Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

Péntek, 1986. augusztus 8. 3 Szakvélemény az új termékekről Az év első felében 2 ezer 423 hazai újdonságról és 2 ezer 621 import előmintáról adott szakvéleményt a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézet. A magyar gyártmá­nyok 66, a külföldiek 83 százalékát forgalomba ho­zatalra alkalmasnak találta. A hazai új cikkeknek csaknem fele — 1193 termék — élelmiszer, ezek mennyi­sége 46 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában. A 400-féle édesipari újdonság zömében cukorka, fagylaltpor és jég­krém, valamint csökkentett cukortartalmú üdítőital. A tartósítóipar 223-féle új ter­méket mutatott be: a gyors­fagyasztott ételek választé­kát bővíti például a bako­nyi sertésszelet galuskával és a körömpörkölt, vala­mint a gyorsfagyasztott lek­város táska. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát jó minőségben, korszerű cso­magolásban mutatta be öt­féle tubusos termékét, az egres-, jaspa-, málna-, sár­gabarack- és pirosribizke­ízt A hat újfajta fűszerke­verék egyebek közt a forralt bor. a levesek, a vagdalt­hűs, illetve a tojásételek íze­sítésére alkalmas. Az elmúlt év első feléhez képest több volt a vizsgált termékek közt a tejtermék, többségük­ben tűrófélék, például a ki­lencféle termékből álló szendvicstűrókrém-család. Ruházati termékekből 340 újdonságot vizsgáltattak a gyártók, körülbelül annyit, mint egy évvel korábban. A bemutatott méteráruk több­sége korszerű, felsőruházati célokra gyártott pamut és pamuttipusú szövet. Akadt az újdonságok közt számos különlegesség is, például a Grabona Smart elnevezésű műbőr, vagy a Grabosil Corso vízlepergető anyag. Hiánypótló a Mikóházi Aranykalász Mgtsz PVC­fólia esőköpenycsaládja. Az iparcikkek közül 880 új gyártmány minősítését végezték el a Kermi szak­emberei. A korábbiaknál ke­vesebb az újfajta háztartási gép. híradástechnikai cikk és játék, viszont több a vas­áru, az üveg-, porcelán- és a műanyag termék. A ház­tartási gépek közül újdon­ságnak számít az AM—107­es típusú, keverőtárcsás, műanyag testű mosógép. A híradástechnikai cikkek kö­zül a Videoton korszerű, szí­nestelevízió-családja érdemel említést. A háztartási mű­anyag áruk között a kisipa­ri gyártású üvegnyitó és -zá­ró kiváló minősítést kapott, ugyancsak jó minőségűek a szövetkezeti műanyag étel­dobozok. A vizsgálatra be­küldött mintegy 100-féle játék közül a szakértők vé­leménye szerint jó néhány előnyösen bővítheti a vá­lasztékot. A jóváhagyott hazai új­donságok egy része még nem készül sorozatban. A gyártás azon is múlik, mi­kor és mennyi megrendelést kapnak a kereskedelemtől. A Kermi-szakvélemény bir­tokában a folyamatos előál­lítást bármikor megkezdhe­tik. A tapasztalatok szerint a vizsgált élelmiszerek dön­tő többsége a minták be­mutatása után már néhány héten belül forgalomba ke­rül, így az első félév újdon­ságaival már találkozhatnak a vásárlók az üzletekben. Híradástechnikai cikkeknél a vizsgálatot követően álta­lában egy-négy hónap, ház­tartási gépeknél és kozmeti­kai cikkeknél egy év ís el­telik a forgalomba hozatalig. A Kermi-okirat kötelezi a vállalatokat: sorozatgyártás esetén minden egyes ter­méknek olyan kifogástalan minőségűnek kell lennie, mint annak a mintának, amelyre az engedélyező szakvéleményt kapták. A fél év folyamán az im­port előminták 55 országból származtak, s ezeknek mint­egy fele Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Kínából, Ausztriából és az NSZK-ból érkezeti. A bemutatott im­portcikkek közül a Kermi 586-féle élelmiszert és élve­zeti cikket, 391 ruházati ter­méket és mintegy 1200-fajla iparcikket talált alkalmas­nak a hazai forgalomba ho­zatalra. (MTI) Nemzetiségi együttesek fesztiválja Augusztus 15—17. között Tatán rendezik meg a 21. országos nemzetiségi feszti­vált. A hazánkban élő nem­zetiségiek nagyszabású kul­turális találkozójának 400 szereplője lesz. A délszlávo­kat a deszki Bánát Néptánc­együttes, a pécsi August Se­noa Asszonykórus, és Vizin Antal zenekara képviseli. A hazai németség népi kultúrá­jából a soroksári német nem­zetiségi együttes és a mór­ágyi Völgység Népe Tánc­együttes, a szlovákokéból a kiskőrösi Petőfi Művelődési Központ táncegyüttese és a kesztölci Kara József Műve­lődési Ház pávaköre ad íze­lítőt. A hazánkban élő ro­mánok képviseletében a méhkeréki művelődési ház ifjúsági tánccsoportja, az ugyancsak méhkeréki Nyisz­tor-házaspár, a kétegyházi KISZ-táncegyüttes és a bat­tonyai román klub női kóru­sa vesz részt a fesztiválon. Fellép Tatán a váraljai ma­gyar népi együttes, valamint a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének tánccsoportja is. A fesztivál programjában az együttesek fellépésein kívüi más rendezvények >s szerepelnek. Ebből az alka­lomból nyitják meg Tatán Sz. Bayer Erzsébet kiállítá­sát, amelyen a német nem­zetiségiek életét, szokásait ábrázoló festményei látha­tók. A tatai Német Nemzeti­ségi Múzeumban kiállítást rendeznek a magyarországi németek mezőgazdasági esz­közeiből. Baráti találkozókat t.irlanak, s kiállítást rendez­nek a nemzetiségi nyelveken megjelent könyvekből, és folyóiratokból, amelyeket a helyszínen árusítanak is. /i találkozó fénypontja, a'z augusztus 17-én sorra ke­rülő gálaest, amelyet a ta­tai Néppark 2000 személyes szabadtéri színpadán ren­deznek. A résztvevő együtte­sek Tatán kívül fellépnek Bakonyszombathelyen, Sári­sápon és Nyergesújfalun is. A fesztivál nagyszabású nem­zetiségi bállal zárul. (MTI) Hamarosan megkezdődik Távoktatás az iparban A gazdasági fejlődésben egyre inkább meghatározó szerepet játszik az úgyneve­zett emberi tényező, ezért megnőtt a szakemberképzés jelentősége. A fejlődéshez gyorsan igazodó és minden eddiginél hatékonyabb kép­zési, tovább- és átképzési formákra, módszerekre, esz­közökre van szükség. Az egyik ilyen lehetséges megoldás a távoktatás, amit sok országban már évtize­dek óta eredményesen alkal­maznak. A hallgatók oktató­csomag formájában kapják kézhez mindazokat az infor­mációkat, amelyek egy adott szakmai, illetve tudományág ismereteinek elsajátításá­hoz, illetve megújításához szükségesek. Széles körűen hasznosítják a legkorsze­rűbb technikai eszközöket, a videót, a számítógépeket. Egy-egy programcsomag vi­deó- és hangkazettából, írá­sos' anyagokból, diasoroza­tokból, ábrákat, grafikonokat tartalmazó jegyzetekből áll. A programcsomagok ösz­szeállitásában, a tananyag elkészítésében az adott szak­ma, tudományág legjelesebb szakemberei, valamint peda­gógusok és pszichológusok vesznek részt. Egy egyórás program elkészítése gyakran 600—800 munkaórát is igé­nyel, ami azt is mutatja, hogy a távoktatásban egyál­talában nem csökken a pe­dagógusok feladata, legfel­Cj szakmai tovább­képzési és oktatási for­mát vezettek be az ipar­ban: a távoktatást. Eb­ből a célból hozták lét­re a közelmúltban az Ipari Távoktatási Leány­vállalatot, amely sajátos módszerekkel kívánja segíteni a hazai ipar­fejlesztési feladatok meg­valósítását. jebb megváltozik. Ennek az oktatási formának az elter­jesztésével minimálisra csökkenthető a munkából való távolmaradás, s a ha­gyományos tanfolyami kép­zésnél is lényegesen olcsóbb. Az Ipari Távoktatási Le­ányvállalatnál elkészült egy húsz kazettából álló sorozat „A korszerű vállalati me­chanizmus" címmel. Ez a programcsomag máris igen nagy érdeklődést váltott ki az iparvállalatok körében, 6zámos nagyvállalat rendelt belőle. A program átfogó is­mereteket nyújt a vállalat­irányítási formákról, ismer­teti a vállalatok működését befolyásoló szabályokat, el­igazít a vállalati döntések előkészítésének folyamatá­ban, bemutatja az egyes szakmákat, a képzést végző iskolákat, az elhelyezkedési és továbbtanulási lehetősé­geket. Az iparban dolgozók kép­zését, át- és továbbképzését kívánják segíteni egy 1987. januárjában induló kétéves távoktatási tanfolyammal. Az ehhez szükséges tananyag most készül, a vállalati ok­tatási szakemberek és ügy­intézők számára. Tóparti pihenés Üdülőszövetkezetet hoz­nak létre az Örségben, a festői szépségű Vadása-tó­nál. A fürdésre, csónakázás­ra, horgászásra, pihenésre, szórakozásra egyaránt lehe­tőséget nyújtó tavat évről évre több hazai és külföldi kiránduló, természetbarát keresi fel. Tavaly jól felsze­relt kemping nyílt a tónál, most pedig két és fél hek­táron kijelölték az üdülő­szövetkezet helyét. Már ed­dig is sokan jelezték belé­pési szándékukat az ország különböző vidékeiről. Az üdülőszövetkezet tagjai 50­60 négyzetméter alapterüle­tű üdülőházakat építhetnek maguknak; ezek személyi tulajdonban lesznek. Az együttműködés a közműve­sítésre és más közös beru­házásra terjed majd ki Támogatás az otthonteremtéshez Beszélgetés Csonka István tanácselnök­helyettessel A család és mindenki életében továbbra is a legna­gyobb dolgok közé tartozik a lakás. Sőt megszerzése egy­re több erőfeszítést követel, hiszen ára állandóan emelke­dik. Különösen azok kerülnek nehéz helyzetbe, akiket ott­honról nem támogatnak. Ha az állam nem segít, akkor sokaknak az önálló otthon csak illúzió marad. Az utóbbi években a támogatás rendszere többször is változott. A jelenlegi lehetőségekről, az' otthonteremtők tanácsi segíté­séről kértünk interjút Csonka Istvántól, a Szegedi Me­gyei Városi Tanács elnökének általános helyettesétől. — Mit tesznek azokért, akiknek kevés a pénzük, és képtelenek arra, hog • egye­dül megoldják lakásgondju­kat? — Kaphatnak szociális bérlakást. De köztudott, hogy a városnak erre egyre keve­sebb a pénze. Am rendelke­zik egy másik lehetőséggel. Pénzügyi támogatást nyújt Szeged a lakásvásárláshoz, illetve -építéshez. Ennek az összege a hetedik ötéves tervben 300 millió forint. Az idén ebből 28 millió forint a vissza nem térítendő támo­gatás, és 20 millió forint' kamatmentes kölcsönt oszt­hatunk ki. — Kik kaphatják, kérhe­tik ezt a segítséget? — Az idén megjelent egy olyan jogszabály, amely bő­vítette a támogathatók körét, Korábbi rendelet alapján csak azok a fiatal házasok, vagy többgyermekesek igé­nyelhették a pénzbeli jutta­tást, akiknek lakáskérelmük be volt adva. Most június­ban alkotott tanácsrendelet kimondja: lakásépítéshez, -bővítéshez, -vásárláshoz mindenki kérhet támogatást. Természetesen csak azt a szándékot karoljuk fel, ami a személyi tulajdonú ott­honteremtést akarja, tehát a lakást saját erőből veszi vagy építi. Nem kapnak le­hetőséget az egyedül élők — kivéve a volt állami gondo­zottakat —. valamint azok a családok, ahol az egy főre jutó jövedelem a 3 ezer 800 forintot, illetve a gyermek­telen házasoknál az 5 ezer forintot meghaladja. Tehát a juttatásból csak a rászo­rulók részesülnek. — Családonként mekkora összeget ítélnek oda? — A jogszabály-módosí­tással nemcsak a támogat­hatók köre bővült, hanem a pénzeket is jobban differen­ciálhatjuk. Maximálisan 300 ezer forint ítélhető oda családonként, például oly módon, hogy 200 ezer forint a vissza nem térítendő ösz­szeg, a kamatmentes köl­csön pedig 100 ezer forint. Persze, nem biztos, hogy a 300 ezer forintot a kérvé­nyező megkapja, minden a rászorultság mértékétől függ. — Mire használják fel leg­inkább a segítségei? — Elsősorban a vásárlás­hoz. A lakásépítések még most kezdődnek ilyen ala­pon. — Mennyire ismeri a köz­vélemény ezt a lehetőséget? — Amíg egy szűk kört érintett — tehát az elmúlt évben —, a lakáshivatal fel­szólította az igénylőket, és felhívta a figyelmet a kér­vényezésre. Egyébként ez a rendszer 1984 decemberében lépett életbe, és a legújabb, tehát az idei jogszabály-mó­dosítás óta már nem lenne célravezető a személyenkén­ti felkérés. — Hányan részesültek ed­dig a juttatásból? — Tavaly 159 szegedi ka­pott 15,4 millió forint visz­sza nem térítendő támoga­tást, illetve 7,9 millió forint kölcsönt. Az idén eddig 251 családnak adtunk 26,7 mil­lió forint vissza nem téríten­dő összeget és 19,1 milliós kölcsönt. Erre az évre szét­osztható 48 millió forintból nem sok maradt, de a me­gyei tanáccsal közösen ke­ressük annak módját, hogy a pénzügyi keretünket bő­vítsük. Jelenleg 104 kérelem vár elbírálásra. A lakásügyi társadalmi bizottság vizs­gálja meg a rászorultság mértékét. összegyűjti az adatokat, a kérelmező csa­lád anyagi helyzetéről, va­lamint arról, mennyi pénz­re lenne szükség a vásárlás­hoz vagy építéshez. Figye­lembe veszik azt is, ki-ki mekkora támogatást kap a munkahelyéről.' A társadal­mi bizottság előterjesztése alapján a városi tanács vb dönt a kérelmekről. — A legutóbbi megyei ta­nácsülésen az egyik szegedi országgyűlési képviselő szó­vá tette: a városi tanács ta­valy 20 millió forintot nem használt fel. Mi ebből az igazság? — Csak az idén tette le­hetővé a már említett jog­szabály a támogatás köré­nek bővítését. Tavaly 20 millió forintos kamatmentes kölcsönből csak azért 8 mil­liót használtunk fel, mert a korlátozó rendelkezések mi­att 12 millióra nem volt je­lentkező. Hozzáteszem, a ta­nács szakigazgatási szervei­nek is rugalmasabbnak kel­lett volna lenni ebben a kér­désben. — ön szinte egész pálya­futása alatt mindig foglalko­zott a lakásépítéssel. Mint KISZ-funkcionárius ott bá­báskodott az ifjúsági szö­vetség lakásépítési akcióinál. Nem sajnálja, hogy a prog­ram a hetvenes években be­fejeződött? — A KISZ 1965-ben kezd­te a lakásépítést, és öt év alatt ötszáz otthon készült el. Közben megváltozott az élet, jelenle*g a KISZ az OTP-házakból választja ki az egyszobás lakásokat, és gazdáira tesz javaslatot. Ez lett a vége ennek az akció­nak. Hozzátartozik az igaz­sághoz, a jelenlegi támoga­tási rendszer sem tökéletes, csak részben hidalja át a nehézségeket, és oldja meg a kispénzűek lakásgondjait. — Mi történt a fiatalok otthonával? — Ez a forma ma is él. Köztudott, hogy az ország­ban először Szegeden épül­tek garzonok az ifjúságnak. Először Újszegeden 300, majd Felsővároson 210 lakás. Rendkívül életképes vállal­kozás ez, jó a fiataloknak, mert a 400 forintos havi bérleti díj mellett 5 eszten­deig. amíg ott lakhatnak, spórolni tudnak. És az elő­takarékosság kötelező. Hogy mégsem építünk garzonhá­zat, annak oka egyszerű, rendkívül drága, és a ta­nácsnak nincs erre pénze. Amit tehetünk, és amire futja, régi épületekben fel­újítással alakítunk ki gar­zonokat. Így például az öt­halom utca 1. szám alá 57 egyszobás otthonba költöz­hetnek be fokozatosan a fia­talok. Egyébként több olcsó, alacsonyabb komfortfokoza­tú lakást is felajánlunk a kisfizetésű pályakezdőknek, de azokba nem szívesen költöznek. A tanács állandó­an keresi a támogatás űiabb és jobb lehetőségeit, hiszen közoonti kérdés a fiatalok segítése. Halász Miklós Új utastájékoztató BtóaiC 9.2 4 BUfmST,«., CEGUD 3 Az elmúlt hetekben szerelték fel a Szeged Nagyállomáson az új, vizuális utastájékoztató berendezéseket, A cseh­szlovák gyártmányú, Pragotron típusú készülék ötmillió forintos költséggel épült. Az utazóközönség a hat vágány mellett, egyedi perontáblákon, valamint a pénztárcsarnok­ban és a nemdohányzó váróteremben összesítő táblákon kísérheti figyelemmel az induló vonatok nemét (gyors vagy személy), a célállomást, az indulás idejét és helyét, valamint a vonatra vonatkozó egyéb adatokat

Next

/
Thumbnails
Contents