Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

6 Péntek, 1986. augusztus 1. m SPORT Negyeddöntőben a magyar kardcsapat Forma—Í Birkózás A törökországi Bursában rendezték meg a serdülő birkózók Európa Fesztiválversenyét. melyen az SZVSE tehetséges versenyzője, Szokoly Tamás mindkét fogásnemben szőnyegre lepett. A magyar serdülő válogatott tagjaként (edzői: Bárkányi Zoltán, Savanya Ferenc, Csikós Ferenc) kötöttfogásban a 63 kg-osok mezőnyében az előkelő harmadik, szabadfogásban pedig az ötödik helyezést érte el. * A felnőtt magyar birkózó bajnokságon Péter István bajnoki cime, ifj. Bárkányi Zoltán ezüstérme mellé, a szabadfogású Kiss Ferenc szerzett még bronzérmet. Hajtűk kivul Kovács Béla és Kiss János negyedik, Horváth Zoltán és Birkás László pedig hatodik helyezést ért el. Tenisz Szép sikerek Kecskeméten rendezték meg a vidéki korosztályos egyéni bajnokságot. A verseny szép szegedi sikereket hozott. Az 1—8. helyen végzettek jogot szereztek arra, -hogy indulhassanak az országos bajnokságon. Erre a versenyre augusztusban, Budapesten kerül sor. A szegedi versenyzők eredményei: Ifjúsági vegyes páros: 1. Könczöl L. (JATE)—Krisztin A. (Berettyóújfalu). Serdülő fiüpáros: ... 2. Kovács P. (JATE)—Sonkodi B. (Szegedi Kinizsi). Ojonc leány egyes: ... 2. Veszelovszky R. (JATE). Üjonc leány páros: ... 2. Veszelovszky R. (JATE)— Pászti J. (Szentes). Gyermek leány egyes: ... 3. Varga K., 4. Vass N., ... 6. Márton L. (mindhárom JATE). Gyermek leány páros: 3. Varga K., Balogh E. (JATE), 4. Márton L., Vass N. (JATE). — Nehéz, sőt lehetetlen magyarázatot találni a magyar női tőrválogatott szerda délutáni lélektelen vívására az' NSZK elleni „bronzmérkőzésen". A produkció a csapat vezetőit is felháborította. Stefanek és társai szemmel láthatóan úgy álltak pástra, hogy nem érdekelte őket a találkozó, szinte átengedték a harmadik helyet az NSZK-nak. Ha lenne a vívó-világbajnokságon „citromdíj", Szófiában a magyar női tőrözők ezt megpályázhatták volna. Nincs tehát irigylésre méltó helyzetben a magyar vívósport vezetése, mert az is elgondolkodtató, hogy sem a nemzetközi zsűriben, sem a döntők bírói gárdájában nincs magyar közreműködő, ami sportdiplomáciai kudarcot jelent. Evekkel ezelőtt úgy elképzelhetetlen volt egy világbajnokság vagy olimpia, hogy a magyar vívás képviselői ne foglaltak volna helyet a legmagasabb testületben, vagy ne őket kérték volna fel valamely döntő levezetésére. Szófia ezen a téren fordulópontot jelentett. Megkezdődött a kardcsapatbajnokság. A tizenöt együttest négy csoportba osztották. A magyaroknak könnyű dolguk volt, biztosan jutottak a negyeddöntőbe, ahol — pénteken — az NSZK lesz az ellenfelük, s ha továbbjutnak, a szovjet—olasz találkozó győztesével versenghetnek a döntőbe jutásért. Ezer újságírót várnak t Úszás Álexa Zsuzsa és Molnár Jánosgyőzelmei Szentesen rendezték, meg a megyei úttörő úszóbajnokságot, melyen a 30 versenyszámból, 25-öt a Szeol-Délép SE versenyzői nyertek meg. Külön ki kell emelni a szegediek két 11 éves sportolóját Molnár Jánost és Alexa Zsuzsát, akik 10—10 bajnoki címet szereztek. Rajtuk kívül Oláh Ágnes három győzelmet, Széli Ágnes és Szalai Szilvia pedig egy-egy bajnoki címet szerzett. A bajnokságon Alexa Zsuzsa az 50 m-es leány mellúszásban 36,7 mp-cel új megyei úttörő, gyermek, serdülő, ifjúsági és felnőtt csúcsot úszott. A Szeol-Délép SE edzői, vezetői sikeres szereplést várnak a hét végen Szombathelyen megrendezésre kerülő országos úttörő-bajnokságon is. Hajrájához érkeztek a magyarországi Forma—l-es futammal kapcsolatos munkálatok, jövő szerdán nyit a sajtóközpont, s nem túlzás, egészen vasárnapig a Hungaroringre Ifigyei a sporté világ. László Erika, a verseny sajtófőnöke, elégedetten tekint vissza az elmúlt hónapok munkájára, s izgatottan várja a „sorsdöntő" napokat. — Közel egy esztendővel ezelőtt a Forma—l-es GT szerződést kötött az MTI Kiadóhivatallal, a sajtószolgálattal kapcsolatos teendők elvégzésére — nyilatkozta. — Amint ez ilyenkor szokásos, sajtófőnököt kerestek, s egy kollégám lemondása után esett rám a választás. A döntésben nyilván közrejátszott, hogy két évig éltem Angliában, s volt már megfelelő szervezői tapasztalatom. — Mi jelentetté eleinte a fő gondot, hogyan látott munkához? — Az első, s talán legfontosabb feladat az volt, hogy a hazai és külföldi sajtót meggyőzzük arról: a pálya elkészül, képesek leszünk a verseny megfelelő lebonyolítására. Felvettem a kapcsolatot más, Forma—l-es futamokon dolgozó kollégákkal, decemberben például Zeltvvegbe utaztam, és sok hasznos tanácsot kaptam az ottani sajtófőnöktől. — Néhány nap múlva nyit a sajtóiroda. Hány tudósítót várnak a Hungaroringre? — Az előkészületek hónapjai alatt mintegy 35 ország — európaiak, amerikaiak és Ausztrália — közel 1000 újságírójával tartottuk a kapcsolatot. A versenyre valószínűleg 100 hazai és mintegy 850—900 külföldi tudósító látogat ki a kerepestarcsai pályára. — A sajtófőnök milyen érzésekkel várja a rajtot? — Természetesen egy kis szorongással — hiszen nagyon nagy versenyről van szó —, de optimistán. Bízom abban, hogy a rólunk kialakult kedvező képet nem rontjuk el, mindenki elégedetten köszön el majd a szép Hungaroringtől. Atlétika Bolgár Tamás győzött Lisszabonban A lisszaboni nemzetközi atlétikai versenyen egyetlen magyar sportoló, az SZVSE gerelyhajítója Bolgár Tamás és dr. Trényi Imre edző vett részt. A szegedi fiú 71,30 m-rel első helyen végzett. Trényi Imre a versenyről így nyilatkozott: — Szenzációs hangulata volt a lisszaboni versenynek, hiszen a lelátókon 8 ezer néző, szurkoló foglalt helyet. Tamás minden dobását nagy ováció fogadta. Sajnos a verseny előtti napon 35 fokos hőség után, 14 fokra zuhant a hőmérő higanyszála, és ez a gyors lehűlés, a tenger felől érkező hideg szél megzavarta a gerelyhajítókat. Bolgár Tamás ugyan elmaradt idei legjobbjától, de így is a 71.30cal győzni tudott. * Diósgyőrben rendezték meg a junior atléták országos bajnokságát, melyen a Szeol-Délép SE versenyzői 35 olimpiai és 456 bajnoki pontot szereztek. Szereplésük ennek ellenére elmaradt a várakozástól. A nyár eleji pályagondok, úgy néz ki, egész évben éreztetik majd hatásukat. A nőknél a 400 méteres síkfutásban Szélpálné Papp Éva 55.23-mal második helyen végzett, míg a férfiaknál 200 méteren Komár Lajos 21.70-nel harmadik, 1500 méteren Zeller Zsolt 3:50.57-tél ugyancsak harmadik helyezést ért el. Gerelyhajításban 65,40-nel Bak István szerzett még bronzérmet. Totózóknak Élsport — háttér nélkül... t 5. Es a labdarúgás! 31. hét 1. Saarbrücken (17.)— Salmrohr (2.) 2. Karlsruhe (7.)— Osnabrück (14.) 3. RW Essen (2.)— Ulm 46 (1.) 4. Darmstadt (10.)— Kassel (5.) 5. Freiburg (16.)— St. Pauli (1.) 6. Solingen (15.)— Oberhausen (11.) 7. Bielefeld (4.) Wattensheid (9.) 8. Brage (5.)— x Elfsborg (9.) 1 9. Hammarby (7.)— 1 Kalmar FF (11.) x 2 10. Malmö (2.)— 2 1 örgryte (4.) 1 11. Norrköping (8.)— x 1 Djurgarden (12.) 1 x 12. Göteborg (1.) — x 2 öster (6.) 1 13. Hérföígc (3.)— 1 Ikast (7.) l 2 -fl. Bröndby (1 )— x 1 KB Koppenhága (5.) x Labdarúgás Negyedikek a serdülők A negyedik helyezett gárda, álló sor, balról jobbra: Möszmcr Jenő (edző\ Ökrös Zoltán, Gazdik Attila, Ruzsáli Zsolt, Szécsényi Gábor, Komáromi László, Bóka Ferenc, Országh S. Tivadar, Farkas Róbert, Szaniszló Antal (intéző). Guggolnak: Kerekes Csaba, Pintér István, Kószó Zsolt, Balogh Dezső, Tarján Zsolt, Csányi József, Gréczi Gábor Az elmúlt bajnoki évben szép sikerrel szerepelt a Szeol-Délép SE serdülő gárdája. A Moszmer Jenő vezette csapat a Keleti csoportban a második helyet szerezte Csoportjában csak a Bp. Honvéd előzte meg. A Budapesten megrendezett helyosztón a Vasas volt az ellenfele. Itt elmaradt a remélt győzelem, negyedik lett a csapat. Ezzel együtt a legnagyobb sikerét érte el a gárda, amióta ennek a korosztálynak NB-s bajnokságot rendeznek. A vert mezőnyben olyan csapatokat találunk, mint az MTK-VM, az Újpesti Dózsa, a KSI, a Csepel SC. Csak a Videoton, a Bp. Honvéd és a Bp. Vasas végzett a szegediek előtt. „Aki valamit szeret, az abban hisz is. Szeretjük a labdarúgást, de nem hihetünk a mostani futballban!, Hiszünk sokkal inkább abban, hogy a magyar futball más is lehetne, mint amilyen ma! ... Miért is beteg a magyar futball? Azért, mert ebben a felállásban nem lehet más! Változtatni kellene a csapatösszeállításon, „kiscsapatoknál", „nagycsapatoknál" egyaránt!" (Végh Antid) Magyarországon a labdarúgásnak óriási jelentősége van. Mindig is több volt a szerepe, mintha egyszerűen játék, sport lenne. Mi, magyarok a focin keresztül akarunk megmutatni a világnak mindent, még azt is ami történelmünkből hiányzott, vagy amit nem tudtunk kivívni a csatatereken, vagy a gazdasági életben. Szóval a labdarúgás még ma is „létkérdés" nálunk. Ami ebben a sportágban történik, arra mindenki odafigyel, ezreket, milliókat hoz lázba, repít az egekbe, vagy taszít a teljes elkeseredésbe. A futball az egyetlen, ahol nem lehet az embereket rászedni — írja Arthur Hopcraft —, mert itt minden nyilvánvaló, minden egyezményes, a labdarúgást még a csaló játékosok sem fenyegetik igazán, mert ők épp a csalásaikkal, a szabályok megszegésével, a szabályok létét ismerik el... A magyar futball ilyen mélyponton talán még soha nem volt, mint most. Hoszszú évtizedek mulasztásaiért kell möst bűnhődnie szurkolónak, sportvezetőnek, játékosnak, edzőnek. Végh Antal volt az első, aki már 12 évvel ezelőtt feltárta a vélt vagy ráérzésből eltalált bajokat. A hibák ismertek voltak, az okokat is tudta mindenki, csakhát ezeket állandóan elhallgatták. Teltek a napok, hónapok, évek és nem történt változás! Sőt egyre mélyebbre süllyedt a sárba a magyar labdarúgás szekere. A mexikói világbajnokságon pe\dig végérvényesen elmerült! Alapvető hibának tartom, hogy a mai napig sem informálják hitelesen, őszintén a közvéleményt labdarúgóink viselt dolgairól. Régi gyakorlat ez már nálunk. Mecénások rajongják körül, naptól-széltől óvó tekintetek kísérik játékosaink minden lépését. A futballisták kérése pedig többnyire parancs! Nekem is meggyőződésem, hogy Magyarországon „játékosuralom" van! Kíváncsi vagyok, rájöttek-e már a sportvezetők, gazdasági vezetők — akik érdemtelenül is „kalácsot" osztogattak —, hogy valamenynyien okozói a magyar labdarúgás jelenlegi mélypontjának? Egyszóval tovább kényeztették az amúgy is „puhány" labdarúgókat! Ami a legsúlyosabb, hogy még most sem beszélünk őszintén! Csak érintőleges utalásokat, pletykákat hallunk bundázócsapatokról, játékosokról, megvesztegetett játékvezetőkről, a Nyilasi-ügyröl, Péter ittas gépjárművezetéséről, Détári eltűnéséről a magyar-brazil mérkőzést követően, Szokolai „átveréséről", Mezey György semmitmondó tévényilatkozatáról, a VB-n „ieszerepelt" menedzseriroda ténykedéséről... Szóval a magyar foci Mexikóban elérkezett a mélypontra. A gyászos világbajnoki szereplés sok szurkolót — idehaza és külföldön is — véleménynyilvánításra, hozzászólásra késztetett. Az NSZK-ból is jött egy levél, szerzője így ír a világbajnokságról: — Az idei VB borzalmas volt nemcsak a magyar labdarúgók, de a magyar emberek, szurkolók számára is. Az osztrák televízió riportere az MLSZ elnökét említette, aki úgymond „megkövült arccal' nézte a szovjetek elleni mérkőzést. Egy nyugatnémet kommentátor „szánalmas"-nak ítélte a magyarok vergődését a francia csapat ellen. Mezey György bizonyára kiváló edző és zárkózottsága sem volt véletlen, csakhát nem tudta pontosan, hogy mi az, amitől el kell zárkóznia! Az biztos, ha nem néz szembe önmagával a magyar labdarúgás, ha nem veszi tudomásul önbecsülésének megfogyatkozását, tovább fog süllyedni a hajó, amit magyar labdarúgásnak neveznek! Andy Lewis nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy Mezey Györgyöt nem terheli felelősség. Legnagyobb hibáját abban látja, hogy nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy valójában mennyit ér, mennyit is tud a magyar válogatott. Mezeynek tudnia kellett, és valószínű éppen ezért „futott" mindig az érdeklődő, kérdezősködő újságírók elől. Ezt a bomlási folyamatot minél előbb meg kellene állíani. Egyszer és mindenkorra szigorú következetességgel döntéseket véghezvinni! Ezt természetesen a jelenlegi helyzetben nem egyszerű megvalósítani. Addig azonban, amíg meg lehet magyarázni a bizonyítványt, még a mexikói elégtelent is, amíg el lehet simítani egyes labdarúgók törvénybe ütköző cselekedetéit. ne számítson senki gyökeres változásokra! Amíg a sportvezetés olyan kivételezettséget élvez, hogy saját privilégiuma és monopóliuma a tájékoztatás, addig a labdarúgók továbbra is visszaélhetnek a bizalommal. Ha az egyesületek sportvezetői olyan színvonalon tevékenykednek, hogy érződni fog megbízatásuk fontossága, munkát is követelhetnek majd. Addig viszont, csak külső szemlélői lehetnek a magyar sportéletnek! Bagaméry László