Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

> 4 Szombat, 1986. augusztus 9. Hz amerikai Time magazinnak adott Kádár János-interjú visszhangja A nemzetközi gazdasági együttműködés erősítését, a kelet—nyugati együttműködésben jelentkező akadályok felszámolását szorgalmazta Kádár János a Time amerikai magazinnak adott interjújában — emelik ki ismertetéseikben a nagy nemzetközi hírügynökségek. Az AFP francia hírügynökség New York-i keltezésű tudósításának bevezetőjében hangsúlyozza, hogy Kádár János az interjúban „felhívást intézett a kelet—nyugati gazdasági együttműködés megerősítésére. ,Minél fontosabbá válik a szocialista és a tőkés országok gazdasági együttműködése, annál szilárdabbak lesznek politikai kapcsolataik' — szögezte le Kádár interjújában." Az ismertetés idézi azt az elvárást is, hogy fel kellene számolni minden vámkorlátozást Magyarország és az Egyesült Államok között, és Washingtonnak biztosítékokat kellene adnia, hogy hosszú időn át alkalmazza Magvarország vonatkozásában a legnagyobb kedvezmény elvét. Hasonlóan fogalmazott a Reuter angol hírügynökség is: „Kádár János magyar vezető a Time hírmagazinban megjelent interjújában kijelentette, szeretné, ha felszámolnának minden kereskedelmi korlátot hazája és az Egyesült Államok között, és azt, hogy Washington hosszú távra biztosítsa a legnagyobb kedvezmény elvét." Az AP amerikai hírügynökség az interjú kiemelkedő elemének azt találta, hogy Kádár János nyíltan szólt a gazdasági gondokról is, elmondta, hogy a tudományos kutatások eredményei Magyarországon csak lassan kerülnek át a gyakorlati életbe. „Nem becsüljük alá gyakorlati gondjainkat" — idézi a magyar vezető szavait, de kiemeli a nyilatkozatból azt a megállapítást is. hogy a Magyarországon követett politika fő vonásait a gyakorlat már igazolta. A BBC brit rádióállomás rövid kommentárt szentelt az interjúnak. Hírmagyarázója rámutatott, hogy Kádár János felhívása összhangban van a Szovjetunió politikájával, „beilleszkedik a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításának óhajába". A nyugat-európai napilapok közül a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtökön közölt részletes tartalmi ismertetést. A nyugatnémet lap megállapítja, hogy „a nyugati és keleti politikusok nyilatkozatainak sorából kiemelkedik Kádár pártvezető igen személyesnek ható formában folytatott beszélgetése az amerikai Time című lap vezető munkatársaival." A lap részletesen ismerteti az interjúnak a magyar— szovjet kapcsolatokról szóló megállapításait, valamint a magyarországi gazdasági és belpolitikai helyzetről elhangzott értékelést. A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja „Kádár a kelet—nyugati együttműködés megerősítését kéri" címmel számol be az interjúról. Kitér a kelet —nyugati gazdasági és politikai kapcsolatok összefüggéseire, a magyar—amerikai kereskedelemre, és idézi az interjúban megfogalmazott reményt, miszerint Magyarország „a soron következő ötéves terv során képes lesz elérni az évi 3 százalékos növekedést." Vezető helyen számolt be az interjúról szerdán este a csehszlovák televízió is. Kiemelte Kádár Jánosnak az ország fejlődéséről elhangzott szavait, és azt a kijelentését, hogy Magyarország számára meghatározóak szövetségeseihez fűződő kapcsolatai. Tények a vgm-ekröl TÉNYEK A VGM-EKRŐL A vgm-ek száma _21153 18178 A vgm-ek ágazati magosziáu 1985-ben KözteA népgazdaság összes termelési értékéből 1985-ben a vgm-ak 0,5%-ot állítottak aló . 15,3 milliárd Ft Árbevétel 1984-hez viszonyítva Jövedelem 1984-hez viszonyítva Az egy vgm-tagra jutó árbevétel, Ft. 1984 1985 A vgm-ek döntően a vállalati alapevékenységhez kapcsolódó meghatározott munka vállalására alakultak az 1980-as évek elején, s főleg vállalati igényeket elégítenek ki. A közvetlen anyagi, illetve eredményérdekeltség tette vonzóvá ezt a gazdasági formát, amelynek létezése komoly viUj habselyemgyári |*ff # t m " •• kikészítő üzem A Habselyem Kötöttárugyár 125 millió forint hitelt vett fel új kikészítőgyárának befejezéséhez, illetőleg a gépi berendezések megvásárlásához. Az összesen 200 millió forintos beruházás azért vált szükségessé, mert a vállalat jelenlegi üzemrészében már nem képes megfelelő mennyiségben és minőségben festeni, szárítani, rögzíteni az általa kötött, hurkolt kelmét. Hiányzó kapacitásának pótlására jelenleg a Budapesti Harisnyagyárral működne együtt; ott adják meg a végleges formáját a kötöttárugyár termékei kétharmadának. Ez a megoldás azonban nem zavartalan, mert a harisnyagyárban gyakran késve kerülnek sorra a végek, így a kötöttárugyár nehezen tud eleget tenni a megrendeléseknek. A helyzet enyhítésére Kazincbarcikán létesítenek mintegy 2.ezer négyzetméteres új kikészítő üzemcsarnokot. Itt két festőgépet, hőrögzítő berendezést, számitógép vezérlésű, úgynevezett festékkonyhát állítanak üzembe. A. berendezések szerelését rövidesen elkezdik, és ez év végéig befejezik a próbaüzemelést is. Jövőre már 700 tonna kelmét festenek, szárítanak a korábbiaknál jobb minőségben. Továbbra is üzemben tartják a gyár pesterzsébeti, régi kikészítő-» üzemét, és szükség van a Budapesti Harisnyagyár közreműködésére is, de erre a két részlegre a jövőben sokkal kisebb teher hárul. Az új üzemcsarnokba modern berendezéseket, NSZK, olasz, svájci. környezetkímélő gépeket vásároltak. Ez azért jelentős, mert a textiliparban éppen a kikészítőrészlegben használatos vegyszerek károsítják a legjobban a környezetet, tehát a védekezés itt a legfontosabb. A modern gépeken nemcsak a jelenleginél jobb minőségű, hanem azonos alaoanyagból többféle divatos anyagot képesek előállítani, és így értékesebb textíliából varrhatnak kelendő ruházati terméket. A vállalat azt tervezi, hogy kikészítőüzemét a VII, ötéves terv során tovább bővíti. (MTI) tákra készteti az embereket. A vállalati gazdasági munkaközösségek száma 1984-ről 1985-re 16,4 százalékkal, a tagok látszáma 20,7 százalékkal nőtt. A termelési tevékenységükre jellemző, hogy méa 1984-ben 100 forint b;uttó kereset eléréséhez 229 forint árbevételt kellett produkálni, addig 1985-ben ugyanilyen keresethez 246 forintot kellett megtermelni. Jól jellemzi a jövedelemkiáramlás nagyságát, hogy 100 forint termelési értékből 1984ben 66 forint volt a bruttó jövedelem, 1985-ben pedig 65,20 forint, (a népgazdasági átlag 15—18 forint között mozog). A gyermekáldás és a pénz V

alamennyien ismerjük idős rokonok történeteit a nélkülözésről. Arról, hogy a nagy családokban a gyerekek egymás levetett cipőiben jártak, s ha túlságosan elkopott, újságpapírral bélelték a talpát, s hogy ha menni kellett, és éppen nem volt otthon lábravaló, hát mezítelen talppal vágott neki a hosszú útnak az ember gyereke. Háborús időkben az sem volt ritka, hogy egy nap egyszer került étel az asztalra, akkor is többnyire rántott leves. Hallottam arról is, hogy a bőségesebb, békés napok emlékeként megmaradt száraz, penészes kenyér miatt verekedtek össze a testvérek a padláson. Akkor, azokban az ínséges időkben, eszébe se jutott egyetlen szülőnek se, hogy papírt, ceruzát vegyen elő, kiszámítandó, mennyibe is kerül a fészekalja púja fölnevelése. No de mi tiem is ilyen életet kívánunk gyerekeinknek. Békésebbet, gazdagabbat. S egyre inkább rájövünk, hogy az egykét gyereknek, ha megszakadunk is, épp hogy tudjuk biztosítani a legszükségesebbeket. így hajlamos vagyok azt hinni, hogy a szándék és a 'képesség között tátongó szakadék készteti a mai felnőttet arra az első látásra aíitihumánusnak tűnő cselekedetre, hogy ha gyerekéről is van szó — számol. Számolni kénytelen, akár a közgazdász, a főkönyvelő, miként — egyre többször halljuk — számolni kénytelen az orvos is, ha a vizsgálatok, a gyógyítás módját mérlegeli. Mondhatnánk, anyagiasodó világban élűnk, de mondhatnánk azt is: a humánumot is az ésszerűség elvei szerint mérjük. Sajnálatos módon, a gyermekáldás is, hovatovább, már nem érzelmi, hanem gazdasági kategória lesz, mint annyi más az életünkben. Először megdöbbenve olvastam egyik, nagyra tartott hetilapunk felcímét, amely fölteszi a korábban talán erkölcstelennek ítélt, keményen kopogó kérdést: mibe kerül egy gyerek? Aztán rájöttem: képmutatás lenne, ha manapság — népesedési gondjaink közepette — megkerülnénk ezt a kérdést és a rá adandó választ, hiszen a gyermekvállalás előtti anyagi mérlegelés éppen a szülői felelősségérzet megnyilvánulása is lehet. Tehát, gyerekekről lévén szó, beszéljünk csak a pénzről! Annál is inkább, mert a KSH adatai szerint — tudom meg a HVG-ből — hazánkban folyamatosan nőnek a gyermek ellátásához szükséges kiadások, a reálbérek pedig ¡csökkennek vagy változatlanok, s a családi pótlék növekedési üteme általában nem tudja követni az eltartási költségek emelkedését. Kiszámították azt is, hogy ma egy 0—18 éves korú gyerek havonta átlag 3 ezer 120 forinttal csappantja a szülők pénztárcáját. Ha belegondolok, tanárnő, adminisztrátor ismerősöm, a friss diplomás körzeti orvos alig többért dolgozik egy hónapon át. S ne feledjük, ez csak az átlag: ennél kevesebbe van az 1—2 éves apróság, de jóval többe az évszakonként új ruhákat kívánó, folyton növő kamasz, akinek persze már divat diktálta igényei is vannak. Nem túlzás, hogy egy kisebbrendűségi érzésekkel küszködő serdülőnél komoly személyiségtorzulást is okozhat, ha öltözködésével „kilóg" a sorból. És még nem is luxusigények ezek sem, hiszen fiaink legtöbbje nem valódi bór „szerelést", csak egyszerű, hónapokig nyühető, márkás farmert akar, serdülő lányaink se gyémánt fülönfüggőről, csak divatos bizsukról álmodnak ... Ám ha öltöztetésük mellett farkasétvágyukat is kielégítjük, adunk valamit művelődésükre és edzettségükre is, a számitások szerint 18 évesen elemésztik akár a család 4 800 forintját is. Volt, aki úgy nyilatkozott: alábecsültek jezek az adatok. A precíz édesapa — önálló lakásra gyűjtve — évek óta pontos kimutatást vezet egyszem gyermeke költségeiről, aki 8 éves korára már elérte a havi 3 ezer 500 forintos átlagot. S ha már így osztunk, szorzunk, összeadunk és kivonunk a hajdan áldásként fogadott utódok képével — nem annyira szívünkben, inkább az agyunkban —, lássuk, hogyan tükröződnek e műveletek népesedési adatainkban. Hazánkban tavaly 130 ezer gyermek született, míg 147 ezren távoztak az élők sorából. A megyei társadalombiztosítási igazgatóság adatai szerint ez idő alatt megyénkben 5 ezren születtek, és 6 ezer 500-an haltak meg, így országosan itt a legelszomorítóbb ez az arány. Az ország lakóinak száma az idén január l-jén 10 millió 640 ezer volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 0,7 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ahhoz, hogy a szív és. az ész is utódok világra hozatalára ösztönözzön, a családi pótlék növekedési folyamatának nem szabad megállnia. Az elképzelések szerint tovább javul majd a nevelés költségeihez való társadalmi hozzájárulás aránya (egyegy százalék növekedés 1-1,5 milliárd forintot jelent), a reálérték megőrzése érdekében pedig a tervidőszak második felétől várhatók intézkedések: egyebek között a gyermekintézmények térítési díjrendszerét szándékoznak korszerűsíteni. Mindez önmagában kevés a felhőtlen boldoguláshoz. A reálbérek indokolt növekedése mellett egyéb téren is megkülönböztetett figyelem és kedvezmény illethetné meg azokat az embereket, akik anya és apaként is megteszik, amit „megkövetel a haza ". Gondolok itt arra, hogy például — akár sok más országban — a jövedelemadó gyermekek száma szerinti mérséklésével is lehetne „honorálni" a szülői teljesítményeket. M

ert, valljuk be, a kiadások rubrikájába be lehet írni a kenyér, a cipő, a tankönyvek, az üdülés árát, a szeretet, a gondoskodás, a tisztességre nevelő törődés értéke azonban pénzben ki sem fejezhető. Így aztán a haza úgyis adósa marad minden szülőnek, aki egészséges, becsületes állampolgárral gazdagította. Ezt törleszteni forintokkal nem, csak mélységes tiszteletadással lehet. Chlkán Ágnes Előkészületek A nemzetközi rákkongresszusra A Nemzetközi Rákellenes Unió XIV. kongresszusára — amelyet, mint ismeretes, Budapesten rendeznek meg augusztus 21. és 27. között — 79 országból több mint nyolcezer résztvevőt várnak. Rubányi Ágnes, a Motesz Kongresszusi Iroda vezetője az MTI munkatársának el„En nem tudhatom kérem..." ...HOGY SZABAD-E ZENÉLNEM, CSAK A GITÁROMAT PENGETEM. mondta: az idén tizennyolc nemzetközi orvostudományi konferenciát szerveztek hazánkban, ezek közül a legkiemelkedőbb, méretei miatt a legtöbb előkészítő munkát igénylő a daganatos betegségekkel foglalkozó tanácskozás lesz. A kongresszusra 31 európai és 48 tengerentúli ország neves szakemberei érkeznek. Az eddigi jelentkezési adatok szerint a legtöbb tudóst az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból várják, s a szocialista országokból 960 szakember érkezik. A magyar rákkutatást hatszáz orvos képviseli majd. A kongresszus megnyitója a Budapest Sportcsarnokban lesz, a plenáris üléseknek, szimpóziumoknak, kerekasztal-konferenciáknak, szekcióüléseknek a Hungexpo vásárváros ad otthont. Az egyhetes tanácskozáson több mint négyezer előadás hangzik el, lesz olyan nap, amikor egyszerre 46 szekcióban vitatják meg a daganatos betegségek gyógyításának időszerű kérdéseit. Délutánonként negyven helyen mutatnak be szemléltető ábrákat a kutatók. A tudományos programot kiállítás egészíti ki: kétezer négyzetméteren több tucat cég vonultatja fel orvosi műszereit, gyógyszereit. A kongresszus résztvevőit a főváros valamennyi szállodájában, egvéb szálláshelyeken és diákotthonokban helyezik el. Drezdai diákok Szegeden A tarjánvárosi III. sz. általános iskola igazgatóságának és szülői munkaközösségének meghívására drezdai diákcsoport érkezett Szegedre. A vendéglátó iskola és a drezdai Anton Saefkow iskola 1983-ban létesített kapcsolatot, azóta évenként rendszeresen szerveznek diákcseréket. A vendégek, négy pedagógus, és húsz diák, tíz nap alatt megismerkednek Szeged nevezetességeivel, kulturális életével, az Ópusztaszeri Nemzett Emlékparkkal. Kirándulást szerveznek Kecskemétre, Budapestre, a Mátrába. Mivel a tarjáni iskolában a német nyelvet tagozatos osztályokban, intenzív keretek között oktatják, a vendéglátó gyerekek idegenvezetőként, tolmácsként gyakorolják az idegen nyelvet.