtt is érdeklődtek bizo- hogy e szerkezetek egyike nyos égi jelenségek, például sem képes megadni a csila holdfázisok változása iránt, lagos égbolt valósághű beIgazi csillagászati megfigye- nyomásót. Az első világháléseket azonban csak az úgy- boni előtt vetődött fel olyan nevezett nagy neolitforrada- terv, hogy egy kupola belső lom, a földművelésre való falán csuklókból, húrokból és áttérés idején kezdtek vé- korongokból álló mechanigezni; ez erthető, hiszen a kus szerkezet mozgasson iznövények életritmusa az év- zólámpákból kialakított szakok, vagyis a napév cik- bolygókat.. A Zeiss gég aklusa szerint folyik. kori főmérnöke azonban kiAz első mechanikus szer- mutatta, hogy ilyen szerkekezeteket, amelyek a boly- zet létrehozása mechanikaigók, a Nap és a Hold látszó lag megoldhatatlan. Benne mozgásait utánozták, a gö- vetődött fel az az új gondorögök alkották meg. Mint- lat, hogy a mozdulatlan kuhogy a bolygók keringési pola belső falára egy megperiódusai összemérhetetlen felelően mozgatott vetitő-bemennyiségek, irracionális rendezést alakítson ki és számok mozgásuk utánzása mozgasson kisebb-nagyobb fogaskerekekkel csak közeli- fényfoltokat, csillagokat. Natöleg oldható meg. A me- pot. Holdat és bolygókat, chanikus planetáriumok vi- 1923-ban megszületett az elrágkora'a 17. századdal kez- sö projekciós (kivetítő) pladödött. netárium. és nem sokkal kéA mai planetáriumok má- sőbb elkészült az Universalsik őse az éggömb volt, műszer is, amely a déli csilamely ugyancsak az ókor lagos égboltot is megjelenítszülőtte. A csillagos égből- hette a planetárium mestert < s annak fő köreit ábr-j- . - egén. A projekciós zoló demonstrációs eszközök planetárium azóta az egész mérete idővel akorára nőtt, világon elterjedt, hogy a raj la ábrázolt égites- A mai planetáriumi müteket belülről is lehetett „„„„ ... .., . ,, , . . :. . szer 8900 csillagot vetít a szemlélni. Ezeket az oriasi " 1 gömböket kézi vagy vízi erő- planetárium kupolájának vei forgatták, és a nézők e belső falára. Csillagok színháza