Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

Hétlő, Í986. augusztus 4. tzeqedi ünnepi hetek Kistétényi Melinda or-. gonaestje a dómban — ma, 8-kor. Közreműködik: Csavlek Etelka. XXV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Képtárában — szeptember 21-ig. Orosz János festőművész kiállítása a Bartók művelődési központban — augusztus 20-ig. Pataki Ferenc festőművész grafikái a Bartók művelődési központban — augusztus 20-ig. Csala Károly grafikái a Juhász Gyula művelődési központban — augusztus 11-ig. Mobilmüvészet '86. Kiállítás a November 7. művelődési házban — augusztus 8-ig. Victor Vasarely kiállítás az egyetemek központi épületében — augusztus 4-ig. Szent-Györgyi Albert Szegeden. Dokumentumkiállítás az egyetemek központi épületében — augusztus 20-ig. Liszt Ferenc-emlékkiállítások: a Somogyi Könyvtárban és a Hermán kollégiumban. André Kertész fotói a JATE-klubban — augusztus 4-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móraemlékszoba; Lucs-képgyűjtemény; Csongrád megyei parasztbútorok és viseletek. Szeged múltja, jelene és jövője. Várostörténeti kiállítás a Szegedi Várban. Kass János-gyújtemény (Vár u. 7.). Mártély vonzásában Szombaton délután, 6 órakor Germánná Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága első titkárának üdvözlő szavaival megnyílt a XXI. Országos Ifjúsági Képzőművész Tábor Mártélyon. A több mint félszáz fiatal magyar alkotó mellett a megyei ifjúsági szövetség együttműködési megállapodása alapján lengyel és jugoszláv képzőművészek is részt vesznek a tábor kéthetes munkájában. >> Mondjuk: tékozló gróf" Sándor János rendez a tanácsudvaron (A tanácsháza udvara — mint meghitt, jó légkörű próbaterem; műhely, ahol elmélyült, komoly munka folyik, ám mégis valami könnyedség, kellemesség, családias egyetértés — melyet szeretetteljes viták előznek meg — uralkodik, humorral oltott-oldott a feszültség is. Valami ] inom derű lebeg a színpad körül... Sándor János rendezi Görgey Gábor: Mikszáth különös házassága cimü kétszemélyes játékát, a „játszó személyek": Tolnay Klári és Mensáros László. A rendező ül a székén, figyel; csupa mosoly, nyugalom, úgy tetszik, összkomfortos az a szék, remekül érzi magát benne.) — Tetszik? — Ha tehetném, idehívnám az emberekel, nézhetnék a próbákat, élvezhetnék ezt a tüneményes két embert, Tolnayt éts Mensárost, úgy mint én. Fölemelt helyárakat kérnék, hiszen ritka élményt kapnának. Boldog vagyok, hogy együtt dolgozhatunk. — Es még mitől boldog? Megbocsásson, de nemigen láttam még így ragyogni színházi embereket — próbák közben... — Minden okom megvan az örömre. A legmegfelelőbb helyen, nagy szinészegyéniségekkel vihetem színre olyan író darabját, akivel 15 esztendeje vagyunk alkotótársak. örültem, amikor kiderült, hogy éppen Görgey művével nyitunk, azaz új helyszínen új műfajjal gyarapítjuk a szegedi fesztivál művészeti kínálatát. Még jobban, amikor kiderült, hogy én rendezhetem. Ha korábbi századokban éltem volna, mondjuk tékozló grófként, ezt a hátteret ennek a darabnak biztosan fölépíttettem volna. — Ezt az udvart „muzsikálónak" kereszteltük el, mert kiderült, hogy a zenét, a kamaramuzsikát, a szólókoncertet, az éneklést befogadja, „tálalja", föltárja. — És a monodrámát. A kamarajátékot. Nagy színészekkel, persze. Az elmélyülésre vágyó nézőket fogadja be. A gondolatilag igényes színháznak ideális ez a hely. Kicsi, de fantasztikusan sokat tud. Például — nézzen föl ezekre az ablakokra — micsoda Karnyónét lehetne itt csinálni! Élhetne az egész épület, anélkül, hogy szétdúlnánk! Nem mondok többet, ilyen ez a szakma, nem szabad, kikiabálni az embernek az ötleteit, csak azt akartam jelezni, értelmes cselekvésnek tartom, hogy a szegedi szabadtéri ezennel leveti a megszokott protokollzakót, szellősebb nyári ruhát ölt. Ideje a váltásnak — gyarapodásnak. Meggyőzödesem, hogy a tanácsudvari bemutatókkal sokszínűbbé válik a szegedi nyár. Még más helyszínekét is kellene találni ehhez a közérdekű gyarapodáshoz, aztán jobban élni a reklámlehetőségekkel, különféle cégek-szervezetek bevonásával költségmegosztást is el tudok képzelni. Gondolja el, ha minden használható helyet használnánk is, az illető hely szellemének megfelelően persze, valahogy így, mint ezt a csodás, intim udvart, te jó ég! mennyi szép dolgot mutathatnánk az itthoniaknak meg az idegeneknek ! — Te jó ég! micsoda lokálpatrióta lett magából... — Annyiszor elmondtam már, mit tegyek, igaz: igy ötven körül az embernek muszáj végre megválasztani a helyet, ahol élni tud es akar. De ne hajszoljon bele holmi megilletődött vallomásokba, inkább nézzen körül itt. Kitalálja, mj hibája van az udvarnak? — Nem. — Az aszfalt. Tudom én, hogy okosan gondozza ez a város az értékeit, éppen ezért! Igazán csekélység lenne, a díszköburkolattul mégis egész más képe lehetne az udvarnak, az idegenforgalmi szezonban nem autóparkolóként, hanem látványosságként szerepelhetne, és persze nagyszerű prózai bemutatók helyszíneként. — Pótlandó a Dóm téri prózai előadásokat? — Dehogyis. Elképzelhetetlen, hogy a szabadtérin ne Jegyenek reprezentatív bemutatók, bár amit ott igazából érdemes volt eljátszani — eljátszották. De megvan az esély, hogy az udvaron valami más alakuljon ki, másféle, de ugyanolyan fontos szellemi centrum legyen, mint a szegedi nyár többi helyszíne. A Dóm téren Hamlet szemét sose láthatja a néző. Ez a kis hely meg úgy működik, mint a teleobjektív: a legapróbb rezdülések, gesztusok, a legfinomabb belső történések is jobban láthatók, mint bármelyik kőszínházban. Itt nem lehet színészkedni, alakoskodni, hazudni. Ide az atomokkal foglalkozó alkotók kellenek, a Dóm térre meg csillagászok, akik a monumentalitás szakértői. Ki tagadná, hogy mindkettőre szükség van! A sokféleségre — a szerves egységhez. — A darabról, az előadásról... — Hagyjuk, meg a közönségnek a jogát, hogy eldöntse, milyen. Akkor lennék legelégedettebb, ha ügy tűnne: nem kellett ezen „rendezni" semmit. Vagyis ha nem látszana az előadáson a munka. Egyszerűen elkezdene itt létezni, mert itt az élettere; éppen ebben a miliőben és pont így ... Su'yok Erzsébet Az ünnepélyes megnyitó után Rácz Erzsébet, a megyei KISZ-bizottság közművelődési felelőse — a tábor vezetője — köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta a hallgatóknak az ifjúsági művésztelep tanárait. Erdős Pétert, Fodor Józsefet, Hézsö Ferencet, Holler Lászlót, hódmezővásárhelyi festőművészeket. A volt táborhallgatókból művésztanárrá avanzsáltakat: Makó Judit (Budapest) grafikus, Kollár György (Esztergom) festő, Szabó Tamás (Budapest) szobrász, Szatyor Győző (Pécs) grafikus művészeket és Szekeres Ferencet, a szegedi Móra Ferenc Múzeum muzeológus-népművelőjét, aki a szakmai-elméleti előadások felelőse. A mártélyi tábor harmadik évtizedét kezdte el. Hogy nem tűnt el a különböző irányzatokat képviselő müvésztelepek sokaságában, köszönhető a friss, fia,1tal tehetségeket, tanulni vágyókat, a szépre éhes fiatalokat hívó állandó szervezőknek. A KISZ Kozponti Bizottsága, a megyei KISZbizottság anyagi és erkölcsi támogatásának, és természetésen a már két évtizede ott dolgozó vásárhelyi művészeknek és volt tanítványaiknak. Hadd idézzem a tábor művésztanárainak papírra vetett célkitűzéseit. „Mártély egy olyan különös szabadtéri műterem, ami adja azt a karaktert és vonzást, mely egyedüálló érték ma is a kortárs képzőművészetben Kiváló egyéniségek, nagy művészek dolgoztak ebben a csodálatos környezetben, csak néhányat említsünk: Tornyai János, Endre Béla, Kohán György, Frank Frigyes. Nem véletlen, hogy hazai művészetünk klasszikusai közé soroljuk őket. Festészetük egyszerre és örökre korszerű is, magyar is, népi is. Szellemi örökségüket kötelességünk ápolni. Két hét alatt nem lehet megtanulni rajzolni, festeni, de közel lehet férkőzni a természethez, annak formavilágához. El lehet kezdeni tanulni és gyakorolni a képzőművészet kifejező eszközeinek ABCjét, hiszen csak ennek ismeretében lehet később őszinte, megalapozott, önálló előadásmódot kialakítani." És, hogy alakul a fiatal, rajzoló-építész, festő-tanár, szobrász-mérlegkészítő számukra oly rövid két hete? A gyakorlati munka: 8—10es csoportokban, vezető művész irányításával, a megadott tematika szerint. A szakmai segítség a csoport tagjainak előképzettségéhez igazodik, és egyéni, majd közös konzultációkon értékelik az elkészült alkotásokat. Az esti előadások, beszélgetések, esztétikai, művészetelméleti kérdések megismerését biztosítják. Kapcsolatokat építenek ki a társművészetekkel, igy például a zenével vagy a fotóművészettel. Az első héten készült vázlatokból rövid bemutatókiállítás nyílik majd a Halászcsárdában és a Bütyök csárdában, ahol a falu lakossága, és az ott üdülők megismerhetik a fiatalok munkáit. A tábor végén pedig a legjobban sikerült alkotásokból kiállítást rendeznek a • hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban, amely megtiszteltetést és a tehetség minősítését jelenti. A két hét valamennyi programját képtelenség lenne felsorolni a négyoldalas ismertetöböl, amit előre megkaptak a fiatalok. Igy csak néhány, izgalmasnak igérkezöt. Találkozhatnak Szenti Tibor tanyakutatóval, aki a „Parasztvallomások" cimü legújabb könyvéről tart ismertetést. Mártély történetéről Samu Ágoston cipészmesterrel beszélgethetnek. A határainkon túli kortárs művészetről is szó esik. Kun-Kovács László fotóművész egy régi mesterséget idéz föl szóban és képekben; a juhászatot. Az Alföldi Galériában Dömötör János művészettörténész tárlatvezetésével közelebbről ismerkedhetnek meg már említett nagy elődeik művészetével. A szerencsés „véletlen" úgy hozta, hogy Szegeden, értők vezetésével együtt nézhetik meg a jelentős országos seregszemlét, a Szegedi Jubileumi Nyári Tárlatot. A kellemes szórakozás sem marad el, vendégük lesz a Molnár-dixieland, Nagy-Bandó András, a Rakovics—Szokolay—Kiszin Benes trió. Kívánjuk, a tábor szervezőivel együtt, hogy a csodálatos táj és környezet, az ott élő emberek élményeket nyújtsanak a résztvevőknek 1 A vászonra, papírra, köbe és fába megfogalmazottak gazdagítsák alkotóik és a huszonegyedik képzőművész tábor értékeit. Czakó János Nemzetiségi fesztivál Augusztus 16—17-én Tatán rendezik meg a 21. országos nemzetiségi fesztivált. A Magyarországon élő nemzetiségek idei nagyszabású kulturális találkozóján a délszláv nemzetiséget a deszki „Bánát" néptáncegyüttes, a pécsi „August Senoa" asszonykórus és Vízin Antal zenekara képviseli. A rendezvényen soroksári német nemzetiségi együttes a német, a Kiskőrösi Petőfi Művelődési Központ táncegyüttese, és a Kesztölci Kara József Kultúrház pávaköre pedig a szlovák nepi hagyományokat mutatja be. Nyári turistabűnök Itt a turistaszezon — talán ez nem újság. Egyre többen utaznak külföldre honfitársaink közül is. Mint köztudott, eközben sok rendelet szabályozza utazásunkat. Ezek leginkább érdeklődésre számot tartó része az, amely a devizagazdálkodással kapcsolatos. Sokan tudatlanságból, sokan a jó üzlet reményében vétenek ezek ellen. Köztudott ugyanis, hogy a nyugati országokban különböző műszaki cikkeket a hazai árnál jelentősen olcsóbban lehet megvásárolni. Ezért előfordul, hogy a turista az utazásra kivitt valutát a jogszabályok tiltása ellenére teljés egészében áruvásárlásra fordítja. A legtöbben saját maguknak vásárolnak, néhányan viszonteladási szándékkal veszik meg a manapság legdivatosabb cikkeket (számítógép, színes tv, videomagnó stb.). Köztudott, hogy a nagyobb értékű műszaki árukat csak akkor lehet behozni, ha a turista a vásárlásra fordított valuta eredetét igazolni tudja. Ezt a rendeleteta nyugati országokban is ismerik, ezért főként Bécsben és az NSZK nagyobb városaiban egyesek 50—100 márkáért, vagy ennek megfelelő összegű schillingért ajándékozó levelet árulnak a magyar vásárlóknak. A fiktív ajándékozó okirat alapján aztán a hazaérkező vámkezelteti az árut, igy nem kell elszámolnia a valuta eredetével. Az utóbbi időben sokasodtak a hasonló ügyek, ezért a rendőrség a „túl gyakori ajándékozok" kuncsaftjai esetében már büntető eljárásokat is kezdeményezett. Ilyen jellegű ügyet tárgyalt a napokban a szegedi városi bíróság is. Gólya Béla, volt szegedi lakos 1977-ben családjával együtt disszidált az NSZKba, később megszerezte az ottani állampolgárságot is. Távollétében 4 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A kiszabott büntetés öt év elteltével, 1983ban elévült, s ettől kezdve Gólya Béla előbb ritkábban, majd egyre rendszeresebben járt Magyarországra. Utazásai során volt barátai, ismerősei számára különböző möszaki cikkeket "es más árukat hozott. Ekkor került kapcsolatba Gyenes Péter 35 éves szegedi (Murányi u. 24/a) lakossal, aki tagja volt a számítástechnikai javítással, karbantartással foglalkozó Digiteck gmk-nak. Mivel alkatrészhiányuk volt, Gyenes megbízta Gólyát nagyarányú vásárlással. Így a megbeszélés alapján 1985 telén három részletben — részben közösen, egyszer Gólya egyedül — csaknem százezer forint értékű alkatrészt hoztak be az országba, Jugoszlávián keresztül. Az elszámolás úgy történt köztük, hogy az alkatrészek márkában 1 megállapított árát Gyenes forintban fizette ki — 32 forinttal számolva egy nyugatnémet márkát. Gólya Béla ezen kívül a 26 éves Babarczi Klárának (Szeged, Tarnóczi u. 10.) két darab Commodore 64 típusú számítógéphez, a 41 éves Vági Lászlónak (Szatymaz, III. ker. 120. szám) egy Hitachi képmagnóhoz, és egy Sanyo színes televízióhoz Nemzetközi bélyegkiállíiás A Stockholmban megren- forintos szelvényes bélyeget dezendő nemzetközi bélyeg- hoz forgalomba augusztus kiállítás alkalmából „Stock- 15-én a Magyar Posta, holmia '86" cinevezéssel két- A bé]yeg Dudás Lász)ó grafikusművész terve alapján, több színű ofszetnyomással, 253 309 fogazott és 5300 fogazatlan példányban az Állami Nyomdában készült. A bélyegképen az 1628-ban épített Wasa nevű hadihajó és az erre utaló felirat, a szelvényen a nemzetközi kiállítás emblémája látható. adott fiktív ajándékozási levelet, akik igy be tudták hozni ezeket az árukat. Babarczi az egyik számitógépet eleve eladási céllal vásárolta, a haszon, fedezte utazási költségeit. A bíróság Gólya Bélát és Gyenes Pétert devizagazdálkodás megsértése és csempészés bűntettében, valamint üzérkedés vétségében, Babarczi Klárát devizagazdálkodás megsértésének bűntettében, üzérkedés vétségében, bűnsegédként elkövetett csempészés és magánokirat-hamisítás vétségében találta bűnösnek. Ezért Gólya Bélát, tekintettel korábbi büntetésére 1 évi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 2 évi közügyeiktől való eltiltásra, 30 ezer forint pénzbüntetésre, Gyenes Pétert 1 évi szabadságvesztésre és 50 ezer forint pénzbüntetésre, Babarczi Klárát 5 hónap szabadságvesztésre és 10 ezer forint pénzbüntetésre, Vági Lászlót 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását valamennyi vádlott esetében próbaidőre felfüggesztette. Egyidejűleg a fiktív ajándékozási szerződéssel behozott műszaki cikkeket a bíróság elkobozta, s Gólya Bélát 100 ezer, Gyenes Petert 50 ezer, Babarczi Klárát 25 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész valamennyi vádlott ügyében súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak és védőik pedig részben enyhítésért, részben egyes vádpontok alóli felmentésért fellebbeztek. B. T, Pannónia Könyvek Könyvkiadásra . vállalkozott a Baranya Megyei Könyvtár: Pannónia Könyvek elnevezéssel érdekes sorozatot indított útjára. A kötetek valami módon Pécshez — tágabb értelemben: Pannóniához — kötődnek. Pécsett nagy múltja van a helyi könyvkiadásnak — ezt a hagyományt folytatják most. A kezdeti — kísérleti jellegű — időszakban gyors egymásutánban jelent meg három Pannónia-könyv. Először tették közkinccsé a nemrég elhunyt Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész Ulysses-rajzait. Reprint kiadásban látott napvilágot Haas Mihály professzor 1845-ben megjelent Baranya-monográfiája és Weöres Sándor első verseskötete, a Hideg van, amelyet 1934-ben nyomtattak ki Pécsett. Az idén már hét köteten szerepel a Pannónia Könyvek emblémája: a lúdtollat fogó kéz. Már napvilágot látott az 1922 és 1940 között megjelent Minerva folyóirat története és repertóriuma, Takáts Gyula Vízitükör című illusztrált verseskötetének hasonmás kiadása és Fele játék, fele gyötrelem címmel Hallama Erzsébet portrékötete